Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-30 / 124. szám

2. OLDAL RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE 2002. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Borosgazdák találkoztak RÉTSÁG. A nyugat-nógrádi tér­ség borosgazdái találkoztak a városi művelődési központban azzal a távlati céllal, hogy fel­élesszék a hajdanvolt dicsősé­get, amikor virult a szőlő és bor­kultúra. Szeretnék elérni, hogy ne vesszen teljesen feledésbe a szőlészet-borászat nemzedékről nemzedékre átöröklődő tudo­mánya. A helyi borok kóstolójá­val egybekötött programot ha­gyományteremtőnek szánják a szervezők, így azt legközelebb jövőre rendezik meg Nyugat- Nógrádban, _________________■ R omhányban 50 éves az óvodai neve­lés ügye és 15 éves az intézmény épü­lete. E két jubileum kapcsán tartot­tak ünnepséget a napokban. Az óvo­dában a község hagyományait bemu­tató kiállítás is látogatható. Az első romhányi óvodát 1952-ben ala­pították egy régi, államosított épületben. Az intézmény kezdetben csak a nyári munkálatok idejére szolgált, amikor a föl­deken dolgozó szülők és nagyszülők nem tudtak vigyázni a kicsikre. Az óvoda Fél évszázados a romhányi óvoda azonban jól bevált, rászolgált a bizalom­ra, és hamarosan már két korcsoportnyi gyereknek adott otthont napközben, ek­kor került képzett óvónő is Romhányba. - Mindezt Babicz Lászlónétól, az intéz­mény jelenlegi vezetőjétől tudtuk meg. Az 1960-as évek végén új, háromcso­portos óvodát építettek Romhányban az akkori cserépkályha- és csempegyár se­A gyerekek új játékokat is birtokba vehettek az ünnep alkalmával gítségével. Akkor már csoportonként két óvónő és egy dajka dolgozott az oviban és ott működött az iskola nap­közi otthona is. A gyár közelségéből adódó mért ólomszint nagysága azon­ban szükségessé tette a költözést. A jelenlegi épületet 1987 augusztu­sában adták át. Itt már négy csoport van, függetlenített vezetővel. 1995 ta­vaszán saját főzőkonyhát ala­kítottak ki, és attól az évtől gazdaságilag és munkáltatói- lag is önállóvá vált az intéz­mény. A 100 férőhelyes romhányi óvodába 90 gyerek jár, akiknek döntő többsége a községben él. Méltán büszkék az óvoda dolgozói a tornateremre, amelyben különleges játékok kö­tik le a kicsik figyelmét. Hasonlóképpen nagy kedven­cek a belső udvaron élő teknőcök. A gyerekek új játékot is birtokba vehettek, mert az ünnepen adták át azt a fa mászókát, amelyet ado­mányokból vásároltak meg. Babicz Lászlóné kiemelte Kisztner Sándomé nevét, aki 1958-tól 1994-ig vezette a romhányi óvodát. A napokban tartott ünnepség­re az intézmény régi dolgozóit is meghívták, és jelen volt az egyko­ri járási szakfelügyelő is. A ren­dezvény keretében avatták fel az épület bejárata melletti falon elhelyezett emlék­követ, amelyet Termán Sándor készített. Összegyűjtötték az óvoda történeté­nek dokumentumait, sőt kiállítást nyitot­tak meg a község hagyományait bemuta­tandó, itt láthatók a népviseletek éppúgy, mint a mindennapos használati tárgyak. Miután Romhányban nincs múzeum, ezeket a tárgyakat így együtt még nem is láthatták. Szívesen látogatják a kiállítást az iskolások is, de nem mulasztják el a helybeliek sem. Az óvodai testület min­den tagja aktívan és örömmel vett részt a gyűjtögetésben és a rendezésben, és olyan kiállítást sikerült rendezniük, ame­lyet mindenki figyelmébe ajánlhatunk. Borsosberényi örömök és gondok Mindig nagy öröm hallani, ha egy nógrádi kis falu évről évre gyarapodik, épül, fejlődik. Falvaink többségében egyre fejlettebb lesz a működésnek az a szerkezete, amely a ma embere számára egyre nélkülözhetetlenebb a korszerű életminőséghez. Vagyis van a faluban jó út, telefon, villany, víz, gáz és csatorna. Tehát minden olyan feltétel, amely nélkül a fiatalok már el sem tudják kép­zelni az életüket, s már hiányolják mindezt az idősebb korosztályok tagjai is. Borsosberényben járva a közelmúltban Dudásné Schlenk Judit jegyző asszony többek között arról beszélt ne­künk, hogy most új fejlődési szakaszba jutott a kis Nyugat­nógrádi település. Ugyanis el­készült az a szennyvíz-háló­zat, amelyet négy település - Nagyoroszi, Horpács, Puszta­berki és Borsosberény - együt­tes összefogása és társulása hozott létre. A beruházás elké­szült s a vezetékre már sokan rá is kötöttek a borsos- berényiek közül. Mivel azonban Borsosberényben sincs senki­nek annyi pénze, hogy egy ek­kora befektetést fedezzen, az önkormányzat hitelt vett fel, aminek az összegét a lakosság részletekben fizetheti vissza. Az ezzel kapcsolatos összes adminisztrációt azonban az önkormányzat vállalta magá­ra, a lakosoknak csak a részle­teket kell befizetni. Ezen kívül mindenki sajátmagának ássa ki azt az árkot, amely a gerinc­vezetékre történő rákötéshez szükséges. Beszélgetésünk közben megérkezett Varga László pol­gármester is, aki mindjárt egy tiszteletre méltó elképzelésük­ről adott tájékoztatást. A bor­sosberényi temető - hasonlóan ezeknek a kis falvaknak a te­metőihez - régi, több mint ne­gyedszázados temetkezési hely. Itt is egyre több a gondo­zatlan sír, hiszen az elhaltak hozzátartozói vagy elköltöz­tek, vagy a család kihalt. Ezért gondolta az önkormányzat, hogy az elődök iránti tisztelet­ből, de a kényszerűség okán is, kegyeleti parkká alakítja a régi temetőt. A polgármester büszkén vette elő és mutatta meg azt a tervet, amelyet nemrégiben kaptak meg készítőjétől, s amely mutatta az elképzelés nagyszerűségét. A leendő bor­sosberényi kegyeleti parkban csoportosítják a sírköveket, ár­nyas utakat alakítanak ki, pa­dokat helyeznek el, parkosít­ják a területet. Szóba került az is, hogy az önkormányzat alig 110 milliós költségvetése nem enged nagy mozgásteret. A rendelkezésük­re álló összeg döntő részét az intézmények működtetésére fordítják. Ezen kívül nagyon kellene még pénz a falu útjai­nak a felújítására, régen szeret­nének már egy autóbuszvárót, de fiatalítani kellene az óvoda épületét is. Ez az utóbbi nem egyszerű dolog, hiszen az épü­let műemlék, s csak a tervezé­se több százezer forintba ke­rülne. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen épület szaksze­rű felújításához be kell szerez­ni a különféle engedélyeket, s ha mindez megtörtént, pályáz­hatnának e konkrét felújítási munkához szükséges pénzre. Természetesen igyekeznek kihasználni a pályázati lehető­ségeket is. Tavaly a Rákóczi út javítására nyújtottak be pályá­zatot és sikerült is a több mint négymillió forint költségnek a hetven százalékát pályázaton megnyerni. Az idén a Dankó utca felújítására adtak be pá­lyázatot, remélik, hogy ismét nyernek valamennyi összeget. Egyébként a faluban mintegy két-három kilométer hosszú­ságban kellene az utakat felújí­tani, ám de a milliók nem áll­nak ehhez rendelkezésre. Az önkormányzatnál nem is tud­ják, hogy egyáltalán honnan is vehetnék az ehhez szükséges milliókat. Megújul a bánki tó Jelenleg is zajlik a bánki tó rehabilitációja a gödi székhelyű Penta Kft. kivite­lezésében, állami támogatással. Hidromechanizációs módon és száraz kotrással történik az iszap kiemelése, a munkával augusztus 16-án végeznek. Az augusz­tusi befejezés miatt a víz minősége fürdésre nem garantált - tájékoztatta lapun­kat Túry Endréné, Bánk polgármestere. Az üdülőfalu ennek ellenére is várja a vendégeket, hiszen a napfiirdőzők igénybe vehetik a strandot, és a strandbüfé is nyitva lesz. A tó pedig a munkálatok idején is, folyamatosan alkalmas a hor­gászásra. Július elsejétől szerdán, pénteken és szombaton lesznek filmvetítések a víziszínpadon. A tórehabilitáció elkészültét többnapos programmal tervezik megünnepelni augusztusban. ______________________________________fotó=r.t. N yitott falvak - idegenforgalmi lehetőségek A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium vidékfej­lesztési programok főosztálya a múlt évben kezdeményezte azt az országos, nyilvános tapaszta­latcserét célzó programsorozatot, amely vidéki térségek helyi, mo­dellértékű fejlesztéseinek, értéke­inek bemutatásán alapszik. A helyszíneken szívesen fogadják az ország bármely részéről érke­ző vendégeket, és tájékoztatják az érdeklődőket az elért eredmé­nyekről, módszerekről, tapaszta­latokról. Az észak-magyarországi régió­ból is gazdag rendezvénysor ol­vasható az országos program ajánlófüzetében. Ezek körében a május hónap az, amelynek kíná­lati palettája a legszínesebb volt. A hónap záró rendezvényére Diósjenőn került sor, mely alka­lommal a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó települések egyedi értékei és ezek idegenfor­galmi hasznosítási lehetőségei kerültek bemutatásra. A községházán rendezett talál­kozón Lénán János polgármester köszöntőszavai után Sinka Sán­dor térségfejlesztési menedzser mutatta be az egyedi tájérték fel­mérését célzó projekt beindulá­sát. A kistérség több településén már megvalósult a turisztikai vonzerőkataszter számbavétele. Ezek célja, hogy ráirányítsák a te­lepülési önkormányzatok, intéz­mények, civil szervezetek figyel­mét környezetük jellegzetessége­ire, értékeire, a védetté nyilvání­tás folyamatának fontosságára. A program megvalósítása érdeké­ben a rétsági kistérségi társulás sikeres pályázatot nyújtott be a brit kormány által támogatott DFID-Mag Alaphoz. A diósjenői program során Végh József helytörténész hívta fel a jelenlévők figyelmét az egy­kori mezőváros hihetetlenül gaz­dag történetének egy-egy jelentő­sebb epizódjára. Kiemelte mind­azon értékek fontosságát, melyek az ott élők, s az oda érkezők szá­mára is jelenthetik az izgalmak­kal teli felfedezés élményét. A Börzsöny lábaihoz simuló, a pa- lócság nyugati ágához tartozó te­lepülés már a XX. század első év­tizedeiben felismerte a turizmus­ban rejlő lehetőségeket. Ezért ho­zott létre standfürdőt, s a vendé­gek forgalmát már akkor üdülte­tési bizottság szervezte. Az elmúlt fél évszázad tévely­gései megtörték ezt a folyamatot, mely után a kelleténél is lassabb annak felismerése, hogy olyan kincs birtokában van ez a falu, mely számára a megélhetést is je­lenthetné. Nem elég azonban várni a kirándulókat annak tuda­tában, hogy gyönyörű a falu kör­nyéke, tenni is kell a vendégek el­látásáért. A jó hangulatú találkozót Teszári Károly megkapóan szép képekkel illusztrált bemutatója zárta. A Duna-Ipoly Nemzeti Park börzsönyi tájegységének vezetője országunk utolsó zárt hegységének természeti szépsé­gét, geológiai, biológiai és kul­túrtörténeti értékeit villantotta fel. A Börzsöny növényvüágá- ban egyaránt felfedezhetjük a pompásan virágzó havasi és me­diterrán vidékek képviselőit, számos olyan madár számára nyújt fészkelőhelyet, mely egész Európában ritkaságszámba megy, s 350 hűs vizű, tiszta for­rás oltja az erdő lakóinak és ki­rándulóinak szomját. Mindezen túl még mindig nyújt időről idő­re felbukkanó lelőhelyeivel újabb meglepetést a múlt emlé­keinek felszínre kerülésével. A diósjenői találkozó legfőbb értéke az volt, hogy a térségben élők önmaguk számára is megfo­galmazták annak jelentőségét, mely a helyi értékek védelme te­rén rájuk hárul. így csokorba köt­ve talán még az ott élőknek is okozott némi meglepetést értéke­ik gazdagsága. V. J. A diósjenói tó csodálatos környezetével várja a vendégeket ____________________________________________fotó: rigó l íÁ/Jn A T\ TTTTIT i TI K'a4ia: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség l\í IItK /A I I IPF H I n I \ r ®s kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 1' V Ulvill/ megyei llllVLill Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt.--------------------------------------->iVi:t"WIL't'---------------------------------- (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél é s átutalással a KHB Rt. 104007860780498400000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, félévre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. (#2ú|sá8a . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j „V**„ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készül:.

Next

/
Thumbnails
Contents