Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-21 / 143. szám
2002. JÚNIUS 21., PÉNTEK Asztma ellen eleven hal Az eleven hal szájába tömik a sárga csodapasztát, mielőtt még a hal eltűnne az asztmás beteg torkában. Az eljárás biztos gyógyulást eredményez, amennyiben a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő páciens három egymást követő esztendőben aláveti magát a kezelésnek és ráadásul még 45 napon át különleges diétát is tart - állítják a módszer hívei. Az eljárás lényege, hogy a tíz centiméter hosszú hal a gyomorig megtett út közben vergődésével fellazítja a légcsőben lerakodott lepedéket, mielőtt még a gyomor a sárga gyógypasztát megemésztené. A terápia sikerében rendíthetetlenül bízó mintegy félmillió pácienst az idén is különrepülőgépek, vonatok és autóbuszok szállítják India különböző részeiből Haidarábádba a kezelést végző Bathini Goud családhoz. „Ha a páciens betartja az utasításokat, úgy kezeskedünk a százszázalékos gyógyulásáért, függetlenül attól, hogy milyen előrehaladott állapotban volt már az asztmája” - mondja Bathini Visvanath családfő. A titokzatos sárga paszta receptjét a család egyik őse egy szentként tisztelt hindutól kapta, nagyvonalú vendégszeretete jutalmaként. Összetétele azóta is hétpecsétes titok, mert a család nem akarja azt kereskedelmi forgalomba bocsátani. A szentéletű férfi ugyanis annak idején figyelmeztetett: a paszta elveszíti gyógyító hatását, mihelyt az üzletekbe kerül. Goud csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy az elkészítéséhez használt víz a családi birtok egy megáldott forrásából ered. Évente százezren zarándokolnak India minden részéből Haidarábádba: olyan emberek, akik esküsznek a kezelés gyógyító hatására. Viharos széllel és rossz idővel dacolva a szabadban táboroznak a gyógyulást keresők, és seregük évről évre gyarapszik. „Hosszú az út ide és hosszú itt a várakozás, de végül is csekély ár ez azért, hogy egész életünkre megszabadulunk egy krónikus betegségtől- - vélekedik Manisa Gulak, aki Bombayből érkezett. Az orvosok ellenben hallani sem akarnak a kezelésről. „Úgy gondolom, hogy inkább pszichológiai, semmint orvosi jelenséggel állunk szemben” - jelentette ki A. V. S. Reddy, a légúti megbetegedések szakorvosa a haidarábádi kórházban. A kezelés klinikai hatásosságáról nem léteznek statisztikai felmérések. „Az igazat megvallva, alig találkoztam még pácienssel, aki teljesen meggyógyult volna ettől a halkúrától” - jegyezte meg Reddy. Egy kaíkuttai páciens viszont elmondta az AFP-nek, hogy krónikus asztmában szenvedett és csak a szteroid-gyógyszerek tartották életben. Amióta azonban valaki hat éve erről a gyógymódról tájékoztatta, rendszeresen elmegy Haidarábádba és nincs szüksége többé más gyógyszerre. Javul a tüdőrákosok túlélési esélye A tüdőrákban megbetegedettek túlélési esélye ma háromszor jobb, mint húsz évvel ezelőtt volt, de még így is csak 12 százalékos - számoltak be az eredményekről finn kutatók a Sheffieldben megjelenő European Respiratory Journal című tudományos szaklap júniusi számában. Növekszik ugyan a tüdőrákos megbetegedések száma, de a korai kórfelismerésnek és a tökéletesedett sebészi beavatkozásnak köszönhetően a túlélési esélyek is növekedtek. Ennek ellenére a túlélési arány összességében relatíve még mindig alacsony: míg húsz évvel ezelőtt a kór megállapítását követően a páciensek csupán négy százalékának volt esélye rá, hogy öt év múlva is életben legyen, addig mára sem haladja meg ez az esély a 12 százalékot. A Riitta Mdkitaro vezette kutató csoport úgy jutott erre az eredményre, hogy összehasonlított két hasonló, de időben egymástól távol eső tanulmányt. A csoport tagjai öt éven át figyelemmel kísérték 600 - átlagosan 67 éves korú - tüdőrákos páciens betegségének lefolyását és észrevételeiket összehasonlították egy, a nyolcvanas években készített hasonló tanulmánnyal, amely valamivel fiatalabb pácienseibe terjedt ki. A megoperált pácienseknek mindkét tanulmány megállapítása szerint különösen jók voltak a túlélési esélyei. Mákitaro szerint a jobb prognózist elősegíti a daganatok korábbi felismerése a tökéletesebb bron- choszkópia segítségével, a hörgők optikai megvizsgálása és az egyéb orvosi képtechnika. Igaz viszont, hogy a gyógyulási esélyek növekedése ellenére is még mindig nyolc tüdőrákos betegből csak egy van életben öt évvel megbetegedése után - emlékeztet a DPA jelentése. Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A volt erőműben találtak egymásra Varga Gyuláné salgótarjáni nyugdíjas, húsz éve tagja a zagyvarónai nőklubnak.- Hagyományőrző énekcsoportot alakítottunk, így kezdtük, ebben a formában maradunk együtt a mai napig. Két évvel ezelőtt, egyik szereplésünk alkalmával odajött hozzám Ozsvár Marika, a Nógrád Megyei Nyugdíjasok Képviseletének megyei vezetője. Azt hitte, én vagyok a klub irányítója. A tetszésnyilvánítás és a gratulációk után megkért bennünket, hogy lépjünk be az általa képviselt szervezetbe. Mindannyian igent mondtunk. A női klub vezetője továbbra is Toronyi Józsefné maradt, én pedig a nyugdíjasok képviselője lettem - emlékezik a jeles eseményre Varga Gyuláné, a képviselet aktívája. Az igen kimondása vonatkozik az aktív dolgozókra is, akik ötvenszázalékos arányt képviselnek a csapatban. A klubba való belépéskor még lányként dolgozott az erőműben. Utána a Vegyépszerhez került, ahol öt évig a laboratóriumban tevékenykedett, majd vállalkozó húgánál alkalmazottként dolgozott. Innen ment nyugdíjba 36 évi munkaviszony után. Jelenleg 33 ezer forint a havi nyugdíja. Férjét is itt ismerte meg, aki ugyancsak nyugdíjasként éli életét, 46 évi munka után havonta 45 ezer forintot hoz neki a postás. Az ismerkedésből szerelem, majd házasság lett. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az akkori volt erőmű KISZ-titkára és a KISZ-kultúrfelelőse mondta ki a máig tartó boldogító igent.- A népitánc-lépéseket könyvből sajátítottuk el már a vízválasztói iskolában. Mint önálló gyerek- csapat álltunk a minket kedvelő nézők elé Az együttes útját Vágvölgyi Ilona egyengette. A salgótarjáni és környékbeli gyárakban lépett fel a hat fiúból és hat leányból álló tánccsoport.- Az általános iskola befejezése után én tanítottam a gyerekeket a hagyományőrző táncra. Hálásak voltak. Ha egyikükkel-másikukkal találkozom, ma is nagy szeretettel üdvözöljük egymást. Az akkori időkben szeretettel örültünk egymásnak. Megértőként egymást segítettük. Sajnos, olyan időszak már nem lesz sehol, mint annak idején. A volt erőműből a mára privatizált Vegyépszerbe tulajdonképpen férjét követte. A másik ok az volt, hogy itt többet fizettek, mint Zagyvarónán.- Sohasem felejtem el ázt a huszonhárom évet, amit az erőműben dolgoztam. Az akkori vezetőim, Zárai Géza, később Kukol Emil is együtt éreztek a fizikai dolgozókkal. Én nem szeretnék ma fiatal lenni, pedig nekünk sem volt könnyű... Kettőjük keresetéből felnevelték és kitanították két lányukat.- Mindketten a zenei pályát választották. Egyikük Cinkotán, a zeneiskolában fuvola szakon tanít, a másik Úri községben ugyancsak zeneiskolában pedagógus, ő oboa szakos.- A magas zenei képzettség megszerzése után gyerekei nem kívánkoztak vissza szülővárosukba?- Visszajöttek volna, de nem volt rá lehetőségük. Tanítottak a rádióban, játszottak a zenekarban. Az édesanya tizenegy évvel ezelőtt került nyugdíjba.- Az átállás nem okozott gondot. Itthon elvégeztem a munkáimat. Hol az egyik, hol a másik lányomnak segítettem. Nem volt olyan gondom, hogy mit csináljak. A szabad időmben kézimunkáztam, vagy tévéztem. Visszatérve a női klub tevékenységére, meleg szavakkal a következőket mondja:- Az idén nagyon jól sikerült az anyák napi ünnepségünk. Az eseményre száz édesanyát, nagyszülőt hívtunk meg. Tizenkét klubtagunk egy-egy tepsi süteményt sütött a meghívottak megvendégelésére. A havi 100 forintos tagdíjunkból pedig futotta az üdítőkre. Ez irányú tevékenységünkben anyagilag támogat bennünket Baglyasné Földi Nóra, önkormányzati képviselő. Ő vállalta, hogy megvarrja a nemrég vásárolt fellépőruha-anyagunkat, amelyet közös megbeszélés után a sok mintából választottunk ki. Oravecz József vállalkozótól 15 ezer forintot kaptunk. Ebből vettük meg a fellépő fehér blúzunkat. Egyébként saját magunk tartjuk fenn klubunkat.- Mit képvisel, milyen célokat tűzött maga elé, mint a képviselet aktívája?- Hogy több legyen a nyugdíj. Legalább annyi, hogy tisztességesen meg tudjunk belőle élni. A rendszerváltás előtt a gyerekek taníttatása mellett minden évben nyaraltunk. Most erről szó sem lehet. V. K. Húsz éve tagja a zagyvarónai nőklubnak _________________________■ A mozgás szerepe az öregedés folyamatában Az időskorúak választási lehetőségei (2. rész) Hasonló című írásunk első részében kifejtettük és érzékeltettük, a jó közérzet fontos összetevője a választási lehetőségek megléte. Ezt egy példán keresztül illusztráltuk, nevezetesen a táplálkozás - mint választásis lehetőség - életmódra gyakorolt hatását igyekeztünk bemutatni. Ez alkalommal a mozgás szerepéről is szólunk, kiemelt figyelemmel a gyakorlás, az edzés fontosságára az időskori testi-lelki állapot stabilizálásában, az egészséges életmód alakításában. A vitaminok és nyomelemek szerepének felismerése olyan táplálékkiegészítők bő választékára vezetett, amelyek közül némelyeket jobbára már öregedés elleni szerként árusítanak. ZÖLDSÉG, HAL, OLÍVAOLAJ Az üzletek napjainkban már olyan különféle pirulákat és leveket árulnak, amelyek megvásárlásával és szedésével, illetve megivásával szinte matuzsálemi életkor érhető el, ha hinni lehet a rajtuk díszelgő reklámfeliratoknak. Csakhogy valójában fölöttébb nehéz a táplálék-kiegészítők hatékonyságát, jóságfokát bizonyítani, sőt, mi több az újabb kutatások arra utalnak, hogy szedésük egyes esetekben káros következményekkel is járhat. A táplálkozásnak az öregedésben játszott szerepére vonatkozó legmegbízhatóbb empirikus adatok azokból az epidemiológiai (járványtant tanulmányokból származnak, amelyek a népesség táplálkozási szokásait az egészséget és a betegséget tükröző statisztikai adatokkal vetik ösz- sze. A japánok hosszú életüket a halban, zöldségekben és szója termékekben gazdag, ám cukorban és zsírokban szegény hagyományos étrendre vezetik vissza. A földközi-tengeri országok ugyancsak viszonylag magas életkorral rendelkező lakossága szintén zöldségfélékben, halban és olívaolajban gazdag étrenden él. A mediterrán vidékek kedvelt vörösborának mértékletes fogyasztása ugyancsak jót tesz az egészségi állapotnak. Ezzel magyarázzák, hogy arrafelé a szívbetegségek ritkábbak. A TESTMOZGÁS SZEREPE Köztudomású, hogy a dohányzás, a telített zsírsavak éppúgy károsak, mint a mértéktelen cukorfogyasztás, Egyre jobban megértjük kártételük biokémiai természetét, azt, hogy milyen szerepet játszanak az öregedést kiváltó degene- rálódásban és betegségekben, a károsodásokat kiküszöbölő egyes élelmiszerek - antioxidánsokban gazdag gyümölcsök és zöldségfélék, a koleszterinszintet csökkentő hal és olívaolaj - fogyasztása révén erősíteni tudjuk szervezetünk védelmét. Ha a károsodás és a helyreállítás közötti diszkrepanciát (különbséget) mérsékelni tudjuk, akkor arra számíthatunk, hogy tovább maradunk egészségesek és hosszabb ideig fogunk élni is. Választási szabadságunk egyik nagyon fontos szférája a testmozgáshoz való viszonyunk. Tudni érdemes: szerveink az evolúció (fejlődés) során azért alakultak ki, azért fejlődtek ki, hogy használjuk őket. Ebben a mozgásnak nagy szerepe van. A vérnyomásnak az életkor növekedésével párhuzamos emelkedése - ami valamennyi fejlett országban tapasztalható - nem mutatható ki az egész életünkben rengeteget mozgó kelet-afrikai népcsoportok, például a maszaik körében. A testmozgás nemcsak a szívnek és a tüdőnek tesz jót, hanem a csontoknak is. Csontvázunk nem statikus szerkezet, hanem szüntelenül változik, alakul az e célra szolgáló sejtek jóvoltából. A csontfaló sejtek folyamatosan eltávolítják a károsodott csontsejteket és csontanyagot, a csontképző sejtek új csontanyaggal töltik ki az így támadt mikroüregeket. E sejtek tevékenységét a testmozgás fokozza, amihez már egy kis lépcsőmászás is elegendő. HANGSÚLY A GYAKORLÁSON Tudjuk, hogy a mozgás milyen fontos fiatalkorban, fogadjuk el, hogy időskorban pedig nélkülözhetetlen. Időskorban azonban már egy egyszerű mozgássor, például karosszékből való felkelés révén is közelebb kerülnek izmaink teljesítőképességük határához, mint ifjúkorban. Az edzés tehát akkor is hasznos és eredményre vezető, ha az idős ember csupán a székben ülve tud testgyakorlást végezni. A testedzés hatékonyságát vizsgáló kísérletekből kitűnt, hogy az idősebb emberek olyan izomteljesítményre tehetnek szert ezáltal, amilyenre tizenöt évvel azelőtt volt képes az izomzatúk. A testmozgás arra is jó, hogy feltartóztassa az életkor előrehaladtával eluralkodó molekuláris bomlási folyamatokat. Angliai kutatások tárták fel, hogy az idősebb sportolók izomzatában egészségesebben működnek a mitokondriumok (az energiatermelő sejtszervecskék), mint azt azonos életkorú, a sporttól idegenkedő emberek izmaiban. A testmozgás, a sport azért előnyös, mert fenntartja a mitokondriumok energiatermelő képességét, s mérsékli a hibás mitokondriumok energiatermelő képességét, s mérsékli a hibás mitokondriumok számának gyarapodását. POZITÍV ÉLETFELFOGÁS KELL! Ezek után talán már nem is meglepő, hogy az agy számára éppoly fontos a gyakorlás, mint a test számára. Az időskori emlékezetromlást többnyire eltúlozva emlegetik, a magas életkort marasztalják el érte, holott minden életkorban elfelejtünk dolgokat. Az persze vitathatatlan, hogy a kognitív (tiiegis- merő) képesség és teljesítmény bizonyos összetevői romlanak a kor előrehaladtával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy némelyeknek akár hajlott korukban is ne lenne, lehetne figyelemre méltó kognitív teljesítőképességük. Ebben döntő szerepe van a gyakorlásnak. Ennek tudható be, hogy például a zenélés, a sakkozás, a bridzselés vagy a keresztrejtvényfejtés képessége többnyire igen magas színvonalon őrződik meg időskorban is. Úgy tetszik, hogy rendszeres szellemi edzéssel mindazok az idegi összeköttetések fennmaradnak, amelyek használat híján megszakadnak. Eddig jószerivel csak a könnyebb választási lehetőségekről volt szó. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyszerű dolog ügyelni az egészséges táplálkozásra, vagy kitartani az edzésprogram mellett és következetesen teljesíteni azt, s esetleg kedvezőtlen körülmények, események közepette megőrizni a pozitív életfelfogást. Mindenesetre a gerontológusok hangsúlyozzák, hogy a pozitív életszemléletnek meghatározó szerepe van az időskori teljesítményekben és az egészség megőrzésében, és nagy valószínűséggel az életkor alakulásában is. Mégis úgy tűnik a nehezebb és nagyobb döntéseket a társadalomnak kell meghoznia, amennyiben tudatára ébred az öregedéssel kapcsolatos változásokra. Olyan döntésekre van szükség - és intézkedések megtételére - amelyek közepette és nyomán az idős emberek választási lehetőségei nem különböznek számottevően attól, amelyek fiatalkorban rendelkezésre álltak. SZEMLÉLETVÁLTÁS Tudni érdemes és kell is: az öregedés mindenképpen veszteséget jelent, de az előítéletek és a megelőzést szolgáló intézkedések elmaradása nem egyszer túl korán eredményezi a választási lehetőségek beszűkülését. Ennek néha hanyagság, társadalmi méretű nemtörődömség, időnként viszont a környezet jóindulatú, de tévútra vezető óvó törekvése az oka. A túlzásba vitt óvás és kímélet ugyanis növelheti az idősek szorongását és önmaguk iránti kételyeit. Olyan szemléletváltásra van szükség, amelynek nyomán értékükön kezelnénk az időskorúakat, ha bátorítanánk és támogatnánk őket, erősítve önbizalmukat, hitüket, javítva ezzel közérzetüket is. Érdemes lenne eltöprengeni azon, miként tehetnénk kellemesebbé az egyre gyarapodó idős emberek életvitelét anélkül, hogy megfosztanánk őket választási szabadságuktól. A jelenlegi rossz beidegződésben az a problematikus, hogy az időseket a perifériára szorítjuk, önértékelésüket csorbítjuk. Nem gondolunk arra, hogy egyszer mi magunk is megöregszünk ha egyáltalán megérünk egy idősebb kort, és nem távozunk idő előtt e földi létből. BARÁTHI OTTÓ
