Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-21 / 143. szám

2002. JÚNIUS 21., PÉNTEK Asztma ellen eleven hal Az eleven hal szájába tömik a sárga csodapasztát, mielőtt még a hal eltűnne az asztmás beteg tor­kában. Az eljárás biztos gyógyulást eredményez, amennyiben a króni­kus légzőszervi megbetegedésben szenvedő páciens három egymást követő esztendőben aláveti magát a kezelésnek és ráadásul még 45 napon át különleges diétát is tart - állítják a módszer hívei. Az eljárás lényege, hogy a tíz centiméter hosszú hal a gyomorig megtett út közben vergődésével fellazítja a légcsőben lerakodott lepedéket, mielőtt még a gyomor a sárga gyógypasztát megemésztené. A terápia sikerében rendíthetet­lenül bízó mintegy félmillió páci­enst az idén is különrepülőgépek, vonatok és autóbuszok szállítják India különböző részeiből Haidarábádba a kezelést végző Bathini Goud családhoz. „Ha a pá­ciens betartja az utasításokat, úgy kezeskedünk a százszázalékos gyógyulásáért, függetlenül attól, hogy milyen előrehaladott állapot­ban volt már az asztmája” - mond­ja Bathini Visvanath családfő. A titokzatos sárga paszta re­ceptjét a család egyik őse egy szentként tisztelt hindutól kapta, nagyvonalú vendégszeretete jutal­maként. Összetétele azóta is hét­pecsétes titok, mert a család nem akarja azt kereskedelmi forgalom­ba bocsátani. A szentéletű férfi ugyanis annak idején figyelmezte­tett: a paszta elveszíti gyógyító ha­tását, mihelyt az üzletekbe kerül. Goud csak annyit volt hajlandó el­árulni, hogy az elkészítéséhez használt víz a családi birtok egy megáldott forrásából ered. Évente százezren zarándokol­nak India minden részéből Haidarábádba: olyan emberek, akik esküsznek a kezelés gyógyító hatására. Viharos széllel és rossz idővel dacolva a szabadban tábo­roznak a gyógyulást keresők, és seregük évről évre gyarapszik. „Hosszú az út ide és hosszú itt a várakozás, de végül is csekély ár ez azért, hogy egész életünkre megszabadulunk egy krónikus betegségtől- - vélekedik Manisa Gulak, aki Bombayből érkezett. Az orvosok ellenben hallani sem akarnak a kezelésről. „Úgy gondolom, hogy inkább pszicho­lógiai, semmint orvosi jelenséggel állunk szemben” - jelentette ki A. V. S. Reddy, a légúti megbetegedé­sek szakorvosa a haidarábádi kór­házban. A kezelés klinikai hatá­sosságáról nem léteznek statiszti­kai felmérések. „Az igazat meg­vallva, alig találkoztam még páci­enssel, aki teljesen meggyógyult volna ettől a halkúrától” - jegyezte meg Reddy. Egy kaíkuttai páciens viszont elmondta az AFP-nek, hogy króni­kus asztmában szenvedett és csak a szteroid-gyógyszerek tartották életben. Amióta azonban valaki hat éve erről a gyógymódról tájé­koztatta, rendszeresen elmegy Haidarábádba és nincs szüksége többé más gyógyszerre. Javul a tüdőrákosok túlélési esélye A tüdőrákban megbetegedettek túlélési esélye ma háromszor jobb, mint húsz évvel ezelőtt volt, de még így is csak 12 százalékos - számoltak be az eredményekről finn kutatók a Sheffieldben megjelenő European Respiratory Journal című tudományos szaklap júniusi számában. Növekszik ugyan a tüdőrákos megbetegedések száma, de a ko­rai kórfelismerésnek és a tökéle­tesedett sebészi beavatkozásnak köszönhetően a túlélési esélyek is növekedtek. Ennek ellenére a túlélési arány összességében re­latíve még mindig alacsony: míg húsz évvel ezelőtt a kór megálla­pítását követően a páciensek csu­pán négy százalékának volt esé­lye rá, hogy öt év múlva is élet­ben legyen, addig mára sem ha­ladja meg ez az esély a 12 száza­lékot. A Riitta Mdkitaro vezette kutató csoport úgy jutott erre az eredményre, hogy összehasonlí­tott két hasonló, de időben egy­mástól távol eső tanulmányt. A csoport tagjai öt éven át figye­lemmel kísérték 600 - átlagosan 67 éves korú - tüdőrákos páciens betegségének lefolyását és észre­vételeiket összehasonlították egy, a nyolcvanas években készí­tett hasonló tanulmánnyal, amely valamivel fiatalabb páci­enseibe terjedt ki. A megoperált pácienseknek mindkét tanulmány megállapí­tása szerint különösen jók vol­tak a túlélési esélyei. Mákitaro szerint a jobb prognózist előse­gíti a daganatok korábbi felisme­rése a tökéletesebb bron- choszkópia segítségével, a hör­gők optikai megvizsgálása és az egyéb orvosi képtechnika. Igaz viszont, hogy a gyógyulási esé­lyek növekedése ellenére is még mindig nyolc tüdőrákos beteg­ből csak egy van életben öt évvel megbetegedése után - emlékez­tet a DPA jelentése. Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A volt erőműben találtak egymásra Varga Gyuláné salgótarjáni nyugdíjas, húsz éve tagja a zagyvarónai nőklubnak.- Hagyományőrző énekcsoportot alakítottunk, így kezdtük, ebben a formában maradunk együtt a mai napig. Két évvel ezelőtt, egyik szereplésünk alkalmával odajött hozzám Ozsvár Marika, a Nóg­rád Megyei Nyugdíjasok Képviseletének megyei vezetője. Azt hitte, én vagyok a klub irányítója. A tetszésnyilvánítás és a gratulációk után megkért bennünket, hogy lépjünk be az általa képviselt szervezetbe. Mindannyian igent mondtunk. A női klub vezetője továbbra is Toronyi Józsefné maradt, én pedig a nyugdíjasok képviselője lettem - emlé­kezik a jeles eseményre Varga Gyuláné, a képvise­let aktívája. Az igen kimondása vonatkozik az aktív dolgozókra is, akik ötvenszáza­lékos arányt képviselnek a csapat­ban. A klubba való belépéskor még lányként dolgozott az erőműben. Utána a Vegyépszerhez került, ahol öt évig a laboratóriumban tevékenyke­dett, majd vállalkozó húgánál alkal­mazottként dolgozott. Innen ment nyugdíjba 36 évi munkaviszony után. Jelenleg 33 ezer forint a havi nyugdí­ja. Férjét is itt ismerte meg, aki ugyan­csak nyugdíjasként éli életét, 46 évi munka után havonta 45 ezer forintot hoz neki a postás. Az ismerkedésből szerelem, majd házasság lett. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az akkori volt erőmű KISZ-titkára és a KISZ-kultúrfelelőse mondta ki a máig tartó boldogító igent.- A népitánc-lépéseket könyvből sajátítottuk el már a vízválasztói iskolában. Mint önálló gyerek- csapat álltunk a minket kedvelő nézők elé Az együttes útját Vágvölgyi Ilona egyengette. A salgótarjáni és környékbeli gyárakban lépett fel a hat fiúból és hat leányból álló tánccsoport.- Az általános iskola befejezése után én tanítot­tam a gyerekeket a hagyományőrző táncra. Hálá­sak voltak. Ha egyikükkel-másikukkal találkozom, ma is nagy szeretettel üdvözöljük egymást. Az ak­kori időkben szeretettel örültünk egymásnak. Megértőként egymást segítettük. Sajnos, olyan időszak már nem lesz sehol, mint annak idején. A volt erőműből a mára privatizált Vegyépszerbe tulajdonképpen férjét követte. A másik ok az volt, hogy itt többet fizettek, mint Zagyvarónán.- Sohasem felejtem el ázt a huszonhárom évet, amit az erőműben dolgoztam. Az akkori vezetőim, Zárai Géza, később Kukol Emil is együtt éreztek a fizikai dolgozókkal. Én nem szeretnék ma fiatal lenni, pedig nekünk sem volt könnyű... Kettőjük keresetéből felnevelték és kitanították két lányukat.- Mindketten a zenei pályát választották. Egyi­kük Cinkotán, a zeneiskolában fuvola szakon ta­nít, a másik Úri községben ugyancsak zeneiskolá­ban pedagógus, ő oboa szakos.- A magas zenei képzettség megszerzése után gyerekei nem kívánkoztak vissza szülővárosukba?- Visszajöttek volna, de nem volt rá lehetősé­gük. Tanítottak a rádióban, játszot­tak a zenekarban. Az édesanya tizenegy évvel ez­előtt került nyugdíjba.- Az átállás nem okozott gon­dot. Itthon elvégeztem a munkái­mat. Hol az egyik, hol a másik lá­nyomnak segítettem. Nem volt olyan gondom, hogy mit csináljak. A szabad időmben kézimunkáz­tam, vagy tévéztem. Visszatérve a női klub tevé­kenységére, meleg szavakkal a kö­vetkezőket mondja:- Az idén nagyon jól sikerült az anyák napi ünnepségünk. Az ese­ményre száz édesanyát, nagyszü­lőt hívtunk meg. Tizenkét klubta­gunk egy-egy tepsi süteményt sü­tött a meghívottak megvendégelésére. A havi 100 forintos tagdíjunkból pedig futotta az üdítőkre. Ez irányú tevékenységünkben anyagilag támogat bennünket Baglyasné Földi Nóra, önkormányzati képviselő. Ő vállalta, hogy megvarrja a nemrég vásárolt fellépőruha-anyagunkat, amelyet közös megbeszélés után a sok mintából választottunk ki. Oravecz József vállalkozótól 15 ezer forintot kaptunk. Ebből vettük meg a fellépő fehér blú­zunkat. Egyébként saját magunk tartjuk fenn klu­bunkat.- Mit képvisel, milyen célokat tűzött maga elé, mint a képviselet aktívája?- Hogy több legyen a nyugdíj. Legalább annyi, hogy tisztességesen meg tudjunk belőle élni. A rendszerváltás előtt a gyerekek taníttatása mellett minden évben nyaraltunk. Most erről szó sem le­het. V. K. Húsz éve tagja a zagyvarónai nőklubnak _________________________■ A mozgás szerepe az öregedés folyamatában Az időskorúak választási lehetőségei (2. rész) Hasonló című írásunk első részében kifejtettük és érzékeltettük, a jó közér­zet fontos összetevője a választási lehe­tőségek megléte. Ezt egy példán keresz­tül illusztráltuk, nevezetesen a táplál­kozás - mint választásis lehetőség - életmódra gyakorolt hatását igyekez­tünk bemutatni. Ez alkalommal a moz­gás szerepéről is szólunk, kiemelt fi­gyelemmel a gyakorlás, az edzés fon­tosságára az időskori testi-lelki állapot stabilizálásában, az egészséges élet­mód alakításában. A vitaminok és nyomelemek szere­pének felismerése olyan táplálékkiegészítők bő választékára ve­zetett, amelyek közül némelyeket job­bára már öregedés elleni szerként áru­sítanak. ZÖLDSÉG, HAL, OLÍVAOLAJ Az üzletek napjainkban már olyan különféle pirulákat és leveket árulnak, amelyek megvásárlásával és szedésé­vel, illetve megivásával szinte matuzsá­lemi életkor érhető el, ha hinni lehet a rajtuk díszelgő reklámfeliratoknak. Csakhogy valójában fölöttébb nehéz a táplálék-kiegészítők hatékonyságát, jó­ságfokát bizonyítani, sőt, mi több az újabb kutatások arra utalnak, hogy sze­désük egyes esetekben káros következ­ményekkel is járhat. A táplálkozásnak az öregedésben játszott szerepére vo­natkozó legmegbízhatóbb empirikus adatok azokból az epidemiológiai (jár­ványtant tanulmányokból származ­nak, amelyek a népesség táplálkozási szokásait az egészséget és a betegséget tükröző statisztikai adatokkal vetik ösz- sze. A japánok hosszú életüket a halban, zöldségekben és szója termékekben gazdag, ám cukorban és zsírokban sze­gény hagyományos étrendre vezetik vissza. A földközi-tengeri országok ugyancsak viszonylag magas életkorral rendelkező lakossága szintén zöldség­félékben, halban és olívaolajban gazdag étrenden él. A mediterrán vidékek ked­velt vörösborának mértékletes fogyasz­tása ugyancsak jót tesz az egészségi ál­lapotnak. Ezzel magyarázzák, hogy ar­rafelé a szívbetegségek ritkábbak. A TESTMOZGÁS SZEREPE Köztudomású, hogy a dohányzás, a telített zsírsavak éppúgy károsak, mint a mértéktelen cukorfogyasztás, Egyre jobban megértjük kártételük biokémiai természetét, azt, hogy milyen szerepet játszanak az öregedést kiváltó degene- rálódásban és betegségekben, a károso­dásokat kiküszöbölő egyes élelmisze­rek - antioxidánsokban gazdag gyü­mölcsök és zöldségfélék, a koleszterin­szintet csökkentő hal és olívaolaj - fo­gyasztása révén erősíteni tudjuk szer­vezetünk védelmét. Ha a károsodás és a helyreállítás közötti diszkrepanciát (különbséget) mérsékelni tudjuk, ak­kor arra számíthatunk, hogy tovább maradunk egészségesek és hosszabb ideig fogunk élni is. Választási szabadságunk egyik na­gyon fontos szférája a testmozgáshoz való viszonyunk. Tudni érdemes: szer­veink az evolúció (fejlődés) során azért alakultak ki, azért fejlődtek ki, hogy használjuk őket. Ebben a mozgásnak nagy szerepe van. A vérnyomásnak az életkor növekedésével párhuzamos emelkedése - ami valamennyi fejlett or­szágban tapasztalható - nem mutatha­tó ki az egész életünkben rengeteget mozgó kelet-afrikai népcsoportok, pél­dául a maszaik körében. A testmozgás nemcsak a szívnek és a tüdőnek tesz jót, hanem a csontoknak is. Csontvá­zunk nem statikus szerkezet, hanem szüntelenül változik, alakul az e célra szolgáló sejtek jóvoltából. A csontfaló sejtek folyamatosan eltávolítják a káro­sodott csontsejteket és csontanyagot, a csontképző sejtek új csontanyaggal töl­tik ki az így támadt mikroüregeket. E sejtek tevékenységét a testmozgás fo­kozza, amihez már egy kis lépcsőmá­szás is elegendő. HANGSÚLY A GYAKORLÁSON Tudjuk, hogy a mozgás milyen fon­tos fiatalkorban, fogadjuk el, hogy idős­korban pedig nélkülözhetetlen. Idős­korban azonban már egy egyszerű mozgássor, például karosszékből való felkelés révén is közelebb kerülnek iz­maink teljesítőképességük határához, mint ifjúkorban. Az edzés tehát akkor is hasznos és eredményre vezető, ha az idős ember csupán a székben ülve tud testgyakorlást végezni. A testedzés ha­tékonyságát vizsgáló kísérletekből ki­tűnt, hogy az idősebb emberek olyan izomteljesítményre tehetnek szert ezál­tal, amilyenre tizenöt évvel azelőtt volt képes az izomzatúk. A testmozgás arra is jó, hogy feltar­tóztassa az életkor előrehaladtával el­uralkodó molekuláris bomlási folyama­tokat. Angliai kutatások tárták fel, hogy az idősebb sportolók izomzatában egészségesebben működnek a mitokondriumok (az energiatermelő sejtszervecskék), mint azt azonos élet­korú, a sporttól idegenkedő emberek izmaiban. A testmozgás, a sport azért előnyös, mert fenntartja a mitokondri­umok energiatermelő képességét, s mérsékli a hibás mitokondriumok ener­giatermelő képességét, s mérsékli a hi­bás mitokondriumok számának gyara­podását. POZITÍV ÉLETFELFOGÁS KELL! Ezek után talán már nem is meglepő, hogy az agy számára éppoly fontos a gyakorlás, mint a test számára. Az idős­kori emlékezetromlást többnyire eltú­lozva emlegetik, a magas életkort ma­rasztalják el érte, holott minden élet­korban elfelejtünk dolgokat. Az persze vitathatatlan, hogy a kognitív (tiiegis- merő) képesség és teljesítmény bizo­nyos összetevői romlanak a kor előre­haladtával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy némelyeknek akár hajlott koruk­ban is ne lenne, lehetne figyelemre mél­tó kognitív teljesítőképességük. Ebben döntő szerepe van a gyakorlásnak. En­nek tudható be, hogy például a zenélés, a sakkozás, a bridzselés vagy a kereszt­rejtvényfejtés képessége többnyire igen magas színvonalon őrződik meg idős­korban is. Úgy tetszik, hogy rendszeres szellemi edzéssel mindazok az idegi összeköttetések fennmaradnak, ame­lyek használat híján megszakadnak. Eddig jószerivel csak a könnyebb vá­lasztási lehetőségekről volt szó. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy­szerű dolog ügyelni az egészséges táp­lálkozásra, vagy kitartani az edzésprog­ram mellett és következetesen teljesíte­ni azt, s esetleg kedvezőtlen körülmé­nyek, események közepette megőrizni a pozitív életfelfogást. Mindenesetre a gerontológusok hangsúlyozzák, hogy a pozitív életszemléletnek meghatározó szerepe van az időskori teljesítmények­ben és az egészség megőrzésében, és nagy valószínűséggel az életkor alaku­lásában is. Mégis úgy tűnik a nehezebb és na­gyobb döntéseket a társadalomnak kell meghoznia, amennyiben tudatára éb­red az öregedéssel kapcsolatos változá­sokra. Olyan döntésekre van szükség - és intézkedések megtételére - amelyek közepette és nyomán az idős emberek választási lehetőségei nem különböz­nek számottevően attól, amelyek fiatal­korban rendelkezésre álltak. SZEMLÉLETVÁLTÁS Tudni érdemes és kell is: az öregedés mindenképpen veszteséget jelent, de az előítéletek és a megelőzést szolgáló in­tézkedések elmaradása nem egyszer túl korán eredményezi a választási lehető­ségek beszűkülését. Ennek néha ha­nyagság, társadalmi méretű nemtörő­dömség, időnként viszont a környezet jóindulatú, de tévútra vezető óvó tö­rekvése az oka. A túlzásba vitt óvás és kímélet ugyanis növelheti az idősek szorongását és önmaguk iránti kételye­it. Olyan szemléletváltásra van szük­ség, amelynek nyomán értékükön ke­zelnénk az időskorúakat, ha bátoríta­nánk és támogatnánk őket, erősítve ön­bizalmukat, hitüket, javítva ezzel köz­érzetüket is. Érdemes lenne eltöprenge­ni azon, miként tehetnénk kellemeseb­bé az egyre gyarapodó idős emberek életvitelét anélkül, hogy megfoszta­nánk őket választási szabadságuktól. A jelenlegi rossz beidegződésben az a problematikus, hogy az időseket a peri­fériára szorítjuk, önértékelésüket csor­bítjuk. Nem gondolunk arra, hogy egyszer mi magunk is megöregszünk ha egyál­talán megérünk egy idősebb kort, és nem távozunk idő előtt e földi létből. BARÁTHI OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents