Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-04 / 128. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGY E I KÖRKÉP 2002. JÚNIUS 4., KEDD „Virágos Magyarországért” - pénz nélkül nehéz alkotni, de... A „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyt 2002-re is meghirdették. Nem tudni, hogy Nógrádból hány település nevez be, de az eddigi tapasztalatok szerint ez a természeti értékekben gazdag megye nem jeleskedik az állampolgári öntevékenységgel. Vajon mi az oka mindennek? Erről beszélgettünk Stifterné Tóth Olga városgazdásszal, a verseny országos zsűrijének tagjával?- „A „Virágos Magyarországért” versenyt Magyarországon első alkalommal 1994-ben hirdették meg. Az első évben nem sokkal több mint hetven település nevezett be, míg tavaly már több száz versengett az országban. Ha viszont a megyei részvétel számadatait nézzük, nincs okunk az örömre - magyarázta a napokban Stifterné Tóth Olga okleveles város- gazdász. - Nógrádban ismereteink szerint 1997-ben nevezett be hét település, s ugyanennyi, illetve eggyel kevesebb a következő két évben, míg 2000-ben 17, majd tavaly ismét csak hat település.- Vajon mi lehet az oka ennek az érdektelenségnek? Mi nógrádiak nem szeretjük a virágokat, nem szeretjük a környezetünket? - kérdezhetnénk. Aligha itt kell keresni az okokat. Erről így beszél a szakember.- Számos okot lehet felsorakoztatni, de talán a legfontosabb, hogy sok esetben nem jut el a felhívás a település vezetőihez, a legtöbb településen - a sok tennivaló mellett - nincs, aki irányítsa ezt a mozgalmat. Pedig a cél nemes, a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakításának elősegítése, az életminőség javítása, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra felélesztése és kiteljesítése. A mozgalom európai szinten elismert, Magyarországon évek óta működő verseny, azonban a mozgalom csupán az egyének önkezdeményezése alapján nem működik, valakinek irányítania kell. A mérnök asszony azt mondja, hogy minden településen az önkormányzat rendelkezik olyan feltételekkel, hogy magára vállalja a koordináló szerepet és felkarolja az egyéni kezdeményezéseket. S amikor összefogja a településen élő lakosságot, intézményeket, gazdasági szervezeteket, akkor mindenki jobban odafigyel, törődik a saját területével, mert része van benne, a kialakított kellemes környezet egyéni munkájának eredménye. S egyben mindenki nyer vele, mert az odaérkező látogatónak teljesen más a benyomása arról a településről, ugyanakkor mindenki saját magának is teremt jóérzést okozó mikrokör- nyezetet, mert nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk.- A mozgalom nemcsak a virágültetéssel, a palánták számával, a parkfenntartással és környezetvédelemmel függ össze, hanem mindennel, ami egy település működtetését érinti, mert felöleli az utak tisztításától kezdve, a ház előtti fű lenyírását, de beleszámít az is, hogy milyen a település főtere, milyen fákat, virágokat ültettek ki. Amikor ellenérvként az ehhez szükséges pénzt említjük, így válaszol Stifterné Tóth Olga:- Pénz nélkül nehéz alkotni, de nagyon sokféle megoldás van. Ha jó kapcsolat- rendszer alakul ki a település lakossága, az ott működő intézmények, gazdasági szervezetek és önkormányzata között, szoros együttműködést lehet kialakítani. Erre számos lehetőség van. Például köz- alapítvány létrehozásába lehet bevonni a lakosságot, a működő szervezeteket. Nagyon meghatározónak tartom, hogy értékeljék is a munkát. Nem elegendő csak tudomásul venni, hogy elkészítették a megtervezett munkát, hanem azt a nyilvánossággal is közölni kell. Ez lelkesíti azokat, akik bekapcsolódnak ebbe a nemes tevékenységbe. S mindig lehet találni olyan támogatókat is, akik érzik ennek a fontosságát vagy nekik is érdekük lehet, hogy az adott környezet szép legyen. A városgazdász továbbvezeti a gondolatot.- Ki kellene dolgozni egy ösztönzési rendszert a településeknél. S egy-egy nagyobb településen meg kellene rendezni a helyi virágosítási rendszert. Számos kis településnél tapasztaltam, hogy ilyet szerveztek, megelőzve az országos versenyt. Hasonlóan díjazva, népszerűsítve a kimagasló környezettel „ékesített” házakat, intézményeket, mint az országos versenyben. S amikor ez már folyamatossá válik, már mindenki érezné a feladatát és hajlandó lenne ebben részt venni. Stifterné Tóth Olgát 1997-ben kérték fel a Belügyminisztériumtól erre a feladatra. Ami azért volt számára meglepő, mert ebben a versenyben elsősorban kertészeti szakemberek vesznek részt zsűritagként.- A zsűrizésben 1997-től veszek részt, három megyében, Jász-Nagykun Szolnok megye egy részében, Heves és Nógrád megyében - mondja. - A csapatunk azonban máshová is bekapcsolódik, ha szükség van rá, de igyekszünk odafigyelni, hogy a zsűrizett településeket éveken keresztül ugyanazon személyekből álló zsűri bírálja. Ugyanis jobban értékelhető a változás, fejlődés, ha már ismerjük a település adottságait, lehetőségeit. Ugyanis értékelni igazán akkor lehet, ha folyamatosan figyelemmel kísérhetjük magát a települést. Szeretném megemlíteni azon kollégák nevét, akik évek óta közreműködnek a mozgalomban és ezúton is kö- szönetemet fejezem ki nekik. Kis csapatunk tagjai között van - mások mellett - Feketéné Sörös Erika, Tóthné Katona Dóra és Erdész Kázmér - valamennyien a Városgazdasági és Üzemeltetési Kft. dolgozói - akik meghatározó szerepet vállaltak Salgótarján szépítésében is. Tiszteletet érdemel a Városgazdasági és Üzemeltetési Kft. vezetése, személy szerint Bodnár Benedek ügyvezető igazgató, kinek támogatásával akadályt nem ismerve végezhette csapatunk a zsűrizési feladatokat. Eddigi tevékenységéről jellemző szituációt is elmond Stifterné Tóth Olga:- Hadd példálózzak Cserhátszent- ivánnal, a megye talán egyik legszebb kistelepülésével. A falunak kialakult hagyományos környezete, földrajzi adottsága van, amibe beilleszkedett a település. Teljes egészében alkalmazkodik a természethez. A településben nem helyeztek el mesterséges, köztéri virágtartókat, hanem alkalmazkodva az évek során kialakult körülményekhez, a közterületre kihelyezett farönkökbe ültették a virágokat. Tehát igazodtak a környezetükhöz. Ez nagyon meghatározó, ugyanis találkoztam olyan településsel is, amelyiknek nagy hírneve van, többször kapott díjat, de számomra elkeserítő látvány volt, amikor az út egyik oldalán a fatörzsekre akasztott virágkosarakba ültették a szép növényzetet, a másik oldalon pedig a patakpart melletti fém oszlopokra, korlátokra aggatták a fém virágtartókat. A jó szándék mellett azonban az összehangoltság nagyon hiányzott a településen. Részem volt látni nagyon egyszerű, gondozott pázsittal, örökzöldekkel díszített ingatlant, és virágoktól roskadozó családi ház udvarát, ahol viszont a sokfajta, -színű virág visszataszító volt. Stifterné Tóth Olgát sokat foglalkoztatja az a gondolat, hogy mindezt miért is csinálja?- Megtiszteltetés volt számomra a felkérés. Ugyanakkor a „zsűri”, mint szó, mindig a „bírálót”, a „kritizálót” juttatja az ember eszébe. Sok esetben így is van. A „Virágos Magyarországért” versenyben a zsűri szerepe ennél sokkal összetettebb: valóban meghatározott szempontok alapján értékeljük a települést, szükség esetén tanácsot, ötletet, szakmai segítséget adunk, de ami a legfontosabb, mi magunk is sokat tanulunk a látottakból - mindannyiunk hasznára. PÁDÁR ANDRÁS Kipróbálható a sörcsapda is A kemény tél ellenére nagyon elszaporodott a lótetű a kertekben. Mit lehet tenni e kártevők ellen azoknak, akik nem feltétlen kívánják a drasztikus irtószereket alkalmazni, sokkal jobban szeretnének környezetkímélő módszerekkel, leleménnyel fellépni a növények pusztítói ellen. A tapasztaltabb növénytermesztők a gyengébb palántákat például úgy óvják meg, hogy poharastól (a pohár alját levágva, ületve oldalát függőlegesen felnyitva) ültetik ki a növénykét. A megyei növény- és talajvédelmi szolgálat szakemberei ajánlják többek közt a talaj gyakori átforgatását, az alapos ásást, később a kapálást. Jó eredményt lehet elérm a talajfertőtlenítő szerekkel is. Érdemes kipróbálni az úgynevezett sörcsapdát. Ennek lényege, hogy a kellő helyen, helyeken üveget mé- lyesztenek a földbe úgy, hogy a szája a talajszinttel egyvonalban legyen, s az aljára kevés sört öntenek. Az erjedő ital magához csalogatja a lótetűket, melyek az üveg aljára kerülnek. Hasonló módon kell eljárni a szörpcsapdával is. A csapdába esett rovarok eltávolításáról rendszeresen gondoskodni kell. Növénykultúrától függően a járatok mentén érdemes megkeresni, megbolygatni, szétzúzni az öt-húsz cm mélyen lévő fészkeket, amelyekben 2-300 tojása is lehet a 2 éves fejlődésű kártevőnek. A lótetű a szerves anyagban gazdag talajban szaporodik leginkább, s kitelel a komposztálókban is, ezért ezek helyét is érdemes váltogatni. A kertben szétterített istállótrágyából a baromfi is kiszedegeti a lárvákat. Önbevallók jövedelmi helyzete 2001-ben Nógrád megyében 2001. évi jövedelméről több mint 45 ezer magánszemély önbevallás útján adott számot a rendelkezésre álló március 20- i határidőig. A megyeszékhely térségéből érkezett az adóbevallások több mint egyharmada. A feldolgozott hibátlan bevallások több mint a fele visszaigénylési jogosultságot tartalmazott. Ennek ellenére 81 millió forinttal többet kellett befizetniük adózóinknak, mint a visszaigényelt adó összege. A személyi jövedelemadó törvény tartalmi változásai 2001. évet érintően döntően az adótáblára, az adójóváírásra vonatkoztak, és a gyermekes családok terheinek mérséklését helyezték előtérbe. Az adótábla adókulcsainak változatlansága mellett, az alsó sávhatár 400 E Ft-ról 480 E Ft- ra, a felső 1 millió Ft-ról 1 millió 50 ezer Ft-ra emelkedett. Az adójóváírás az előző évi 1,2 millió forint helyett 1,25 millió forintig volt igénybe vehető, azzal a korláttal, hogy az egymillió-ötvenezer forint fölötti rész 18%-a csökkenti a levonható összeget. Az adóterhelés mérséklését célozta a családi kedvezmény átlagosan 65 százalékos növekedése. A kedvezmények között kiemelendő még a lakáscélú hitel utáni 40%-os kedvezmény, mely legfeljebb 240 ezer forint lehet évente. A bevallott összevont jövedelem Nógrád megyében megközelítette a 31 milliárd forintot, melynek meghatározó része továbbra is belföldről származik. Az adóköteles jövedelem közel egynegyeddel több mint az előző évben. Az összevont jövedelmet vallók létszámának 3%-os növekedése hatására az egy főre jutó 730 E Ft jövedelem több mint 20%-os emelkedést takar. A megyei átlagjövedelem növekmény %-ka meghaladja a nemzetgazdasági átlag bővülését, de nem éri el annak 980 E Ft-os összegét. Továbbra is a munkaviszonyból származó bérjövedelem képviseli a legnagyobb súlyt (80%), átlaga 734 ezer forint, növekedése több mint 20 %. Mindössze 8% az önálló tevékenységből származó jövedelem. Ezen belül a vállalkozói kivét nőtt a legdinamikusabban. Az előző évekhez hasonlóan 389 E Ft/fő átlaga nem érte el a legalacsonyabb adósáv felső határát. Az egyéb belföldi jövedelmek közel 88 százaléka nyugdíj. Az ebből a forrásból származó átlagjövedelem 457 ezer forint. A külföldről származó jövedelmek sajátossága, hogy az adóalanyok alig egy százalékánál koncentrálódik, ám az ebből adódó átlagjövedelem háromszorosa a belföldi jövedelemnek. Az összevont adóalapot képező egy főre jutó jövedelem Bátonyterenye és környéke kivételével, minden térségben 20% körül emelkedett. Salgótarján, Balassagyarmat valamint Rétság térségében a legnagyobb az egy főre jutó jövedelem. Szécsény körzetében az egy főre jutó jövedelem megyei átlag felett nőtt. A jövedelmek nagyságrendjében lényeges átrendeződés történt. A 400 ezer Ft alatti jövedelemmel rendelkezők száma jelentősen csökkent. Elsősorban ezen kis jövedelműek nem tudtak elmozdulni az alacsony szintről, az átlagos 198 ezer Ft- os jövedelem nem érte el az előző évi szintet. Kedvező viszont, hogy a minimálbér emelkedése hatására a 400-1000 ezer Ft-os adósávban a jövedelemtulajdonosok száma több mint másfél- szeresére növekedett. Részarányuk 46%-ra emelkedett a 2000. évi 31%-kal szemben. Az ehhez kapcsolódó jövedelemtömeg 46%-kal emelkedett. Az 1000 ezer Ft feletti jövedelemtulajdonosok az 1/5-e a bevallóknak, viszont az adóalap több mint felét birtokolják. Az egy főre jutó átlagjövedelem kizárólag ebben a sávban növekedett, közel 4%- kal. A legalacsonyabb 198 ezer Ft és a legmagasabb 1971 ezer Ft átlagjövedelem között az előző évhez viszonyítva nőtt a rés. Nógrád megye minden körzetében csökkent a legalsó jövedelemsávba tartozók száma és jövedelmük összege, ugyanakkor a középső adósávban jövedelmet vallók száma nagymértékben növekedett. Az összevont jövedelmek megyei 25-ös toplistájának első helyezettje 2001. évben közel 29 millió forintot keresett, mely 4,5 millió forinttal magasabb, mint az előző évi listavezető által vallott jövedelem. A legtöbb jövedelmet vallók 25. helyezettje (10,5 millió Ft-tal), közel 17%- kal magasabb jövedelemről adott számot, mint 2000. évben. Összességében az első 25 átlag- jövedelme 15 százalékkal emelkedett, meghaladva a 14 millió forintos éves keresetet. Az összevonás alá nem eső jövedelem 20%-kal növekedett, összege 2001-ben meghaladta a 4 milliárd forintot. Legfontosabb pillérei az egyéni vállalkozói adóalap, az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az osztalékkifizetésből származó jövedelem, melyek együttesen 83 százalékos részarányt képviselnek. A forrásadós jövedelmek átlaga 25 százalékkal magasabb az előző évinél, a különadózó jövedelmet vallók létszámának 4 százalékos csökkenése hatására. A külön adózó jövedelmek aránya általában csökkent a térségekben. A megyeszékhely és környékén, valamint Bátonyterenye és Pásztó térségében átlag felett emelkedett az ilyen típusú jövedelem. Bátonyterenye vonzáskörzetében elsősorban az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek közel kétszeres növekménye alapozta meg a forrásadós jövedelmek 47%-os bővülését. Salgótarján térségében a 35 százalékos adóval terhelt osztalékból és árfolyamnyereségből származó bevételek emelkedtek többszörösükre. A másik három körzetben átlag alatti a növekedés. A forrásadós jövedelmek 25 fős toplistájának átlaga 7 millió Ft-tal nőtt, megközelíti a 21 millió Ft. A külön adózó jövedelmek listáját vezető magánszemély 2001. évben több mint 97 millió Ft-ot vallott, háromszor többet mint előző évben. A 25. helyen szereplő 9 millió Ft jövedelem 11%-kal volt magasabb a 2000. évinél. Az adókulcsok és az adósávok változatlansága mellett a jövedelmek 2001. évi 24%-os növekedési mértékével megegyezően nőtt a számított adó. Az érvényesített adókedvezmények összege a számított adó több mint egyharmada, 3 milliárd Ft, növekedése 25%, mely meghaladja a jövedelem és számított adó növekedési mértékét. A kedvezmények nagyságrendileg átrendeződtek az előző évhez viszonyítva. Az adójóváírás a törvényváltozás hatására az előző évektől mérsékeltebben növekedett, következtében részaránya csökkent. Összege 658 millió Ft, átlaga minimálisan 1 E Ft-tal, 25 E Ft-ra nőtt. A kedvezményt igénybe vevők száma csökkent. Az 1999. évtől újra élő családi kedvezmény összege 765 millió Ft, közel megduplázódott. Átlagosan, az előző évi 37 ezer forinthoz képest 69 ezer forintot érvényesíthetett 11000 fő. Az összevont jövedelmet terhelő adó tárgyévben 5,4 milliárd Ft. Az összevont jövedelem emelkedése mérsékeltebb a kedvezmények növekedésének hatására. A külön adózó jövedelmek után felszámított forrásadó közel 20%-kal bővült, megegyezik a jövedelmek növekedésével. 2001. évben az összevont jövedelmet és a külön adózó jövedelmeket terhelő adófizetési kötelezettség meghaladta a 6 milliárd Ft-ot, 23%-kal több mint előző évben. Az átlagos adóterhelés egyti- zed százalékponttal csökkent, 17,5%. APEH NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁG 2001 2000 Főbb adókedvezmények alakulása (millió Ft) 435 730 765 m 60----1-----3 50 604 385 B 56 ______________________________ 1 000 1 500 2 000 2 500 Q Külföldön megfiz. adó kedv. □ Nyugdíj járulék kedv. U Családi kedvezmény H Közcélú adomány, élet-, és nyugdíjbizt. ■ Lakáscélú hiteltörlesztés kedv. 3 000 3 500 l Adójóváírás ü Nyugdíjjal azonosan adózó jőv. kedv. ^Önkéntes kieg.nypt kedv. □ Szellemi tevékenység kedv. g» felsőoktatási tandíj kedv.
