Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-25 / 120. szám

■ 2. OLDAL SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT MEGY E I KORKÉP PÁSZTÓ 2002. MÁJUS 25., SZOMBAT Faragó Zoltán: T £ K /; J -Á. /g Ó Általában borult volt az időjárás az el­múlt héten, de alig esett pár csepp eső, pedig a földekre nagyon kellett volna. A nap csak elvétve bújt elő a felhők mögül, olyankor sem hosszú időre, ha pedig va­lameddig rá is ragyogott a világ­ra, utána gyorsan, szégyenlősen elbújt - vagy legalábbis beestele­dett... A levegő párás, a látóha­tár csak elvétve tisztul ki, s meg­lehetősen nagy a meleg - dehát hogyan is lehetne másképpen, amikor már a nyár kopogtat a kilincset egymás­nak adó évszakok képzeletbeli ajtaján? A madarak szorgalmasan dolgoznak, hiszen a fiókanevelés rendkívül nehéz munka, s tulajdonképpen az is mindegy, hogy csak egy, vagy éppen egytucat ap­róságról kell-e gondoskodni: az élet ne­hézségei mellett külön gond, hogy az eleje sokkal több veszélyt tartogat, mint a későbbiek. Elmaradnak mögöttem a hollókői ófalu utolsó házai is, azután a Rimócra vezető kerékpárút mellett bekanyarodok az erdőbe. Hallom még sere­gély kiáltását, amint a falu felé igyekszik, azután az ösvényről a következő pillanatban egy énekesrigó gyorsan röppen el közeledtemre. Egészen közeire bevárt, csak akkor állt odébb, amikor úgy öt lépésnyire meg­közelítettem. Nem messze tőle egy másik igyekszik biztonsá­gos távolságra, csőrében egy csokorra való, összegyűjtött csigával, gilisztával, meg a jó ég tudja, mivel, a fészke felé. Alig­hanem az előbb látott madár párja. Valamivel feljebb érve egy feketerigó röppen el az útról, azután pedig egy barázdabille­gető. Utóbbi azért is meglepetés volt, mert nem erdei madár, a fák között el­méletileg nem lenne keresnivalója. En­nek a billegetőnek azonban mégiscsak volt, mert az erdei úton szedegette rovar- zsákmányát, közeledtemre pedig egy tölgy alsó ágára röppent. Szokatlan volt ilyen helyen látni ezt a fajt, mert inkább kopár területek, vízpartok lakója. A fész­ke nyilván nem az erdőben van, hanem valahol annak szélén, az út melletti át­ereszeknél, a völgy aljában kanyargó pa­tak növényzet nélküli partján. A kissé sáros erdei úton azonban nyilván sok, számára ínycsiklandozó rovar, féreg és pók is akad. Vörösbegy énekelt a fák között, azu­tán erdei pinty hangját hallottam, majd nyaktekercs vijjogásszerű kiáltásait. Az erdei ösvény felett egy szemvillanásra ölyv széles szárnyait láttam, amint to­vább vitorlázik, majd csuszka bújik egy fatörzs átellenes oldalára, amikor a kö­zelébe érek. Közben pedig szinte állan­dóan szól a kakukk. Egy helyen kiszélesedik az erdei út, s a napfény itt jobban eljut az avarig. A részt szinte elborítja az erdei szamóca. Csak egy-két szem érett be ez idáig, de a fehér virágok már csaknem teljesen elfogytak; alig találok egy tövet, amelyik alkalmas a fényképezkedésre. A virágzó növényke tehát még csak megfelelne, az időjárás azonban nem... A nap egyszer vastagabb, másszor vékonyabb felhőpaplan mögött bujkál, s néha pár cseppnyi eső is érke­zik... A fényviszonyok miatt az er­dő most nem dúskál a témákban. Azazhogy... Egy kiszélesedés­ben, az út közepén néhány sáros szélű pocsolya húzódik, s kék szí­nű boglárka lepkék szívogatják ott a nedvességet. A természet apró ékszerei néhol tenyérnyi helyre zsúfolódnak ösz- sze, úgyhogy olyan fénykép is készül ró­luk, amelyiken heten vannak, de csak két faj egyedeit sikerül felismernem közöt­tük. Amikor néhány fotó elkészítése után odébb állok, akkor sem repülnek el. Valamivel feljebb tisztás nyújtózko­dik. Itt is repül több lepkefaj, mert a lágyszárú növények éppen teljes pom­pájukban virítanak: harangvirágok, ka- | kukkszegfű, vörös és fehér lóhere, sárga szarvaskerep, sátoros margitvirág... Egy helyen valami aprócska, de feltű­nő, piros virágot látok... Mi lehet az? Közelről egy tűzboglárka lesz belőle! Némi kísérletezés után a parányi, de gyönyörű lepke is hagyja lefotózni magát. (Lásd az 1. oldalon.) Egyszercsak kisüt a nap, a sű­rű, sötét fellegek között egy kis rést találnak a sugarak, s egy pil­lanatra felragyog a nap. Fényfol­tok táncolnak a kis tisztás szélén álló cserjék lombjain, az erdő al­ján, a fatörzseken, a lombok kö­zött - de azután vége a varázslat­nak, újra elbújik a nap. Vele együtt a lepkék is csapongó, gyors röptűkkel igyekeznek biz­tonságos, esőtől óvó helyek felé. Visszaindulok Hollókőre. Az időjárás megtréfált kissé, mert nem a legalkalmasabb a fotózásra, - dehát semmi baj. Ha most nem jöhetett össze a dolog, akkor majd egy hét múlva, nyár közepére, vagy jövőre... Színfoltok Virágzik még itt-ott az erdei szamóca ■ Poszátáné várandósága Megállók a kert végében... Balra egy év­százados, vaskos törzsű szilfa, jobbra két vén akác, mögöttem egy eléggé gyér lom- bozatú hóbogyó cserje. Figyelem a fiókái­kat etető kékcinegéket: vagy húsz lépés­nyire innen, egy bodzabokor tövéről letö­rött egy ág, a helyén pedig megnyílt egy számukra alkalmas költőüreg. Már tavaly is abban fészkeltek, a táplálékukat pedig részben a vén szilfáról szerzik be. Váratla­nul valami leugrik a hátam mögött a bokor egyik ágáról, s a földön igyekszik tovább, mint egy nagy egér... Szürke a színe, de nem rág­csáló, ha­nem ma- 'dár, még- hozzá barát- poszáta to­jó... Vergődik a földön, mint­ha törött lenne a szárnya, s közben alig pár lépésnyire van. Fészke lehet itt valahol, an­nak közeléből akar elcsalo­gatni, mert veszedelmesnek tartja a társaságomat. Beteg­nek, röpképtelennek teteti magát, hogy őt kapjam el, hiszen könnyű zsákmányt jelent, ne keressem a fészkét, ahol a fiókák növekednek, vagy szunnya- doznak még a tojásokban... Csalogatna maga után, persze hiába, s végül el is tűnik a sűrű aljnövényzetben. Nézzük akkor a hóbogyó gallyait... Va­lóban, ott sötétebb egy hely, - s két ököl nagyságú fészek lesz belőle közelről néz­ve. Olyan ügyesen elrejtette a madárka az otthonát, hogy az előbb nem vettem ész­re, ped% a váüam majdnem hozzáért. Ha a madár az előbb nem ugrik le a tojások­ról, akkor valószínűleg fel sem fedezem. Fiókák még nincsenek a fészekben, csak öt, sárgás alapon barna foltos tojás. Nem zavarom sokáig a barátposzátáné várandóságát, - merthogy a madaraknál a kotlás ennek a megfelelője, - és gyorsan odébb állok, s tisztességes távolságba hú­zódva figyelem, hogy visszajön-e. Vagy tíz perc múlva már kezdek aggódni, hogy nem ijesztettem-e el, ezért óvatosan újra megközelítem a fészket. A poszáta szo­borrá merevedve ott ül a tojásokon, tehát úgy jött vissza az előbb, hogy nem vettem észre. Alighanem az után is szemmel tartott vala­honnan, amikor a fé­szekről leugorva megpróbált maga után csalogatni. Közben a kertben álló lucfe­nyőn éne­kelni kezd egy hím barátposzá­ta, a fészkén kotló madár párja. Fekete a sapkája, ellentét­ben párja vörösbama „fejkendőjével”. Alighanem ez után kapták nevük elé a „barát” előtagot, mert vala­melyest a szerzetesek ton- zúrájára emlékeztet a fejük. A tojó madár tehát kotlik, a"párja éne­kelget a közelében, tehát idilli is lehetne a kép, - ha a természetben ismernének olyan kifinomult emberi érzéseket, mint az idill. A madarak aligha tudnak ilye­nekről, s nincs más, mint az életért foly­tatott küzdelem. Enni, pihenni, szapo­rodni, - túlélni, ameddig csak lehetsé­ges. Utána a vadászból mindenképpen zsákmány lesz, ha más nem, a kukacok uzsonnája. Akárcsak az emberből... Dehát illik egyáltalán egy tojásokat, azaz az elkövetkezendő poszáta nemzedéket rejtő fészek mellett ilyen csúnya dolgok­ra gondolni? Életek szunnyadnak a barátposzá- ta tojásaiban is... fotói f.z. Legyen az erdő a természet temploma! A megújult kilátó _______________fotó! rioó tibor H alk, a fülnek kellemes trom­bitamuzsika vegyült a madarak énekébe, meg a szélcibálta lom­bok zúgásába: Tóth Miklós trom­bitaművész fújta hangszerét a Karancs-hegyi kilátó alatt, ami­nek feljáróján nemzeti színű sza­lag jelezte, hogy itt valami ké­szül. Csábi István előadóművész néhány, a természet szépségét dicsőítő költemény elszavalása után kérte fel Szabó Ferencet, az Ipoly Erdő Rt. salgótarjáni erdé­szetének vezetőjét, hogy mondja el gondolatait a kilátó átadása al­kalmából. Az erdészetvezető rö­vid történeti ismertetéssel kezd­te. Megemlítette, hogy a híres salgótarjáni lokálpatrióta és ter­mészetvédő, dr. Ruzsik Mihály visszaemlékezése szerint már 1929-ben is állt kilátó a 729 méter magas csúcson. A korabeli, tíz méter magas, fából ácsolt épít­ményhez Krepuska Géza pro­fesszor, somoskői földbirtokos adta az anyagot. (Egyébként az ő unokája, Fritsch Ottó is jelen volt az ünnepélyes átadáson.)- A salgótarjáni Kárpát Egye­sület kezdeményezésére állítot­ták a kilátót - mondta. - Tiszta időben észak felé látszik innen az Alacsony-, néha a Magas-Tátra, a Gyömbér, a Király-hegy. Délfelé a Mátra, a Gödöllői-dombság, a Cserhát, nyugatra a Börzsöny, ke­leti irányba a Medves- és az Ajnácskői-hegység látható, nem is beszélve a közelebbi neveze­tességekről, mint például a Salgóról, a Szilváskőről, vagy a Medves-fennsíkról. A hatvanas években merült fel annak igénye, hogy a legfeljebb tíz-tizenöt év élettartamú, fából épült kilátó he­lyére fémszerkezetű torony kelle­ne. Szegedi kapcsolatok révén ekkor került a megyébe két olaj­fúró torony - a másik a Cserhát Tepke nevű csúcsára került - amiket a célnak megfelelően át­alakítottak, de mind az alap szik­lába való vésése, mind az acélele­mek ide szállítása nehézségekbe ütközött. Az ünnepélyes átadás 1966. június 5-én volt - majdnem napra 36 éve. Szabó Ferenc beszélt arról is, hogy az acélszerkezet felújítása, rozsdásodás elleni festése, a ki- pányvázással való biztosítása után ez év februárjában kapták meg a használatbavételi engedélyt. Az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóságának képvisele­tében Gach György, a balassa­gyarmati osztály vezetője mon­dott köszöntőt. Amint elmondta, az igazgatóság mindig szívesen vesz részt hasonló fontos beru­házásokban, hiszen az erdőgaz­daságok közjóléti és szociális szerepe egyre nagyobb hang­súlyt kap. A Nyugat-Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny területén tavaly a cég 211 millió forintot fordított ezen célok megvalósítá­sára. A területen működő két nagy erdőgazdaság mellett jutott az iskolák, a civil szervezetek tá­mogatására is.- Nagyrészt közjóléti beren­dezéseket valósítottunk meg, au­tóspihenők kialakítására, az er­dei kisvasutak működtetésére adtunk támogatásokat, turiszti­kai és üdültetési célokat segítet­tünk. Ezek közöl is kiemelkedik a két küátó felújításának támoga­tása, de persze nem azért, mert mind a kettő magas - mondta. Beszélt az elkövetkezendő időszak terveiről is. Egyebek mellett Vanyarc térségében a lovasturizmus, Béren a Rozsnyai arborétum fejlesztése szerepel a szolgálat távlati tervei között, de Nógrád és Drégely várának felújí­tása is helyet kap programjaik között. Ezután Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója beszélt * a következő nemzedé­kek szerepéről: - Leg­fontosabb, hogy a gye­rekek megismerjék az erdőt, mert minél töb­bet tud róla valaki, an­nál kevesebb hibát kö­vethet el a sérelmére. Szólt arról is, hogy a természet az embertől függetlenül is létezhet - fordítva azonban ez nem lehetséges. A ter­mészetvédelem ered­ményeiről szólva el­mondta, hogy a Ma­gyarországon újra fel­bukkanó hiúz, farkas, parlagi és szirti sas az elmúlt évtizedek jó munkáját jelzik.- Ezekről a ritka, veszélyeztetett fajokról tudni dicsőség, védeni őket pedig kötelesség! - Mondta. Ezután Duska József átadta az ezen nap alkalmából az általá­nos iskolásoknak kiírt verseny győzteseinek járó díjakat. Az el­ső helyezett Galcsik Szabolcs lett, a második Molnár Mátyás, a har­madik pedig Molnár Márton; mind a hárman a Somoskőújfalui általános iskola tanulói. Pénteken délután a Mátra- szőlős, Alsó- és Felsőtold hár­mashatárán álló Tepke-kilátót is átadták rendeltetésének. Tudósí­tás későbbi lapszámunkban. FARAOÓ ZOLTÁN ________________________________________________2. f. - *• F'« ______i ­S zabó Ferenc (balra) beszédét mondja. Mellette a másik előadó, Gach György ■ Kenyeres István, a salgótarjáni városháza műszaki osztályának vezetője átvágja a sza­lagot. Mellette balra Haraszti Gyula, az Ipoly Erdő Rt. termelési vezérigazgató-helyettese, jobbra pedig Duska Józset_________________________________________■ N emzeti parkok napja: Svéd eredet - Eredmények- Május 24-e az európai nemzeti parkok napja. Azért éppen ek­kor ünnepelhetünk, mert 1909-ben ezen a napon alapította meg a j Svéd Tudományos Akadémia az első európai nemzeti parkot, - ! azaz nemzeti parkokat, merthogy a skandináv országban egy- j szerre hetet hoztak létre. (Amint az többé-kevésbé közismert, a Föld első nemzeti parkját, a Yellowstone-t már 1872-ben megala­; pították az Amerikai Egyesült Államokban.)- Nógrád megye területén két nemzeti park osztozik. A Bör­zsöny és az Ipoly-völgy Balassagyarmatig nyújtózkodó része a bu­dapesti székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a megye 128 települése közül tíz közigazgatási területét érinti. A megye többi részén az egri székhelyű Bükki Nemzeti Park látja el a természetvédelmi hatósági feladatokat. Nógrádban az országos jelentőségű védett területek közé tartozik a Hollókői, a Karancs- Medves, a Kelet-Cserhát és a Mátrai Tájvédelmi Körzet, de utóbbi­nak csak egy keskeny sávja, pár száz hektár esik a megye területé­re. Országos jelentőségű az ipolytarnóci ősleletek együttese is. .................................................................................... • . , -wx «jÉfe ttttít * T'l Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség IVI || |J \ I 1 LJ I |J I \ U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 v/vJXV/aL/ megyei XXXXVLíxaX Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. _____________________KOzELETI NAPI1<P__________________ (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél é s átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , ^újsága * * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. i «V# az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztő!^ kä«ür.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents