Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-22 / 144. szám
2002. JÚNIUS 22., SZOMBAT HÉTVÉGI MAGAZIN Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Az Óperenciás-ten- geren és még a Sziklás-hegységen is túl (2.) Az előző részben bemutatott Susztek Antal teljesen elhalmozott a szeretetével. többször is találkoztunk az egykori sikeres pékmesterrel, aki árva gyerek volt, aztán katonaként végigszenvedte a második világháborút teljes egészében, majd utána azért zárták le, mert közkatonaként a fronton volt... 1956-ban távozott Magyarországról, először Franciaországba, majd Kanadában telepedett le. Szorgalmával új hazája, nagy szívével családja elismerését vívta ki. A vancouveri televíziónak egyik győzelme után nyilatkozó unokája a nyilvánosság előtt sem felejtette el megemlíteni, hogy a nagypapája tanította meg síelni. A meglepetések embere. Egyszer például megorroltak a fiatalok az unokájára, mert az őket „feltartó” nagypapát is elvitte a közös síelésre. A végeredmény? Tóni a sípálya alján türelmesen megvárta az őt nehezen követni tudó kanadai csemetéket. Ugyancsak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet követni Fenyvesi Lajos rézművészt. Nem rézműves, hanem rézművész! Istenadta tehetség. Ritka élő példája annak, amikor valaki a szárnyaló fantáziáját kézzelfogható, fizikai valósággá tudja formázni. Ötletbombái, alkotásai békésen, a meglepetés erejével hatnak, esztétikai élvezetet nyújtva a tárgyakat megvásárlóknak. Az motorhome-jébe (ami a lakókocsitól annyiban különbözik, hogy a vezetőfülke és a lakótér itt egyben van), a 28 éves Chev- rolet-gyártmányú Argosy 24-be, amivel Béla korábban már hétszer tette meg az óriási utat. A térképen nemhiába látványosnak, festőinek jelzett útvonalon keresztül, Vancouver külterületének az érintésével jutottunk el Squamish városába. Ha jó levegőt lehetne importálni Salgótarjánba, akkor leginkább innen kellene. Nem számítva persze a kaliforniai óriásfenyők vidékét, ami egy teljesen külön kategória - de ne fussunk ennyire előre. Squamish fölé havas hegycsúcsok emelkednek, melyek közül a kicsit távolabb lévő 2678 méter magas Garibaldi Mountain talán a leglátványosabb. Aznapi kilencórás utunk végén Kardos Tiboréknál, Enreiter Béla egyik barátja családjának a házában pihentünk meg. Squamishi tartózkodásunk fő attrakciójának a Nagy Főnöknek nevezett hegy „First Peak”-jének, első csúcsának a megmászása bizonyult. Az általában hetvennyolcvan fokos meredekségű, a hegy természetes szikla, illetve fatakarójából kialakított harminc centiméter magas lépcsők még a legedzettebbeloiek is képesek izomlázat okozni. Aztán ahogy emelkedik a hegy, itt-ott csak a sziklákhoz erősített láttákon lehet feljebb jutni, legfelül pedig, a Nagy Főnök „feje búbját” képező sima sziklán, hosszú-hosszú láncba kapaszkodva tudja teljesíteni a turista önként vállalt feladatát. A nehézségek ellenére több száz emberrel találkoztunk kapaszkodás közben. Kardos Tibortól tudtuk meg, hogy a különleMegtaláltuk Füleket a Nagy Főnük feje búbján Az Óperencids-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (2.) A Shannon-vízesés a Nagy Főnök szomszédságában ges, párját ritkító természetes ösvény miatt a világ egyik legkeresettebb turistahelye a Nagy Főnök. Odafönt a látvány minden fáradtságunkat feledtette. A Howe Sound mélyen alattunk fekvő kék öblén túlról hósapkás hegycsúcsok bólogattak felénk elismerően, és az ember különös vágyat érzett arra, hogy a „mindig magasabbra” elv alapján leckét vegyen a Nagy Főnök felett keringő ragadozó madaraktól. A „fejbúb” széléhez közelítve azonban mégis maradásra bírt a szédítő mélység és egy magyar hang... A közelünkben fényképezőgépüket sűrűn kattogtató japánok mellett egy fiatal pár beszélgetett angol-magyar vegyesen. A lányról kiderült, hogy a szlovákiai Fülekről származik. Tényleg ennyire kicsi a világ?... BENKŐ MIHÁLY Okanagani Magyar Egyesület számára is ő készítette el rézből a magyar címer tökéletes mását. Apropó, Okanagan. Az Okanagan-tó mintegy száz kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban, közel az USA-határhoz, partjaira rácsorduló vadregényes hegyekkel, hangulatos városokkal. Kanada legkellemesebb klímája ezen a vidéken érvényesül. Lajos is itt él az egyik településen, Peachlanden, feleségével, Ró- zsikával, akinek konyhaművészetével volt szerencsém megismerkedni. Fenyvesiék háza a hegyoldalba épült Peachland egyik legszebb pontján található. A panorámás teraszról fenként Lajos kertjének virágaiból csemegéznek. Az Okanagan vidékén eltöltött egy hét során ízelítőt kaptam Kanada csodálatos természetéből, de szintén rácsodálko- zást igényeltek a magyar képzeletet felülmúló választékot és minőséget felvonultató Extra Foodok, élelmiszerüzletek, az úton-útfélen tapasztalható rendkívüli tisztaság, a lakóházakban és környezetükben érzékelt csendről, kulturált viselkedésről már nem is beszélve. Nincs csendháborítás, de még csak hangos szövegelés sem, az pedig szinte hihetetlen, ahogy a tengernyi autót zajmentesen képesek használni. A járműveket nem járatják feleslegesen, nem Kanadai barátom, Fenyvesi Lajos, aki négy nyelvből perfekt: németből, angolból, magyarból - és a művészet nyelvéből séges látvány nyílik a tóra és a közeli Csörgőkígyó-szigetre. A környezet békés, nyugodtan „berregnek” a kihelyezett szirupos levet nyalogató kolibrik, illetve zavartalanul legelésznek az őzek. Igaz, utóbbiak időncsapkodják az ajtaját, nem villognak vele, egyszerűen csak arra használják, amire valamikor kitalálták. Közlekedésre. Április 26-án indultunk el a hétezer kilométeresre tervezett útra. Bepakoltunk Enreiter Béla JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Kicsit felgyorsítom a bűnüldöző szervek munkáját. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sándor Sándomé Kisbágyon, Táncsics u. 20. sz. Mai rejtvényünk megfejtését június 27-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Magyar* históriák SZÉCHENYI TRAGÉDIÁJA Sorozatunkban Széchenyiről azt írtuk, hogy 1841-től veszített népszerűségéből és az értelmiség Kossuth igézete alá került. Széchenyvemlékmii Döbttngben 1848. március 15-e után azonban örömmel ismerte el, hogy Kossuth politikája helyesnek bizonyult és békés úton, vér nélkül sikerült elérnie a polgári átalakulást. Úgy látta, hogy a hatvanadik életévéhez közeledve alkalma nyílik majd, hogy terveit állami támogatással valósíthassa meg. Ő lett az újonnan alakult Batthyány-kormány közlekedés- ügyi és közmunkaügyi minisztere, a kormány legidősebb tagja. Itt említjük, hogy tőle származik Magyarország Buda-Pest központú vasúthálózata kiépítésének terve. 1848 őszére már elkomorult a látóhatár, felismerte, hogy a nemzetiségek felkelését, Jellasics fegyverkezését a bécsi kormány támogatja, a magyarság számára nem látott reményt. A történtekért elsősorban önmagát okolta. Orvosa Bécs mellett Döbling szanatóriumába vitte, amelyet soha többé nem hagyott el. Néhány év elmúltával a régi, zseniális államférfi állt még a látogatói elé, aki roppant energiáját gyűlölt ellenfele, a Habsburg-abszo- lutizmus ellen mozgósította. Készített egy kíméletlen hangú röpiratot, melyet megtalálója és kiadója később Nagy magyar szatírának nevezett el. Ebben a műben Ferenc József és belügyminisztere, Bach beszélget egymással, kifecsegik gonoszságukat, feltárják ostobaságukat. Ebből készített Széchenyi egy szelí- debb, de még így is maró hatású német nyelvű szatírát, melyet név nélkül Londonban adatott ki Blich címmel. 1860 tavaszán Széchenyinél és munkatársainál házkutatást tartottak, megtalálták a szatíra kéziratát, amely szerintük több, halálos ítélethez elégséges felségsértést tartalmazott. Bach közölte Széchenyivel: „Döbling megszűnt az Ön számára menedékhely lenni”. Úrrá lett rajta a félelem, halálra ítélhetnék, megfoszthatnák vagyonától; ilyen rettenetes küzdelemre nem volt felkészülve. 1860. húsvét éjszakáján főbe lőtte magát. OPERAMŰVÉSZETÜNK KEZDETE Az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője Déryné Széppataki Róza (1793-1872). A jászberényi patikus lánya húszéves korában szerződött a pesti Hacker-szállóban játszó társulathoz. Katona József feleségül kérte, de ő pályatársa, Déry István párja lett, akitől azonban hamarosan elvált. Vándortársulatokkal bejárta az egész országot, 1823-ban Kolozsvárra szerződött, és itt a kistermetű fiatalasszony az előadások ünnepelt primadonnája lett. Nevéhez fűződik Kolozsvárott az operaelőadások megindítása és felvirágzása, itteni tartózkodása idején (1827-ig) honosodott meg a magyar nyelvű operaéneklés. 1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, azonban a kritikusok játékát elavultnak, édeskésnek bélyegezték, az újabb primadonnák már elhalványították stílusát. Ezért sértődötten visszament vidékre, s ott még hosszú ideig játszott. 1852-ben teljesen visszavonult a színpadtól, bár 1868-ban Gressy Ákos jutalomjátékán még egyszer fellépett. Kibékült férjével, s annak diósgyőri házában élt. Még életében legenda lett. Nevezetes szerepében, Liszli kosztümjében (Treischke Alpesi rózsa c. dalművében ) számtalan magyar család vitrinjében volt látható porcelánszobrocskája. Életét Déryné Széppataki Rózsa, mint Liszli (Magyar Nemzeti Múzeum. Történeti Képcsarnok) szépirodalmi művekben többen feldolgozták. Déryné címen film is készült róla.