Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-07 / 105. szám
I 2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT M E GY El KORKÉP PÁSZTÓ 2002. MÁJUS 7., KEDD Késedelmes fizetés esetén rugalmasság Reznicsek Lászlóné nyolcadik éve gazdasági vezető a szécsényi Észak-Nógrád Vízmű Kít-nél.- Amikor ide kerültem, hetente készítettünk likviditási tervet, melyben azt számoltuk ki, milyen bevételre számíthatunk, van szükségünk ahhoz, hogy ügyfeleink folyamatos kiszolgálásához megteremtjük a szükséges feltételeket - utal a cég megalakulását követő időszakra. A cég létrejöttekor a többi megyei alakuló üzemhez képest relatíve nem volt sok az örökségül kapott kinüé- vőség. Ma is nyomon követjük a kintlévősé- gi folyamatokat, ahol szükséges, ott beavatkozunk.- Mit jelentenek az előbbiek a gyakorlatban?- Működési területünkön, ami 17 település, 6500 fogyasztóval állunk üzleti kapcsolatban. 2001 december végével kintlévőségünk 2,5 millió forint volt. Ebből 50 százalékkal a közületek, 50 százalékkal a lakossági fogyasztók részesülnek. Egy éven túli kintlévőségünk 250 ezer forint. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy eddig nem volt szükség behajtási eljárásra.- A tartozóknál a fizetőkészség, vagy a képesség hiánya a meghatározó?- Késedelmes fizetésről van szó. Alapvetően nem a készség hiánya, hanem a jövedelem hiánya miatt. Eléggé előkelő helyen vagyunk a munkanélküliségben, annak ellenére, hogy Szécsényben az Elektronikai Kft. és az Euro-Candle dán tulajdonú kft. tevékenysége (gyertyagyár) a városban javította a fogyasztóink fizetési képességét.- A nyugdíjasoknál mi a helyzet?- Ugyan kevesebb a havi jövedelmük, de le a kalappal előttük, tudják, hogy a vízfogyasztásért fizetniük kell, ez a kötelességük.- Amennyiben nem jelent üzleti titoktartást, érdekel bennünket, hogy miien területek, települések tartoznak a jelentős késlekedők közé?- Egyenletesen oszlik meg, egyiket sem tudom kiemelni. Ahol nagyobb a munkanélküliség, csak az alkalmi, vagy idényjellegű munka jelent jövedelmet, ott nagyobb arányú a késedelmesen fizetők száma. Azonban itt is, ahogy jövedelemhez jutnak, elmaradásukat bepótolják a késlekedők.- Mit jelent a kintlévőség? Milyen módszert alkalmaznak a folyamatos befizetés érdekében?- Maximum egy hónap lehet a késedelmesség, melyet a következő tárgyhónapban történő befizetés követ. Egy-egy kiszámláReznicsek Lászlóné gazdasági vezető ■ zás után az érintettek 10 százaléka kér fizetési halasztást. A nem fizetőket időpont megjelölésével felszólítjuk, hogy tegyenek eleget kötelezettségüknek. Kétharmaduk be is fizeti az összeget. Ötvenre tehető azoknak a száma, akiket többször szükséges felszólítani, közöttük találkozunk többször visszaköszönő nevekkel. Az előbbiek mellett bizonyára előfordul, hogy egyesek a „ráérünk még!” gondolat jegyében nem sietik el adósságuk rendezését. Azzal nem foglalkozunk, ki milyen anyagi háttérrel rendelkezik. Ez nem a tisztünk, de nem is vállalkozunk rá.- A késedelmes fizetéseknél mennyire tudják méltányolni a nem várt, valóságos gondokat?- Figyelembe vesszük a váratlan betegséget, a kórházat stb. A megértés, méltánylás mellett rugalmasságot is gyakorolunk. A kft. 75 százalékban az önkormányzatok tulajdona. Az idei elfogadott üzleti tervükben 450 000 köbméter ivóvíz szolgáltatása szerepel. Ez ugyanannyi, mint 2001-ben volt, mert nincs semmi remény arra, hogy a fogyasztás növekedni fog. Ugyanis ebben az évben nincs újabb jelentősebb ipari vízfogyasztó, a lakossági bekötések száma 17 településen csupán 150-160-ra tehető. Ezek vízfogyasztása nem jelent meghatározó növekedést.- Az előbbieken kívül még mi az, amit figyelembe kellett venni az üzleti terv kialakításakor?- A takarékoskodást, az igen szűkre szabott anyagi lehetőségeket. A fogyasztásnövekedéseket befolyásolja még az időjárás is... Az előbbieknek jó része' van abban, hogy a kormányrendeletben meghatározott napi átlagfogyasztás 10 százalékkal elmarad.- Mi jellemzi az eddig eltelt négy hónapot?- Árbevételünk eddig ütemes volt, kintlé- vőségünk sem rosszabb, mint tavaly ilyenkor. A tulajdonos önkormányzatok döntése alapján 7 százalékkal emeltük a termelői árat, a lehetőségként 3 százalékos nyereség árba történő beépítéséhez viszont nem járultak hozzá.- Örülnénk, ha a termelői 7 százaléktól nem volna magasabb áremelés az élet más területén sem. A kft.-hez tartozó fogyasztók napi vízigénye 1500 köbméter, melynek 60 százalékát az Észak-Regionális Vízmű Rt.-től vásárolják. A többit saját kútjaikból hozzák felszínre a mélyebb rétegekből. Az rt. kéthetente küldi a vízszámlát, a kft. pedig kéthavonta kéri a felhasznált víz ellenértékét a lakosságtól, havonta a közületektől. Ez a jelentős fizetési időkülönbség elég nagy gazdasági megterhelést jelent a cégnek. ____________ V. K. E gyáltalán nem harmatos a „Harmat Színpad”! Szécsényben a színházi életnek két fő vonulata ismert. A hivatásos színészek színházi előadásai és az amatőr színházi mozgalom. Ami az előbbit illeti, a városban a magas költségek miatt évek óta nem tudnak színházi előadást fogadni. Jóllehet, hosszú évtizedeken át, évadonként hét-nyolc színházi előadást láthatott a település és környékének színházkedvelő közönsége. Vendégszerepeit a városban az egri Gárdonyi Színház, a debreceni Csokonai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház társulata és több budapesti színház. Annak idején a vidéket járó Déryné Színháznak egyik kedvelt helye volt Szécsény. A kétezredik előadás és a kétmilliomodik néző is Szécsényben volt. Ami az amatőr színházi mozgalmat illeti, már a második világháború előtti években kialakult a városban. A háború után a helyi színjátszó társulat, amelynek mindig szép tábora volt, daljátékokkal, operettekkel, színi előadásokkal szórakoztatta a szécsényieket, s az előadásaikkal járták a környék településeit. Volt egy időszak, amikor keveset, vagy egyáltalán nem lehetett hallani a szécsényi amatőr színházmozgalomról. A kilencvenes években a gimnázium újbóli életre hívása jótékonyan hatott a helyi amatőr színházmozgalomra is. Konkrétan Cs. Szerémy Andrea tanárnő lelkesítő, tüzet gyújtó és hozzáértő munkáját kell említeni, amely révén az iskolában megalakult a Harmat Színpad. Tanítványai nemcsak a helyi közönséget szórakoztatták, de felléptek a megye más településein is, több alkalommal szerepeltek a televízióban. Az önkormányzat 1991-ben a művelődési központ keretén belül megalakította az önálló zeneiskolát, s azt 1994-ben néptánc, 1996-ban képzőművészet, 1998- ban színjáték tagozattal bővítette. Az iskola tanulói kisebb jelenetekkel, zenés összeállításokkal évente több alkalommal is felléptek a városban. Bemutatták Cs. Szerémy Andrea „Testvér”, valamint Moliere „Kényes- kedők” című színművét. Legutóbb Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából a „Tűvétevők” című komédiáját vitték színre. A darabot a művészeti iskola tanárnője Cs. Szerémy Andrea rendezte. A jelmezeket Garamvölgyi Andrea tervezte, a díszleteket Kanyó Balázs készítette. A közönség, amely megtöltötte a nagytermet, jól szórakozott s élvezte a pergő, lendületes előadást. Minden túlzás nélkül állíthatom, nem vettük észre, hogy amatőr színjátszó fiatalok előadását láttuk! A társulat rövidesen bemutatja Marschalkó Zsoltnak, a Palócföld szerkesztőjének „Kameleonidasz” című két felvonásos vígjátékát. SZENOGRÁDI FERENC Fotókon azért láthatók id. Szabó István szobrai. A Kodály-iskolagaléria jelenlegi kiállítása talán egy kissé rendhagyónak tekinthető. Rendhagyónak azért, mert most elsősorban nem a kiállító művész - P. Tóth László - személyéről szól, hanem a képeken ábrázolt szobrok által id. Szabó István szobrászművészről emlékezhetünk meg, halálának tizedik évfordulóján. Putriból a katedrára Ahonnan egyszer gyermekként indult, oda középiskolai tanárként szeretne visszatérni Ahogy a mindennapi életben, úgy az egyetemen is több problémával kell megküzdenie egy kisebbségi származású hallgatónak. Bogdán Péter véleményét kérdeztük, aki Bátonytere- nyéről elszármazott - s reményei szerint egyszer majd oda középiskolai gyakorló tanárként visszatérő - roma fiatalként a Miskolci Egyetemen immár negyedik éve koptatja a bölcsészettudományi kar padjait. Örömeiről, gondjairól, reményeiről és terveiről kérdeztük, azokról az erőfeszítéseiről melyeket saját boldogulása és sorstársai segítése, felemelése érdekében tesz a jelenben és tervez a jövőben. Szabó Pista bácsi, aki e bensőséges megszólításért valószínűleg nem neheztel ránk, hiszen életében is szívesen vette, hosszú életútja során páratlan életművet alkotott és hagyott ránk. A mai felnőttek korosztálya személyesen is ismerhette kedves, karakteres egyéniségét, hallhattuk ízes, palóc tájszólását, s élményszámba ment, ha benczúrfalvai műtermében meglátogathattuk készülő és már kész munkái között. Bár e látogatások számára nyüvánva- lóan megterhelők voltak, mindig szívesen fogadta az érdeklődőket az ország és a világ minden szegletéből, legszívesebben mégis földijeit, a palócokat, az iskolai csoportokat látta vendégül, s mindig volt sok-sok bemutatni- és mondanivalója. Műterme idegenforgalmi látványosság, valóságos búcsújáróhely volt. Jó magam feleségem társaságában nem sokkal halála előtt jártam nála. Betegsége és előrehaladott kora ellenére is tele volt tervekkel, bizakodással és munkával. Akkortájt éppen a csodálatosan szép Golgota-sorozatán dolgozott, melyet élete egyik legszebb munkájának tartott, de tudtommal már nem sikerült teljesen befejeznie. Id. Szabó István különös adottsággal megáldva bontotta ki a fából elképzeléseit, a bájos gyerekarcokat, a kérges tenyerű munkásokat, a barázdált arcú parasztembert, a munkának feszülő bányászt, a Palócföld virágszirmait, a főkötők finom csipkézetét. Az itt látható szobrai - melyek hatalmas munkásságának csak töredékét képezik - nagyjából talán négy témakörbe sorolhatók. Az első képek jellegzetes portrészobrokat mutatnak be, majd különböző munkaábrázolásokat, népviseleteket és bányász munkaképeket látunk. A képcsoportok között éles határvonalat húzni persze nem lehet, mert a palóc leány arca és fejdísze, a kaszafenő férfi kaszája és jellegzetes testtartása, a bányász arckifejezése és munkájának körülményei, mozzanatai szorosan összetartoznak csakúgy, mint az élet valóságában. E szobrok átfogó emléket állítanak egy történelmi korszaknak, a XX. századnak, ezen belül pedig a mi palóc-bányász vidékünknek. Nekünk pedig emléket illenék állítanunk kora kiemelkedő szobrász-krónikásának, Szabó István szobrászművésznek. Elsősorban azzal, hogy méltón megőrizzük és közkinccsé tesszük ránk hagyott alkotásait. Ezzel nemcsak neki, hanem elsősorban magunknak és az utókornak tartozunk. Szobrai jó része méltatlan körülmények között múzeumi raktárakban elzárva, vagy közintézmények folyosóinak zugaiban porosodik, ahelyett, hogy összegyűjtve, megfelelő kiállítótermekben a maguk és vendégeink számára is gyönyörködtető és tanulságos közkinccsé tennénk őket. Mindezt nem terhes kötelezettségnek, hanem megtisztelő lehetőségnek kellene tekintenünk, úgy, ahogy azt P. Tóth László fotóművész, a kiállított fényképek alkotója tette. Tudom, hogy őt nemcsak fotós, hanem mélyebb emberi kapcsolatok is fűzték id. Szabó Istvánhoz, akiről több portrét, munkaképet is készített, s szobrai közül is igyekezett minél többet a fotókon megörökíteni. Ezek a fotók nem önmagukkal szeretnének hivalkodni, hanem a szobrokat hivatottak becsületesen dokumentálni és az minden kétséget kizáróan sikerült, mindannyiunk örömére. P. Tóth László, aki hosszú éveken át a Kodály iskolának a növendékei közül is sokakat bevezetett a fotózás titkaiba, elkerülve a divatos stílusirányzatok csábításait, megmaradt a leghagyományosabb módszerek mellett és küldetést teljesít emberábrázoló, kordokumentáló fotóival, amint ezt ezúttal is tette. Köszönet érte! Végül pedig szeretnék a kiállító művész és a magam nevében is tisztelettel megemlékezni a kiállításnak helyet adó iskolagaléria névadójáról, Varga István tanárról, akit mindketten barátunknak és fotós társunknak tekinthettünk, s a kiállítással most az ő emléke előtt is tisztelgünk a számára oly fontos iskolagalériában. □R. FAN ŐSIK JÁNOS- Müyen út vezetett az egyetemig?- Nagyon nehéz gyermekkorom volt. Édesapám rettegésben tartotta az egész családot. Mondhatnám azt is: az éjszakáim éveken át a „kés és borotva jegyében” teltek. Valószínűleg az állandó terror, s az azt ellensúlyozni próbáló anyai gondoskodás indított arra, hogy az ellenkezőjét csináljam annak a rossznak, ami az életem szerves részét képezte.- Hogyan határozná meg a helyét az egyetemi életben?- Viszonylag gyorsan sikerült beilleszkednem és azt hiszem, hamar népszerűvé váltam. Nem én vagyok az egyetlen roma származású fiatal a hallgatók között. Talán abban különbözöm a többiektől, hogy határozottabb vagyok. Szembe merek szállni az emberi butasággal, attól függetíenül, hogy azt hány ember képviseli. Tevékenyen részt veszek a közösségi életben.- Müyen a kapcsolata a helybeli mmákkal? Mit tud tenni értük?- A szűkebb pátriámat, Bátony- terenyét tekintve úgy gondolom, hogy pozitívként értékelhető a velük kialakított kapcsolat. Nagyon sok emberrel van napi beszélő viszonyom, s a képességeimhez mérten próbálok is segíteni rajtuk. Itt elsősorban az iskolázással kapcsolatos, anyagi természetű problémák „orvoslására” kell gondolni. Ritkább esetekben a hivatali ügyekben nyújtok segítséget. * - Hogyan látja a magyarországi romák helyzetét?- A problémáink csak akkor lesznek megoldhatóak, ha tudatosul a többségi társadalomban, hogy nem etnikai, hanem szociális és kulturális jellegű kérdésről van szó. Szerintem addig senkinek sincs joga kritizálni a cigányságot, amíg nem tudnak semmit gazdag kultúránkról. A cigányságról való gondolkodást enélkül csupán az általános sztereotípiák határozzák meg.- Ezek szerint fontos, hogy megismerje a cigányság kultúráját. Mit tesz ennek érdekében?- Pályázatot nyújtottam be a budapesti székhellyel működő Romaversitashoz, s a sikeres felvételi vizsgáknak köszönhetően az idei tanévtől tagja vagyok. A Roma- versitas egy láthatatlan kollégiumi szervezet, ahová roma származású egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhetnek pluszképzésre. Énnek keretében szabadegyetemeken veszünk részt, informatikai és idegen nyelvi képzést biztosítanak, ü- letve posztgraduális tanulmányok folytatására készítenek fel. A szabadegyetemen rendszeresen foglalkozunk a romák történelmével, irodalmával, szociális gondjaival, képzőművészetével és a politikai vonatkozásaikkal. Saját kis könyvtáramban gyűjtöm a roma témájú könyveket, folyamatosan járom az antikváriumokat.- Szeretne egyszer tanítani cigány fiatalokat?- Igen, de fenntartásaim vannak. Olyan iskolában semmiképpen nem tanítanék, ahol elkülönítik egymástól a magyar és roma tanulókat. A cigányság nagy problémája, hogy hiába jönnek a támogatások és az ösztöndíjak, nincs egy megfelelő szellemi háttér. Az azonban, hogy a magyar gyerekekkel együtt tanulhattam, nagyon jó hatással volt a munkámra. A leghátrányosabb helyzetű tanulókat - akik mögött eleve ott áll egy képzetlen szülői háttér és a szegénység - bezárni egy olyan osztályba, ahol nem látnak maguk előtt lehetőségeket, szerintem nagyon nagy hiba.- Müyen tervei vannak a jövőre nézve?- A magyar szak után szeretném elvégezni a történelmet és a romológiát is. Szeretnék cigány őstörténetet kutatni. A cigány dialektusok vizsgálatával szeretném pontosabban meghatározni a romák vándorlási útvonalát. Emellett foglalkoztat a cigány holokauszt kérdése is. Erről úgy tűnik, mindenki megfeledkezik. Körülbelül egy éve vizsgálom a magyarországi roma orgánumok történetét. Ehhez kapcsolódón az Országos Széchényi Könyvtárban már végeztem egy feltérképező kutatást, de szeretném bővíteni a jegyzeteim információs anyagát, s pár éven belül publikálni, Alexandr Szolzsenyidn életművét kutatni, illetve ebből következően doktoran- duszi képzésben részt venni.- Az általános és középiskolához képest az egyetemen tapasztal-e nagyobb toleranciái?- Általában azt gondolom: igen. Az embereknek szélesebb a látóköre, ezért nyitottabbak. Ugyanakkor azt is elmondhatom, hogy esetemben hasonló nyitottság jellemezte a volt iskoláimat is. A bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium több pedagógusával ma is nagyon jó emberi kapcsolatokat ápolok, s valószínűleg gyakorló tanárként is oda térek vissza. szgys NÓGRÁD É, HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRADY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszeriét készült
