Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám

2002. JÚNIUS 22., SZOMBAT HÉTVÉGI MAGAZIN Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Az Óperenciás-ten- geren és még a Szik­lás-hegységen is túl (2.) Az előző részben bemutatott Susztek Antal teljesen elhalmo­zott a szeretetével. többször is találkoztunk az egykori sikeres pékmesterrel, aki árva gyerek volt, aztán katonaként végig­szenvedte a második világhá­borút teljes egészében, majd utána azért zárták le, mert köz­katonaként a fronton volt... 1956-ban távozott Magyaror­szágról, először Franciaország­ba, majd Kanadában telepedett le. Szorgalmával új hazája, nagy szívével családja elisme­rését vívta ki. A vancouveri te­levíziónak egyik győzelme után nyilatkozó unokája a nyil­vánosság előtt sem felejtette el megemlíteni, hogy a nagypapá­ja tanította meg síelni. A meglepetések embere. Egyszer például megorroltak a fiatalok az unokájára, mert az őket „feltartó” nagypapát is el­vitte a közös síelésre. A vég­eredmény? Tóni a sípálya alján türelmesen megvárta az őt ne­hezen követni tudó kanadai csemetéket. Ugyancsak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet követni Fenyvesi Lajos rézművészt. Nem rézműves, hanem rézmű­vész! Istenadta tehetség. Ritka élő példája annak, amikor vala­ki a szárnyaló fantáziáját kéz­zelfogható, fizikai valósággá tudja formázni. Ötletbombái, alkotásai békésen, a meglepe­tés erejével hatnak, esztétikai élvezetet nyújtva a tárgyakat megvásárlóknak. Az motorhome-jébe (ami a lakóko­csitól annyiban különbözik, hogy a vezetőfülke és a lakótér itt egyben van), a 28 éves Chev- rolet-gyártmányú Argosy 24-be, amivel Béla korábban már hét­szer tette meg az óriási utat. A térképen nemhiába látvá­nyosnak, festőinek jelzett útvo­nalon keresztül, Vancouver kül­területének az érintésével jutot­tunk el Squamish városába. Ha jó levegőt lehetne importálni Salgótarjánba, akkor leginkább innen kellene. Nem számítva persze a kaliforniai óriásfenyők vidékét, ami egy teljesen külön kategória - de ne fussunk ennyi­re előre. Squamish fölé havas hegy­csúcsok emelkednek, melyek kö­zül a kicsit távolabb lévő 2678 méter magas Garibaldi Mountain talán a leglátványosabb. Aznapi kilencórás utunk végén Kardos Tiboréknál, Enreiter Béla egyik barátja családjának a házában pi­hentünk meg. Squamishi tartózkodásunk fő attrakciójának a Nagy Főnöknek nevezett hegy „First Peak”-jének, első csúcsának a megmászása bi­zonyult. Az általában hetven­nyolcvan fokos meredekségű, a hegy természetes szikla, illetve fa­takarójából kialakított harminc centiméter magas lépcsők még a legedzettebbeloiek is képesek izomlázat okozni. Aztán ahogy emelkedik a hegy, itt-ott csak a sziklákhoz erősített láttákon lehet feljebb jutni, legfelül pedig, a Nagy Főnök „feje búbját” képező sima sziklán, hosszú-hosszú lánc­ba kapaszkodva tudja teljesíteni a turista önként vállalt feladatát. A nehézségek ellenére több száz emberrel találkoztunk ka­paszkodás közben. Kardos Tibor­tól tudtuk meg, hogy a különle­Megtaláltuk Füleket a Nagy Főnük feje búbján Az Óperencids-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (2.) A Shannon-vízesés a Nagy Főnök szomszédságában ges, párját ritkító természetes ös­vény miatt a világ egyik legkere­settebb turistahelye a Nagy Fő­nök. Odafönt a látvány minden fá­radtságunkat feledtette. A Howe Sound mélyen alattunk fekvő kék öblén túlról hósapkás hegycsúcs­ok bólogattak felénk elismerően, és az ember különös vágyat érzett arra, hogy a „mindig magasabb­ra” elv alapján leckét vegyen a Nagy Főnök felett keringő ragado­zó madaraktól. A „fejbúb” szélé­hez közelítve azonban mégis ma­radásra bírt a szédítő mélység és egy magyar hang... A közelünkben fényképezőgé­püket sűrűn kattogtató japánok mellett egy fiatal pár beszélgetett angol-magyar vegyesen. A lányról kiderült, hogy a szlovákiai Fülek­ről származik. Tényleg ennyire kicsi a világ?... BENKŐ MIHÁLY Okanagani Magyar Egyesület számára is ő készítette el réz­ből a magyar címer tökéletes mását. Apropó, Okanagan. Az Okanagan-tó mintegy száz kilo­méter hosszan nyúlik el észak-déli irányban, közel az USA-határhoz, partjaira rácsor­duló vadregényes hegyekkel, hangulatos városokkal. Kanada legkellemesebb klímája ezen a vidéken érvényesül. Lajos is itt él az egyik településen, Peachlanden, feleségével, Ró- zsikával, akinek konyhaművé­szetével volt szerencsém meg­ismerkedni. Fenyvesiék háza a hegyoldalba épült Peachland egyik legszebb pontján találha­tó. A panorámás teraszról fen­ként Lajos kertjének virágaiból csemegéznek. Az Okanagan vidékén eltöl­tött egy hét során ízelítőt kap­tam Kanada csodálatos termé­szetéből, de szintén rácsodálko- zást igényeltek a magyar képze­letet felülmúló választékot és minőséget felvonultató Extra Foodok, élelmiszerüzletek, az úton-útfélen tapasztalható rendkívüli tisztaság, a lakóhá­zakban és környezetükben ér­zékelt csendről, kulturált visel­kedésről már nem is beszélve. Nincs csendháborítás, de még csak hangos szövegelés sem, az pedig szinte hihetetlen, ahogy a tengernyi autót zajmentesen ké­pesek használni. A járműveket nem járatják feleslegesen, nem Kanadai barátom, Fenyvesi Lajos, aki négy nyelvből perfekt: németből, angolból, magyarból - és a művészet nyelvéből séges látvány nyílik a tóra és a közeli Csörgőkígyó-szigetre. A környezet békés, nyugodtan „berregnek” a kihelyezett sziru­pos levet nyalogató kolibrik, il­letve zavartalanul legelésznek az őzek. Igaz, utóbbiak időn­csapkodják az ajtaját, nem vil­lognak vele, egyszerűen csak ar­ra használják, amire valamikor kitalálták. Közlekedésre. Április 26-án indultunk el a hétezer kilométeresre tervezett útra. Bepakoltunk Enreiter Béla JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Kicsit felgyorsítom a bűnüldöző szervek munkáját. Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Sándor Sándomé Kisbágyon, Táncsics u. 20. sz. Mai rejtvényünk megfejtését jú­nius 27-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Magyar* históriák SZÉCHENYI TRAGÉDIÁJA Sorozatunkban Széchenyiről azt írtuk, hogy 1841-től veszített népszerűségéből és az értelmi­ség Kossuth igézete alá került. Széchenyvemlékmii Döbttngben 1848. március 15-e után azonban örömmel ismerte el, hogy Kos­suth politikája helyesnek bizo­nyult és békés úton, vér nélkül sikerült elérnie a polgári átalaku­lást. Úgy látta, hogy a hatvanadik életévéhez közeledve alkalma nyílik majd, hogy terveit állami támogatással valósíthassa meg. Ő lett az újonnan alakult Batthyány-kormány közlekedés- ügyi és közmunkaügyi miniszte­re, a kormány legidősebb tagja. Itt említjük, hogy tőle származik Magyarország Buda-Pest köz­pontú vasúthálózata kiépítésé­nek terve. 1848 őszére már elkomorult a látóhatár, felismerte, hogy a nemzetiségek felkelését, Jellasics fegyverkezését a bécsi kormány támogatja, a magyarság számára nem látott reményt. A történ­tekért elsősorban önmagát okol­ta. Orvosa Bécs mellett Döbling szanatóriumába vitte, amelyet soha többé nem hagyott el. Né­hány év elmúltával a régi, zseniá­lis államférfi állt még a látogatói elé, aki roppant energiáját gyű­lölt ellenfele, a Habsburg-abszo- lutizmus ellen mozgósí­totta. Készített egy kímé­letlen hangú röpiratot, melyet megtalálója és ki­adója később Nagy ma­gyar szatírának nevezett el. Ebben a műben Ferenc József és belügyminiszte­re, Bach beszélget egy­mással, kifecsegik go­noszságukat, feltárják os­tobaságukat. Ebből készí­tett Széchenyi egy szelí- debb, de még így is maró hatású német nyelvű sza­tírát, melyet név nélkül Londonban adatott ki Blich címmel. 1860 tavaszán Széche­nyinél és munkatársainál házkutatást tartottak, megtalál­ták a szatíra kéziratát, amely sze­rintük több, halálos ítélethez elégséges felségsértést tartalma­zott. Bach közölte Széchenyivel: „Döbling megszűnt az Ön szá­mára menedékhely lenni”. Úrrá lett rajta a félelem, halálra ítélhet­nék, megfoszthatnák vagyonától; ilyen rettenetes küzdelemre nem volt felkészülve. 1860. húsvét éj­szakáján főbe lőtte magát. OPERAMŰVÉSZETÜNK KEZDETE Az első magyar opera-énekes­nő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője Déry­né Széppataki Róza (1793-1872). A jászberényi patikus lánya húszéves korában szerződött a pesti Hacker-szállóban játszó tár­sulathoz. Katona József feleségül kérte, de ő pályatársa, Déry Ist­ván párja lett, akitől azonban ha­marosan elvált. Vándortársulatokkal bejárta az egész országot, 1823-ban Kolozs­várra szerződött, és itt a kisterme­tű fiatalasszony az előadások ün­nepelt primadonnája lett. Nevé­hez fűződik Kolozsvárott az ope­raelőadások megindítása és felvi­rágzása, itteni tartózkodása ide­jén (1827-ig) honosodott meg a magyar nyelvű operaéneklés. 1837-ben a pesti Nemzeti Szín­házhoz szerződött, azonban a kritikusok játékát elavultnak, édeskésnek bélyegezték, az újabb primadonnák már elhalvá­nyították stílusát. Ezért sértődöt­ten visszament vidékre, s ott még hosszú ideig játszott. 1852-ben teljesen visszavonult a színpad­tól, bár 1868-ban Gressy Ákos ju­talomjátékán még egyszer fellé­pett. Kibékült férjével, s annak di­ósgyőri házában élt. Még életében legenda lett. Ne­vezetes szerepében, Liszli kosz­tümjében (Treischke Alpesi rózsa c. dalművében ) számtalan ma­gyar család vitrinjében volt látha­tó porcelánszobrocskája. Életét Déryné Széppataki Rózsa, mint Liszli (Magyar Nemzeti Múzeum. Történeti Képcsarnok) szépirodalmi művekben többen feldolgozták. Déryné címen film is készült róla.

Next

/
Thumbnails
Contents