Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-31 / 125. szám
Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala Visszatért az élet a talajba - Biogazdász Palotáson Ötvenhét évesen előnyugdíjba ment és akkor határozta el, hogy komolyan foglalkozni kezd a földműveléssel a most hatvannégy esztendős Szita István Palotáson. Addig azonban hosszú utat tett meg. Többek között volt tanácselnök, öntő szakmunkás is.- Héhalomban születtem és ott gyerekeskedtem. Tizennégy évesen el kellett mennem dolgozni. Először az Újmajori Állami Gazdaságban, utána Selypen, a cukorgyárban dolgoztam - pörgeti visz- sza az idő kerekét Szita István. - Ezt követően néhány évig Héhalomban a tanácsnál a végrehajtó bizottság elnökeként tevékenykedtem, majd a helyi termelő- szövetkezet szarvasmarha-tenyésztő telep vezetője voltam. Közben Gyöngyösön levelezőn elvégeztem a mezőgazdasági szak- középiskolát. Egyszer aztán gondoltam egyet és elmentem az építőiparba dolgozni Budapestre. 1974-ben hazajöttem és Apcon a Qualitálban helyezkedtem el, mint öntő szakmunkás. Ehhez a szakmához Budapesten elvégeztem a szakmunkásképző iskolát, majd a csepeli gépipari technikumban technikusi végzettséget szereztem. Később gyártásközi ellenőr lettem, három műszakba jártam. A rendszerváltáskor a munkahelyem megszűnt, munkanélküliként kiközvetítettek Kállóra egy német-magyar céghez, ahol a szakmámban dolgoztam. Különböző okok miatt nyolc hónapig munka- nélküli lettem, majd 57 évesen előnyugdíjba mentem.- Mihez kezdett nyugdíjasként?- Elkezdtem a fölműveléssel foglalkozni. A biogazdálkodás meghonosítását tűztem ki célul a földjeimen, mert több helyen is van területem. Közülük a legnagyobb három és fél hektáros és bio minősítése van. A feleségemmel 1999-ben elvégeztünk egy biogazdálkodási tanfolyamot Szadán. Azóta csak így műveljük földjeinket, szintetikus műtrágyát, vegyszereket egyáltalán nem használunk. A régi gazdálkodási forma során a föld élőlényei elpusztultak. A biorendszerrel a talajba újra visz- szatért az élet, ismét elszaporodtak a talaj élőlényei és a növények egészségesen fel tudják venni a szükséges tápanyagokat, nyomelemeket. A kártevők ellen védőnövényeket használunk, például a zöldségfélékben bársonyka nevű virágot, amely kitűnő féregűző, jó szolgálatot tesz a kertben a kamilla és a csalán is. A burgonyabogár ellen a kitinpáncélú bogarakat ösz- szegyűjtjük és fával elégetve, a hamut rászóljuk a növényre, és ez megvédi az újabb kártevőktől.- Hogy sikerült ráállni az új formájú gazdálkodásra?- Négy éve folytatjuk ezt a biogazdálkodást. A földemben teljesen helyreállt a rend. A földek minőségét rendszeresen ellenőrzi a Biokontroll Hungária. Ez nemzetközileg elismert ellenőrző szerv. Legutóbb is mindent rendben találtak. Mi rendelkezünk a szükséges minősítő bizonyítvánnyal. Kemény feltételek vannak, de a saját érdekünkbe ezeket be kell tartani, mert komoly szankciói lehetnek a vétkezőknek. Mi mindenféle kerti kultúrával foglalkozunk. A ház kertjében, fóliasátorban cseperednek a különféle, későbbiekben termést hozó palánták és a védővirágként használt palánták. A biominősített föld mellett vannak szórványföldek, amelyek nincsenek ugyan bejelentve, de ott is ugyanolyan növényeket termesztünk, ugyanazzal a módszerrel.- A biogazdálkodóknak van-e valamilyen szervezete, amelyben kicserélhetik tapasztalataikat, megvitathatják a dolgokat?- Évenként megrendezik a tudományos biokultúranapokat, amelyen mindig részt veszünk. Területi régiók is vannak, én a gödöllői egyesülettel tartom a kapcsolatot. Ennek a társaságnak mindenki tagja lehet, csupán akarni kell a jót és az egészségest.- A növények mellett az állattartásban is jelen van a bioknltúm?- A hazai szükségletre tenyészetett sertések óljai is úgynevezett bioólak, hiszen teljesen tölgyfából készültek, miként a csirkeólak is. Az állatok a saját gazdaságban előállított takarmányt eszik. E téren is vannak eredményeink, hiszen nincsenek a családban olyan betegségek, amelyek régebben voltak. A biogazdálkodással előállított termékek hozzásegítik az embert az egészséghez.- A község határában lévő főid öntözésé is hasonló elképzeléssel kívánja megoldani?- A földön lévő kút fölé egy nagy szélkereket szereltem, amely a víz szivattyúzását oldja meg, tehát nem használunk robbanómotorral működő vízellátó rendszert.- A lelkesedésé, tenni akarását látva, úgy tűnik nem bánta meg, hogy belevágott ebbe a vállalkozásba- Határozottan állíthatom, hogy nem bántam meg. Mint ahogy az előbbiekben említettem, csak akarni kell a jót és az egészségest. Én és a feleségem akartuk és a munka eddig meghozta gyümölcsét. KEREKES LAJOS Szita István a fóliasátorban palántái között ______________ _ a szerző felvétel Ny ári zápor _ jtugat felől villámokkal \ [terhes felhők húzódnak Ivfelaz égbohozalon. A levegő párás, langyos. A kert alatt messziről orgonabokor virít. Az udvaron felejtett tarka napernyőbe belekapaszkodik a hirtelen feltámadt szél, az úton hatalmas porfelhőket kerget. Vihar készül Sötétség borul a tájra Az ember is, állat is menedéket keres, aztán már itt is az eső. A szélvihar szűnik és az eső nagy nyugalommal zuhog. Nyári zápor. Kellett ez már a szomjas földnek. A zápor csendesedik, de még egyszer végigpásztázza a földet. Kinézünk a lakásból, kémleljük, esik-e még? Egy pár szem, aztán már annyi sem. Újra kitisztul az ég, újra süt a ragyogó nap, enyhe szelídséggel öleli át a mezőt. Messzebbről úgy látszik pipál a hegydomb. A felhők alacsonyan húzódnak, elnyúlnak a hegy fölött. Ebből arra lehet kővetkeztetni, hogy holnap is lesz ilyen zápor. Aztán lassan eljön a naplemente. A csillagok már halványulnak fent, virágillat érződik messziről. A ré leheletét hozza felénk a szél, fentiről millió csillag tekinget a földre. Nyugalom van, lassan eltűnik az éjszaka is. Fülemüle énekel valahol. Kelé felől már reggeü déengés látszik. Világosodik és új nap születik. S ok emlékem van a nyári záporral kapcsolatban Talán városi embernek nem is jelent annyit, mint falun élőknek, a mezőben dolgozóknak. Sokszor olyan gyorsan jött, hogy éppen csak össze tudtuk szedni a holminkat, máris nyakunkban volt az eső. Bőrig áztunk, de jólesett fáradt testünknek a langyos eső és amint elvonult, dolgoztunk tovább friss, megújult erővel ____________________VÁGVÖCQYl LÁSZLÓMÉ S algótarján Autómentes paradicsom A Balti-tenger kisebb szigetei közé tartozik az alig 20 négyzetkilométernyi Hiddensee, amely bizonyos szempontból ma is unikumnak számit: tilos rajta az autóközlekedés. A szigetre műid a helyben lakók, mind a turisták csak gyalogosan tehetik a lábukat, amikor hajóval átkelnek Stralsundból, illetve Schaprodéból. így volt ez már az NDK fennállása idején is és a piac- gazdaság körülményei sem változtattak ezen. A sziget bebarangolása gyalogszerrel, kerékpáron (rengeteg a kölcsönző) és lóvontatású sétakocsikon lehetséges. Hiddensee (régies írásmód szerint Hiddensö) szigetét egykor csak halászok lakták, az idegenforgalom ismeretlen volt errefelé. A szigetet voltaképpen Géhart Hauptmann „fedezte föl” a szélesebb nyilvánosság számára. A nagy német drámaíró 1896-tól kezdve számos nyarat töltött a sziget „fővárosában”, Vittében. A nyugalom, a sziget romlatlan szépsége, természeti értékei olyannyira rabul ejtették, hogy 1930- ban saját villát vásárolt Klosterban, a sziget északi részén fekvő faluban. A Hauptmann-villa ma múzeumként várja a látogatókat. A drámaíró titkos tippként adta tovább barátainak Hiddenseét, ahol a XX. században művészek, tudósok pihentek rendszeresen. Ma sem tud elszakadni a közösségtől Csányi Nándorné huszonnyolc évi munka után a volt salgótarjáni síküveggyárból ment nyugdíjba. Munkás életét külső segítséggel, a Mátranováki Szénbányáknál kezdte, ahol előbb aknaírnok, majd bérelszámoló lett. A volt síküveggyárba lépésekor az edzőüzemben folytatta kenyérkereső tevékenységét, ahová a feldolgozó is tartozott.- Később a bérelszámoláshoz kerültem, onnan mentem nyugállományba. Családi okok miatt gyerekkori álmát, azt, hogy közgazdász legyen, nem tudta megvalósítani. Kényszerből abba kellett hagynia a közgazdasági középiskolai érettségi megszerzését is.- Nem okozott gondot a munkahely-változtatás - utal a bányától való elkerülésére. - Jó kollektívához kerültem, hamar feltaláltam magam. Egyébként mindig szerettem az emberekkel foglalkozni, ahol lehetett, ott segíteni. A mátranováki szénbányáknál hamar felismerték a közösségért való tenni akarását és megválasztották szakszervezeti bizalminak.- A síküveggyárba való átigazolásom során az első szakszervezeti tisztség (abizalmiság) elnyerését elölről kellett kezdenem. Egy idő után megválasztottak a gyáregység üzemi titkárának. Akkor már 260-270 tagja volt az alapszervezetünknek. Elsősorban az üdültetéssel, segélyezéssel foglalkoztam, de más területen is képviseltem társaim érdekeit. Az üdülési főszezonban a vállalati beutalási lehetőségeket és a központi szakszervezeti beutalókat együttvéve, évente negyvenen-ötvenen pihenték ki fáradalmaikat, töltötték együtt szabadságukat családjaikkal. Talpraesettségét, rátermettségét, hozzáértését az érdekvédelem más területén is bizonyította.- Az apróbb súrlódásokról nem szólok, mert ezek egy-két nap alatt elmúltak. Amit most elmondok, bizonyítja: akkoriban volt szava, tekintélye a szakszervezetnek. Egyik dolgozótársam érdekében vitáztam Béres Lászlóval, akivel egyébként jól kijöttem, mindig meg tudtunk egyezni, nagyon rugalmas volt és szerette az embereket. Mivel igazságom melletti érveimet nem fogadta el, felálltam és visszamentem a munkahelyemre. Még oda sem érkeztem, már jött a hívó szó: jöjjek vissza, igazam van... Béres László támogatását mindig éreztem. Csányi Nándorné munkájában is a legjobbak közé tartozott. Több „Kiváló dolgozó”, „Az üvegipar kiválója” kitüntetésnek, a kiváló szocialista brigádmunkát elismerő címeknek, valamint több arany fokozatú elismerésnek a birtokosa. A társadalmi munka elvégzése sem jelentett konfliktushelyzetet a családban.- Férjem, akivel együtt jártam annak idején iskolába, szintén társadalmi munkás volt. Vele mindig megbeszéltem, mit hogyan látok, mit akarok tenni. Együtt vettünk részt a gyári színjátszó csoportban is. Első szereplésem a „Vadvirág” című darabhoz kötődik. Szerepeltem a „Lili bárónő”-ben és sok más darabban is. Beszélgetésünket az eddig nagy figyelemmel hallgató férj, mint színjátszótárs, a következőkkel folytatja: - Szívesen emlékszem Nagy István rendezésében „A tanítónő” című darabra. Később a Tempress együttesben öt évig szerepeltem. A tatabányai és békéscsabai fesztiválokon mesejátékversenyen vettünk részt. A rendezvényekre magunkkal vittük fiunkat is, aki a gyár futballcsapatában játszott.- Ilyen tevékeny, eredményekben gazdag múlt után nem okozott gondot a korábbinál több szabad időre való átállás a nyugdíjazáskor?- Nem, mert férjemmel nem álltunk le. Kijártunk a telkünkre dolgozni. A téli időszakban pedig kézimunkáztam: kötöttem, horgoltam, hímeztem. Ez sem tartott sokáig. Tíz hónap után beléptem a zagyvapálfalvai Őszidők nyugdíjasklubba, ahol nem sokkal később megválasztottak gazdaságvezetőnek. Betegségem miatt később lemondtam, s ezt el is fogadták. Közben újabb, jelen életét meghatározó esemény zajlott le életében.- Nem tudom, ki javasolt Ozsvár Istvánnénak, a Nógrád Megyei Nyugdíjasok Képviselete (NYOK) vezetőjének, aki egyik alkalommal megkérdezte: eljönnék-e vezetőségi tagnak, részt vállalnák-e szervezési, s egyéb munkákban. Igent mondtam. Azóta a NYOK-ban vezetőségi tagként dolgozom, nyugdíjastársaim érdekeiért. Csányi Nándorné (akit barátai, ismerősei An- nuskának hívnak) közvetlenségével, barátságosságával hamar belopja magát az emberek szívébe, bizalmába. Hat éve jár Pestre orvosi kezelésre. Ennek ellenére a közösség szolgálatától még most sem tud elszakadni. Férjével negyvenöt éve házasok. Megbecsülik a határőrség nyugdíjasait Ferencsik Pál dandártábornok tájékoztatja az összejövetel résztvevőit A határőrség alapfeladatainak eredményes teljesítése mellett fokozott figyelmet fordít azokra, akik a testülettől vonultak nyugdíjba. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság gondozási körébe jelenleg 128 hivatásos és 34 közalkalmazott nyugdíjas tartozik. Az igazgatóság igazgatója, Ferencsik Pál dandártábornok a rendelkezésükre álló lehetőségek kereteiben igyekszik teljesíteni a nyugdíjasok igényeit. Ennek köszönhetően a szociális gondoskodás keretén belül múlt évben is többen részesültek különböző összegű pénzbeli támogatásban. Ámde a nyugdíjasoknak lehetőségük van a kirándulásokon, rendezvényeken és a gyógyüdülteté- sen is a részvételre. A nyugdíjasok többsége által választott bizottság negyedévente tartja összejöveteleit, ahol kiegészülve az igazgatóság képviselőivel kölcsönösen tájékoztatják egymást az aktuális teendőkről. Az igazgatóság vezetése évente egyszer pedig olyan találkozót szervez, amelyre valamennyi nyugdíjast meghívnak. Az idei összejövetelt a minap tartották meg. A családias esemény szívet melengető felvonással kezdődött. Helmreich Gyula határőr alezredest köszöntötték hetvenedik születésnapja alkalmából, s dísztőr emléktárgyat nyújtottak át neki. Ezt követően Ferencsik Pál részletes tájékoztatást adott a résztvevőknek az igazgatóság tevékenységéről, a fejlesztési lehetőségekről, terveikről, s az európai uniós felkészülés helyzetéről. A számos emléket felidéző kötetlen beszélgetés, és egy közös fénykép elkészítését követően ízletes ebéddel fejeződött be a mai és az egykori határőrök találkozója. P. A. V. K.
