Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-18 / 115. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap PÜNKÖSD 2002. MÁJUS 18., SZOMBAT Minden erény építi a közösséget, a bűn rombolja hétköznapjainkat Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványokkal, ott ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót, odalépett, majd megállt középen és köszöntötte őket: „Békesség Nektek!” E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség Nektek! - Amint engem küldött az Atya, úgy kül- delek én is titeket!” Ezekkel a szavakkal rájuklehelt, s így folytatta: Vegyétek a Szentleiket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, akiknek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn. 20,19-23) íme, így alapította meg az Úr Jézus a bűnbocsánat szentségét. A szentgyónásban megvalósul a teljes megtérés. Krisztus kereszthalálának és feltámadásának kegyelméből történik ez. A pap kiterjeszti a kezét a bűnbánó feje fölé, akkor a Szentlélek betölt minket. Felszabadít a bűn rabságából, erőt ad, hogy vissza ne essünk. Meg is vigasztal. Kibékít Istennel és az embertársainkkal. Visszaadja a lelkünk fiatalságát. Derűssé, lelkessé és lendületessé tesz minden jóban, hogy végre újra azok legyünk, amivé a keresztelésben 1 lettünk. Isten fiaivá és leányaivá, Jézus testvéreivé, barátaivá, munkatársaivá és szerelmeseivé. Meg amivé a bérmálásban lettünk: az egyház nagykorú tagjaivá. Meg amivé a házasság szentségében lettünk: hitvestársakká, családtagokká, és amivé még Isten kegyelméből lettünk: magyarokká, állampolgárokká, palóccá. A Szentlélek biztosítja ezt a gazdagságot. Szabadon Krisztusban! - ez legyen a jelszavunk. A Szentlélek hatalmas, boldogító, isteni távlatokat nyit meg előttünk. Minden erény építi a közösséget (a bűn pedig rombolja) az Istennel és emberekkel való közösséget. Gondoljunk itt az isteni erényekre: a hitre, a reményre és a szeretetre, amely minden gondolatot és cselekedetet átjár. A Szentlélek hét ajándékára: a bölcsesség, az értelem, a tudomány, az erősség, a jó tanács, a jámborság és az istenfélelem lel- kületére, az Isten alapvető tulajdonságaira, igaz, szép és jó. Az Isten országának meghatározására: Az Isten országa igazságosság, béke és öröm a Szentiélekben. (Róm. 14,17) Az Isten imádására: engeszte- lés, hála, dicsőítés, kérés, felelősség a magunk és mások üdvösségéért, a hit terjesztése, hitvédelem, ökuméne stb. A természet és az élet megbecsülésére: egészség, termékeny szerelem, nevelés, környezetvédelem. A becsület szempontjaira: igazmondás, kötelességteljesítés, jóvátétel, szolgálatkészség, nagylelkűség, önzetlenség, áldozatkészség, hitvallás, hűség, stb. Az alkotó munka elemeire: tanulás, továbbfejlődés, hivatás, kutatás, művészet, játék, pihenés, közösségi munka, szorgalom, feladatmegoldó készség stb. Az együttlét formáira: az egyházi élet, szülők és gyermekek, szerelmes hitvesek, barátok, munkatársak, szomszédok, a közélet, újságírók és a nemzetiségek, nemzetek közössége, vezetők és vezetettek, öregek és fiatalok, egészségesek és betegek, fejlettek és fejletlenek, stb. A tulajdon szempontjaira, az irgalmasság lelki cselekedeteire. 1. A bűnözőket meginteni. 2. A tudatlanokat tanítani, 3. A kételkedőknek jó tanácsot adni. 4. Az élőkért és holtakért imádkozni. 5. A szomorúakat vigasztalni. 6. Az igazságtalanságokat békével tűrni. 7. Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani. Az irgalmasság testi cselekedetei: 1. Az éhezőknek ételt adni. 2. A szomjazóknak italt adni. 3. A mezíteleneket felruházni. 4. A fogságban lévőket kiváltani. 5. A betegeket látogatni. 6. Az utasoknak szállást adni. 7. A holtakat eltemetni. Az erényekben akkor fejlődünk a leggyorsabban, ha van mindig egy fő szempontja az önnevelésemnek. Pl. a pontosságra törekszem. Ez, mint egy mozdony, húzza a jó irányba a többit. A Szentlélek arra hív és segít is benne hatalmasan, hogy következetesek és kitartóak legyünk a kitűzött cél megvalósításában. Még az esetleges kudarc se vegye el a kedvünket. Egyre gyakrabban - végül - mindig sikerülni fog! Ki a Szentlélek? A Szentlélek a harmadik isteni személy: valóságos Isten, az Atyával és a Fiúval együtt. Az Isten kimeríthetetlen: az örökkévalóság is rövid lesz ahhoz, hogy őt egészen megismerjük. Ám minél inkább megismerjük és megszeretjük őt, ő annál boldogabbá tesz minket. Ez az üdvösség. Kegyelemteljes pünkösdöt és életet kívánok! __________________________vemdrey Gábor S DB plébános Erős fegyverünk az Ige és a Szentiélek Vannak olyan események az emberiség történetében, amelyek nagy mértékben kifejezik és meghatározzák egy nép vagy népcsoport kultúráját, gondolkodását, valamint iránymutatóvá válnak. Ilyen eseménynek a tükrében beszélhetünk Izrael népe életében arról a zarándokünnepről, amely az Isten színe előtti megjelenésre tette a fő hangsúlyt. A Szövetség könyvében (II. Mózes 23.) olvasható az aratási ünnep megszentelése, pontos megtartása Ez az alkalom örömünnepnek számított, amelyen a búzatermésért adtak hálát és ujjongtak a természetből kapott ajándékokért. Ennek a fontos eseménynek az ideje is adott volt: a kovásztalan kenyerek utáni ötvenedik nap (görög: pentekoszté - ötvenedik.) Ezt mai szóval a húsvét utáni 50. napnak, azaz - magyarosított formában - pünkösdnek nevezzük. 1. Mondhatnánk egyszerűen azt is, hogy mi közünk van egy nép történelmi eseményéhez ma, 2002-ben és ehhez az ünnephez? A magyar keresztyén- ségen belül ezt az ünnepet nevezhetnénk hálaadó napnak, vagy éppen egy kimagasló történelmi eseményben megtapasztalt örömünnepnek, az összefogás által megvalósult emberi alkotás emléknapjának... és sorolhatnánk. Azonban a Biblia segítséget ad mindebben, mert a Biblia önmagát magyarázza. Ilyen könyv nincs az emberi kultúrtörténetben. Az igazi kulcs egy olyan valóságos személy, akit nem lehet rangsorolni emberi gondolkodás alapján. Ez a valóságos személy: Jézus Krisztus. Az Ő életén keresztül bomlik ki nem Izrael népe számára, hanem a világ minden népe javára a Pünkösdi Csoda értelme. Sajnos ennek az ünnepnek a hangsúlya és valóságtartalma esik legtávolabb az emberiségtől. Hiszen megfoghatatlannak látszó földi elemek által jeleníti meg a Biblia ezt az eseményt. Három ilyen fontos elem: szél, tűz, nyelv. Ötven nap telt el Jézusnak a halálból való feltámadása után, ebből 40 napig megdicsőült testben - feltámadt fizikai valóságban élve - jelent meg a tanítványoknak, majd mennybe- ment. Más szóval: elhagyta a földet fizikai létében. Erről szépen ír Lukács az Apostolok cselekedeteiről írott könyv első részében. (Felhő fogta el az emberi szem elől...) Amikor megtörtént Jézus mennybemenetele, sokan egybegyűltek és „egy szíwel-lélek- kel imádkoztak”. Lehettek legalább 120-an az imádkozók. Miért volt ennyire fontos az ilyenszerű egységben maradás? Erre nagyon szépen válaszol a 20. század egyik nagy teológusa. Az ilyen várakozást nevezik modem teológusok a Lélek adventiének. És ebből az egy akaratból született meg az anya- szentegyház. Ezáltal vált valóra a nagy csoda, amelyet Isten országa építésének nevezünk. Az események nyilvánvalóak voltak, mint ezeket a leírás alapján nyomon követhetjük. (Apostolok Cselekedetei 2-1 - 47). A szélzúgás jelzi az együtt akkor és ma várakozók számára, hogy Isten Igéje beteljesedik és előtte nincs akadály. Azonban annak ereje nem az ember gondolata szerint igazodik. A tűz jelzi, hogy a megtisztulás elleni követelmény azok számára, akik Jézus közelében vannak: nem lehet rejtekhelyek által sokáig halmozni gyarlóságunkat, mert Isten a futótűznél is gyorsabban felismeri a szívünkben lévő gondolatokat. A nyelv (kettős tüzes nyelv) a bábeli zűrzavar eloszlatását igazolja: igenis, lehet közös nyelvünk és ez az imádság nyelve. Ez a krisztusi szolgálat, amely Pünkösdkor az egész lakott földre kiterjedt. 2. A pünkösd tehát nem emberi munka eredményeként leírható esemény, de az egész emberiség megmentését szolgálja. Ezért is van egyháztörténeti vetülete. Hiszen köztünk és bennünk zajlik. De nem akármilyen módon, hanem Isten Igéjének komolyan vétele által. Az emberi szó és tett minden olyanról kikezdhető, azonban Isten Igéjével nem lehet já- tékszerűen foglalkozni. Hiszen a hitből elhangzott Ige cselekvő erővel bír: képes az emberi szívet formálni, sőt megújítani. Az egyház életében a pünkösd egy olyan mérföldkő ma is mint a tanítványok korában volt. Azonban az első csodajelek ismétlését nem várjuk, hanem az ígéretekbe kapaszkodva élünk. Kálvin János, az igaz egyház négy ismertetőjegye által írta meg a reformáció korában mindazt, amit ma is tisztán magunkévá tehetünk. Ez pedig így hangzik: Ott van igaz egyház, aJwl 1. az Isten Igéjét tisztán hirdetik, 2. a sákramentumokat eszerint szolgálják fel, 3. az egyházfegyelem és 4. a diakónia - szeretetszolgálat - az apostoli korhoz illően működik. Jó lenne a harmadik évezredben ilyen közösségeken átmenni és megerősödve hirdetni, hogy az Ige és Szentlélek nekünk mindig erős fegyverünk ! MOLNÁR ZSIGMOND református lelkipásztor PÜNKÖSD ÉRSEKVADKERTEN. A nyugat-nógrádi községben megmérkőztek a fiatalok a csoportos - merthogy négy-nyolc fős csapatok vehettek csak részt a versengésben - pünkösdi királyi címért: már május 11-én összemérték tudásukat. Mi volt ennek a sietségnek az oka? Nos, a győztes csapat tagjait mindenki köteles a címnek kijáró módon - mondjuk - fenségnek szólítani, de csak május 24-én éjfélig. A vetélkedő egyébként a szellemiekre szorítkozott. Tavasz végi népszokások ,Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele Pünkösd napját idén május 19-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ, vagyis a húsvétot követő ötvenedik napon. Maga a pünkösd szó is a görög pen- tekosztész, azaz ötvenedik szóból ered és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Ezt a napot tartják az egyház megalapításának. A keresztények pünkösdkor azt ünnepük, amikor Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra, hogy megerősítse őket a hitükben. Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában Magyarországon is újra pirosbetűs nap a pünkösdhétfő. Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermek- áldásért. Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint visszavezethető a római floráliákra időpontja, és a régi ünnephez hasonló termékenységet ünneplő jellege miatt. A floraliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Flóra a római mitológiában a növényvilág és a virágok istennője. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, (Balassi Bálint) hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Az ötvenedik nap a zsidó vallásból ered, a zsidók hálaadási ünnepet tartottak a peszah utáni ötvenedik napon, sabouthkor (a hetek ünnepén), az aratásért, amihez később hozzájárult a sinai törvényhozás megünneplése. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolónak, de a szokás egyes elemei (mint például a pünkösdi királynéválasztás, vagy a zöldágazás) régebbi kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünnepé. A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás. Amolyan legényvirtus volt ez, lovasversennyel, tűzugrás- sal, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösdi népszokásokhoz tartozott még a termésjóslással egybekötött tavaszköszöntés, a pünkösdi királyné járás, a faluköszöntés, vagyis a pünkösdölés. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni és a tavaszhoz és májushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Egyes vidékeken a tavaszhoz, s általában május elsejéhez kapcsolódó májusfaállítás is megtalálható volt, csakúgy, mint a zöldághordás. SHAH GABRIELLA Koronás fők Sipeken Hétfőn uralkodói párt választanak - Mátraszőlős is ünnepel Az egykori szandaiak a pünkösdi miséről jövet egy ideig még együtt maradtak a templomnál. Várták, hogy fújjon a szél, azt tartották, hogy az a szentlelket hozza el nekik. Ezen az ünnepen pirosba öltöztették a Mária- szobrot. Máshol a pünkösd egyet jelentett a szentkúti búcsújárással, virágkoszorús gyerekek, fiatalok házról háizra járásával, pünkös- dölésével, mondókás, versikés köszöntésével. A fiatalság szépségét, a lélek örömét hangsúlyozó ünnepkörhöz tartozott a királyválasztás is, ez a szokás helyenként újra él... Nógrádsipeken már csak két napig tart Galcsik Szabolcs és Szentéi Anita pünkösdi királysága, a hétfői királyválasztó ünnepségen már más uralkodói „pár” fogja megkapni egy évre a megtisztelő címet, a palástot és a koronát. Előbb azonban a leendő újaknak bírák előtt kell bebizonyítaniuk, hogy érdemesek a trón elfoglalására, vagyis meg kell küzdeniük az előkelőség elismertetésért. Kilenc éve már, hogy a rendezők lelket öntöttek egy régi hagyományba, össz- falusi pünkösdölésre: egész napos, vidám együttlétre hívták a helyieket. A Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány, a Nógrádsipeki Fiatalok Baráti Köre, valamint az önkormányzat idén is elvárja a szabadtéri faluünnepre a sipekiek apraját-nagyját. A király-királyné választást megelőző, vidám ügyességi játékok már kilenc órakor megkezdődnek, a tavalyi uralkodópárt megfosztják trónjától, s lényegében bárki jelentkezhet, ügyeskedhet azért, hogy koronás fő lehessen belőle. Az alattvalók szórakoztatásáról is gondoskodtak a szervezők például azzal, hogy hagyományőrző csoportokat hívtak meg szereplésre: a mihálygergei szájharmonika-együttest, a rimóci Gyöngyösbokrétát, a szécsényi Iglice csoportot, a balassagyarmati Miami táncklubot. A vetélkedés, nemes versengés egész nap zajlik majd, s a kora esti órákra dől majd el, kiknek a pünkösdi királysága veszi kezdetét. Mátraszőlős pünkösdi falunapja vasárnap lesz, a kellemes időtöltésről a község vezetése és a Hévíz Alapítvány gondoskodik, ezt jelzi majd a nyolc órai, zenés hívogató. A sportpályán kilenc órától déli tizenkettőig motocross és terepautók, házikedvencek, rendőrök és tűzoltók bemutatóinak sora várja az érdeklődőket. A Pünkösd Kupáért női focicsapatok mérkőznek, de persze a gyerekfoci sem marad el. Az ebéd miatt különösebben senkinek ne legyen aggálya, mert a falunapi szabadtűzön egy egész ökröt fognak sütni, s ezt el is kell fogyasztani. Fél háromkor szórakoztató program veszi kezdetét, műsort adnak óvodások és iskolások, a Synton Stúdió operett-összeállítással szerepel, ezen kívül a mazsorettcsoport és hagyományőrző népdalkörök is fellépnek majd. Este héttől bál lesz, 22 órától pedig a tűzijáték kér fi-- gyeimet.