Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 115. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap PÜNKÖSD 2002. MÁJUS 18., SZOMBAT Minden erény építi a közösséget, a bűn rombolja hétköznapjainkat Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványokkal, ott ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félel­mükben bezárták az ajtót, oda­lépett, majd megállt középen és köszöntötte őket: „Békesség Nektek!” E szavakkal megmu­tatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a ta­nítványokat. Jézus megismétel­te: „Békesség Nektek! - Amint engem küldött az Atya, úgy kül- delek én is titeket!” Ezekkel a szavakkal rájuklehelt, s így foly­tatta: Vegyétek a Szentleiket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, akiknek megtartjátok, az bűnben ma­rad.” (Jn. 20,19-23) íme, így alapította meg az Úr Jézus a bűnbocsánat szentsé­gét. A szentgyónásban megvaló­sul a teljes megtérés. Krisztus kereszthalálának és feltámadá­sának kegyelméből történik ez. A pap kiterjeszti a kezét a bűn­bánó feje fölé, akkor a Szentlé­lek betölt minket. Felszabadít a bűn rabságából, erőt ad, hogy vissza ne essünk. Meg is vigasz­tal. Kibékít Istennel és az em­bertársainkkal. Visszaadja a lel­künk fiatalságát. Derűssé, lel­kessé és lendületessé tesz min­den jóban, hogy végre újra azok legyünk, amivé a keresztelésben 1 lettünk. Isten fiaivá és leányai­vá, Jézus testvéreivé, barátaivá, munkatársaivá és szerelmesei­vé. Meg amivé a bérmálásban lettünk: az egyház nagykorú tagjaivá. Meg amivé a házasság szentségében lettünk: hitvestár­sakká, családtagokká, és amivé még Isten kegyelméből lettünk: magyarokká, állampolgárokká, palóccá. A Szentlélek biztosítja ezt a gazdagságot. Szabadon Krisz­tusban! - ez legyen a jelszavunk. A Szentlélek hatalmas, boldogí­tó, isteni távlatokat nyit meg előttünk. Minden erény építi a közös­séget (a bűn pedig rombolja) az Istennel és emberekkel való kö­zösséget. Gondoljunk itt az iste­ni erényekre: a hitre, a remény­re és a szeretetre, amely minden gondolatot és cselekedetet átjár. A Szentlélek hét ajándékára: a bölcsesség, az értelem, a tudo­mány, az erősség, a jó tanács, a jámborság és az istenfélelem lel- kületére, az Isten alapvető tulaj­donságaira, igaz, szép és jó. Az Isten országának megha­tározására: Az Isten országa igazságosság, béke és öröm a Szentiélekben. (Róm. 14,17) Az Isten imádására: engeszte- lés, hála, dicsőítés, kérés, fele­lősség a magunk és mások üd­vösségéért, a hit terjesztése, hit­védelem, ökuméne stb. A természet és az élet megbe­csülésére: egészség, termékeny szerelem, nevelés, környezetvé­delem. A becsület szempontjaira: igazmondás, kötelességteljesí­tés, jóvátétel, szolgálatkészség, nagylelkűség, önzetlenség, ál­dozatkészség, hitvallás, hűség, stb. Az alkotó munka elemeire: ta­nulás, továbbfejlődés, hivatás, ku­tatás, művészet, játék, pihenés, közösségi munka, szorgalom, fel­adatmegoldó készség stb. Az együttlét formáira: az egy­házi élet, szülők és gyermekek, szerelmes hitvesek, barátok, munkatársak, szomszédok, a közélet, újságírók és a nemzeti­ségek, nemzetek közössége, ve­zetők és vezetettek, öregek és fi­atalok, egészségesek és betegek, fejlettek és fejletlenek, stb. A tulajdon szempontjaira, az irgalmasság lelki cselekedeteire. 1. A bűnözőket meginteni. 2. A tudatlanokat tanítani, 3. A ké­telkedőknek jó tanácsot adni. 4. Az élőkért és holtakért imád­kozni. 5. A szomorúakat vigasz­talni. 6. Az igazságtalanságokat békével tűrni. 7. Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani. Az irgalmasság testi cseleke­detei: 1. Az éhezőknek ételt ad­ni. 2. A szomjazóknak italt ad­ni. 3. A mezíteleneket felruház­ni. 4. A fogságban lévőket kivál­tani. 5. A betegeket látogatni. 6. Az utasoknak szállást adni. 7. A holtakat eltemetni. Az erényekben akkor fejlő­dünk a leggyorsabban, ha van mindig egy fő szempontja az önnevelésemnek. Pl. a pontos­ságra törekszem. Ez, mint egy mozdony, húzza a jó irányba a többit. A Szentlélek arra hív és segít is benne hatalmasan, hogy következetesek és kitartóak le­gyünk a kitűzött cél megvalósí­tásában. Még az esetleges ku­darc se vegye el a kedvünket. Egyre gyakrabban - végül - min­dig sikerülni fog! Ki a Szentlélek? A Szentlélek a harmadik isteni személy: valóságos Isten, az Atyá­val és a Fiúval együtt. Az Isten kimeríthetetlen: az örökkévalóság is rövid lesz ah­hoz, hogy őt egészen megismer­jük. Ám minél inkább megismer­jük és megszeretjük őt, ő annál boldogabbá tesz minket. Ez az üdvösség. Kegyelemteljes pünkösdöt és életet kívánok! __________________________vemdrey Gábor S DB plébános Erős fegyverünk az Ige és a Szentiélek Vannak olyan események az emberiség történetében, ame­lyek nagy mértékben kifejezik és meghatározzák egy nép vagy népcsoport kultúráját, gondolkodását, valamint irány­mutatóvá válnak. Ilyen eseménynek a tükrében beszélhe­tünk Izrael népe életében arról a zarándokünnepről, amely az Isten színe előtti megjelenésre tette a fő hangsúlyt. A Szö­vetség könyvében (II. Mózes 23.) olvasható az aratási ünnep megszentelése, pontos megtartása Ez az alkalom örömün­nepnek számított, amelyen a búzatermésért adtak hálát és ujjongtak a természetből kapott ajándékokért. Ennek a fon­tos eseménynek az ideje is adott volt: a kovásztalan kenyerek utáni ötvenedik nap (görög: pentekoszté - ötvenedik.) Ezt mai szóval a húsvét utáni 50. napnak, azaz - magyarosított formában - pünkösdnek nevezzük. 1. Mondhatnánk egyszerűen azt is, hogy mi közünk van egy nép történelmi eseményéhez ma, 2002-ben és ehhez az ün­nephez? A magyar keresztyén- ségen belül ezt az ünnepet ne­vezhetnénk hálaadó napnak, vagy éppen egy kimagasló tör­ténelmi eseményben megta­pasztalt örömünnepnek, az összefogás által megvalósult emberi alkotás emléknapjá­nak... és sorolhatnánk. Azon­ban a Biblia segítséget ad mind­ebben, mert a Biblia önmagát magyarázza. Ilyen könyv nincs az emberi kultúrtörténetben. Az igazi kulcs egy olyan valósá­gos személy, akit nem lehet rangsorolni emberi gondolko­dás alapján. Ez a valóságos sze­mély: Jézus Krisztus. Az Ő éle­tén keresztül bomlik ki nem Iz­rael népe számára, hanem a vi­lág minden népe javára a Pün­kösdi Csoda értelme. Sajnos ennek az ünnepnek a hangsúlya és valóságtartalma esik legtávolabb az emberiség­től. Hiszen megfoghatatlannak látszó földi elemek által jeleníti meg a Biblia ezt az eseményt. Három ilyen fontos elem: szél, tűz, nyelv. Ötven nap telt el Jézusnak a halálból való feltámadása után, ebből 40 napig megdicsőült testben - feltámadt fizikai való­ságban élve - jelent meg a tanít­ványoknak, majd mennybe- ment. Más szóval: elhagyta a földet fizikai létében. Erről szé­pen ír Lukács az Apostolok cse­lekedeteiről írott könyv első ré­szében. (Felhő fogta el az em­beri szem elől...) Amikor megtörtént Jézus mennybemenetele, sokan egy­begyűltek és „egy szíwel-lélek- kel imádkoztak”. Lehettek leg­alább 120-an az imádkozók. Miért volt ennyire fontos az ilyenszerű egységben maradás? Erre nagyon szépen válaszol a 20. század egyik nagy teológu­sa. Az ilyen várakozást nevezik modem teológusok a Lélek ad­ventiének. És ebből az egy aka­ratból született meg az anya- szentegyház. Ezáltal vált valóra a nagy csoda, amelyet Isten or­szága építésének nevezünk. Az események nyilvánvaló­ak voltak, mint ezeket a leírás alapján nyomon követhetjük. (Apostolok Cselekedetei 2-1 - 47). A szélzúgás jelzi az együtt akkor és ma várakozók számá­ra, hogy Isten Igéje beteljesedik és előtte nincs akadály. Azon­ban annak ereje nem az ember gondolata szerint igazodik. A tűz jelzi, hogy a megtisztulás elleni követelmény azok szá­mára, akik Jézus közelében vannak: nem lehet rejtekhelyek által sokáig halmozni gyarlósá­gunkat, mert Isten a futótűznél is gyorsabban felismeri a szí­vünkben lévő gondolatokat. A nyelv (kettős tüzes nyelv) a bá­beli zűrzavar eloszlatását iga­zolja: igenis, lehet közös nyel­vünk és ez az imádság nyelve. Ez a krisztusi szolgálat, amely Pünkösdkor az egész lakott földre kiterjedt. 2. A pünkösd tehát nem em­beri munka eredményeként le­írható esemény, de az egész emberiség megmentését szol­gálja. Ezért is van egyháztörté­neti vetülete. Hiszen köztünk és bennünk zajlik. De nem akár­milyen módon, hanem Isten Igéjének komolyan vétele által. Az emberi szó és tett min­den olyanról kikezdhető, azon­ban Isten Igéjével nem lehet já- tékszerűen foglalkozni. Hiszen a hitből elhangzott Ige cselekvő erővel bír: képes az emberi szí­vet formálni, sőt megújítani. Az egyház életében a pün­kösd egy olyan mérföldkő ma is mint a tanítványok korában volt. Azonban az első csodaje­lek ismétlését nem várjuk, ha­nem az ígéretekbe kapaszkodva élünk. Kálvin János, az igaz egyház négy ismertetőjegye által írta meg a reformáció korában mindazt, amit ma is tisztán ma­gunkévá tehetünk. Ez pedig így hangzik: Ott van igaz egyház, aJwl 1. az Isten Igéjét tisztán hirde­tik, 2. a sákramentumokat esze­rint szolgálják fel, 3. az egyházfegyelem és 4. a diakónia - szeretetszolgá­lat - az apostoli korhoz illően működik. Jó lenne a harmadik évez­redben ilyen közösségeken át­menni és megerősödve hirdet­ni, hogy az Ige és Szentlélek nekünk mindig erős fegyve­rünk ! MOLNÁR ZSIGMOND református lelkipásztor PÜNKÖSD ÉRSEKVADKERTEN. A nyugat-nógrádi községben megmérkőztek a fiatalok a csoportos - merthogy négy-nyolc fős csapatok vehettek csak részt a versengés­ben - pünkösdi királyi címért: már május 11-én összemérték tudásukat. Mi volt ennek a sietségnek az oka? Nos, a győztes csapat tagjait mindenki köteles a címnek kijáró módon - mondjuk - fenségnek szólítani, de csak május 24-én éjfélig. A vetélkedő egyébként a szellemiekre szorítkozott. Tavasz végi népszokások ,Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele Pünkösd napját idén május 19-én, vasárnap ünnepli a ke­resztény világ, vagyis a húsvétot követő ötvenedik napon. Maga a pünkösd szó is a görög pen- tekosztész, azaz ötvenedik szó­ból ered és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Ezt a napot tartják az egyház megalapításának. A kereszté­nyek pünkösdkor azt ünnepük, amikor Jézus mennybemenete­le után a Szentlélek leszállt az apostolokra, hogy megerősítse őket a hitükben. Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában Magyarorszá­gon is újra pirosbetűs nap a pünkösdhétfő. Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imád­kozni a bő termésért, gyermek- áldásért. Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek sze­rint visszavezethető a római floráliákra időpontja, és a régi ünnephez hasonló termékeny­séget ünneplő jellege miatt. A floraliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Fló­ra a római mitológiában a nö­vényvilág és a virágok istennője. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek volt a hitvese. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora haj­nalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pün­kösdi rózsát, jázmint) azért, (Balassi Bálint) hogy nehogy belecsapjon a ház­ba a villám. Az ötvenedik nap a zsidó vallásból ered, a zsidók hálaadási ünnepet tartottak a peszah utáni ötvenedik napon, sabouthkor (a hetek ünnepén), az aratásért, amihez később hozzájárult a sinai törvényho­zás megünneplése. A magyar pünkösdi szoká­sok elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolónak, de a szokás egyes elemei (mint pél­dául a pünkösdi királynéválasz­tás, vagy a zöldágazás) régebbi kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza. Sok más ke­resztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő hiedelmek­re épült rá a keresztény tarta­lom, s olvadt össze egy közös ünnepé. A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szoká­sok: az ügyességpróbákkal egy­bekötött pünkösdi királyválasz­tás. Amolyan legényvirtus volt ez, lovasversennyel, tűzugrás- sal, tekézéssel. Aki a legdere­kabbnak bizonyult, egy évig in­gyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösdi népszokások­hoz tartozott még a termésjós­lással egybekötött tavaszkö­szöntés, a pünkösdi királyné já­rás, a faluköszöntés, vagyis a pünkösdölés. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni és a tavaszhoz és má­jushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Egyes vi­dékeken a tavaszhoz, s általá­ban május elsejéhez kapcsoló­dó májusfaállítás is megtalálha­tó volt, csakúgy, mint a zöldághordás. SHAH GABRIELLA Koronás fők Sipeken Hétfőn uralkodói párt választanak - Mátraszőlős is ünnepel Az egykori szandaiak a pünkösdi miséről jövet egy ideig még együtt maradtak a templomnál. Várták, hogy fújjon a szél, azt tartották, hogy az a szentlelket hozza el nekik. Ezen az ünnepen pirosba öltöztették a Mária- szobrot. Máshol a pünkösd egyet jelentett a szentkúti búcsújárással, virágkoszo­rús gyerekek, fiatalok ház­ról háizra járásával, pünkös- dölésével, mondókás, versi­kés köszöntésével. A fiatal­ság szépségét, a lélek örö­mét hangsúlyozó ünnepkör­höz tartozott a királyválasz­tás is, ez a szokás helyen­ként újra él... Nógrádsipeken már csak két napig tart Galcsik Szabolcs és Szentéi Anita pünkösdi királysá­ga, a hétfői királyválasztó ün­nepségen már más uralkodói „pár” fogja megkapni egy évre a megtisztelő címet, a palástot és a koronát. Előbb azonban a le­endő újaknak bírák előtt kell be­bizonyítaniuk, hogy érdemesek a trón elfoglalására, vagyis meg kell küzdeniük az előkelőség el­ismertetésért. Kilenc éve már, hogy a rendezők lelket öntöttek egy régi hagyományba, össz- falusi pünkösdölésre: egész na­pos, vidám együttlétre hívták a helyieket. A Nógrádsipek Fejlődéséért Alapítvány, a Nógrádsipeki Fia­talok Baráti Köre, valamint az önkormányzat idén is elvárja a szabadtéri faluünnepre a sipekiek apraját-nagyját. A ki­rály-királyné választást megelő­ző, vidám ügyességi játékok már kilenc órakor megkezdőd­nek, a tavalyi uralkodópárt megfosztják trónjától, s lénye­gében bárki jelentkezhet, ügyeskedhet azért, hogy koro­nás fő lehessen belőle. Az alatt­valók szórakoztatásáról is gon­doskodtak a szervezők például azzal, hogy hagyományőrző csoportokat hívtak meg szerep­lésre: a mihálygergei szájhar­monika-együttest, a rimóci Gyöngyösbokrétát, a szécsényi Iglice csoportot, a balassagyar­mati Miami táncklubot. A vetél­kedés, nemes versengés egész nap zajlik majd, s a kora esti órákra dől majd el, kiknek a pünkösdi királysága veszi kez­detét. Mátraszőlős pünkösdi falu­napja vasárnap lesz, a kellemes időtöltésről a község vezetése és a Hévíz Alapítvány gondosko­dik, ezt jelzi majd a nyolc órai, zenés hívogató. A sportpályán kilenc órától déli tizenkettőig motocross és terepautók, házikedvencek, rendőrök és tűzoltók bemutatóinak sora vár­ja az érdeklődőket. A Pünkösd Kupáért női focicsapatok mér­kőznek, de persze a gyerekfoci sem marad el. Az ebéd miatt kü­lönösebben senkinek ne legyen aggálya, mert a falunapi szabad­tűzön egy egész ökröt fognak sütni, s ezt el is kell fogyasztani. Fél háromkor szórakoztató program veszi kezdetét, műsort adnak óvodások és iskolások, a Synton Stúdió operett-összeállí­tással szerepel, ezen kívül a mazsorettcsoport és hagyo­mányőrző népdalkörök is fellép­nek majd. Este héttől bál lesz, 22 órától pedig a tűzijáték kér fi-- gyeimet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents