Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-25 / 146. szám

2. OLDAL PÁSZTÓ 2002. JÚNIUS 25., KEDD „Ott a helyem, ahol a patvarciak vannak” Nem kellett otthonra lelnie, hiszen itthon volt ő mindig - Egy bárónő emlékezik A 90-es évek derekán Balassagyarmat szellemi életében, jelentősebb kul­turális rendezvényein feltűnt egy figyelemreméltó asszony. Dr. Bródy Tiborné Buttler Mária bárónő. Olyan természetességgel mozgott a gyarma­ti közegben, úgy belesimult a kisváros mindennapjaiba, hogy azt a benyo­mást keltette: otthonra lelt. A vele való beszélgetés során azonban meggyő­ződtem róla, nem is kellett otthonra lelnie, hiszen itthon volt ő mindig. Lé­lekben legalábbis. Buttler Mária életéből regényt lehetne írni, ahogy azt Odescalchi Eugenie her­cegnő tette a 80-as években „Egy herceg­nő emlékezik” címmel. írásom hősének viszont - mint mondta - nincs ideje re­gényt írni, ahhoz túl sok teendő vár még rá. Hol is kezdhetnénk ennek a nagy ívű életnek a bemutatását? Talán a gyöke­reknél, a családfánál. A bárónő ugyanis nem akármilyen ősökkel dicsekedhet: apai nagyanyja Madách Sarolta, aki Madách Károlynak, Madách Imre édestestvérének lánya volt. Buttler Mária sokáig lakott nagy­anyja nővérénél, Madách Margitnál Bu­dapesten. Ez az igazi nagyasszony gyak­ran emlegette nagybátyját, Imre bácsit, mesélt a megyebálokról. A famíliában valóságos esemény volt Balogh Károly Madách-életrajzának megjelenése. A Buttler család a balassagyarmati Ma- dách-szobór avatásán is részt vett 1937- ben. A bárónő tehát még beszélt olyan felmenőjével, aki személyesen ismerte a magyar és világirodalom, egyik legna­gyobb alakját, a Tragédia zseniális alko­tóját. A Buttler név szintén sokat mondhat azoknak, akik olvassák Mikszáth műve­it. A Buttlerek az 1800-as években jöttek Németországból Magyarországra, s Mik­száth Különös házasságának Buttler Já­nosa ennek a kiterjedt családnak a grófi ágához tartozik. Hozzá kell tenni, Buttler Mária elbeszélése szerint Mik­száth valójában nem a gróf igazi történe­tét írta meg. Az igazság az, hogy Buttler János házasságából nem születhetett gyermek, s ezért el akarta hagyni felesé­gét. Szó sem volt itt csellel való egymás­hoz kényszerítésről. A bárónő szülei, Maüáth Etelka és Buttler Ervin 1924-ben házasodtak ösz- sze Gárdonyban. Kelecsény az apai ág, Gárdony, Patvarc, Máriamajor, Líviamajor, Feketevíz az anyai ág tulaj­donában volt. A nagyszülők Gárdony­ban és Kelecsényben éltek. Buttler Mári­ában élesen megmaradt anyagi nagyap­ja, Mailáth István Géza temetése, mikor is vármegyei hajdúk kísérték Gárdonyba a koporsót. A Balassagyarmat és Szécsény közti főútvonalon lévő szép otthonban Máriamajorban élt a család Mária 18 éves koráig. Máriamajor a fel­hőtlen, napsütéses, idilli gyermekkort idézi a bárónő számára. 1944-ben járt ott utoljára, s azóta sem óhajtja látni. A cse­lédházakon, istállón kívül amúgy sem maradt meg semmi. Hadd őrizze az em­lékezet a letűnt, csodás vüágot, úgy, ahogy azt a gyermeki szem látta. De a múlté már Patvarc és Máriamajor feled­hetetlen önellátó gazdasága is: a viharos magyar történelem áldozatául esett az a jól bevált, jól működő gazdaság. S milyen volt a gyermekkor, az arisz­tokrata nevelés? Angol nurse foglalko­zott az apró gyermekkel, 6 éves korában egyszerre tanult meg írni és olvasni franciául és magyarul, magyar kisasz- szony vezette be anyanyelve rejtelmei­be. Orhalomban és a balassagyarmati polgáriban vizsgázott Buttler Mária test­vérével, Ilmával, akivel végig együtt ta­nult, míg fivérei, Ervin és János a Balas­si gimnázium tanulói lettek. Általános volt a magázódás, a szülők éppúgy ma- gázták gyermekeiket, mint a testvérek egymást és szüleiket. Ez bizony távol­ságtartást hozott magával. A gyermekek szigorú fegyelemben nőttek fel, még az asztalnál is csak akkor szólhattak, ami­kor megszólították őket. Nem voltak el­kényeztetve. Lovagolniuk például azért nem volt szabad vasárnap, mert meg kellett érte­niük: a lovásznak is vasárnapja van. A cselédgyerekekhez egyébként ugyanazt a Schenk doktort hozták Balassagyar­matról, mint saját magukhoz. A tartás, önfegyelem, a más származású emberek iránti tisztelet egész életen át végigkísér egy igazi arisztokratát: Buttler Mária sze­mélyéből is ez sugárzik. 1944 őszén a második világháború durván beleavatkozott a bárói család szép máriamajori életébe: a szülőknek és öt gyermeküknek el kellett menekül­niük. Először Dunántúlra mentek roko­nokhoz, majd kora tavasszal visszatér­tek a szülők Máriamajorba, de a három lányt, Máriát, Ilonát és Ilmát a Sacre Coeur intézetbe adták, ahová a két idő­sebb nővér már három éve járt. Erről az apácák vezette iskoláról egy újabb re­gényt lehetne írni a bárónő elbeszélései nyomán. A Sacre Coeur pompás kertje, a tanu­lás melletti, játék, labdázás, teniszezés éppoly „napsütésesen” maradt meg Buttler Mária szívében, mint a máriama­jori évek. Mindamellett óriási volt a fe­gyelem az intézetben: a folyosón hang­talanul, némán kellett közlekedniük. Az apácák nagyvonalúsága és irgalma le­gendás volt. Urnát 1949-ig ingyen látta el az intézet. Nővére, Mária néhány angol órát adott ennek fejében - de ez elenyé­sző volt az eUátás összegéhez képest. 1945 májusában a háborús áüapotok tragédiát hoztak a család életébe: az édesanya agyhártyagyuUadásban meg­halt a balassagyarmati kórházban. Nehéz évek következtek. Az özvegy édesapának és gyermekeinek három szoba jutott a patvarci kastélyban. Együtt laktak a főintézővel és felesé­gével. Az ezer hold fölötti birtoko­soktól mindent elvettek - a bárói családot a patvarci és máriamajori parasztemberek látták el élelemmel. Most mutatkozott meg igazán az egyszerű nógrádi nép szeretete és ragaszkodása a Butüer családhoz. Nem hagyták el őket a bajban. Patvarcról azonban el kellett menniük a téeszesítés kezdetekor, s Budapestre szivárogtak rokonokhoz albérletbe, mert a fővárosban nem volt lakásuk. Minden rosszban van valami jó. A kitelepítést azáltal kerülte el a csa­lád, hogy nem volt lakásuk, melyet a hatóság kiszemelhetett volna má­sok beköltöztetésére. Buttler Máriá­nak kenyérkereset után keUett néz­nie. Az amerikai követségen jelent­kezett, de „szerencsére” ott már csak gyors- és gépírni tudókat alkal­maztak Miután megtanult magyarul és angolul gyors- és gépírni, a gond­viselés kifürkészhetetlen sugaUatára nem ment vissza az amerikaiakhoz, hanem egy kis magáncégnél helyezke­dett el. Ezt sok munkahely követte. Apám gazdálkodó volt - ennyit mert bevallani a fiatal lány a hátrányos meg­különböztetés miatt. Az autó- és traktor- alkatrész gyártól például a Különös há­zasság c. fűm vetítése folytán távolítot­ták el. Ekkor jöttek rá, hogy ő ugyanazt a történelmi nevet viseli, mint a filmfőhős. Az arisztokrata körök fiataljai azon­ban még az ötvenes évek embert próbá­ló idejében is tartották egymással a kap­csolatot: zsíros kenyér mellett gramofon­zenére táncoltak egymással Zichyek, Eszterházyak, Hadikok, Nyáryak. Egy ilyen összejövetelen történt meg a sors­szerű találkozás. Buttler Mária megis­merkedett későbbi férjével, dr. Bródy Ti­bor jogásszal, akire szintén nem vetett jó fényt az, hogy bíró volt az édesapja. A bárónő angol, francia és német nyelvtudását a külkereskedelemben hasznosította. 1956 után a disszidensek helyére kerülhetett leveleket fordítani. Közben oroszul is megtanult. Később külkereskedelmi hirdetésekkel, sajtó­médiával foglalkozott, majd kereske­delmi osztályvezető lett. Férje karrierje is beindult tehetsége révén. Miután 1975-ben a hitelbankból eltávolították, biciklizett, bútorszállítással kereste ke­nyerét, így jutott el végzettsége, nyelv­tudása és rátermettsége révén egy kéz­műipari külkereskedelmi vállalatig. 1977-ben regénybe illő huzavona után Párizsba került a nemzetközi kereske­delmi kamara magyar kiküldöttjeként feleségével együtt. Öt felejthetetlen év következett a fran­cia fővárosban. Újra belecsöppentek a nagyvüági életbe, a fogadások világába. 1982-es hazatérésük után Pesten éltek, míg el nem jött a rendszerváltás idősza­ka. Maximális értékű kárpótlási jegyeket kaptak az elveszett birtokok fejében. S elkövetkezett a nagy pillanat: 1993-ban visszavásárolhatták a patvarci kastélyt. Két évig tartott a ház helyrehozatala, a bárónő hetente kétszer érkezett meg Pestről autóval és vezette a munkálato­kat. Ervin bátyja, aki a 90-es évek elején jött haza Amerikából, azt kívánta, hogy élete utolsó éveit Patvarcon tölthesse, ott is temessék el. Sajnos már nem élte meg a ház elkészültét. A község lakói nagy szeretettel fogad­ták a hazatérő bárói családot. A bárónő találkozott olyan emberrel, aki gyermek­korában a tejet hordta a nehéz helyzetbe került famíliának. Majd mindenki ismeri a faluban. Buttler Mária portréja ­_________hagy márt* festménye 1 995 óta végérvényesen Patvarcon te­lepedett le Buttler Mária, csak ügyes-ba­jos dolgait intézi Budapesten. A lovak­hoz gyermekkora óta kötődött ő is, férje is. Erdélyből, a dálnoki ménesből válasz­totta ki dr. Bródy Tibor a szép állatokat. Épp most született meg a kiscsikó, így most nyolc lóról gondoskodik a bárónő. S hogyan tölti egyébként az idejét? Szenvedélyesen érdekli a politika, az új­ságok, valamint a modem francia iroda­lom, melyet eredetiben olvas. Emellett eljár a gyarmati-rendezvényekre. Balas­sagyarmat a várost jelentette számára gyermekkorában. Fivérei oda jártak is­kolába, ott intézték a vásárlást, ott tanul­tak meg úszni a strandon, melynek meg­nyitásán jelen voltak, csakúgy, mint a szalézi templom felszentelésén. A gyar­mati nagytemplom gyönyörű úmapi körmenete máig él szívében. A bárónőtől nemrégiben a Palóc Mú­zeum vette meg a felbecsülhetetlen érté­kű Zichy-Odescalchi ezüst toalettkészle­tet, melynek minden darabján ott a két címer. Az Odescalchi család ugyanis há­zasság révén rokonságba került a Zichyekkel, s Buttler Mária anyai nagy­anyja Zichy Marietta volt. A szép készle­tet mindig a legidősebb lány örökölte a családban, így szállt Buttler Máriára is. Kalandos sorsa lett a kincsnek: Máriamajorban ásták el 1944 nyarán ha- rasztot dobva rá, majd 1946-ban ásták ki hosszas keresgélés után. A Szécsényben élő Lipthay- Odescalchi házaspárral mindvégig tar­totta a Buttler család a kapcsolatot. Buttler Mária szerint csodálatos pár volt a legendássá vált hercegnő és férje, a tu­dós Lipthay báró, akik a háború idején kastélyuk konyháján főztek a rászoru­lóknak. Anti fiukkal együtt jártak füröd­ni az Ipolyra gyermekkorukban, s ké­sőbb is rendszeresen látogatták Szécsényben a kastély lakóit, mikor Gár­donyba mentek a családi sírokhoz. Buttler Mária szinte minden felme­nője Gárdonyban van eltemetve. Test­vérei közül már csak Ilona él. János Svájcban halt meg, Ilmát is kivitte a tör­ténelem vihara 1956-ban Amerikába. Az új generáció, húga gyermekei azon­ban már hazatértek Magyarországra, s itt telepedtek le. Találkozásunk végeztével a bárónő épp ájtatosságra sietett a patvarci temp­lomba. Mint mondta, az ő neveltetésé­ben a hazafiság és a vallásosság volt a legfontosabb. Ott a helyem, ahol a patvarciak van­nak. Én ide tartozom - állt fel sietősen a székből. Ennél szebb végszót - azt hi­szem - nem is találhattam volna. SZABÓ ANDREA Az összetartozás nemcsak a külvilágnak szóló üzenet Csodálatos időben és jó hangulatban telt el a negyedik csesztvei falunap, amelyre az elszármazottakat, a roko­nokat és ismerősöket is meghívta az önkormányzat. Jöttek is szép számmal a ven­dégek, akik a délelőtt csendjében azt is láthatták, hogy a focipálya térségében már állnak az árnyat adó sátrak, kirakodtak az árusok és gőzölög a pörkölt, amelyet a helyi disznóvágások mesterei, Horváth Ervin, Róza Szabolcs és segítőik nagy hozzáértéssel főz­tek. A dombok ölelésében meg­búvó szép kis településen sétálga­tó vendégek azt láthatták, hogy tiszta, rendezett a még jó pár szép régi portával rendelkező község. Felzászlózva, rendezet­ten várta az ünnepet az elmúlt év­ben helyi összefogással megépí­tett Mindszenty-emlékmű parkja és Csesztve zászlaját lobogtatta a szellő a falu központjában. Itt Bobály Attila szobrászművész al­kotása emlékeztetett mindany- nyiunkat arra, hogy az emberi­ség, köztük a magyarság örökös harcban áll az életben maradásá­ért a világ háborgó óceánján. Nem véletlen, hogy a Szlovákiá­ból érkezett vendégeket, a sors ál­tal távoli utakra sodortakat is kö­szöntötte Pálmán Imre polgár- mester a falunap kora délutáni ünnepélyes megnyitóján, kiemel­ve, hogy az összetartozás nem­csak a külvüágnak szóló üzenet. A falu első embere szólt az elmúlt négy év eredményeiről. Ezek so­rában kiemelte a Majthényi- kastély felújítását, amelyhez ed­dig közel 9 millió forint pályázati pénzt nyertek el. A saját kivitele­zésben lassan elkészülő 13 millió forintos beruházás révén meg­újul a falu központi helyén lévő épület, amely otthont ad a polgár- mesteri hivatalnak, az óvodának, könyvtárnak és egy szolgálati la­kásnak. Hamarosan beüzemelik Csesztvén is az 1,5 milliárd forint­ba került szennyvízcsatorna-há­lózatot, amelyhez 95 százalékos állami támogatást kaptak a rend­szerhez csatlakozott környékbeli falvak. Az Erro Kft. kivitelezé­sében készült csatornahálózat próbaüzeme július elsején lesz és ez azt is jelenti, hogy teljesen összkomfortossá válik Csesztve. A munkaterületek helyreállítása során új járda épül a Kossuth- úton, rendezésre kerülnek a tele­pülés csapadékvíz-elvezető árkai, valamint lefednek közel 100 mé­ter nyitott vízelvezető árkot is. Jó hír a bakópusztaiak számára, hogy elkészül a temetőhöz veze­tő út. A jövőre vonatkozó elkép­zelések képezik az alapját a rövi­desen elkészülő települési rende­zési tervnek. Az elmúlt négy év­ben a sikeres pályázatok révén 1,5 millió forinttal gyarapodott a művelődési ház eszközkészlete és ennyit 40 éve nem kapott erre a célra a falu. A Madách Imre-em- lékmúzeum tulajdonosával, vala­mint kezelőjével együttműködési megállapodás megkötése van fo­lyamatban a múzeum és a park kezelését illetően. Ezután ünnepélyes keretek között adták át az önkormányza­ti testület által megszavazott Csesztve Községért-emlékérmet Szvák Józsefné részére, aki elhi­vatottan vezeti a helyi hagyo­mányőrző együttest már évek óta és csoportjával számos helyen föllépve öregbítik a falu jó hírét. Ezt a kitüntetést vehette át Hrahovszkiné Katona Mária vé­dőnő is, aki több évtizede látja el szolgálatát Csesztvén és Szügy: ben. A csesztvei sportélet szerve­zésében kiemelkedő szerepet ját­szó Palánki János is megkapta fa­lujának ezt az elismerését. Ezután az előadók sora szóra­koztatta a folyamatosan szaporo­dó közönséget. Kedves műsort adtak a helyi óvodások, Buzainé Koplányi Katalin óvónő vezetésé­vel. Sikerrel szerepeltek a szügyi iskolások is, akiknek műsorát Marczinkó Jánosáé és Osztmzicsné Hrapan Erzsébet ta­nítónők állították színpadra. Jól szórakozott a közönség azon a fa­lusi paródián, amelyet Rabovszki Lászlóné és Tucsek Lászlóné ad­tak elő. A nevezetes nógrádmar- cali tánccsoport olyan fergeteges műsort produkált, hogy még a nézők lábai is megmozdultak. Népes csapattal érkezett az ipolyszögi asszonykórus és népi táncosaik, akiknek nagy sikerük volt. Nagy taps köszöntötte a csesztvei hagyományőrző cso­port műsorát is, amelyet a falu polgármestere kísért orgonán. Lukács Jánosáé, Szvák Jánosné és társaik nótáikkal megalapoz­ták a falunap további jó hangula­tát, amelyet a csodálatosan jól si­került vadpörkölt követett. Kiss Pál körjegyző azt emle­gette, hogy a csesztvei önkor­mányzat működése zavartalan­nak mondható, annak ellenére, hogy költségvetése minden év­ben forráshiánnyal számolt. Az elmúlt négy év elképzeléseinek megvalósítását segítették a kü­lönböző pályázatok. A körjegy­ző asztaltársaságában volt Orbán Aladár, az ipolyvarbói is­kola igazgatója, a Palóc Társaság elnöke feleségével és azon a vé­leményen voltak, hogy az ilyen találkozások is elősegítik a ma­gyarság összetartozásának érzé­sét. Andor Csaba, a Madách-tár- saság elnöke arról szólt, hogy működésük, rendezvényeik, szaporodó kiadványaik Csesztve jó hírét is szolgálják és vonzóvá teszik a világ számára ezt a szép települést. Akadtak csendesebben szem­lélődök is, főleg az idősebbek, mint a 92 évet már megélt Palán­ki Józseféi a tőle egy évvel koro­sabb Prazsák Miklós, akik főleg a focit várták, mert valaha ők is rúgták a bőrt. A pályán a vendé­gek a balassagyarmati öregfiúk voltak, akik nem éltek vissza az­zal, hogy ők rendszeresen kerge­tik otthon a labdát és a helyi öreg­fiúkkal együtt nagyon sportsze­rűen játszották le a győzelmükkel végződött meccset. A lelkesen szurkoló közönség nem oszlott szét, hanem végiggyönyörködte a szebbnél szebb nótákat, amelyet a csábi Híves Mária és a gyarma­ti Kamarás Sándor adtak elő. Az­tán a Deák-Vitéz duó teremtett jó hangulatot a késő estig tartó utca­bálon. SZABÓ ENDRE A T\ TTTT^T A TI Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \ 1 »I x l\ A I I H U \ ■ és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 megyei Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt.------------------------------KOi,-6LETI N.API.' AP-------------------------- (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUV1HIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ( AzúNe, . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. | az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. l szerkeszt*^^sTeTreikészült.

Next

/
Thumbnails
Contents