Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-24 / 145. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2002. JÚNIUS 24., HÉTFŐ Bát-összefoqlaló Többet ér a kukorica Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten 668 millió forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 8,7 milliárd forint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonoshoz. Drágult a kukorica lejárata - a júliusi határidő kivételével. Júliusra 23 990 forintért lehetett jegyezni. A novemberi és decemberi lejárat 22 900, illetve 23 300 forinton zárt. A búza augusztusi elszámolóára ötszáz forinttal emelkedett, és így 24800 forinton fejezte be a kereskedést. A távolabbi jegyzések 100-360 forinttal csökkentek. Az augusztusi szállítású extrabúza ára 25900 forint volt. A takarmánybúza értéke szeptemberre 70 forinttal drágult, tonnája 20800 forintol ért, az augusztusi elszámolóár viszont 20 600 forint maradt. Az augusztusi jegyzésű takarmány- árpa 20 600 forinton cserélt gazdát. A napraforgót októberre 62 000 forintért kínálták az alkuszok. A szója elszámolóértéke decemberre 61100 forinton zárt. A repcét augusztusra 51190 forintért lehetett jegyezni. A határidős pénzpiacon az amerikai dollár árfolyamai a hétfői nyitóárakhoz képest a hét végére minden lejáratra gyengültek. Szeptemberi elszámolóértéke 258 forintig süllyedt. Az euró piacán erősödtek az árak, a szeptemberi lejárat 246,70 forintra emelkedett. Új határidő nyílt: a november, amely 248,55 forinton várja a mai tőzsdenyitást. A japán jen szeptemberi elszámolóára 209,10 forint volt, a decemberi viszont 212 forintra drágult. _____________ újvári J avulás a bővítéstől Budapest A cégvezetők 83 százaléka szerint az EU-bővítés előnyöket hoz országuknak - derült ki a Bank Austria Creditanstalt felméréséből, és az Europa Barométerből. A megkérdezettek 73 százaléka úgy véli: a jelenlegi európai uniós tagállamok is profitálnak a bővítésből. A lakosság körében kevésbé optimista a hangulat. A lakosság 58 százaléka hisz az EU-bővítés pozitív hatásaiban, 17 százalékuk tart a negatív következményektől. A legnagyobb támogatás - 91 százaiéval - Lengyelországban tapasztalható, majd Bulgária következik - 90 százalékkal. A legpesszimistábbak 15-15 százalékkal a horvátok és a szlovének. Az Europa Barometer 9 közép- és kelet-európai országban (Bfflgária, Jugoszlávia, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Magyarország) 720 vehető és 9 ezer egyéb személy megkérdezésével készített felni írést. A közép- és kelet-európai felső vezetők 58 százaléka szeretné, ha az eurót minél előbb bevezetnék, 39 százalékuk inkább vágja bizonyos ideig, és csak 3 szíialékuk ellenzi az eurót mint eg$i|éges fizetőeszközt. Az euró: val kapcsolatban a vezetők Bulgáriában, Horvátországban és Lengyelországban optimisták. A vezetők bizakodása azt jelzi, hogy az Európai Unió 2010-ig legalább öt új tagállammal bővül. Magyarországgal, Csehországgal, Szlovéniával és Szlovákéval egyértelműen számolnak. Leginkább a csehek biztosak a dolgukban, ahol a gazdaság minden főbb szereplőjének meggyőződése, hogy nyolc éven belül EU-tag lesz. PRIVACSEK Kelendő az alkalmi munka A tavasz és a nyár ismét élénkülést hozott a hazai munkaerőpiacon. A szezonális munkaterületek - elsősorban az építőipar, a mező- gazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás - jótékony hatásának köszönhetően csökkent a regisztrált állástalanok száma. Budapest A legfrissebb adatok szerint jelenleg valamivel kevesebb mint 350 ezer munkanélkülit tartanak nyilván Magyarországon. Számuk az elmúlt két hónapban több tízezerrel csökkent, ami elsősorban a szezonális munkalehetőségek megjelenésének köszönhető. Az alkalmi munkák nagy kínálatáról árulkodik az is, hogy ebben az időszakban háromszor annyi férfi tudott elhelyezkedni mint nő, a fizikai munkát találók pedig tízszer többen voltak a szellemi foglalkozásúakhoz képest. A tavasztól megjelenő köz- és közhasznúmunka-programok mellett hagyományosan az építőipar, a mezőgazdaság, az idegen- forgalom és a vendéglátás szívja fel ilyenkor a legtöbb alkalmi munkavállalót. ......Az .elhelyezkedést, nemcsak a k ampányjellegű időszak, hanem az egyébként benne dolgozók időszerű szabadságolása miatti kényszerű pótlás is elősegítheti. Az ilyenkor növekvő munkakínálat általában az ország valamennyi-térségére; -megyéjére -jellemző, ugyanakkor vannak olyan helyek, ahol még ennél is koncentráltabban jelentkeznek az időszakos álláshelyek. Ilyen a két legnagyobb idegenforgalmi vonzerő,^ főváros és a Balaton környéke, de ezek mögé fokozatosan zárkóznak fel azok a városok- Pécs, Szeged, Debrecen -, amelyekben a nyár folyamán egymást érik a különböző fesztiválok, turisztikai programok. A jó munka érdekében utazást, időszakos távollétet is vállaló munkavállalóknak érdemes figyelni a különböző kampányszerű mezőgazda- sági munkákra, mint a szőlő-, hagyma-, paprikaszüret, különböző gyümölcsszedések. A munka- lehetőségek a határon túlra is mutatnak, főként Németországba mennek sokan a spárga- és eperszezonban, illetve az őszi szüreti időszakban. Foglalkoztatási szakemberek az alkalmi elhelyezkedés kapcsán a legális munkavállalás előnyeire és kisebb kockázataira hívják fel a figyelmet. Az alkalmi munkavállalói könyv használatával nemcsak járadékjogszerző időt biztosít magának a dolgozó, hanem egy esetleges munkahelyi baleset következményeire is biztosítva van. Kánikulában különösen kemény a földmunka fotó: illusztráció Lassuló európai uniós infláció Az eurózóna éves inflációs rátája az áprilisi 2,4-ről májusban 2 százalékra esett. At EU-ban a fogyasztói árak az áprilisi 2,2- höz képest az előző hónapban csak 1,8 százalékkal nőttek. * jj3íl (Imii » fiúi nJtJ-JiUl-JJ /iUitüúi óta példa nélküli. Szintén bizakodásra adnak okot a lakásépítésre vonatkozó legfrissebb adatok: az előzÖ 'Ron’apban "ti,‘(^százalékkal , nőt^z indyló gpj^g^sek száma, ami közéi hétéves rekordot jelent - tudósít a Reuters. Elemzők a brit inflációs adatok fényében is az ottani kamatlábak megemelésének elhalasztását várják, amelyek 38 éve nem voltak ilyen alacsonyak. Az áremelkedések üteme az áprilisi 2,3-ról májusban 1,8 százalékra mérséklődött, ami a tavaly elért rekord beállítását jelenti. EUROPflESS Brüsszel Az EU tagállamai közül az előző hónapban a legnagyobb mértékben Németországban (3,6-ról egy százalékra), Luxemburgban (3,8- ról 1,3 százalékra) és Belgiumban (3,1-ről 1,4 százalékra) csökkent az áremelkedések üteme. Növekedés egyedül Írországban volt megfigyelhető: az infláció 4,1-ről 5 százakra gyorsult. Az 5 százalékos ír adat egyúttal az EU-ban a leg.magjts^bb.r tösUßÄ A? E&'fc sült Államok fogyasztói árai nem változtak májusban, ami szakértők szerint lehetővé teszi majd a jegybank szerepét betöltő Fed számára a kamatlábak megemelésének elhalasztását, a gazdaság megerősödését elősegítendő. Az áprilisi, 4,5 százalékos emelkedés után májusban 0,7 százalékkal csökkentek az energiaárak, az élelmiszerárak 0,2 százalékos mérséklődése pedig 1997 januárja Felzárkózó vezetői bérek Budapest A magyar cégvezetők bére nemcsak a fejlett piacokétól, a régióbeli riválisokétól is elmarad - igaz, az idén átlag feletti bérnövekedésre számíthatnak. Tavaly az USA-ban 706 millió dollárt keresett a legjobban fizetett menedzser, az Oracle vezérigazgatója. Vezetői bérek vonatkozásában Magyarország térségbeli és globális versenytársaitól még mindig messze elmarad - derül ki az IMD svájci kutatóintézet most közzétett, tavalyra vonatkozó adataiból. Eszerint 2001-ben az átlagos magyar vezérigazgató minden juttatását figyelembe véve valamivel több mint 45 ezer dollárt (mintegy 11,7 millió forint) keresett, ami tízezerrel a kínai átlag alatt található. A magyar adat a vizsgált 43 ország közül a második legkisebb, csak az észt menedzserek vihetnek haza kevesebbet, évi tízezer dollárral. A cseh piacon a magyarnál közel másfélszer, a lengyelen pedig több mint kétszer többre értékelik az azonos szakképzettséget. Ugyanakkor a magyar csúcsaz előbbi csoportban 10, az utóbbiban pedig 9 százalékos többlet várható. Az IMD által felállított országlistát kimagasló értékekkel az Egyesült Államok vezeti. A vezérigazgatók ott átlagosan 581 ezer dollárt keresnek, a mérnöki keresetek pedig 135,4 ezer körül alakulnak. A Forbes magazin kimutatása szerint 2001-es bevételei alapján az Oracle vezérigazgatója, Lawrence J. Ellison cégvezető keresete volt a legnagyobb, 706 millió dolláros fizetése mellett közel 16 milliárd dollár (!) piaci értékű részvényt is magáénak tudhat. Ezzel jócskán maga mögé utasítja a Dell alapító-tulajdonosát, Michael S. Delit, a tavalyi, valamivel több mint 200 milliós keresete és bő kilencmilliárdos részvénytulajdona ellenére. A részvényopciós javadalmazás a nyolcvanas években terjedt el a tengerentúli cégeknél. Ma egy átlagos vállalatnál a sikeres vezető a bérével egyező mértékű tulajdonrészt szerezhet. Kérdés azonban: mihez kössék a tulajdonosok a menedzsment által lehívható részvényopciók nagyságát és feltételeit. Kezdetben a vállalati pénzügyi mutatót, azon belül is a A Wall Street Journal Europe a GFK Piackutató Intézettel közösen idén tavasszal közvélemény-kutatást végzett, amelynek során 14 európai országban 13 ezer felnőtt személyt - köztük ezer magyart - kérdeztek meg arról, hogy sokat keresnek-e a vállalatok felső vezetői. Az összes megkérdezett 70 százalékának az a véleménye, hogy a topmenedzserek túl sokat keresnek. A válaszadók egyharmada szerint túl is vannak fizetve. Az átlagtól legjobban a britek térnek el, közülük ugyanis 60 százalék tartja a nagyfőnököket túlfizetettnek. Ugyanez a magyar megkérdezettek 48 százalékának a véleménye. A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy mi mennyire áll a legmagasabb szintű vezetők figyelmének középpontjában. Mindössze 21 százalék gondolja azt, hogy törődnek az alkalmazottak érdekeivel, 83 százalék látja úgy, hogy a legmagasabb szintű vezetők többsége a saját érdekeit érvényesíti. Ettől az átlagtól kicsit eltérnek a magyar eredmények, nálunk ugyanis a válaszadóknak csak 16 százaléka véli, hogy a legjobb felső vezető szem előtt tartja alkalmazottai érdekeit. 87 százalék, „ tartja úgy, hogy a légtöbb nagyfőnök a saját érdekeit nézi.-hí iHiMn Ji/Tutt~-’rrr~.■■ ■ .2— vezetők javadalmazása az itteni átlagos bérnövekedést jóval meghaladó mértékben emelkedik a William M. Mercer tanácsadó cég friss felmérése szerint: az idén még a tavalyi 14 százalékot is valamivel meghaladó mértékben növekszik. A hazai menedzsment és az egyéb irodai alkalmazottak keresete szintén a 2001. évit meghaladó mértékben nőhetne idén: saját tőkéhez, illetve a befektetéshez mért megtérülést részesítették előnyben. Később a részvényesi érték került a középpontba, itt azonban az a kérdés, hogy az árfolyammozgás sokszor nem a teljesítménnyel arányos - ösz- szegzi a cégvezetés motiválásával kapcsolatos tulajdonosi dilemmákat a Harvard Business Review. EUROPRESS Lesz elég búza a malmoknál A malmok felkészülten várják az új búzát, amelyből a hazai szükségletekre várhatóan mintegy 1,4 millió tonnát vásárolnak fel - közölte Csodó Tibor, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke. A felvásárlásban az idén már nem teljes mértékben érvényesül az a törekvés, hogy az egész évi búzaszükségletre szert tegyenek. Budapest Az iparnak a legutóbbi értékelés szerint mintegy 500 ezer tonna átmenő készlete van, amit a biztonság megkövetel, másrészt az új búza őrlése mindig is a készleten lévővel együtt indul be. A malmoknak abból a mindössze 3,8-4 millió tonna búzából kell majd felvásárolniuk 1,4 millió tonnát, amely az idén várhatóan megterem. Ez biztosan kevesebb a tavalyinál. A termény minőségéről még nem sokat tudnak, csupán annyit, hogy a tavaszi aszály jelentősen rontotta mondta" CsüdÖ Tibor: ............. — F ejér és Tolna megyében - ahonnan a Cerbona a legtöbb búzát veszi - a közepesnél valamivel jobb a termés, viszont a keleti megyékben ennél is gyengébb. A Cerbona Rt. vezetői .azL teryezik,. hogy az idén 130 ezer tonna búzát vásárolnak fel, és ezt a mennyiséget - az igazgatóság jövő heti döntésétől függően - részben vagy egészben az aratás idején szerzik be. (Emellett a tésztagyártáshoz szükséges mintegy ~2 ezer tonna durumbúzát is átvesznek az erre szerződött termelőktől.) A 130 ezer tonna búza döntő részét a malmok számára veszik meg, ezen belül azonban mintegy 10-15 ezer tonnányit kereskedelmi célokra vásárolnak fel. Az aratás megkezdéséig befejezik a tárolók karbantartását, erre 40-45 millió forintot költenek az idén. Nem készül a teljes évre elegendő búzakészlet egyszeri felvásárlására a Budai Malomipari Kft. - mondta Majoros János ügyvezető igazgató. Indokként felhozta, hogy azért sem követik a korábbi évek gyakorlatát (amikor az egész évre valót megvették), mert miközben tavaly ara- • táskor 26 ezer. forintért, vették a búzát, idén márciusban már „csak” 23 ezerért. Ennek következtében idén néhány tízezer tonnányit vesznek meg, majd folyamatosan vásárolnak, illetve a . továbbiakban az árutőzsdére alapozva szerzik be" ~az árut. Az egész évi szükségletről azért nem akart szólni, mert az iparágban különleges helyzetet teremt ebben az évben is, hogy a hazai malomipari kapacitás éppen kétszerese a szükségesnek. Ezért ez a cég is csupán 60 százalékos kapacitáskihasználással működik, amelyen csak az export meglódulása, a külpiac bővítése segítene - vélekedett Majoros János. Az idei búza minőségéről még kevés információjuk van, az árról pedig úgy gondolja, hogy a telephelyi érték 23-27 ezer forint között lesz tonnánként, úgy véli, hogy a 27 ezer forint már termelői nyereséget is biztosít a gazdaságoknak. Az elmúlt hónapok gyakorlata szerint a gabonakészlet három hónapra elegendő búzából állt, de most attól függően növelik, hogy miként alakulnak a felvásárlási árak - mondta Fekete László, az Alföldi Gabona Rt. elnökvezérigazgatója. A törökszentmiklósi cég vezetője szerint Jász- Nagykun-Szolnok megyét szintén sújtotta az aszály, de így is meg kellene teremnie csaknem 400 ezer tonna búzának, amiből 150 ezer tonna a kenyérnekvaló, "200 ezer tonna a takarmánybúza, és kedvező esetben 50 ezer tonna az eladható fölösleg. Ez a meny- nyiség elég arra, hogy a cég a térségből 100-120 ezer tonna búzát vásároljon fel, amiből 3540 ezer tonnának az átvételét a termelőkkel konkrét szerződésekbe foglalták korábban, míg hasonló meny- nyiséget a korábbi évek gyakorlata alapján, egyfajta „szokásjogot” betartva, a régi partnerektől szóbeli megállapodás szerint vesznek át. Szemét szemét hátán Akik a hulladékhegyeket is elhordják... Budapest _______ A z Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2001-2008 közötti időszakban 135-140 milliárd forintra van szüksége a települési önkormányzatoknak a szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzéséhez. Az ÁSZ honlapján közzétett dokumentum szerint az önkormányzatoknak a forrásból a szervezett gyűjtést kell megteremteniük, a hulladékgyűjtést korszerűsíteniük, valamint a szelektív hulladékgyűjtés fokozottabb ütemű bevezetését, a hulladék hasznosítását kell megoldaniuk. Ezenkívül komposztálni kell a szerves hulladékokat, korszerűsíteni a fővárosi égetőművet, létrehozni regionális hulladéklerakó telepeket, valamint rekultiválni a régi lerakótelepeket. A jelentésből kiderül, hogy a települési önkormányzatok 1995 és 2000 között mintegy 20 milliárd forintot fordítottak szilárd- hulladék-gazdálkodási fejlesztésekre, beleértve a közterület tisztán tartásának teendőit. A számvevőszék az ország településein ebben az időszakban lassú előrelépést tapasztalt az Európai Unió követelményei szerinti szilárdhulladék-begyűjtés és -kezelés tekintetében. Az ÁSZ adatai szerint a begyűjtött szilárd hulladék mennyisége évente 34 százalékkal növekedett, 2000-re az abban az évben keletkezett 22,756 millió köbméter szilárd hulladék 90 százalékát gyűjtötték össze, szállították el és ártalmatlanították. ■ Az összegyűjtött szilárd hulladékok 85-90 százalékát lerakással ártalmatlanították, 5-7 százalékát elégették, és alig 1-2 százalékát hasznosították újra. A szelektíven gyűjtött szilárd hulladékok meny- nyisége az összesen keletkezett éves hulladéknak az 1 százalékát sem érte el. Az ÁSZ felmérte, hogy a szi- lárdhulladék-gyűjtésbe bevont települések aránya 81 százalékot ért el, azonban még mindig ellátatlan volt 604 település. A közszolgáltatás keretében 2000-ben 701 szi- lárdhulladék-lerakó telep üzemelt, amelyeknek 10 százaléka tekinthető korszerű lerakónak, s 28-30 százaléka felel meg az EU környezetvédelmi direktíváiban meghatározott követelmény- rendszernek. A számvevőszék értékelése szerint a szilárdhulladék-gazdál- kodás és a közterület-tisztántartás legfőbb mutatóit tekintve Magyar- ország közel áll a közepesen fejlett gazdaságú EU-tagállamok színvonalához, ám az Európai Unió átlagához viszonyítva a le- maradás lényeges. ___________■
