Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala Visszatért az élet a talajba - Biogazdász Palotáson Ötvenhét évesen előnyugdíjba ment és akkor határozta el, hogy komolyan foglalkozni kezd a földműveléssel a most hatvannégy esztendős Szita István Palotáson. Addig azon­ban hosszú utat tett meg. Többek között volt tanácselnök, öntő szakmunkás is.- Héhalomban születtem és ott gyerekeskedtem. Tizennégy éve­sen el kellett mennem dolgozni. Először az Újmajori Állami Gazda­ságban, utána Selypen, a cukor­gyárban dolgoztam - pörgeti visz- sza az idő kerekét Szita István. - Ezt követően néhány évig Héhalomban a tanácsnál a végre­hajtó bizottság elnökeként tevé­kenykedtem, majd a helyi termelő- szövetkezet szarvasmarha-te­nyésztő telep vezetője voltam. Közben Gyöngyösön levelezőn el­végeztem a mezőgazdasági szak- középiskolát. Egyszer aztán gon­doltam egyet és elmentem az épí­tőiparba dolgozni Budapestre. 1974-ben hazajöttem és Apcon a Qualitálban helyezkedtem el, mint öntő szakmunkás. Ehhez a szak­mához Budapesten elvégeztem a szakmunkásképző iskolát, majd a csepeli gépipari technikumban technikusi végzettséget szereztem. Később gyártásközi ellenőr lettem, három műszakba jártam. A rend­szerváltáskor a munkahelyem megszűnt, munkanélküliként ki­közvetítettek Kállóra egy né­met-magyar céghez, ahol a szak­mámban dolgoztam. Különböző okok miatt nyolc hónapig munka- nélküli lettem, majd 57 évesen elő­nyugdíjba mentem.- Mihez kezdett nyugdíjasként?- Elkezdtem a fölműveléssel foglalkozni. A biogazdálkodás meghonosítását tűztem ki célul a földjeimen, mert több helyen is van területem. Közülük a legna­gyobb három és fél hektáros és bio minősítése van. A feleségemmel 1999-ben elvégeztünk egy biogaz­dálkodási tanfolyamot Szadán. Az­óta csak így műveljük földjeinket, szintetikus műtrágyát, vegyszere­ket egyáltalán nem használunk. A régi gazdálkodási forma során a föld élőlényei elpusztultak. A biorendszerrel a talajba újra visz- szatért az élet, ismét elszaporodtak a talaj élőlényei és a növények egészségesen fel tudják venni a szükséges tápanyagokat, nyom­elemeket. A kártevők ellen védő­növényeket használunk, például a zöldségfélékben bársonyka nevű virágot, amely kitűnő féregűző, jó szolgálatot tesz a kertben a kamilla és a csalán is. A burgonyabogár el­len a kitinpáncélú bogarakat ösz- szegyűjtjük és fával elégetve, a ha­mut rászóljuk a növényre, és ez megvédi az újabb kártevőktől.- Hogy sikerült ráállni az új for­májú gazdálkodásra?- Négy éve folytatjuk ezt a bio­gazdálkodást. A földemben telje­sen helyreállt a rend. A földek mi­nőségét rendszeresen ellenőrzi a Biokontroll Hungária. Ez nemzet­közileg elismert ellenőrző szerv. Legutóbb is mindent rendben ta­láltak. Mi rendelkezünk a szüksé­ges minősítő bizonyítvánnyal. Ke­mény feltételek vannak, de a saját érdekünkbe ezeket be kell tartani, mert komoly szankciói lehetnek a vétkezőknek. Mi mindenféle kerti kultúrával foglalkozunk. A ház kertjében, fóliasátorban csepered­nek a különféle, későbbiekben ter­mést hozó palánták és a védővirág­ként használt palánták. A biomi­nősített föld mellett vannak szór­ványföldek, amelyek nincsenek ugyan bejelentve, de ott is ugyan­olyan növényeket termesztünk, ugyanazzal a módszerrel.- A biogazdálkodóknak van-e valamilyen szervezete, amelyben kicserélhetik tapasztalataikat, megvitathatják a dolgokat?- Évenként megrendezik a tu­dományos biokultúranapokat, amelyen mindig részt veszünk. Te­rületi régiók is vannak, én a gödöl­lői egyesülettel tartom a kapcsola­tot. Ennek a társaságnak mindenki tagja lehet, csupán akarni kell a jót és az egészségest.- A növények mellett az állattar­tásban is jelen van a bioknltúm?- A hazai szükségletre tenyésze­tett sertések óljai is úgynevezett bioólak, hiszen teljesen tölgyfából készültek, miként a csirkeólak is. Az állatok a saját gazdaságban elő­állított takarmányt eszik. E téren is vannak eredményeink, hiszen nin­csenek a családban olyan betegsé­gek, amelyek régebben voltak. A biogazdálkodással előállított ter­mékek hozzásegítik az embert az egészséghez.- A község határában lévő főid öntözésé is hasonló elképzeléssel kívánja megoldani?- A földön lévő kút fölé egy nagy szélkereket szereltem, amely a víz szivattyúzását oldja meg, te­hát nem használunk robbanómo­torral működő vízellátó rendszert.- A lelkesedésé, tenni akarását látva, úgy tűnik nem bánta meg, hogy belevágott ebbe a vállalkozás­ba- Határozottan állíthatom, hogy nem bántam meg. Mint ahogy az előbbiekben említettem, csak akarni kell a jót és az egészségest. Én és a feleségem akartuk és a munka eddig meghozta gyümöl­csét. KEREKES LAJOS Szita István a fóliasátorban palántái között ______________ _ a szerző felvétel Ny ári zápor _ jtugat felől villámokkal \ [terhes felhők húzódnak Ivfelaz égbohozalon. A le­vegő párás, langyos. A kert alatt messziről orgonabokor virít. Az udvaron felejtett tarka napernyő­be belekapaszkodik a hirtelen fel­támadt szél, az úton hatalmas porfelhőket kerget. Vihar készül Sötétség borul a tájra Az ember is, állat is menedéket keres, aztán már itt is az eső. A szélvihar szű­nik és az eső nagy nyugalommal zuhog. Nyári zápor. Kellett ez már a szomjas földnek. A zápor csen­desedik, de még egyszer végig­pásztázza a földet. Kinézünk a la­kásból, kémleljük, esik-e még? Egy pár szem, aztán már annyi sem. Újra kitisztul az ég, újra süt a ra­gyogó nap, enyhe szelídséggel öle­li át a mezőt. Messzebbről úgy lát­szik pipál a hegydomb. A felhők alacsonyan húzódnak, elnyúlnak a hegy fölött. Ebből arra lehet kő­vetkeztetni, hogy holnap is lesz ilyen zápor. Aztán lassan eljön a naplemente. A csillagok már hal­ványulnak fent, virágillat érződik messziről. A ré leheletét hozza fe­lénk a szél, fentiről millió csillag te­kinget a földre. Nyugalom van, lassan eltűnik az éjszaka is. Füle­müle énekel valahol. Kelé felől már reggeü déengés látszik. Vilá­gosodik és új nap születik. S ok emlékem van a nyári zá­porral kapcsolatban Talán városi embernek nem is je­lent annyit, mint falun élőknek, a mezőben dolgozóknak. Sokszor olyan gyorsan jött, hogy éppen csak össze tudtuk szedni a hol­minkat, máris nyakunkban volt az eső. Bőrig áztunk, de jólesett fá­radt testünknek a langyos eső és amint elvonult, dolgoztunk to­vább friss, megújult erővel ____________________VÁGVÖCQYl LÁSZLÓMÉ S algótarján Autómentes paradicsom A Balti-tenger kisebb szigetei közé tartozik az alig 20 négy­zetkilométernyi Hiddensee, amely bizonyos szempontból ma is unikumnak számit: tilos rajta az autóközlekedés. A szigetre műid a helyben la­kók, mind a turisták csak gyalogo­san tehetik a lábukat, amikor hajó­val átkelnek Stralsundból, illetve Schaprodéból. így volt ez már az NDK fennállása idején is és a piac- gazdaság körülményei sem változ­tattak ezen. A sziget bebarangolá­sa gyalogszerrel, kerékpáron (ren­geteg a kölcsönző) és lóvontatású sétakocsikon lehetséges. Hiddensee (régies írásmód szerint Hiddensö) szigetét egykor csak halászok lakták, az idegenforga­lom ismeretlen volt errefelé. A szi­getet voltaképpen Géhart Hauptmann „fedezte föl” a széle­sebb nyilvánosság számára. A nagy német drámaíró 1896-tól kezdve számos nyarat töltött a szi­get „fővárosában”, Vittében. A nyugalom, a sziget romlatlan szépsége, természeti értékei olyan­nyira rabul ejtették, hogy 1930- ban saját villát vásárolt Klosterban, a sziget északi részén fekvő falu­ban. A Hauptmann-villa ma múze­umként várja a látogatókat. A drá­maíró titkos tippként adta tovább barátainak Hiddenseét, ahol a XX. században művészek, tudósok pi­hentek rendszeresen. Ma sem tud elszakadni a közösségtől Csányi Nándorné huszonnyolc évi munka után a volt salgótarjáni síküveggyárból ment nyugdíjba. Munkás életét külső segítséggel, a Mátranováki Szénbányáknál kezdte, ahol előbb aknaírnok, majd bérelszámoló lett. A volt síküveggyárba lépésekor az edzőüzem­ben folytatta kenyérkereső tevékenységét, ahová a feldolgozó is tartozott.- Később a bérelszámoláshoz kerültem, onnan mentem nyugállományba. Családi okok miatt gyerekkori álmát, azt, hogy közgazdász legyen, nem tudta megvalósítani. Kény­szerből abba kellett hagynia a közgazdasági középis­kolai érettségi megszerzését is.- Nem okozott gondot a munkahely-változtatás - utal a bányától való elkerülésére. - Jó kollektívához kerültem, hamar feltaláltam magam. Egyébként min­dig szerettem az emberekkel foglalkozni, ahol lehe­tett, ott segíteni. A mátranováki szénbányáknál hamar felismerték a közösségért való tenni akarását és megválasztották szakszervezeti bizalminak.- A síküveggyárba való átigazolásom során az első szakszervezeti tisztség (abizalmiság) elnyerését elöl­ről kellett kezdenem. Egy idő után megválasztottak a gyáregység üzemi titkárának. Akkor már 260-270 tagja volt az alapszervezetünknek. Elsősorban az üdültetéssel, segélyezéssel foglalkoztam, de más te­rületen is képviseltem társaim érdekeit. Az üdülési főszezonban a vállalati beutalási lehetőségeket és a központi szakszervezeti beutalókat együttvéve, évente negyvenen-ötvenen pihenték ki fáradalmai­kat, töltötték együtt szabadságukat családjaikkal. Talpraesettségét, rátermettségét, hozzáértését az érdekvédelem más területén is bizonyította.- Az apróbb súrlódásokról nem szólok, mert ezek egy-két nap alatt elmúltak. Amit most elmondok, bi­zonyítja: akkoriban volt szava, tekintélye a szakszer­vezetnek. Egyik dolgozótársam érdekében vitáztam Béres Lászlóval, akivel egyébként jól kijöttem, min­dig meg tudtunk egyezni, nagyon rugalmas volt és szerette az embereket. Mivel igazságom melletti ér­veimet nem fogadta el, felálltam és visszamentem a munkahelyemre. Még oda sem érkeztem, már jött a hívó szó: jöjjek vissza, igazam van... Béres László tá­mogatását mindig éreztem. Csányi Nándorné munkájában is a legjobbak közé tartozott. Több „Kiváló dolgozó”, „Az üvegipar kivá­lója” kitüntetésnek, a kiváló szocialista brigádmun­kát elismerő címeknek, valamint több arany fokoza­tú elismerésnek a birtokosa. A társadalmi munka el­végzése sem jelentett konfliktushelyzetet a család­ban.- Férjem, akivel együtt jártam annak idején is­kolába, szintén társadalmi munkás volt. Vele min­dig megbeszéltem, mit hogyan látok, mit akarok tenni. Együtt vettünk részt a gyári színjátszó cso­portban is. Első szereplésem a „Vadvirág” című da­rabhoz kötődik. Szerepeltem a „Lili bárónő”-ben és sok más darabban is. Beszélgetésünket az eddig nagy figyelemmel hallgató férj, mint színjátszótárs, a következőkkel folytatja: - Szívesen emlékszem Nagy István ren­dezésében „A tanítónő” című darabra. Később a Tempress együttesben öt évig szerepeltem. A tata­bányai és békéscsabai fesztiválokon mesejátékver­senyen vettünk részt. A rendezvényekre magunk­kal vittük fiunkat is, aki a gyár futballcsapatában játszott.- Ilyen tevékeny, eredményekben gazdag múlt után nem okozott gondot a korábbinál több sza­bad időre való átállás a nyugdíjazáskor?- Nem, mert férjemmel nem álltunk le. Kijár­tunk a telkünkre dolgozni. A téli időszakban pedig kézimunkáztam: kötöttem, horgoltam, hímeztem. Ez sem tartott sokáig. Tíz hónap után beléptem a zagyvapálfalvai Őszidők nyugdíjasklubba, ahol nem sokkal később megválasztottak gazdaságve­zetőnek. Betegségem miatt később lemondtam, s ezt el is fogadták. Közben újabb, jelen életét meghatározó ese­mény zajlott le életében.- Nem tudom, ki javasolt Ozsvár Istvánnénak, a Nógrád Megyei Nyugdíjasok Képviselete (NYOK) vezetőjének, aki egyik alkalommal megkérdezte: eljönnék-e vezetőségi tagnak, részt vállalnák-e szervezési, s egyéb munkákban. Igent mondtam. Azóta a NYOK-ban vezetőségi tagként dolgozom, nyugdíjastársaim érdekeiért. Csányi Nándorné (akit barátai, ismerősei An- nuskának hívnak) közvetlenségével, barátságossá­gával hamar belopja magát az emberek szívébe, bizalmába. Hat éve jár Pestre orvosi kezelésre. En­nek ellenére a közösség szolgálatától még most sem tud elszakadni. Férjével negyvenöt éve háza­sok. Megbecsülik a határőrség nyugdíjasait Ferencsik Pál dandártábornok tájékoztatja az összejövetel résztvevőit A határőrség alapfeladatai­nak eredményes teljesítése mellett fokozott figyelmet for­dít azokra, akik a testülettől vonultak nyugdíjba. A Balas­sagyarmati Határőr Igazgató­ság gondozási körébe jelenleg 128 hivatásos és 34 közalkal­mazott nyugdíjas tartozik. Az igazgatóság igazgatója, Ferencsik Pál dandártábornok a rendelkezésükre álló lehető­ségek kereteiben igyekszik tel­jesíteni a nyugdíjasok igénye­it. Ennek köszönhetően a szo­ciális gondoskodás keretén belül múlt évben is többen ré­szesültek különböző összegű pénzbeli támogatásban. Ámde a nyugdíjasoknak lehetőségük van a kirándulásokon, rendez­vényeken és a gyógyüdülteté- sen is a részvételre. A nyugdíjasok többsége ál­tal választott bizottság ne­gyedévente tartja összejövete­leit, ahol kiegészülve az igaz­gatóság képviselőivel kölcsö­nösen tájékoztatják egymást az aktuális teendőkről. Az igazgatóság vezetése évente egyszer pedig olyan találkozót szervez, amelyre valamennyi nyugdíjast meghívnak. Az idei összejövetelt a minap tartot­ták meg. A családias esemény szívet melengető felvonással kezdő­dött. Helmreich Gyula határőr alezredest köszöntötték het­venedik születésnapja alkal­mából, s dísztőr emléktárgyat nyújtottak át neki. Ezt követő­en Ferencsik Pál részletes tájé­koztatást adott a résztvevők­nek az igazgatóság tevékeny­ségéről, a fejlesztési lehetősé­gekről, terveikről, s az európai uniós felkészülés helyzetéről. A számos emléket felidéző kötetlen beszélgetés, és egy közös fénykép elkészítését kö­vetően ízletes ebéddel fejező­dött be a mai és az egykori ha­tárőrök találkozója. P. A. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents