Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-28 / 122. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEG Y E I K Ö R K É P 2002. MÁJUS 28., KEDD A szabadság keresése, avagy a szenvedély rabjai... .az Élet küzdelem - harcold meg, / az Élet kaland - vállald, / az élet jutalom - érdemeld ki, / az Élet élet - amit éljed!” Egy magyar honvédtiszt életútja „A magyar királyi honvédség a második világháború végével 76 évi fennállás után megszűnt létezni és nemsokára kihalnak azok is, akik abban a haza érdekében munkálkodtak, harcoltak” - írta „Egy honvédtiszt visszaemlékezései” című könyvének bevezetőjében a Balassagyarmathoz örökké hű Koltai Jenő egykori vezérkari őrnagy, hadosztály vezérkari főnök, aki 92 éves korában, május 9-én távozott az élők sorából. Kalkuttai Teréz anya gondolatait választotta mottóul Kramlik Mariann, a szalézi kollégium nevelőtanára azon az ankéton, melyet a népes középiskolás hallgatóság számára tartott a közelmúltban a drogokról. Meglepő volt az az elkötelezettség és felkészültség, amely a pályakezdő fiatal tanárnő előadását és vitavezetését jellemezte.- Két tényező hatására vallom magam a drogprevenció elkötelezett munkatársának - mondta a kollégisták kedvelt Mariann tanárnője.- Az első figyelmeztető jeleket lakóhelyem, Rétság fiataljainak egynémely csoportjánál tapasztaltam. Ezek a tizenévesek a mindennapi életben, elsősorban a hét végi diszkók környékén már találkoztak az egészségre káros szerek egyi- kével-másikával. Felfigyeltem a rádióban egyik délelőtt folyamán elhangzott beszélgetésre. Az ott elhangzott statisztikai adat szerint terjedőben vannak a fiatalok körében a különféle, egészséget károsító készítmények. A rászokás könnyű, a visszavezető út hosszú és keserves. Sok esetben tragédiába torkollik a folyamat. A másik, immáron személyes eseménysor egy, a közelmúltban Dobogókőn történt találkozás volt. Résztvevője voltam egy drogprevenciós felkészítő tanfolyamnak. Az elhangzott előadások mellett a résztvevőknek alkalma nyílt találkozni három olyan fiatallal, akik több-kevesebb sikerrel próbálnak visszatérni a lejtőről. Megdöbbentő élmény volt hallgatM0 Kramlik Mariann tanárnő ni őket. Mindhármuk közös jellemzője a kilátástalanság, a perspektívák teljes hiánya és a társtalanság. Egyikük a mákban vélte felfedezni a szabadságot. A szabadságból börtön, a szabad emberből rab lett, a szenvedély rabja. Keserves kínok után a komlói rehabilitációs központ nyújtott felé segítő kezet. Tíz év veszett el az életéből. Most kezdte meg a főiskolai tanulmányait - gyógyultan. Társa a heroin rabja lett. Élettársa ebben partnere volt. A fiú szervezete nem sokáig állt ellent a méregnek: több műtéten esett át. Párja, családja és Komló segítségével vissza tudott térni. Azóta szenvedélyesen küzd a társadalomra oly veszélyes drog terjedése ellen. Felvilágosító előadásokon szónokol, vállalja a bajba jutott fiatalok visszafordítását. A legmegrendítőbb találkozása a továbbképzés során a harmadik fiatalemberrel történt. Elmondta, hogy a mélypontot akkor érte el, amikor a füves cigarettát, az alkoholt vegyítette a gyilkos galócával. A sír széléről a fentebb említett két társa hozta vissza. Ma már „csak” a füves cigarettát nem tudja nélkülözni. 0 is, két társa is bíznak teljes felépülésében. Véleményünk szerint a gyógyulni vágyók orvossága a gyógykezelés mellett a közösség ereje, a hasznos tevékenység és a munkaterápia. Ezt igazolják Széchenyi István szavai: „Kibúvót, kifogást csak a gyenge keres ...! Az erős nekivág az akadálynak és leküzdve azt, még erősebb lesz!”- A három fiatallal történt találkozás megrendítő élmény volt számomra - folytatja gondolatait a fiatal tanárnő. - Ezért határoztam el, hogy a megelőzés harcosa leszek. Felkérésre kollégiumunk fiúcsoportjainak tanulóival találkoztam és tartottam tájékoztatót az őket fenyegető veszélyekről. Figyelmük, valamint a beszélgetés során feltett kérdéseik, véleményeik arról győztek meg, hogy találkozásunk nem volt hiábavaló. KALOCSAY FRIGYES Középosztálybeli magyar családból származott és életére meghatározóan hatottak a szülővárosában, Balassagyarmaton, a „Civitas Fortíssimában” megszerzett élmények. Szerető családi kötelékben nevelkedett, amelyet a háborúban sérültté vált ügyvéd édesapja szorgalmas munkával tartott fenn. A Balassi gimnáziumban töltött szép évek után, 1928 őszétől a Zrínyi Miklós Akadémián kezdte meg hivatásos tiszti kiképzését az első akadémikus újoncszázadban. Testvérei közül bátyja, Ernő jogi pályára lépett és Losonc utolsó polgármestere volt. Zoltán gazdász lett, aztán huszártisztként szolgált. Nővére Ida, a balassagyarmati kórház igazgató-főorvosához, dr. Kenessey Alberthez ment feleségül. Koltai Jenő 1936-ban, mint végzett főhadnagy jelentkezett a hadiakadémiára, amelynek feladata a kiváló csapattisztek vezérkari tisztté való képzése volt. Németországba vezényelték, ahol nem vált se rajongóvá, se németgyűlölővé. Azonban a történelmi Magyarország visszaállítása, mint legfontosabb nemzeti célt élt benne. A világtragédia már elkezdődött, mikor 1940. április 10-én Koltai Jenő főhadnagy dicsérettel végzett a hadiakadémián. Mint vezérkari próbaszolgálatos a szombathelyi HL hadtest parancsnokságához került anyagi alosztályvezetőnek. A II. bécsi döntés alapján, amely Magyarországnak juttatta Észak-Er- délyt és a Székelyföldet, a 3. önálló dandárral bevonult Szatmárnémetibe. Ekkoriban nevezték ki vezérkari századossá. 1941. április 10-én Kovács Gyula hadtestparancsnokkal Zágrábban képviselte Magyar- országot a független horvát állam proklamálásának ünnepén. A Szovjetunió megtámadását a vég kezdetének érezte és Hitler végzetes ballépésének tartotta, ugyanúgy, mint hazánk belépését a háborúba. A keleti hadszíntérre vezényelték az 1. gépkocsizó dandárhoz anyagi vezérkari tisztnek. Koltai Jenő vezérkari százados túlélte a hadieseményeket, aztán 1942 januárjától új szolgálati beosztást kapott a honvéd vezérkar főnöke I. osztályán. El kellett készítenie a honvéd vezérkar főnöke nevében az évente kora tavasszal megismétlődő átiratot a honvédelmi miniszterhez a hadseregszervezési kívánalmak tárgyában. Ezért a nagyszabású munkájáért 1943 januárjában dicsérő elismerést és Magyar Koronás Bronzérmet kapott Horthy Miklós kormányzótól. A doni katasztrófa, a németek sztálingrádi veresége után kialakult helyzetben élete megrázó eseményeként élte át az 1944. március 19-i német megszállást. A sikeres normandiai partraszállás után számára is nyilvánvaló volt, hogy az óriási véráldozatnak semmi értelme nem volt. Koltai Jenő a Magyarországon vívott harcokban 1944 októberétől a 20. gyaloghadosztály parancsnokság hadműveleti vezérkari tisztjeként súlyos csatákban vett részt. 1945 januárjában hősies helytállásért a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjét a kardokkal ékesítve kitüntetést kapta. 1944 februárjában a 20. gyaloghadosztály harcait irányította, mint vezérkari főnök. 1944 április első napjaiban a visszavonulási harcokban lépte át csapatával az országhatárt. Megváltásként érte őket a hír, hogy egész Európában beállott a fegyverszünet. Az angol hadifogságban kamatoztatta nyelvtudását és összekötő tisztként szolgált. Aztán öt szép évet töltött el Ausztriában és keserűen hallotta a hírt, hogy édesapját, akit Balassagyarmaton és környékén tiszteltek és szerettek, a Rákosi-uralom alatt a nép ellenségének nyilvánították, pedig egész életében a szegények felkarolásán dolgozott és jogi ügyekben díjtalanul segítette őket. A Deák Ferenc úti szép házukat térítés nélkül elvették, szüleinek ki kellett költözni onnan. E hírek hatására végleg letett hazatérési szándékáról. Kivándorlási kérvénye alapján 1951. május 29-én szállt partra New Yorkban. 1952-ben megnősült, feleségével, Helénnel szép évtizedeket éltek meg. A New York-i Columbia Egyetemen, majd az Universityn szerzett diplomát és doktorátust német irodalomból és filológiából. Aztán professzorként tanított New Jersey-ben, ahol egy főiskolán tíz éven át nyugdíjazásáig a modern nyelvek osztályának vezetője lett. Amikor már lehetett, hazalátogatott Magyarországra és szülővárosába, Balassagyarmatra. Örömmel töltötte el, hogy az ország fejlődésnek indult, teljesítményei a nemzet megújuló erejét dicsérik. Családjával, rokonaival szeretetteljes kapcsolatokat ápolt és szívesen találkozott az egyre fogyatkozó régi barátaival, aidkkel a fiatalság szép emlékeit idézték. SZABÓ ENDRE Vámjogszabályokról az utazási főszezon előtt Közeledik a nyár, lassan beindul a turistaszezon. Az államhatárokon lebonyolódó utasforgalom zökkenőmentesebbé tétele érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnoksága az alábbi tájékoztatóval kíván hozzájárulni az állampolgárok informálásához. A vámhatáron lebonyolódó kereskedelmi és nem kereskedelmi áruforgalom szabályait elsősorban a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és annak végrehajtásáról szóló 45/1996. (II. 25.) kormányrendelet tartalmazza. Az utasok számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen mennyiségű árut vihetnek magukkal külföldre, illetve hazatérés alkalmával milyen mennyiségű és értékű árut hozhatnak be magukkal vámmentesen, esetleg vámfizetés mellett. Summázva az előírásokat: mindent magunkkal vihetünk úti poggyászunkban, amire az utazáshoz szükségünk van, csak anyagi, lehetőségeinken múlik, hogy mennyi valutát vásárolunk, a határellenőrzés egyszerűbbé, gyorsabbá vált, s ez a jövőben még inkább így lesz. A határ-vámhivataloknál szolgálatot teljesítő pénzügyőr, az utas szóban feltett kérdéseire a legjobb tudása alapján válaszol, de ameny- nyiben az elmondották egyszeriben nem érthetők, a vámhivatalok rendelkeznek úgynevezett írásos vámtájékoztatóvá is, amelyet az ott dolgozó pénzügyőröktől lehet kérni. Ez a prospektus minden évben a turistaforgalom kezdetekor megjelenik és részletesen tájékoztatást ad az érvényben lévő vámszabályokról, a határformalitásokról, a valutával kapcsolatos tudnivalókról, a közlekedési lehetőségekről stb. KIUTAZÁS, KIVITEL Mint köztudott, a devizakorlátozások megszűntek, a forint konvertibilis valuta lett. Az utasok címlet- és összegkorlátozás nélkül vihetnek ki és hozhatnak be magukkal forintot és külföldi fizetőeszközt. Egy jogszabály azonban előírja, hogy ha a határt átlépő személy birtokában összesen 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénz van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni. Az útiholmin kívül (az útiholmi fogalmának meghatározása lentebb megtalálható) az utas vihet magává gyógyszert, melyre betegsége folytán szüksége van, (kezelőorvos átá igazolt mennyiségben):- úti élelmet (ide nem értve: tejtermék, nyers hús és a házilag készített hentesáru, melyek nem vihetők át a határon),- háziállatot (állategészségügyi bizonyítvány szükséges). Érdemes megjegyezni, hogy a kiutazásná a nagyobb értékű (a visszahozatá szándékává kivitt) műszaki cikk, ékszer, zökkenő- mentes visszahozatáa érdekében javasolt az árukról „kiviteli nyilatkozat” elnevezésű nyomtatványt kérni a pénzügyőrtől és igazoltatni a kivitt árukat. Nem kereskedelmi jellegű behozatalnak, illetve kivitelnek minősülnek a személyes, magánvagy csáádi hasznáatra külföldről eseti jelleggel - legfeljebb napi egy alkáommá - behozott, továbbá postán, fuvarozóvá érkezett, illetve kiküldött áábbi árumennyiségek: 1 liter alkoholtermék és 1 liter bor és 1 liter pezsgő és 1 liter köztes alkoholtermék és 5 liter sör, 200 db cigaretta, vagy 100 db szivarka, vagy 50 db szivar vagy 250 gramm dohány (kihangsúlyoznám a „vagy” szót), személyenként és évente 1 db gépjármű. A fentieken túl egyéb áruk tekintetében nem kereskedelmi mennyiségnek minősül: 1000 Ft egyedi értékig fajtánként 50 db, 5000 Ft egyedi értékig fajtánként 20 db, 20000 Ft egyedi értékig fajtánként 10 db, 40000 Ft egyedi értékig fajtánként 5 db, 100000 Ft egyedi értékig fajtánként 2 db, 100000 Ft egyedi érték felett fajtánként 1 db. Természetesen a fent említett áruk nem a vámmentesen behozott áruk mennyiségét jelentik. Amennyiben a fentebb meghatározott mennyiségnél mégis többet hoz be az utas, azok vámkezelése tekintetében az áábbi két lehetőség közül lehet váasztani:- a határ-vámhivataltól a v vámárút visszaviszi külföldre, vagy- a vámkezelhető mennyiségű vámárut a kereskedelmi (közérthetőbben: külkereskedelmi) forgalom szabáyá szerint kéri vámkezelni, vagy az ezen felüli árumeny- nyiséget ellenszolgátatás nélkül felajánlja az államnak. Nem kell vámot fizetni az utasnak, ha magává hozott vagy átáa külföldön feladott vámáruk összértéke a fent említett összeg 295000 Ft 10 százáékát nem háadja meg. Ezt a kedvezményt, a vámkedvezményes értékhatárt - vámmentes keret. 29500 Ft - megháadó egyedi értékű vámárura, továbbá szeszes itára és dohánygyártmányra alkalmazni nem lehet. A kedvezményt egy árura összevonni együtt utazó csáádtagok esetében sem lehet. A szeszes itá, dohánytermék, kávé, továbbá gépjármű kivételével (ezekben az esetekben a vámot, a kereskedelmi vámtarifa vámtételei szerint kell kiszabni) egységesen 8 százáékos vámtétellel kell a vámot kiszabni a nem kereskedelmi forgáomban behozott vámáruk után. (Ez az árukör 16 éven aluli személy részére nem vámkezelhető.) A vámon kívül fizetni kell még az általános forgalmi adót, melynek mértéke általában 25 százalék alapja a vámérték, a vám és egyéb esetlegesen kiszabásra kerülő adók (pld.: fogyasztási, jövedéki adó) együttes összege. Vámérték, a vám alapja: Nem kereskedelmi forgalomban a behozott, vagy beküldött vámáruk után fizetendő vám alapja megegyezik a vámáru után külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatérítendő adó levonása után fennmaradó külföldi árral (nettó ár). A várnám külföldi árát számlával kell igazolni, vagy ha ezzel az utas nem rendelkezik, értéknyilatkozatot tehet. Érdemes tudni, hogy a vámhivatal sem a számlával igazolt, sem az értéknyilatkozatot nem fogadja el (nem köteles), ha az összeg a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéktől nagymértékben eltér. VÁMKEZELÉS Szóbeli árunyilatkozat (e fogalom alatt, az utas szóbeli nyilatkozatát kell érteni, amit a vámos kérdésére ad) alapján vámkezelhető az utas által behozott ám, ha a vámáruk egyedi, vagy összértéke nem haladja meg a vámkedvezmény mértékét (vámmentes keret), illetve akkor is, ha az utas által behozott vámáruk összértéke a 29500 Ft vámkedvezmény értékkeretet ugyan meghaladja (az egyedi érték nem haladhatja meg a 29500Ft-ot),deanem kereskedelmi forgalomban meghatározott értékhatárnál, 295000 Ft-nál nem több. Ebben az esetben kerül sor az egyszerűsített vámokmány az úgynevezett „vámjegy” alkalmazására. Ebben az esetben a vám alapja, a vámmentes keret levonása után fennmaradó összeg, mely után a vám, a fennmaradó összeg 35 százaléka. Természetesen a vámjegy alkalmazásának feltétele az a fentieken túl, hogy az utas a vámjegy kiállításával történő vámkezelést elfogadja. Abban az esetben, ha az utas a vámjegy kiállításával történő vámkezelést nem fogadja el, illetve a szóbeli áru-nyilat- kozatadás feltételei nem állnak fenn, a vámkezelést írásbeli árunyilatkozat benyújtásával kell kérni. A fentieken túl a természetes személyek magukkal vihetik és (hozhatják be) a személyes használatukra szolgáló tárgyaikat, természetesen ha azok - figyelemmel az utazás céljára és időtartamára - a szokásos mennyiséget nem haladják meg (az útiholmi nem tartozik bele a nem kereskedelmi mennyiség fogalmába). Az útiholmi fogalmát úgyszintén a vámtörvény határozza meg (Vt. 110. paragrafus (2) bekezdés, mely a turistaforgalom vámköny- nyítéséről szóló New Yorkban 1954. június 4-én kelt egyezményben foglaltakon alapul. „Személyes útiholmi” alatt minden olyan új, vagy használt állapotban lévő ruházati és egyéb cikket kell érteni, amelyre a turistának saját részére és indokoltan szüksége lehet, figyelembe véve utazásának körülményeit, kizárva azonban minden kereskedelmi célra történő behozatalt (pl.: a ruhaneműn kívül saját ékszer, 1 db hordozható képmagnó, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, 1 db videokamera, 10 üres videokazetta, 2 pár síléc, 2 db teniszütő stb.) A belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy saját használatára vámmentes útiholmiként behozhat még a magyar adójeggyel el nem látott cigarettából 20 db-ot, két liter bort, egy liter égetett szeszes italt, 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű, 100 ml parfümöt. A kivitt, magyar adójeggyel ellátott cigaretta mennyiségi korlátozás nélkül hozható visz- sza. A turista kifejezés alatt értendő minden olyan személy, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra tekintet nélkül, aki egy másik külföldi állam területére lép be, mint ahol állandó lakóhelye van és ugyanazon 12 hónapos időszak folyamán ott legkevesebb egy napot és legfeljebb hat hónapot tartózkodik, ha utazásának a célja nem bevándorlás, hanem túrázás, szórakozás, sport, egészségi, családi ok, tanulmány, vallásos zarándoklat, vagy üzleti ügy. A vámtörvény 105. paragrafusa kimondja, hogy vámmentes a belépő motorkerékpár, személygépkocsi, tehergépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és ilyen gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag. Visszatérve az említett egyezmény szövegére, vámmentesség csak azt illeti meg, aki valóban turistaként lépi át a határt, azaz legkevesebb 24 órát tartózkodik külföldön. Aki naponta több alkalommal üzemanyag-vásárlási céllal lépi át a határt az nem minősül turistának és az általa behozott üzemanyag nem vámkezelhető vámmentesen a második belépése alkalmával. Természetesen mindig figyelemmel kell lenni a ki- vagy beutazás alkalmával a fogadó ország törvényeire is. Az államhatáron át lebonyolódó utasforgalommal kapcsolatos legszükségesebb tudnivalókról a vám- és pénzügyőrség „Vámtájékoztató 2002.” címmel kiadványt készített, melyet a vámhivataloktól térítésmentesen lehet beszerezni. __________DR. BODROGI-nBORAUZBTOES r egionális parancsnokhelyettes
