Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-03 / 127. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HIRDETÉS 2002. JÚNIUS 3., HÉTFŐ INGATLAN BALASSAGYARMATON III. em.-i, teljesen fel­újított, 53 m2-es, 2 szobás lakás kábeltévé­vel, külön vízórával, gáz központi fűtéssel eladó, l.-ár: 6,6 M Ft. 06-30/229-4076. •1027* KÜLFÖLDI befektetők részére eladó ingat­lanokat keresünk! 06-1-210-4904, 210- 4673. •i24i' SALGÓTARJÁNBAN, lakóövezetben, Gedőc- tetön hétvégi telek faházzal (víz, villany) eladó. Érd.: egész nap, 32/430-182, 06- 30/225-4348. -ísoe* CSÉCSÉN 2300 m!-es telek termő szőlővel, vezetékes vízzel, csendes környezetben, re­ális áron eladó. T.: 06-30/472-5361. *1320" __________JÁRMŰ__________ FO RGALOMBÓL kivont, motorikusán jó álla­potú Skoda 120 L ‘82-es, eladó. Érd.: este 7 után munkanapokon, 32/447-445-ös te­lefonszámon. •1061' __________VEGYES__________ ÚTITÁRSAT keresek Salgótarján-Balassa- gyarmat útvonalon mindennapi oda-vissza utazással. Munkaidőm: 7.45 - 16.00. A busz 50%-áért. Tel.: 35/505-982, este 06- 70/240-1670. *1225* ÁLLAT 70 méhcsalád eladó. Kis Nándor, Egyházasgerge, Lenin út 99. T.: 32/452- 151. *1318* ÁLLÁST KÍNÁL TERÜLETVEZETŐT keresek kizárólagos jog­gal rendelkező műszaki termékek forgal­mazásához (csarnokok szerelése is). 52/431-146, 70/284-8797. *ii3o* MINTÁS alpinlemez ragasztását vállalom palatetőkre, a pala megbontása nélkül! Garanciával! Hívjon bátran! 06-20/9874- 669. *ii3o* ÁLLAMILAG elismert dajka, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens szakképzés logopédiai és fejlesztőpedagógiai kiegé­szítővel Salgótarjánban. 06-1/276-5918. •1250* CSŐSZERELŐKET keresek budapesti mun­kára, brigádokat is. T.: 06-20/548-5966. •1300* SZOLGÁLTATÁS NINCS elég tőkéje? Kölcsön akár önerő nélkül is. Pl. lakásvásárlásra is, ahol a meg­vásárolandó ingatlan is lehet fedezet, ke­zes és jövedelemigazolás nélkül is. Tel.: 06- 20/9773-640. *0607* FORDÍTÁS minden nyelvről, minden nyelvre! Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. vállal szakszövegfordítást, tolmá­csolást. Hiteles fordítások készítése kizáró­lagosfeladatkörben! Salgótarján, Erzsébet tér 6., fszt. T.: 32/416-455. *1034* Apróhirdetésekkel kapcsolatos információkkal készséggel állunk rendelkezésére. 58 üzlettel rendelkező műszóid áruházlánc salgótarjáni üzletébe keres BtuminűT, BOLTVEZETŐ-HELYETTEST, ÉRTÉKESÍTŐT. Fényképpel ellátott önéletrajzokat az alábbi címre kérjük: Vöröskő Kft., Veszprém, Pápai u. 36., Aschenbrenner Ildikó nevére, 2002. június 11-ig. Hazánkban is nagy népszerűséget szerzett Százhúsz éve halt meg Giuseppe Garibaldi olasz szabadsághős Garibaldi 1807. július 4-én született Nizzában, tengerész-halász családban. Tíz évig ő is a tengert járta, 1832-ben hajóskapitányi vizsgát tett. 1833-1834-ben a Szárd-Piemonti királyság flottájában szolgált, ekkor került Giuseppe Mazzini, az olasz egység hirdetője, valamint Saint-Simon, a francia utópista szocialista gondolkodó hatása alá. 1834-ben részt vett a köztársaság párti zendülésben, amelynek kudarca után Franciaországba menekült. A genovai bíróság távollét­ében halálra ítélte. 1836-1848 között Dél-Amerikában élt, emigrációban. Részt vett Rio Grande do Sul brazil szövetségi állam függetlenségi harcában, ami azonban részéről jószerivel arra korlátozódott, hogy brazil hajókat rabolt ki. Egy kalandja során megszöktette Anna Maria Ribeiro da Silvát, Anitát a férjétől, aki haláláig harcostársa maradt. 1839-1840-ben a brazilok győzelmei nyo­mán kilépeti Rio Grande do Sul szolgálatá­ból, és egy marhacsordát terelve, Anitával és fiukkal az uruguayi Montevideóba ment. Ott kereskedelmi ügynök lett, majd 1842- ben az uruguayi haditengerészethez került, s bekapcsolódott az argentin diktátor, Juan Manuel de Rosas elleni felszabadító háború­ba. Később ő lett a montevideói Olasz Légió parancsnoka, ennek tagjai voltak az első vörösingesek. 1846-ban megnyerte a Sant' Antonió-i csatát, melynek híre Európába is eljutott. 1847-ben ő irányította az uruguayi főváros védelmét. Ekkor figyelt fel rá idő­sebb Alexandre Dumas, aki jelentősen emel­te Garibaldi hírnevét. Garibaldi Dél-Amerikában ismerte meg a gerilla-hadviselést, amellyel Európában nagy sikereit aratta. 1848-ban 60 emberével hazatért Itáliába, hogy hazája egyesítéséért harcoljon. Mind IX. Pius, mint Károly Albert szárd-piemonti király elutasította ajánlkozá- sát. Garibaldi Milánóba ment, ahol Mazzini működött, republikánus és radikális elvei szerint. Bár Károly Albertet Custozzánál megverték az osztrákok, Garibaldi magán- háborút folytatott, s Luinónál és Morazzonénál győzött. Később a túlerő mi­att Svájcba vonult vissza. Garibaldi feleségül vette Anitát és három gyermekükkel Nizzában telepedtek le. 1848 végén a pápa elmenekült Rómából, ő önkén­teseivel odament, s beválasztották a római nemzetgyűlésbe. A francia seregek megpró­bálták helyreállítani a pápai állam hatalmát, Garibaldi híveivel azonban megállította őket a Gianicolo-dombon. 1849 májusban le­győzte Velletrinél a nápolyi seregeket, majd ő irányította Róma védelmét a franciákkal szemben. Hősies szembeszállásuk a túlerő­vel a risorgimento legnagyszerűbb fejezete. Júliusban a garibaldisták elhagyták Rómát és kikerülve az osztrák és francia seregeket, a semleges San Marinóba mentek. Itt felosz­latta csapatait, majd maga is elmenekült. Eközben Anita elesett, Garibaldi viszont át­kelt az Appennineken és eljutott Toszkánába. Ettől kezdve legendája töretlen, egész Európa lelkesedett hősi tetteiért. Garibaldi Ma­rokkóba, az Egyesült Álla­mokba, végül Peruba emig­rált, itt ismét hajós lett. 1854-ben Cavour, Piemont kormányfője ha­zahívta, megkísérelve levá­lasztani a köztársasági Mazzinitől. Caprerán, egy Szardínia melletti szigeten telepedett le, de 1856-ban már megpróbálta kiszaba­dítani a nápolyi politikai foglyokat. 1858-ban Cavour felkérte, hogy vegyen részt egy Ausztria-ellenes hábo­rúban, s vezérőrnaggyá tet­te. 1859-ben behatolt Lom­bardiába, megszerezve azt Piemontnak, melyhez ez­után sorra csatlakoztak az olasz tartomá­nyok. Ez évben Firenzében forradalmi kor­mány jött létre. Itt Garibaldi többször is ta­lálkozott II. Viktor Emánuellel, s megálla­podtak a Pápai Állam lerohanásában. Ez nem valósult meg, céljaik eltértek: a király Piemont területét akarta növelni, Garibaldi Itáliát egyesíteni. Legjobban az háborította fel, hogy Cavour és a király odaadták szülő­városát, Nizzát, továbbá Szavoját a franciák­nak. 1860. május 6-án vágott legnagyobb vál­lalkozásába: ezer emberével (köztük Türr Istvánnal és Tüköry Lajossal) minden poli­tikai támogatás nélkül Genovában hajóra szállt és öt nappal később a lázongó Szicfli- ában, Marsalánál ért partot. Itt a király nevé­ben diktátorrá nyilvánította magát, majd a népfelkelés segítségével megverte a nápolyi seregeket. Elfoglalta Palermói, júliusban megnyerte a milazzói csatát, és augusztus 18-19-én átkelt a messinai szoroson. Cavour felismerte, hogy ha titokban is, támogatnia kell az önkéntes sereget. Garibaldi végigvo­nult Calabrián, és szeptember 7-én elfoglal­ta Nápolyt. Legnagyobb csatáját a Voltumo folyónál vívta, 30 ezresre nőtt seregével megverte a nápolyi Bourbonokat. Népszava­zást írt ki, amely- felhatalmazta, hogy Dél- Itáliát átadja Viktor Emánuelnek. A király november 7-én bevonult Nápolyba, Itália hőse azonban nem fogadott el kitüntetést és visszatért Caprerára. 1861-ben létrejött az Olasz Királyság, ám Garibaldi ellenzékben maradt. 1862-ben a király egy Habsburg- ellenes hadjáratra akarta rávenni, ő azonban a pápai állam ellen fordult. Az aspromontei ütközet­ben a király csapatai állították meg, nemzet­közi konfliktustól tart­va. Garibaldi megsebe­sült és fogságba esett. 1866-ban sikerrel har­colt az osztrákok ellen Tirolban, Olaszország ekkor szerezte meg Ve­lencét. 1867-ben ismét a pápai állam ellen há­borúzott, a kormány titkos támogatásával. A franciák beavatkoz­tak és Mentanánál le­győzték az önkénteseket. Az olasz kormány letartóztatta, majd szabadon engedte. Utol­só hadjáratát 1870-71-ben vezette a franciák mellett, Poroszország ellen. Ekkor vették be az olaszok Rómát. Ezután Garibaldi a fran­cia nemzetgyűlés tagja lett. Élete végén szocialistának vallotta magát, és közeledett a pacifizmushoz is. Szót emelt a nők egyenjogúságáért és a munkások jo­gaiért. Hitt az emberfajták egyenlőségében, elítélte a halálbüntetést. Fő jellemvonása nacionalizmusa volt, ennek célját azonban a népek felszabadításában látta. Szerepe mindenki másnál kiemelkedőbb az olasz történelemben. Szoros kapcsolatban állt a magyar emigráció vezetőivel, Kossuth Lajos­sal és Klapka Györggyel, ezért hatalmas népszerűséget szerzett Magyarországon is. _________________________________________________F.F. M agyarok Izland szigetén A Félagid island - Ungverjaiand, vagyis az Izlandi-Magyar Kulturális Társaság a világra mindinkább kinyíló kis északi szigetország egyik legújabb társadalmi szervezete. Amikor a magyar utazó megérkezik az európai földrésztől ezer kilomé­terre fekvő szigetre, Reykjavik óvárosában sétálva az első meglepetés azzal éri, hogy május közepén a szikrázó napsütés közepette fergeteges erővel tombol az arcát hasogató északi szél. Ha ebből már magához tért, meglepve tapasztalja, hogy az izlandiak nem mind szőke, magas, kékszemű emberek. Tény és való, hogy többségük ilyen skandináv alkat, de akad­nak szép számmal sötéthajú, barna szemű, közepes vagy ala­csony termetű férfiak és nők is. Az idegenvezető aztán felvüágo- sítja, hogy az izlandiak vérmintá­inak elemzése kimutatta: az ural­kodó skandináv típusú vérmintá­kon kívül az írek jellegzetes vér­mintái is megtalálhatók itt. A szi­getet először benépesítő vikingek után, századokkal később meg­jelentek a jobb világot kereső, esetleg a törvény elől menekülő kelta származékok is. A XX. szá­zadban pedig szállingózni kezd­tek egyéb európai népek fiai, köz­tük magyarok is. A meglepetések ezzel sem ér­nek véget, sőt csak most kezdőd­nek igazán. Az Izlandi-Magyar Kulturális Társaság lelke, mozga­tója Maurizio Tani, egy apai ágon olasz, anyai ágon magyar fi­atalember. A két nemzet fia egy harmadikból választott feleséget, izlandi lányt, akivel ideje java ré­szét most már a távoli Jégföldön tölti. S miközben a reykjavíki egyetemen a viking ivadékokat őseik óskandináv nyelvén Dante nyelvének szépségeire oktatja, szabad óráiban a magyar nép hí­rét, nyelvét, kultúráját is terjeszti az egyeteminél tágabb nyilvános­ság számára Izlandon. Ehhez most váratlan segítséget is kapott. Megragadva a ritka al­kalmat, hogy a NATO külügymi­niszteri értekezlete alkalmából egy magyar államférfi, Martonyi János külügyminiszter is elvető­dik Izlandra, a társaság elnöke jó előre találkozót kért a külügymi­nisztertől. Bemutatta neki a társa­ság tevékenységét, amihez Martonyi János nagy elismerését fejezte ki, és magyar könyveket, CD-ket, videokazettákat hozott ajándékul az ismeretterjesztő te­vékenység támogatására. A talál­kozóról rövid fényképes riport je­lent meg a DV Dagblad című iz­landi napüapban. Maurizio Tani, aki magyar mi­voltában Tani Mórnak nevezi ma­gát és éppoly hibátlanul beszél magyarul, műit olaszul, gondo­san válogatott dokumentáció kí­séretében az MTI tudósítójának is ízelítőt adott a társaság tevé­kenységéből és a magyar-izlandi kapcsolatok meglepően hosszú múltra visszatekintő mozzanatai­ból. Az 1957-ben létrejött, majd elsorvadt és 1992-ben újraalakult társaságnak jelenleg 22 tagja van, ami a mindössze 285 ezer la­kosú országban nem is olyan csekélység. Akadnak köztük ér­deklődő izlandiak, de zömük a távoli Jégföldre vetődött hazánk­fia, akik Mór becslése szerint úgy harmincán lehetnek összesen. Az első ismert magyarok az 1956-os forradalom leverése után érkeztek, ugyanis az auszt­riai menekülttáborokba eljöttek Izland képviselői is, akik más országokhoz hasonlóan felaján­lották távoli hazájuk vendégsze­retetét a menekülteknek. A 90-es években megélénkült a zene és a sportok iránti érdeklődés Izlan­don - a zenei és sportoktatásra toborzott külföldiek között újabb magyarok érkeztek a vi­kingek szigetére. A kassai Máté Péter zongoratanár, a kézilabdá­zó játékos majd edző Belányi Zoltán közismertséget és meg­becsülést vívott ki magának Iz­landon. Azóta jöttek már mun­kát kereső au pair lányok, és mérnökök is. 1957-ben megje­lent az első magyar-izlandi zsebszótár. A kulturális társaság tíz éve magyar hangversenyekkel kezd­te, filmvetítésekkel, előadások­kal, lecsós vacsorával folytatta tevékenységét, amely iránt egyre több izlandi érdeklődik. Az utóbbi években megjelentek az izlandi turisták Magyarorszá­gon, és a Budapestről jött Czizmás Mara tanárnő révén megkezdődött a magyar nyelv oktatása Reykjavíkban - egyelő­re öt tanulóval. Az izlandi könyvtárakban még igen kevés a jobbára más skandináv nyelve­ken olvasható magyar irodalmi mű, Tani Mór most elsősorban egy komolyabb magyar könyv­tár létesítésén fáradozik. Van a társaságnak egy havi értesítője Danubius címen főleg a tagság számára, de van már internetes honlapja is ( http://ungverja- land.supereva.it ), amelyen az érdeklődők angol nyelvű infor­mációkat találhatnak. Tani Mór az izlandiak és Ma­gyarország sok évszázadra visz- szanyúló kapcsolatairól is érde­kes adatokat gyűjtött össze. Snorri Sturluson Heimskringla című, 1948-ban megjelent műve megemlíti, hogy Sigurdur Magnusson Jorsalfare norvég ki­rály, amikor 1111-ben hazatérő­ben volt a Szentföldről keresztes hadával, Magyarországon is át­vonult és magyarokról írt. Há­rom évszázaddal később a fel­jegyzések szerint Zsigmond ma­gyar király udvarában találkozott Erik, az egyesített Norvégia, Dá­nia és Svédország királya a por­tugál Dom Pedroval, akit megis­mertetett az izlandi vikingek Amerikáról szóló emlékeivel. 1599-ben keletkezett az a nagyszombati kiadású magyar térkép, amely az Atlanti-óceán északi térségét ábrázolja. Ez egy izlandi térkép másolata, amely az első kísérlet volt arra, hogy szi­getként ábrázolja Grönlandot és főleg egyesítse az amerikai föld­részről nyert legújabb benyomá­sokat a régi viking sagák Ameri­káról szóló elbeszéléseivel. A XIX. században a magyar reform­kor politikusainak írásai és tevé­kenysége ugyanúgy megragadta a függeüenségért küzdő izlandi hazafiak képzeletét, mint az íre­két is. Az izlandiak legnagyobb szobrásza, Einar Jónsson, akinek saját tervezésű múzeuma Reykjavik legmagasabb dombján áll, 1902-ben európai kőrútján magyar barátait is felkereste Bu­dapesten, Kolozsvárt és Fiumében. Emlékirataiban elra­gadtatással számolt be Kolozsvár­ról és a Szász családnál tett láto­gatásáról. A krónikás által nyert rövid be­pillantás arra enged következtet­ni, hogy a magyar kultúra szépen cseperedik Izlandon. LB. Aranyvadász baktériumok Ki korán kel, bacillus cereust lel - módosítható a régi tézis annak eredményeként, hogy amerikai tudósok azt állítják: egy bizonyos baktérium se­gíthet aranyat találni. Hong Mej-vang az Ohio Egye­tem kutatója szerint az arany ál­tal felszabadított toxinok általá­ban elpusztítják a baktériumo­kat, kivéve azokat, amelyek ké­pesek spórák termelésére. Ez magyarázza egy bizonyos bak­térium, a bacillus cereus spórái­nak jelenlétét az aranytartalmú talajokban, kőzetekben. Vang és kollégái szerint a baktérium- spórák keresésével egyszerűbb és olcsóbb aranyat találni, mint az eddig alkalmazott drága ké­miai és radiológiai elemzések­kel. Az EFE spanyol hírügynök­ség beszámolója szerint már több próbaelemzésre is sor ke­rült Kínában, és a vizsgálatok során a bacillus cereus spórái nagy mennyiség voltak kimutat­hatók az aranylelőhelyekhez kö­zeli földrétegekben. Túra nem tért ki az EFE, hogy az aranyjelző baktérium csak aranyos helyeken tenyészik nagy mennyiségben, vagy a ne- mesfémtől függetlenül is. ____■ B oszorkányok munka közben Boszorkánypromóciós vásárt tartanak Bukarestben: a szerve­zők száz hivatásos boszorkán­nyal élénkítik az érdeklődést az esemény iránt. A mágia kedvelt téma Romániában, mi pedig meg akartuk mutatni a látoga­tóknak, hogy milyenek a boszor­kányok munka közben - mond­ta a Reutersnak a vásár igazgató­ja. Az ötnapos eseményre az or­szág minden szegletéből érkez­tek boszorkányok, akik főképp jóslással szolgálnak a közönség­nek amellett, hogy megpróbál­ják élénkíteni a vásárlási kedvet minden iránt, a pólóktól az úszómedencékig.___ ■ I fi polgármester A házasulandók összeesketé- séhez elég idős volt, az esküvői koccintáshoz felszolgált pezsgő­höz viszont túl fiatal egy ameri­kai kisváros polgármestere. A 2391 lelket számláló Pennsyl­vania állambeli Mercer település­nek mindössze 19 esztendős a polgármestere. Az ifi városatyát, Chris Portmant már tavaly ősszel megválasztották, azonban csak a minap került sor első esküvőjére, amely nem vőlegényi értelelem- ben volt a sajátja, hanem esketési tisztségéből adódón. Az AP be­számolója szerint Portman a szer­tartást rendben le is vezette, az utána következő pezsgős koccin­tásból azonban csak a koccintás jutott neki, pezsgőt nem kortyol­hatott, mivel még nem töltötte be 21. életévét. Pennsylvania állam­ban ez az alkoholfogyasztás kor­küszöbe, márpedig egy polgár­mesternek jó példával kell elöl jár- nia a törvénytiszteletet illetően. ■ Fogas kérdés Aktszakszervezet jött létre az Egyesült Államokban. Követelé­sei között szerepel a fogashoz való jog is, azaz, hogy legyen mire akasztani a modelleknek utcai ruhájukat. Az aktszak­szervezet tagsága több tucat mezítelenül modellt állóból áll, akik remélik, hogy szervezett keretek között nagyobb nyo­matékkai érvényesíthetik köve­teléseiket. Egyebek közt szeret­nék elérni, hogy ne csupán a fürdőszobákban öltözhessenek át, illetve vetkőzhessenek le, hanem külön fülkében, órabér­ük pedig a jelenlegi 9,5-12 dol­lár helyett 15-re emelkedjék - jelentette az AP. __ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents