Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-17 / 139. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT EGYEI KORK E P PÁSZTÓ 2002. JÚNIUS 17., HÉTFŐ Felértékelődő csend és nyugalom - Falusi turizmus Nyugat-Nógrádban Sok elképzelés, előzetes tanácskozás, alkotó rendezvény, csoportos megbeszélés, sikeresnek ígérkező terv után meddig jutottak Nyugat-Nógrádban a falusi turizmus és idegenforgalom fejlesztésében, mennyiben változott előnyösen a szemlélet, amely egyik fontos kiindulópontja a sikernek? Milyen reményekre, konkrét eredményekre jogosítanak fel az eddigi fejlesztések? E témákkal kapcsolatos kérdéseinkre Sinka Sándor, a Rétság Kistérsége Társulás térségfejlesztési menedzsere válaszolt.- Az eddigi előkészületek eredménye miben érhető tetten?- A kezdeti siker is nagyon sok apró munkát, erőfeszítést, sok lelkes ember összefogását, partnerséget, sok jó ötlet egy irányba terelését, menedzselését kívánja meg. Csak az ilyen jellegű, összefogott tevékenység hozza Rétságra és vonzáskörzetébe a falusi turizmust kedvelőket. Egyre több helyi lakos érti meg és ismeri fel az idegen- forgalom fejlesztésének szükségességét. Ebben szerepe van a már érzékelhető hozadéknak is. Az előnyös szemléletváltást jelzi, hogy a nagyszülőktől megörökölt épületeket nem engedik át az enyészetnek, nem adják el, hanem pénzüket is áldozva megtartják, felújítják, vendégfogadásra alkalmassá teszik. Jó példaként említhetem Diósjenőt, Bánkot, Berkenyét, Szendehelyet, Tolmácsot, újabban pedig Legéndet és Kétbodonyt.- Az állami támogatás mire volt elegendő?- Elsősorban a meglévő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, nem pe- ' dig újabbak kialakítását szolgálta. A megyei területfejlesztési források már tágabb lehetőséget biztosítottak az utóbbiakhoz. Úgy tűnik, van ez iránt érdeklődés, a falusi turizmus és idegenforgalom révén nem lebecsülendő kiegészítő jövedelemforráshoz jutnak az erre vállalkozók.- Miben érhető tetten a lakosság saját anyagi ereje?- A nagyobb áldozatot a falusi vendégfogadásba bekapcsolódó családok hozzák, akiknek anyagi lehetősége általában szűkre szabott. Ösztönöz, hogy tíz ágyig, 400 ezer forint árbevételig adómentes a szolgáltatás. Jó érzéssel mondhatom, hogy bővült a főhivatású vendégfogadók köre, ahol a pihenni vágyó teljes ellátást kap, a szállásadó főz a vendégeinek, sőt különféle programot is szervez. Ismertségük növelése érdekében színes szórólapokat készítenek, kínálatukat Internetre viszik. Ennek is tulajdonítható, hogy egyre többen jönnek Angliából, Franciaországból, s más nyugat-európai országokból. Visszatérve hazájukba barátaiknak, ismerőseiknek átadják azokat a címeket ahol nyaraltak és jólérezték magukat. Talán ez a leghatásosabb reklám. Felértékelődött a csend és nyugalom, a tiszta, egészséges természeti környezet, a jó levegő. Sokan nosztalgiából, gyerekkori emlékeiket felidézni jönnek falura.- A falusi turizmusban a vidéki családoknál nyaralás, pihenés mellett még milyen fogadási, ellátási forma található?- A panziós vendéglátásnak is megvannak a kistérségi hagyományai, elsősorban Bánkon, Diósjenőn, Romhányban. Ma már nem okoz gondot egy busszal érkező 40-50 fős létszám elhelyezése és igényes étkeztetése. Újabb fejlesztések is történtek. A múlt évben Diósjenőn átadásra került a Békástó panzió, elkészült Nagyoroszi központjában, s épül Berkenyén egy igényes panzió-étterem komplexum. A közeli napokban nyitják meg a 40 hektáros, pihenésre, horgászásra, vízi sportolásra egyaránt lehetőséget biztosító festői nő- tincsi tó partján felépült igényes panziót. Kisebb létszámú csoportok számára emellett a rétsági Lókos és a szendehelyi Szepi fogadó is tud szállást biztosítani. Kétbodonyban az áldozatos idegenforgalom-szervező munkának köszönhetően egyidejűleg hetven vendég elhelyezésére is lehetőség van. A fiatalok elsősorban a diósjenői és bántó kempingeket keresik fel.- Az előbbiek egyúttal utalnak arra is, hogy ma már rétegigényeket is ki tudnak elégíteni?- Pusztaberkit, Horpácsot inkább a fiatalok és a kispénzű turisták keresik fel, emellett az igényesebb ellátást nyújtó faházak is kedveltek. Jellemző, hogy a nyári hónapokban, valamint szilveszterkor, húsvétkor a falusi turizmust vállaló családi házak és panziók száz százalékban kihasználtak. Ha valamelyik háznál nincs hely, a tulajdonos ajánlja megbízható társát. Ebből is látszik, hogy szűnőben van a rivalizálás, ehelyett segítik egymást.- Számszerűsíthető-e a falusi turizmussal, idegenforgalommal foglalkozók száma, csapata?- Diósjenőn tíz családra tehető, hasonló a nagyságrend Szendehelyen és Bánkon is. Külföldi kapcsolatok építésével is próbáljuk növelni a keresletet, az ide érkező vendégek számát, kiaknázni a Duna-Ipoly Nemzeti Park, Nógrád és Drégely vára, a népszerű horgásztavak, lovas bázisok, a középkori és barokk templomok, kastélyok, a palóc, szlovák, sváb folklór s megany- nyi más kincs által kínált lehetőségeket. A közelmúltban turisztikai, kereskedelmi és kulturális együttműködési keretmegállapodást kötöttünk Olaszország kelet-szicíliai térségének képviselőivel. Még ez évben sor kerül szakmai delegációk kölcsönös tapasztalatcseréire is.- Az eddig tett sokszínű erőfeszítések ellenére többek szerint Rétságon és vonzáskörzetében még több, a turisztikai ismertség megalapozását szolgáló intézkedésekre volna szükség. Ennek kapcsán elmondják, hogy az ország más területein igen szerényen vagyunk jelen tájértékeinkkel, vonzó természeti adottságainkkal. Erről mi a véleménye?- Valóban fokoznunk kell megyén kívüli jelenlétünket. Erre ösztönöznek bennünket a visszaérkező elismerések is. Az elmúlt években legtöbb településünkön készültek igényes, színes leporellók, megjelent a Nyugat-Nógrád útikalauz, a tartalmas Vendégváró Nóg- rád útikönyv rétsági fejezete is csokorba kötik értékeinket. A brit kormány, a DFID és a Duna-Ipoly Nemzeti Park támogatásával hat, Börzsöny környéki településünkön kezdődött el a megőrzésre, bemutatásra, turisztikai hasznosításra érdemes egyedi táj értékek feltérképezése, regisztrálása. A rövidesen elkészülő dokumentumokat bemutatjuk kiállításokon, idegenforgalmi kiadványokban, CD-re írva a kistérség tanulói, idegenforgalmi szakemberei és nem utolsósorban az ide látogató vendégek is megismerhetik településeink természeti értékeit, kultúrtörténeti emlékeit. Emellett természetesen fontosak a látványos élő események. Csak néhányat említenék. Július elején Kétbodonyban folklórfesztivál és táj- házavatás, július 13-án Diósjenőn a hagyományos Jenő-nap, augusztus első vasárnapján Pusztaszántón lovasnap, Nógrádon, a várban pedig Szent Ist- ván-napi rendezvény vonz remélhetően sok vendéget.- Nem feledve, hogy a köztisztviselőnek a feladatot kell végrehajtani, így hát az állami segítségről nem szívesen beszélnek, nyilatkoznak. Ezzel kapcsolatos tapasztalatát mégis szívesen közreadnánk.- A közelmúltban spanyolországi tanulmányúton vehettem részt, amely értékes tapasztalatokkal gazdagított. Azt erősíti, hogy kellenek a központilag elindított, államilag finanszírozott turisztikai programok. Spanyolország gasztronómiai nagyhatalommá válását is országosan támogatott képzési program, az idegenforgalom összes szereplőjének összehangolt fejlesztése alapozta meg. Ez is egy adaptálható európai uniós sikertörténet. ________ ________________________ V. K. Sinka Sándor térségfejlesztési menedzser ■ Aranykönyv Szécsény jótevőinek Hadnagy uram: régi-mai megszólítás - Új kiadvány a város múltjáról A közigazgatás kereteinek tükrében villantja fel az egykori Szécsény eseménydús múltját Galcsik Zsolt szécsényi levéltáros legújabb munkája. A hivatalosság köntösében - ha nem is tetőtől talpig - de megmutatkozik maga a köz igazgatása is. Tucatjával sorakozó intézkedései - sokszor emberi sorsokat felvillantva - pedig mintegy kaput nyitnak a formálódó település történetére. A szokatlan vezérfonalon való megközelítés még a település történelmét csak hellyel-közzel ismerőnek is érdekes élményt nyújt. Biztosra vehető, hogy a mélyebb megismerésre ösztönöz, a mai városhoz kötődés elmélyítésére képes ez az igazán tanulságos, múltidéző, majd' háromszáz sor, amelynek kiadója a megyei levéltár. K A Hírlap postájából , A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség J nem feltétlenül ért egyet. .j E rdei iskola Salgóbányán Mi mindenről tanúskodnak az okiratok, a település jövőjét meghatározó, 1872 és 1950 között hozott önkormányzati döntések? Erre adott választ a szécsényi városvezetés és a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiumának támogatásával kiadott kötet, melynek bevezetőjében többek közt ezt az érdekességet említi Galcsik Zsolt: a város első emberét hivatalosan 1872-ig nevezték hadnagynak, ezután a bírói cím illette meg. A mai Szécsényben ezzel szemben még ma is lehet hallani, hogy barátiasan hadnagy uramnak szólítják a polgármestert. Ezt a hagyományt is ébren tartják az évente visszatérő városnapi rendezvények. Szécsény első okleveles említése 1229-ben történik, mintegy száz évre rá kelt Károly Róbert várossá nyilvánító oklevele, melyben Szécsény földesurának, Tamás comesnek kérésére a települést Buda polgárai jogával ruházta fel. Az okmány nem részletezi, hogy mik voltak ezek a kiváltságok. A törökök már 1550-ben el akarták foglalni a várost, ami ekkor még nem sikerült, később viszont igen: két ízben is volt török uralom alatt (1552- től 1593-ig és 1663-tól 1683-ig), ezekről az időszakokról már többet tudunk. A települések első közigazgatási reformját 1871-ben hajtották végre. Szécsény lényegében már ekkor elveszítette mezővárosi rangját, a helyiek azonban ezt soha nem fogadták el, a legnagyobb sértésnek tartották a dolgot. Jól ecseteli ezt egy anekdota, miszerint a konflis az 1896-ban megnyíló vasútállomásra érkező utast, mivel az azt mondta, hogy ‘hajtson a községházára!’, a szomszédos Ludányba vitte. A község legfőbb szerve a képviselő-testület volt, emellett az elöljáróság és az igazoló választmány kapott szerepet ügyeinek intézésében - írja a szerző, aki mint helyi származású vállalkozott arra, hogy elkészíti városa testületi jegyzőkönyvei napirendi pontjainak és határozatainak 1872- től 1950-ig terjedő jegyzékét. A meglévő jegyzőkönyvek nem folyamatos évkört követnek, az 1922-24 és az 1941-43 közötti hiányzik. Hollétükről nem tudnak.” Szemelgetve, ízlelgetve a sokszor címszavakban jelzett napirendi pontokat, évek százain átfutva feltűnik Szécsény mezőváros, a község, Nagy- Szécsény egyfajta családias vonása: a közigazgatás, a nagy „háztartás” megannyi jelentőségteljes munkája mellett az ezernyi apró-cseprő teendőjéről is számot adnak a napirendi témák, melyeket meghánytak- vetettek a mai szécsényiek elei. 1872. április 29-én keltezett például az a jegyzőkönyv, melynek tanúsága szerint dr. Haynald Lajos kalocsai bíboros-érsek a kórház alaptőkéjét megemelte. Ekkorra készült el a cselédség ruházata, s történt meg a vízipuskák javítása. Határoztak a Pulszky család területfoglalásáról és tájékozódtak a kofák járdaszűkítésével kapcsolatos vizsgálat eredményéről. Egy évvel később bizottságot létesítettek községi vagyon létrehozására, egy másikat városi tósdedóvó létesítésére. Októberben többek közt arról döntöttek, hogy a lelkészek írják össze a hét éven aluli gyermekeket. 1874. júniusában tárgyalták Pokorni kovács dolgát, nevezetesen azt, hogy a férfi szalmával fedte be lakóházát és a műhelyét, amiért a városi szépítészeti bizottságot is megrótták. Ebben a hónapban és augusztusban is intézkedéseket kellett hozni kolerajárvány miatt. 1875 januárjában a településvezetés arra is figyelt, hogy a város jótevőinek megörökítése céljából úgynevezett Aranykönyvet szerezzenek be, s ezt segítendő bizottságot alakítsanak. Ebben az időben ellenőrizték az utcaseprést - jelzik az iratok. Ebben az esztendőben tavasszal, a „városi iratok őrzésére tűzmentes szekrényt kértek,” ugyanekkor indítványozták bizalmi irat küldését Pulszky Ágoston országgyűlési képviselőnek. Vajon mennyi is volt az az adóhátralék, amit '875 júniusában eltöröltek? 1877 szeptember: adakozás a megyeházán felállítandó Ferencz József arcképre, ekkortájt ünnepelte püspökségi jubileumát dr. Haynald Lajos. 1878 áprilisában napirenden volt a városi kórháznál összedőlt árnyékszék javítása, egy kereskedő a marhavészben elpusztult állatok csontjainak kiszedését (?) kérte. Két évvel ezután: ínségügyi bizottságot állítottak fel, megállapították, hogy megszűnt a roncsoló torotóob járvány, a faiskolában „akácfát tenyésztettek,” júliusban hadat üzentek a filoxéra „pusztító rovarának.” 1880 júliusában kérvényezték, hogy a '48-49-es honvédek a városháza tanácstermében emlékezhessenek. Környezet- védelmi intézkedés 1882-ben: a közvágóhíd bűzének, tógőzölésének megakadályozására. 1888-ban meg kellett vitatni a Szécsényben felállítandó mértékhitelesítő állomás ügyét, Benedek Lajos zárórahosszabbítást kért a sorházára, novemberben tárgyalták a harangláb tűzoltó őrtoronnyá alakítását. Kilencszázas évek: a vöröskereszt egylet jótékony rendezvénye, '15-ben a hadikötvények jegyzése címszó utal a világ háborús állapotára. 119 májusában a cseh megszállással kapcsolatos intézkedéseket ismertetik az ülésen, Oláh Pál személyében csehül tudó bírót választanak. A hadigondozó népiroda az elhagyott gyermekek megsegítésére indított akciót segéllyel támogatja. 1920: határozat mozgó fényképüzem létesítéséről... Ságújfalu, 2002. május 27. Az általános iskola bejáratánál izgatott gyermekcsapat gyülekezik. Legfeszültebbek talán az ötödikesek, ők ugyanis először készülődnek, legszomorúbbak a nyolcadikosok, azaz mi vagyunk, hiszen mi az erdei iskolába is utoljára készülünk. Boldog zsivajunk elnyomja még az iskolacsengő hangját is, de minek is hangos csengő, mikor a felső tagozat zöme átteszi székhelyét Salgóbányára, hogy az ottani Hotel Medves faházaiban rendezzen be tábort magának. A szálláshelyek elfoglalása után azonnal kezdetét vette a rendhagyó tanítás. Túrázni indultunk, a somoskői vár bástyáinak meghódítására. Évek óta járunk már ide, de most először foglalhattuk el magát a várat, s tekinthettük meg az Európa-hí- rű bazaltorgonát. A Balassi-pi- henőnél megállva az iskolai csengő helyett madarak csivite- lése jelezte a rendhagyó irodalomóra kezdetét. Hazafelé pedig a zápor igyekezett gyorsabb haladásra bírni bennünket. Vacsora után vetélkedő^ majd bekövetkezett a táborok rendszerint legizgalmasabb része, az alvás. Éjfél előtt senkinek nem jött álom a szemére, mi juthatott volna az eszünkbe? Sorra szedtük az összes izgalmas és vidám emlékünket, egerekkel és szellemekkel csatáztunk, s persze a fogkrém nem rendeltetésszerű használata is bekövetkezett. Ilyen éjszaka után nem csoda, hogy a reggeli torna 7-kor vetekedett a valamikori inkvizítorok kínzásaival. Már csak azért is, mert ezen a napon a Boszorkány-követ választottuk úti célul. Délután kortársoktatók segítségével kaphattunk választ a különböző káros szenvedélyekkel kapcsolatos kérdéseinkre. Az estét Activity showval zártuk. Majd éjszaka ugyanolyan aktívak voltunk, akár az előző éjjel. Jártunk még Szilváskőnél, a Medves-fennsíkon, de a legemlékezetesebb talán az a kirándulás volt, amely során Lantos István, a Bükki Nemzeti Park természet- védelmi felügyelője védett növényeket és állatokat mutatott meg nekünk. Az erdei iskolában tanultakról pénteken játékos akadályversenyen adtunk számot. Bebizonyosodott, így talán többet megjegyeztünk a földrajzi, geológiai, történelmi, irodalmi ismeretekből, mint a hagyományos iskolában. Az elkészített rajzok, festmények, képzőművészeti munkáink, verseink, fogalmazásaink sokáig őrzik még az itt szerzett élményeinket. Mi csak azt sajnáljuk, hogy utoljára voltunk a Ságujfalui Általános Iskola Salgóbányára kihelyezett erdei iskolájának tanulói. _____aróm tLomó, váwrnni omoly* 8 . osztályos tanulók ÓLAI »TÁrtT» i tv TTTTtT i Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelösszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség II U \ | I Üp» U | |y | A V és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 1 * V/vJlVTlL/ MEGYEI llllMjm .Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. ____________________________________________________________ (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hirlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesitőknél é s átutalással a KHB Rt 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft negyedévre 3585 Ft fél évre 7170 Ft egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. i • * Tájékoztatjuk olvasóinkat hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. i az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! 1^2« ua.
