Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-21 / 143. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2002. JÚNIUS 21., PÉNTEK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. június 20.) Borsodchem 4 800 Ft ö Egis 14 600 Ft 8 Matáv 818 Ft 8 Mól 4 730 Ft 8 OTP 2127 Ft 6 Richter 14 900 Ft 8 TVK 3445 Ft 0 Zalakerámia 1430 Ft 8 BUX: 7549,57-2,58% eltérés az előző záróértékhez képest BU 8100__ X INDEX VI. 16-20-iG ‘ ! 1 ! 8000 _ > 7940.22; ! | J 7900 *7749.13 { j 7800 7913,77 1 í Tk ‘7549,571 7700 í pont 1 £ « „ f \n •£ 5 Üj S o S. x ac co AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 378,36 Cseh korona 7,98 Euró 243,34 Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank 205,22 63,08 165,57 Szlovák korona 5,49 USA-dollár 253,88 _________HÍREK_________ É LELMISZER-BIZTONSÁG. Magyarországon az élelmiszer- előállítási költségek 6-7 százalé­kát teszik ki az élelmiszer-biz­tonsági ráfordítások - mondta Piros László, az Élelmiszer-fel­dolgozók Országos Szövetségé­nek főtitkára. A szakember kö­zölte: a magyar élelmiszer­biztonság általános állapota jó, amit az is jelez, hogy sikerült Magyarországot a nagy nemzet­közi élelmiszer-biztonsági botrányoktól távol tartani. A magyar élelmiszerek minden tekintetben megfelelnek az Eu­rópai Unió élelmiszer-biztonsá­gi előírásainak, mti SZÁNTÓFÖLD. A májusi csa­padékhiány nehezítette a szán­tóföldi zöldnövények kelését és fejlődését - áll a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium legfrissebb, megyei tapasztalatok alapján készült jelentésében. Az összesítés sze­rint az őszi búza vetésterülete 1111530 hektár, a becsült ter­mésátlag 3870 kilogramm hek­táronként, a várható össztermés ebből a termékből 4 301625 ton­na. Az őszi árpa vetésterülete 209 343 hektár, a becsült ter­mésátlag 3366 kilogramm hek­táronként, a várható össztermés 704718 tonna lesz. europress INFLÁCIÓ Tovább romlottak a piaci inflációs várakozások; az elemzők jelentős része szerint a Magyar Nemzeti Bank lazítja vagy feladja 2003 decemberére vonatkozó inflációs célját - ál­lapítja meg a Reuters hírügy­nökség júniusi felmérése, ame­lyet a magyar gazdaságról ké­szítettek, s csütörtökön hoztak nyilvánosságra Budapesten. EUROPRESS JÁRMŰIPAR. A németországi Poppe és Potthoff GmbH. autó­alkatrész-gyártó üzem építését kezdte meg a napokban az aj­kai ipari parkban Az 5 milliárd forintos magyarországi beruhá­zás a 85 éves vállalat történeté­ben az eddigi legnagyobb fej­lesztés. A gyár 5 hektáron, 16 ezer négyzetméteres gyártó­területen épül fel. A tervek szerint a próbagyártást decem­ber 1-jén kezdik, januártól pedig teljes kapacitással termel majd az üzem, ahol dízelmoto­rokhoz gyártanak nyomó­csöveket. EUROPRESS Minden a költségvetéstől függ Magda Sándort nem vezérlik személyes ambíciók, pusztán azt szeretné elérni, hogy minél kevesebbet beszéljenek a mező- gazdasági bizottságról, az agrártárca munkájáról. Az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának új vezetőjével az agrár­törvénykezés menetrendjéről és az ágazatról beszélgettünk. Budapest- A termőföldről szóló törvény- módosítás előterjesztésével meg­indult az új agrártörvénykezési nagyüzem. Milyen jogszabályok kerülnek a bizottság asztalára a kormány 100 napos program­jában?- Az első száz napra vállalt fel­adatok közül a legfontosabb a ter­mőföld-, a nemzeti földalap és a jövedéki törvények módosítása. De közben dönteni kell a fagy­károsult gazdák kármérsékléséről és á mostani aszálykár is ad tennivalót. Nem tűr halasztást továbbá a felesleges borkészletek elhelyezésének megoldása le­párlás vagy exporttámogatás for­májában.- Kereszttüzek középpontjába került a földtörvény, a napokban népszavazás kezdeményezése is felmerült.- A kormány a földörvényt EU- konformmá, a gazdálkodást segí­tővé kívánja tenni. Nem elég mondani, hogy külföldi nem vá­sárolhat földtulajdont, azt körül is kell bástyázni, és azt is ki kell kötni, hogy egy meghatározott időn belül, mondjuk tíz évig, azt magánszemély sem adhatja to­vább külföldinek. Ma talán az ál­lam kezében is jobb helyen len­ne, mint a spekulánsokéban. A földtörvénynek hosszú távú be­ruházásra kell lehetőséget nyújta­ni, a húszéves haszonbérleti idő jó alapot ad erre. A földművelés- ügyi kormányzat ténylegesen a mezőgazdaságból élők tulaj­donszerzését kívánja elősegíteni. A nemzeti földalap egyik előnye lenne például, hogy a részére fel­ajánlott föld ellenértékét földjára­dékra lehetne átváltani. Hogy az év végéig milyen in­tézkedéseket sikerül meghozni, az nagymértékben attól függ, mi­lyen lesz a költségvetés hiányá­nak a pótlása. Száznegyven- milhárd forintra lenne szükség az idén ahhoz, hogy elképzelésein­ket megvalósíthassuk. Ezzel szemben jelenleg még tízmilliárd forint sincs az agrárkasszában, de az nem fordulhat elő, hogy az odaítélt támogatást ne fizesse ki az agrártárca.- A Szent István Egyetem gyön­gyösi főiskolájának főigazgatói székéből került a parlamentbe. Ismeri az agráriumot. Mit nem tártjának?- A mezőgazdaság az az ága­zat, ahol a hosszú távú szabályo­zás a jövőépítés egyik feltétele. Négyévenként változnak a szabá­lyok, így a gazdálkodók nem tud­nak előretekinteni. Az elmúlt cik­lusban voltak jó intézkedések, de több területen égetőek a gondok, ráadásul a nyakunkon a csatlako­zás. Ha nem akarunk vesztesek lenni, akkor kiemelten kell támo­gatni a mezőgazdaságot, helyzet­be kell hozni a gazdálkodókat. Mindenképpen kiemelt feladat­nak tekintem például a minőségi szőlőtelepítést, elsősorban a tör­ténelmi bortermő vidékeken.- Közeleg az aratás. A gabonát tárolni kell, maradnak a tavalyi közraktározási kedvezmények?- Ami jó volt, az megmarad. A agrárminiszter már meghirdette a búza tonnánkénti 23 ezer forintos garantált árát, amely a tavalyinál MAGDA SÁNDOR 1946-ban született Ludason 1976-ban Debrecenben agrármérnöki diplomát szerzett 1966-74: agronómus Vámosgyörkön 1974-78: főagronómus Boconádon 1978-tól számos beosztásban tanít a Szent István Egyetemen (korábban Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem) magasabb. A szaktárca pedig ha­marosan áttekinti a gabonapiac szabályozási rendszerét. Ezen­kívül a jövőben valamilyen for­mában korlátozni kellene a gabo­nát átvevő közraktárak tevékeny­ségét is, hogy ne packázhassanak a termelőkkel.- Felkészült a kemény vitákra a bizottságban? Az ellenzék alap­vetően másként gondolkozik a mezőgazdaságról...- Az erőből való politizálás nem oldja meg problémát. A mostani ciklusban kevesebb ag­rárpolitikus került be a parla­mentbe, azok többsége viszont szakember. Türelemmel, szak­mai alapon szerintem megteremt­hető a konszenzus. újvári Gizella Tartani akarják a hiányt A benzin jövedéki adójának emelkedéséről tavaly ősszel hatá­rozott a parlament, ezt a javaslatot az előző kormány szavaz­ta meg - emlékeztetett a közelgő áremelkedés előzményeire László Csaba pénzügyminiszter, aki a költségvetési törvény vitájával kapcsolatos ellenzéki kritikára reagált. Budapest A tervezettet az idén 172,5 milli­árd forinttal meghaladó államház­tartási hiány nagy valószínűséggel nem csökkenthető, ám a kormány szándéka, hogy ez ne is emelked­jen - mondta László Csaba. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy az ál­talános tartalék további 48 milli­árd forintos feltöltését az előre nem látható váratlan kötelezettsé­gek teljesítése miatt javasolták. A céltartalékok nagyobb ösz- szegű feltöltését pedig a tavalyi bérdöntések, illetve a száznapos programban vállalt bérkötelezett­ségek teljesítése indokolta. Az áfá­ból 74,5 milliárd forint, személyi jövedelemadóból 89,5 milliárd fo­rint többletbevétel várható, a költ­ségvetés bevételei 250 milliárd fo­rinttal nőnek. A módosítás az egészségbiztosítási alap 69,4 mil­liárd forint bevételnövekedését tartalmazza, míg az országimázs- előirányzat törlése 4,7 milliárd fo­rintos megtakarítással jár. A kiadásokat az előirányzott­hoz képest 92 milliárd forinttal nö­velik a bruttó bérek, mintegy 60 milliárd forinttal az egyszeri nyugdíjkiegészítés, 104 milliárd forintot meghaladóan az egészség- biztosítási kiadások, 11 milliárd- dal az iskolakezdési családi pótlék és 7 milliárd forinttal a családi pót­lék 20 százalékos emelése. A diákhitelközpont üzletsza­bályzatának módosításával kap­csolatban leszögezte: a hitelezés feltételei nem változnak, csupán technikai módosításra került sor. Felhívta a figyelmet arra, hogy er­ről a diákközpont igazgatósági ülésén, május 22-én, azaz a jelen­legi kormány hivatalba lépése előtt született döntés, és csupán azt tartalmazza: amennyiben az üzletszabályzatot a központ mó­dosítja, akkor az ügyfélnek legyen joga felmondani hitelszerződését. A tévé-előfizetési díjakkal ösz- szefüggésben elismerte, hogy a költségvetési törvényjavaslat csak három havi előfizetési díj sorsával foglalkozik, mivel reményeik sze­rint ennyi idő alatt megszülethet az a médiatörvény, amely ezt a kérdést véglegesen rendezi. ■ Népszerűek a hitelgaranciák Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az idén 35 mil­liárd forint hitelhez nyújt garanciát az agrárvállalkozók részére. A múlt évben minden korábbit felülmúlt a kiadott garanciák száma - hangzott el az alapítvány tegnapi kurató­riumi ülésén. Budapest Ulrich Anikó ügyvezető igazga­tó elmondta: az alapítvány ta­valy 2597 kérelmet fogadott el és 31 milliárd forint hitelösszeg­re vállalt készfizető kezességet. A garantált kölcsönök összege átlagosan 12 millió forint volt. Bővítették a vállalkozók lehető­ségeit, így bankgaranciához is igénybe lehetett venni az alapít­vány kezességvállalását. A ga­ranciaügyek legnagyobb hánya­dát, több mint harminc százalé­kát az egyszemélyes vállalkozá­sok kapták. A gazdálkodók többsége gabonatermelésre, kertészetre, zöldség- és gyü­mölcstermelésre vett fel köl­csönt. A hagyományos agrár- termelés mellett emelkedett a vidékfejlesztés finanszírozásá­ra felvett hitelek, illetve garan­ciák száma. A 2002. évről szólva Ulrich Anikó elmondta: az idei kvóta­összeget 35 milliárd forintban állapították meg. Az év első hó­napjaiban a múlt évi kedvező tendenciák folytatódnak. Az ed­dig eltelt közel fél esztendő alatt az alapítvány 941 kölcsön­felvételhez adott garanciát 12 milliárd forint értékben. Az igazgató szerint a megélénkült beruházási kedvet látszik alátá­masztani, hogy az idei garantált hitelek száma ugyan nem nőtt lényegesen a múlt év hasonló időszakához képest, de a tava­lyi 12 millió forinttal szemben a 2002. június 20-ig felvett köl­csönök átlagos értéke 13 millió­ra emelkedett. Az alapítvány képviselője szerint egyértel­műen kimutatható a pénzinté­zetek - ezen belül a takarék- szövetkezetek - korábbinál ha­tározottabban nagyobb aktivi­tása a kölcsönök folyósításánál. A hitelt felvevő agrárvállalko­zások körében - mutatott rá az alapítvány képviselője átren­deződés mutatkozik. Erősen megnövekedett az egyéni vál­lalkozók és őstermelők aránya, s megjelentek a családi gazda­ságok első képviselői, ugyan­akkor csökken a mezőgazdasá­gi szövetkezetek száma, s az ál­taluk felvett hitelek összege. _____________________________________l újvári) Erste Plusz Betét 8,31%* • EBKM 750.000 Ft feletti lekötött összeg esetén, eves kamat 8.2 Az akció 2002. június 7-tot julius 31-ig tart. A bank a kamatvaltoztatás jogát fenntartja. www.erstebank.nu 0640-555444 Növekvőben az építőipar Budapest Az építőipari termelés korri­gált értéke áprilisban a KSH adatai alapján 32,2 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az előző ha­vinál pedig 1,9 százalékkal volt magasabb. A legnagyobb építőipari al- ágazat, a szerkezetkész épüle­tek és egyéb építmények építé­CKSH). A lakásépítések növeke­dése nyomán az épületek építé­se jelentősen, 18,6 százalékkal nőtt. Kiugró növekedést muta­tott az egyéb építmények építé­se, amely 67,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel koráb­binál. Az építőiparban a na­gyobb és a kisebb vállalkozá­sok egyaránt növelték a terme­lésüket. Áprilisban az építőipari tevé­kenység költségalapon számí­az építőipari vállalkozások termelési volumenének százalékos NÖVEKEDÉSE AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ VISZONYÍTVA Megye 2002. április 2002. január-április | Bács-Kiskun 55,9 46,2 Baranya 17,9 19,8 Békés 30,2 29,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 91,8 59,7 Heves 22,2 25,5 Jász-Nagykun-Szolnok 38,0 33,4 Komárom-Esztergom 19,1 26,7 Nógrád 38,6 28,4 Somogy 54,2 38,7 Tolna 14,9 25,8 sének termelése 2002. április­ban 38,7 százalékkal, az épü­letgépészeti szerelésé 42,2 szá­zalékkal nőtt. A befejező építés alágazat termelése 11,8 száza­lékkal haladta meg a 2001 azo­nos időszakit - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal tott árai 4,5 százalékkal, a szer­kezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai pedig 4,7 százalékkal emelked­tek tavaly áprilishoz képest. Az építőipari árak az előző havinál 1 százalékkal voltak magasabbak._______dómylámló Nemzeti Minőségi Díj Budapest Hat év során 22 vállalkozás nyert Nemzeti Minőségi Díjat; kilenc alkalommal került magyar pályázó az Európai Kiválóság Díj döntőjébe, kö­zülük kettő fődíjat is nyert. 2001-ben hét magyar vállal­kozás pályázta meg az Euró­pai Kiválóság Díjat, közülük hatan elismerést nyertek el. Magyarországon az európai díj- modellt a Gazdasági Minisztéri­um kezdeményezésére és an­nak felügyeletével 1994 óta al­kalmazzák, kezdetben EU-EFTA PHARE Díj, 1996 óta pedig Nemzeti Minőségi Díj né­ven. A első évben győztes vállala­tok, a Gazdasági Minisztérium és a Minőségfejlesztési Köz­pont 1997-ben megalapították a Nemzeti Minőség Klubot, amelynek célja a tapasztalat- csere és a hatékony vállalatirá­nyítási módszerek hazai ter­jesztése. Európában 1988-ban 14 élen­járó nagyvállalat az Európai Bi­zottság védnöksége mellett hozta létre az EFQM-et (Euró­pai Minőségfejlesztési Alapít­vány) azzal a céllal, hogy az eu­rópai szervezetek versenyké­pességét növeljék Európában. Az Európai Kiválóság Díj azoknak a szervezeteknek a tel­jesítményét ismeri el, amelyek növelik eredményességüket, vevőorientáltak és folyamato­san fejlesztenek. Tegnap, a VI. Győztesek Konferenciáján, az eddigi díja­zottak jöttek össze tapasztalat- cserére. PRIVACSEK Csak rászorulóknak Budapest Az új kormány energiapoliti­kája is az ellátás biztonságát, a költségvetési szempontok figyelembe vételét, a piaci szereplők versenyét, és a ha­tékony működést helyezi kö­zéppontba, ám a lakosság energiaköltségeit a jövőben rászorultsági elvek alapján kívánja dotálni. Műit Hegedűs Éva, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium he­lyettes államtitkára az Energia Klub tegnapi fórumán kifejtette, a kabinet elképzelései szerint a jövőben a villamos energiához és a gázhoz is csak azon társadalmi rétegek juthatnak olcsóbban, amelyek jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. Ézt kormány­zati szakemberek azzal indokol­ják, hogy ma az összes támoga­tás felét a lakosság 20 százaléka kapja, ugyanakkor a leginkább rászoruló 40 százaléknak leg­feljebb a támogatások egytizede jut. A támogatás konkrét formája még nem eldöntött: lehet, hogy az érintettek szociális tarifa alap­ján kapják az energiahordozó­kat, de az is elképzelhető, hogy piaci áron kapják, és a kifizetés­hez ad támogatást az állam. A gázárakról szólva a helyet­tes államtitkár két lehetőséget vá­zolt fel: vagy hatóságilag állapít­ják meg a világpiaci árnál lénye­gesen alacsonyabb kitermelési költségű hazai gáz árát - amely így az importénál kedvezőbb le­het -, vagy világpiaci áron értéke­síthetik a honi energetikai cégek a gázt, ám akkor a világpiaci ár és a kitermelési költségek közti különbségből származó hasznot be kell fizetniük egy pénzalapba, amely a lakossági támogatást finanszírozza majd. DÓCZY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents