Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-01 / 126. szám
tr jl Li_ 1 v/tev,.... i ■ H l 1 E( 3 1 N r L\_ 2002. június 1., SZOMBAT A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | Legendás tanár is volt a festőművész - Minden évben tárlat Mindenki, aki valaha is találkozott az életben Farkas Andrással, együtt tanított vele, vagy a tanítványok népes táborába tartozik, tudja, hogy jeles személyiség volt. Olyan ember, akit megőriz az emlékezet, akinek alakja az idő múlásával nemhogy homályosul a rá emlékezőben, de egyre erőteljesebbé válik, egyre inkább kikristályosodik. Óráinak hangulatával, szállóigévé lett szólásaival mély nyomot hagyott az őt figyelőben. Amikor a minap megnyílt kiállítása Balassagyarmaton, volt iskolájában, a Balassi Bálint Gimnáziumban, a megdöbbenés erejével hatott rám, hogy a képei előtt álló diáksereg már nem ismerhette őt, nem vett részt az emlékezetben olyannyira megmaradó rajzórákon. Átsugározhat-e a személyiség a művön? Közvetíthet-e a festmény alkotója egyediségét? Hitem szerint, igen. A kiállítás egyik legmegrázóbb darabja maga az önarckép. A „szakasztott így nézett ki” szerény megállapításától eljuthatunk annak megérzéséig: az egyéniség szinte átsüt a képen. Van ebben az arcban, az okos és figyelő szempárban valami megfáradt szomorúság. Az idősödő mester bölcs és kissé riadt szemlélődése a világ dolgain. Milyen élénk, pajkos tudott lenni ez a szempár, ha humorról, viccelődésről volt szó! Kovács Ferenc, a Balassi gimnázium tanára, aki a kiállítást megnyitotta, éppúgy őrzi a „meleg barna kettes” kifejezést vagy a „jó”,(- nak éppen nem mondható...), felkiáltást, mint e sorok írója. Kovács Ferenc megnyitóbeszédében csodálattal adózott azoknak a szellemes, mégis (vagy talán éppen ezért?) fegyelmezett óráknak, amelyeken komoly munka folyt, s még az is lenyűgözve hallgatta a mester képzőművészeti fejtegetéseit, akinek egyébként nem volt túl nagy tehetsége a rajzoláshoz. Kovács Ferencnek a gyarmati tanítóképzőben honvédelmi ismereteket is tanított Farkas András, s láss csodát, minden tanuló szorgalmasan jegyzetelt egy olyan tantárgyból, amelynek valódi tétje nem volt. Tehát a festőművész mint tanár is legendássá vált. Órakedvezmények nélkül éppoly magas színvonalon, lelkiismeretesen, s a tárgyának, hivatásának szóló kellő alázattal tanított, mint amilyen intenzitással festett, járta a természetet témákat keresve - megörökíteni egy letűnőfélben lévő világot. A kiállítás képeinek már címei is árulkodók: „Az utolsó nógrádi dudás”, „A bari”, „A tehenekkel”, „Kisborjúk a karámban”, „Kondás”, „Tél a majorban”, „Krumpliszedők” stb. A természet, a táj, a paraszti világ, a kétkezi földműves ember csodálata szinte átsüt a realisztikus ihletésű műveken. Farkas András mindig törekedett megőrizni a műfajok tisztaságát. A tájkép, a csendélet, a portré éppúgy sajátja volt, mint a ma már kiveszőben lévő életkép, amely oly A paraszti élet szeretete az állatábrázolásban is megnyilvánult ■ megjelenítését a művészeti ágak testvérisége jegyében. Ezáltal irodalom és képzőművészet kölcsönösen megvilágította egymást - a tanulóifjúság számára is. Madách Imre „Tragédiájá”-t éppúgy betéve tudta Farkas András, mint Villon vagy Baudelaire verseit. Halála szinte jelképes: kedvenc Dosztojevszkijét olvasva búcsúzott a földi világtól. Szép kezdeményezés a Balassi Bálint Gimnázium és az ügyet felkaroló Kovács Ferenc részéről, hogy ezentúl mindén évben kiállítást szándékozik rendezni a hatalmas életműből. Meggyőződésünk, hogy az a diák, aki a régi épület homályba vesző folyosóján Farkas András képei között jár, éppúgy megérzi majd a mű és az alkotói személyiség sugárzását, mint az, akinek megadatott személyesen Mai balassisok Farkas András képei előtt az iskola galériájában_____________________________fotó. rk»ó tibor hitelesen ábrázolta a paraszti élet mindennapjait. «Technikailag is a sokszínűség jellemezte az alkotót. A tus, a szén, a ceruza, a diófapác rajzok mellett feltűnnek művészetében az olaj- festmények, a temperával készült képek és az akvarellek is. A kilencgyermekes abaújszi- nai parasztcsalád hetedik gyermeke egész életében erősen kötődött a földet művelő paraszt- emberhez. Édesapja olyan keményen dolgozott, hogy sem felkelni, sem lefeküdni nem látta őt fia. Édesanyjának megtört, az örökös munkába belefáradt, szép portréja megrendítő a kiállított művek közt. Farkas András saját, Hétvezér utcai kertjét mindennap művelte még halála napján is. Az értelmesen eltöltött emberi lét: ez lebeghetett szeme előtt. Test és lélek művelése, kimunkálása. Roppant irodalmi műveltsége, olvasottsága már illusztrációiból is kitűnik. Mindvégig fontosnak találta az irodalmi művek képi is ismerni a feledhetetlen festőművészt, tanárt és embert. SZABÓ ANDREA „Fehér pillék szállnak” Pósfai János új könyvének bemutatója Pósfai János „Fehér pillék szállnak” című új könyvének bemutatóját június 5-én tartják Szombathelyen, a városháza házasságkötő termében. A könyvet Bódi Tóth Elemér író, újságíró - lapunk szerkesztője - mutatja be. Pósfai János, Szombathelyen élő ismert újságíró, a jeles novellista és irodalomszervező „Fehér pillék szállnak” című könyve, amely többek között a megye és a város támogatásával a Belvárosi Oktatási Stúdió Bt. kiadásában jelent meg, főként a XX. század második felének vasi, illetve nyugat-dunántúli íróit, költőit mutatja be a személyesség melegét árasztó gondolat- gazdag interjúkban, riportokban, emlékezésekben, esszékben. Mintegy két tucat író, költő- valamennyien eltávoztak már- emberi arca villan fel a lapokon, miközben az életművek és a korszak jellegzetességei is plasztikusan kibontakoznak a ragyogóan megírt portrékban, pályarajzokban. Hogy csak néhány nevet említsünk a legismertebbek közül, Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, az 1950-es években Salgótarjánban is élt Cs. Nagy István ugyancsak közvetlenül vall Pósfai Jánosnak életről és irodalomról. Életrajzi séták címmel pedig maga az író árul el sok mindet azokról a küzdelmekről, sikerekről és kudarcokról, amelyeknek részese volt „Berzsenyi földjén”. A könyvhöz a lektorként is közreműködő, szintén vasi származású költő, Bódi Tóth Elemér írt lírai hangú, a kötetben szereplőkhöz fűződő személyes emlékeit is fölvillantó előszót Csöndesebb a berek címmel. Az elegáns borító Pósfai Péter, a számos illusztráció Kaczmarski Zoltán munkáját dicséri. A könyv ünnepélyes avatására június 5-én, szerdán délután 5 órakor kerül sor a szombathelyi városházán. A rendezvény házigazdája Kapiller Saroüa, a Vas Megyei Önkormányzat művelődési titkárságának vezetője és dr. Prugberger Emil, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere lesz. A könyvet Bódi Tóth Elemér mutatja be. _________■ S zabó Károly: „Tűnődés” A közösségi összefogás szép példájaként a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár kiadásában megjelent Szabó Károly „Tűnődés” című, verseket és műfordításokat tartalmazó kötete. A könyv bemutatóját június 5-én, szerdán 17 órakor tartják a könyvtárban. A kötetet dr. Praznovszky Mihály irodalom- történész, az irodalomtudományok kandidátusa, a Palócföld főszerkesztője ajánlja az olvasók, a közönség figyelmébe. Közreműködnek a szerző, Szabó Károly gyermekei: Andrea, András, Miidós és Péter. Színházi estéh Daniel Keyes „Virágot Al- gemonnak” című elbeszélése nem véletlenül nyert úgynevezett Hugo-díjat 1960-ban, a sci-fi irodalom alkotásai között. Ugyanis a sztori alapjául szolgáló műtét, - amely nyomán egy szellemileg fogyatékos fiatalember agya tökéletes, sőt átlagon felüli működésűvé lesz, majd ismét leépül - akkoriban a fantasztikum szférájába tartozott, s gyanítom, hogy a tudomány állása szerint manapság sincs ez másként. „Az élet csupa skatulya... Ugyancsak nehéz józan ésszel igazként elfogadni, hogy a beteg, Charlie Gordon gyógyintézeti kezelése során az ellenőrzést, az ösz- szehasonlítást s az elérendő célt egy Algernon nevű egér teljesítménye képezi. S, hogy mindeme képtelenségek ellenére mégis úgy nézzük Keyes drámáját, mint reális történetet, annak az az oka, hogy a műtét előtti és utáni, illetve az egér útvesztőjén kívüli élethelyzetek igencsak valóságtartalmúak. Miért ne lehetne ugyanis azt elhinni, hogy az analfabéta, „tedd ide-tedd oda” pékszolga motivált a tanulásra, szeretne okosabb lenni, mert akkor vélhetően több olyan barátja lesz, akivel elbeszélgethet. Az a ritkán tapasztalt embertelenség is hihető sajnos, ahogyan az anya bánik Charlie-val, szégyelli fia betegséDr. Strauss kutatásvezető (Székhelyi József) és a beteg Charlie nár Péter) Algernon, az egér teljesítményét figyeli gét a környékbeliek előtt és attól tart, hogy rossz hatással lesz kisebb gyermeke, lánya fejlődésére. Ezért nem kívánja látni, ezért utaltatja intézetbe, ahol viszont laboratóriumi, kísérleti alany lesz Charlie-ból. A pszichológusok, orvosok a rajta végzett sebészi beavatkozással akarnak szakmai karriert befutni, a vele elért eredménnyel igyekeznek kongresszusokon szerepelni, babérokat aratni, s bár számolnak az esetleges visszaeséssel (aminek nem tudják az okát), alig fontos számukra, hogy valójában normális marad-e páciensük. Sajnos Charlie akkor sem boldog, amikor sokszorosan bepótolva tudásbeli, műveltségbeli lemaradását, gyógyultnak látszik, hiszen többek között képtelen kiegyensúlyozott kapcsolatokra a vele szimpatizáló hölgyekkel, nem sikerül normalizál- ni viszonyát apjával (aki egyébként szerette őt, nem akart megválni tőle), anyjával, testvérével, egyre csak tudományos problémákon rágódik, s eközben arra is rájön, hogy a kontrollegér állapotának rosszabbra fordulása az ő saját sorsát is előrevetíti. S amikor az immár visz- szafordíthatatlan, végzetes folyamat tényleg bekövetkezik, nem tud mást tenni, mint felhívja környezete figyelmét: tegyenek vadvirágot a hátsó udvarba eltemetett Algernon sírjára. Megannyi szívfacsaró, torokszorító pillanata ez egy jobb sorsra érdemes ember életének! Keyes világhírű - filmen is sokak által látott és szeretett - drámáját ezúttal a Buda Stage nevű fővárosi társulat hozta el Salgótarjánba, a József Attila Művelődési Központ színpadára. A rendezést és Charlie alakjának megformálását Kálloy Molnár Péter vállalta magára. Mindkét nagy feladatát tisztességgel teljesítette. Végig sikerült megőriznie, felszínen tartania a darab feszültségét, jól érzé- (Kálloy Mól- kelteti Charlie sokfelé ágazó tragé- ■ diájának sajnálatot, részvétet és indulatot, ellenszenvet egyaránt kiváltó következményeit. A hidegen kongó, jól variálható vastraverzek képezte díszlet jól jellemzi azt az atmoszférát, amellyel a külvilág általában viszonyul egy végül is gyógyíthatatlan ember helyzetéhez. Színészként is emlékezetes alakítást nyújt Kálloy Molnár, beszéde és mozgása harmonizál Charlie éppen Charlie átmeneti gyógyultságában sem tud igazán szeretni. Faye, a szom- szédhölgy: Nagy Enikő _________________fotó, p.tóth László e sedékes periódusával. Valamennyi többi szereplő - Kiss Eszter, Molnár Piroska, Nagy Enikő, Cs. Németh Lajos, Kőszegi Ákos és Székhelyi József- is jó partner abban, hogy a „Virágot Algemonnak” katartikus, megrázó hatása érvényre jusson. A 2001/2002-es József Attila színházbérleti sorozat utolsó előadása igazán jó végszónak bizonyult, méltó volt az egész évad magas színvonalához... * Mielőtt felgördült a függöny, Korill Ferenc, a József Attila Művelődési Központ igazgatója megköszönte a nézők - elsősorban a bérlettulajdonosok - kitartó érdeklődését a színháziprogram iránt. Elmondta, hogy a társulatok, a művészek szívesen jönnek Salgótarjánba vendégszerepelni, mert itt jó körülményeket, igényes, hozzáértő közönséget találnak. Utalt rá, hogy már elkészült a szeptemberben kezdődő új szezon tervezett műsorrendje is, amely nem kevésbé értékes, figyelemre méltó... CSONGRÁDY BÉLA
