Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-15 / 112. szám

SZECSENY MEGYEI K Ö R K É P BÁTONYTERENYE Hátránnyal indulók Nem olyan jelöltet kell válasz­tani, akit a jelölőszervezetek szívesen látnának Balassa­gyarmaton a polgármesteri székben, hanem olyat, akinek a legnagyobb esélye van - véli a fideszes Tőzsér Zsolt, aki­nek neve potenciális polgár­mesterjelöltként merült fel Balassagyarmaton. Abban a városban, ahol a Fidesz elve­szítette az országgyűlési vá­lasztásokat.- A nyugat-nógrádi térségben elég jól szerepelt a Fidesz, nem csak a balassagyarmati, hanem a szécsényi választókerületben is. Egy-két települést leszámítva min­denütt nyertünk, még olyan helye­ken is, ahol korábban ez nem sike­rült. Ehhez képest furcsa, hogy Ba­lassagyarmaton jelentős vereséget szenvedtünk. Ezt ki kell majd érté­kelnünk - mondta Tőzsér Zsolt, aki Nógrád megye önkormányzatának alelnökeként dolgozik. Hozzátet­te:- Csak széles körű összefogással tudunk ezen fordítani az önkor­mányzati választásokon, beleértve az MDF-et és az MKDSZ-t. A kis­gazdák helyzete nehéz, hiszen ők maguk komoly problémákkal küz­denek.- Az összefogás mellett a másik hangsúlyos szempont, hogy a jelölő­szervezeteknek nem olyan polgár­mesterjelöltet kell választaniuk, akit a polgármesteri székben szeremé­nek látni, hanem olyat, akinek a leg­nagyobb esélye van, hiszen Balassa­gyarmaton hátránnyal indulunk.- Említette az összefogás fontos­ságát, ám az MDF és az MKDSZ áp­rilisban is támogatta a Fideszt, te­hát úgy tűnik, hogy ez nem jelent pluszt őszre.- Az összefogást azért hangsú­lyozom, mert azt gondolom, hogy ha valaki külön akar jelöltet állítani, az biztos bukásra van ítélve.- A kívülálló számúm azért feltű­nő az MSZP mostani támogatottsá­ga, mert immár két ciklus óta jobb­oldali vezetése van Balassagyarmat­nak.- Ki kell értékelni a vereségünk okát. Elemezni kell, hogy milyen szerepe volt ebben a Fidesz helyi csoportjának, milyen az önkor­mányzatnak, illetve a Fidesz városi kampányának. Erre a közeljövőben kerül majd sor, a városi csoport ülé­sén lesz napirenden. «■« ■ I. Reform a térképészetben A külterületi vektoros digitális földmérési alaptérképekről volt szó a Magyar Földmérési, Térké­pészeti és Távérzékelési Társa­ság Nógrád megyei csoportjának keddi, földmérő napi rendezvé­nyén. A Salgótarjánban, az MTESZ-székházban megtartott eseményen nyolc megye első számú földhivatali vezetői, vala­mint földmérők, térképészek, in­formatikusok vettek részt, szám szerint mintegy nyolcvanan. Az egybegyűlteket Hodobay Böröcz András, az FVM földügyi és térképészeti főosztályának osztály- vezetője köszöntötte, majd el­mondta: megkezdődött az ország­ban a grafikus külterületi földméré­si alaptérképek számítógépen ke­zelhető digitális térképre való lecse­rélése. Az új térképek rendkívül előnyösek például az adatátvitel­hez, a tervezési variációk kidolgo­zásához, a földhasználati és a föld- tulajdoni ellenőrzésekhez. Négy év telt el a nemzeti katasz­teri program tényleges beindulása óta, s a megyei jogú városok, a na­gyobb települések igen nagy súllyal vettek részt a megvalósításban - kezdte előadását Pontosán Gábor, a Nemzeti Kataszteri Program Kht. igazgatója. Az NKP Kht. által irányí­tott digitális állami alaptérkép előál­lítására vonatkozó munkálatok ez idáig az ország területének valami­vel több mint 5 százalékát és a la­kosság 25 százalékát érintette. Az elvégzett feladat hatalmas, ám fel­merül a kérdés, miként lehetne a munkát felgyorsítani, hiszen az in­formációs társadalom adatéhsége szinte kielégítheteüen. Az Európa Unióhoz való csatia- kozással kapcsolatos felkészülés egyik rendkívül fontos eleme az ag­rártámogatások integrált irányítási és ellenőrzési rendszerének kiépí­tése, a földalapú támogatások már a csatlakozás utáni első évben elér­hetik a 300 milliárd forintot. Az in­formációk, amelyek ezen rend­szerben tárolni szükségesek, föld­rajzi helyhez kötöttek, a rendszer térképi alapjának előállítása során kellő gondossággal és körültekin­téssel kell eljárni. Az NKP Kht. kezdeményezésére és költségén az ország négy körzeti földhivatalának területén - köztük a pásztóiban - készült mintapro­jekt. Céljuk az volt, hogy tisztázot­tak legyenek a lebonyolítási-eljárá­si, pénzügyi-finanszírozási, műsza- ki-technikai-technológiai kérdések. A mintaprojektek sikere alapján az érintett négy megye egész területén elkészítik a külterületi térképek vektoros digitális állományát. A külterületi digitális térképek elkészítése nemzeti érdek, sokolda­lú felhasználásuk segíti a földhiva­talok munkáját - mondta Bartos Fe­renc, az NKP Kht. igazgatóhelyette­se. A pásztói körzetben nem egé­szen egy év alatt tesznek eleget a nagyjelentőségű feladatnak. _________________________BEJ-l P ortásfülkétől a Spar-áruházig A Salgótarjáni székhelyű Styl-Bau Építőipari Export Kft. munkatársai az eltelt évtizedben szinte csak Németország­ban dolgoztak. Az ottani munkakultúra elsajátítása terem­tette meg annak lehetőségét is, hogy napjainkban neves mul­tinacionális cégek magyarországi beruházásaiban vehesse­nek részt. Ezek közül éppen ma adnak át Zagyvapálfalván egy új Spar-áruházat. Az esemény kapcsán beszélgettünk Tordai Péterrel, a társaság egyik ügyvezető igazgatójával.- Elsőre talán sokan csodál­koznak, hogy egy magyar cég miért visel német nevet. Ami­kor 1991-ben megalakult társa­ságunk, akkor Magyarországon az építőipar mély válságot élt át. Itthon nem, vagy alig volt munkalehetőség. így Németor­szágban kezdtünk dolgozni. Ezért választottuk a Styl-Bau el­nevezést - mutatta be a kezde­teket Tordai Péter. A társaságot magyar magán- személyek alapították, vala­mennyien felsőfokú építőipari szakemberek. Tordai Péter az egyetemi okle­vele mellé 1997-ben megszerezte az euro- mérnöki diplomát is, a FEANI (nemzetközi mémökszövetség) jó­voltából. Állítja: a mul- tikkal szemben csak a tudással lehet verse­nyezni, ezért nagy gon­dot fordítanak munka­társaik folyamatos kép­zésére, továbbképzésé­re. A Styl-Bau csapatá­nak jelentős része mű­szaki szinten beszéli a német nyelvet. A közel százfős cég székhelye Salgótarján­ban, az egykori NOTÉV-telepen talál­ható, de bázisokkal rendelkezik Egerben, Gyöngyö­sön, illetve a németországi Heidelbergben. Gyöngyösön található Házépítők Boltja, s ehhez hasonlót szeretnének Salgótarjánban is kialakítani. Ugyancsak tervezik egy több- funkciós irodaház felépítését a baglyasaljai telephelyen.- Az ügyvezetői feladatokat ketten látjuk el Füleki Tibor ba­rátommal, bár ő többnyire Gyöngyösön tartózkodik. Az indulástól kedve szinte csak Németországban dolgoztunk: két hidat építettünk a Bodeni-tó északi régiójában, a Münster- Osnabrück-i repülőtér utasfo­gadó csarnokát is mi valósítot­tuk meg. Rengeteg irodaház, valamint több száz lakás építé­se fűződik nevünkhöz. 1995-ig, a német törvények megváltozá­sig, fővállalkozóként működ­tünk. Azóta alvállalkozóként tevékenykedünk. A hazai piac meghódítására ez idő tájt kínál­kozott lehetőség a felszámolás­ra került az ÉPTEK kivásárlásá­val. Az itthoni munkáinkat Füleki Tibor irányította. Én tíz­éves heidelbergi tanuló időszak után tértem haza, s építetem a salgótarjáni „decentru- munkat”. A hazai piac meghódítása egy portaépülettel kezdődött, de az építőanyag forgalmazása rövid időn belül igen jelentős volument ért el. Az elmúlt négy évben érezhetően megélénkült az építőipar, ráadásul szinte azonnal kapcsolatba kerültek a multinacionális cégekkel, ame­lyek ugyancsak megkezdték hódító útjukat.- Az itthoni megrendelések nagyrészt a külföldi munkáink­nak köszönhetjük - meséli Tordai Péter - A külföldi befek­tetők jó néven vették, hogy bár­melyik építkezésre kimentek szemlézni, az építésvezetővel szinte anyanyelvi szinten tud­tak beszélni németül. Mára az ország valamennyi pontján le­tettük a névjegyünket. Majd' 40 áruház teljes kivitelezéséhez fűződik a nevünkhöz. Legtöb­bet látott munkánk a Hatvan- Kerekharaszti két Mol-kút, de dolgoztunk a Profinak, a Plusnak, az Otto Bauemak, s az utóbbi időszakban - miután fel­figyeltek referenciáinkra - a Spamak is. Nagy örömünkre Salgótarjánban már a harmadik áruházat építjük, a Penny és a Spar után egy InterSpar-köz- pontot. Ennek létrejöttében nem kis szerep jutott társasá­gunknak. Mint a jelekből is látható, a Styl-Bau Kft. nem egy tipikus építőipari cég: számos esetben saját maguk generálják a kivite­lezői munkát, a salgótarjáni te­lepükön pedig hamarosan egy vállalkozási és építőipari köz­pontot szeretnének kialakítani, melyben helyet kap egy bemu­tatóterem is, sőt elképzeléseik szerint a szakmunkásképzésbe is bekapcsolódnak.- Integrátori tevékenységün­kön keresztül egy építőipari szellemi központ megvalósítá­sa a célunk, ahol tőlünk függet­len tervezőket is fogadnánk - vázolja szokatlan elképzelésü­ket Tordai. - Itt az építtető épp­úgy hozzájuthat a hiányzó szakismeretekhez, mint a fö­dém- és falzsaluhoz, keretes állványokhoz, vagy éppen to­ronydaruhoz - ha szüksége van rá. Emellett saját beruházásban részt vállalunk a lakásépítési programban is, természetesen vállalkozási alapon. E téren számos referenciával rendelkezünk Egerben, Gyön­gyösön, Jászárokszálláson, Bé­késcsabán, és remélhetőleg ha­marosan Salgótarjánban is. A társaság vezetői számos szakmai szervezet elnökségi tagjaként, így az Építési Vállal­kozók Országos Szövetségének elnökségében és a szervezet németországi tagozatának el­nökségében is, tevékenyen vesznek részt. Füleki Tibor pe­dig a Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara építési szek­ciójának vezetője is. A Styl-Bau Kft. idei megrendelései előreve­títik a 2 milliárdos árbevétel el­érését. Ezzel az eredménnyel és a jól végzett szakmai munká­val Heves és Nógrád megyében már korábban az élvonalba ke­rültek.- Úgy véljük, nekünk már most legalább uniós színvona­lon kell dolgoznunk ahhoz, hogy a csatlakqzást követően méltó versenytársak maradhas­sunk - vélekedik Tordai. - A fel­készülésünket a közelmúltban befejeződött átvilágítás tette tel­jessé, melyet több neves szer­vezet, mint a Pricewater- houseCoopers és a McMillan and Baneth nemzetközi tanács­adó cégek, valamint további nemzetközi szakértők és a Brit Know-How Fund Champ válto­záskezelési projektje segítettek. Az így kialakított stratégiánk ré­sze az új környezetirányítási rendszer bevezetése is. Az ISO- minősítéssel rendelkező cégek alapítottak Hajdúszoboszlón egy ISO-parkot, ahol három he­te én is ültettem egy fát, jelezve, melyik úton kívánunk a jövő­ben járni. S bár ma még talán megmosolyognak bennünket azért, mert az építkezéseinken különválogatva gyűjtjük a hul­ladékot, meggyőződésem, hogy ez lesz a jövő. Aki bővebb információt sze­retne megtudúi a Styl-Bau Kft - ről, az felkeresheti a honlapot, amelyen pályázatok, építőipari akciók, lakásépítési ajánlatok éppúgy szerepelnek, mint aktu­ális céghírek, közöttük is első helyen az ISO 14000/2001-es környezetközpontú irányítási rendszer sikeres auditjáról be­számoló hír. Újabb taneszközökre pályáznak A taneszközök, a nevelési munkát segí­tő eszközök beszerzésére adott be pályáza­tot Salgótarján Megyei Jogú Város Önkor­mányzata a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítványhoz. A város idei költségve­tésében 10 millió forintos céltartalékot kü­lönített el „Taneszközfejlesztés és informa­tikai pályázat saját ereje” címen. Ebből a keretből 4 millió forintos saját erőt biztosít a jelenlegi pályázathoz, és en­nek a révén a megpályázott összeg nagysá­ga 16 millió forint. A megyei közalapítvány pályázatán összesen 43 millió forint nyer­hető el. A Spar a tarjáni áruház mintájára építi a jövőben következő objektumait F0TÓ| 0YUB|*h tibor Cserélni kell a vállalkozói igazolványokat! Az eljárás csak június 30-ig ingyenes Egy törvénymódosítás értelmében ki kell cserélniük vállalkozói igazolvá­nyaikat az egyéni vállalkozóknak. Júliusig ezt ingyen tehetik a városházá­kon található okmányirodákon, azután viszont nem csak pénzbe kerül az el­járás, de a régi igazolvánnyal folytatott tevékenység jogszerűtlennek minő­sül. Salgótarjánban a vállalkozók közel fele még nem cserélte le az okmányt.- 2000-ben módosították a gazdasági kamarákról szóló törvényt. Ekkor hatá­rozták meg azt, hogy létre kell hozni egy közhiteles országos nyilvántartást az egyéni vállalkozókról - ismertette la­punknak Báli Péter, a salgótarjáni ok­mányigazgatási és közterület-felügyeleti iroda helyettes vezetője. - Ugyanez a tör­vénymódosítás mondja ki, hogy azok­nak, akik 2000. november elseje előtt kezdték meg egyéni vállalkozásukat, re­gisztráltatniuk kell magukat a helyi ok­mányirodákon. Ezzel egyidejűleg régi igazolványukat újra kell cserélniük. Erre a törvény 2002. június 30-ig adott határidőt. Eddig az időpontig a regisztrá­lás, illetve az igazolvány cseréje illeték- mentes, júliustól viszont 5 ezer forintos illetéket kell fizetni az eljárásért. Fontos tudnivaló, hogy 2002. június 30-a után csak az új vállalkozói igazol­vány birtokában folytatható az egyéni vállalkozói tevékenység. Amennyiben ezt valaki még a régi okmánnyal folytat­ja, az jogszerűtlen, és büntetéssel jár.- Mit kell magukkal vinniük a vállal­kozóknak az igazolványcseréhez?- Szükség van a régi vállalkozói iga­zolványra, az adóigazolványra, valamint a személyazonosításra alkalmas ok­mányra, ami lehet érvényes személyi igazolvány, útlevél, új típusú vezetői en­gedély, illetve új típusú személyazonosí­tó igazolvány. Áz útlevélhez és a kártya- formátumú igazolványokhoz hozni kell a lakcímigazolványt is. Egyablakos ügy­intézés zajlik, tehát a vállalkozók egy he­lyen intézhetik a regisztrálást és az ok­mánycserét.- Milyen az aktivitás Salgótarjánban, mennyire érezhető ez esetben, hogy sze­retünk minden intéznivalót a végére hagyni?- A megyeszékhelyen körülbelül 4 ezer egyéni vállalkozó van, eddig 2500- an regisztráltatták magukat. Azt viszont kérjük is, hogy ne halasszák az okmány­cserét az utolsó pillanatra, mert ha a vé­gén tömegesen jönnek a vállalkozók, az nem csak idegességet okozhat a szá­mukra, de végső esetben előfordulhat, hogy kicsúsznak a határidőből. Ha valaki valamilyen ok miatt nem tud személyesen megjelenni, meghatal­mazottja eljárhat helyette. Ez esetben a felsorolt dokumentumokon túl megha­talmazással is rendelkeznie kell.- Mikor intézhető a regisztráció és az új igazolvány kiváltása?- Az ügyfélfogadási idő az alábbiak szerint alakul: hétfőn 8-tól fél egyig és 13-tól 16 óráig. Kedden 8-tól fél egyig és 13-tól 15 óráig, szerdán 8-tól fél egyig és 13-tól 16 óráig, illetve pénteken 8-tól 12 óráig. DUDELLAI ILDIKÓ Júliustól drágul az autózás (Folytatás az 1. oldalról)- Naponta megközelítőleg kétszáz autó lép át a Somoskőújfalui határát­kelőn tankolás céljából - mondta el la­punknak Csikós Attila őrnagy, a salgó­tarjáni vámhivatal parancsnoka. A ha­tár túloldalán való tankolást választók gyakran több tíz kilométer távolság­ból is elindulnak; mint az őrnagy mondja, nem ritka, hogy Pásztóról is nekivágnak az autósok az olcsóbb üzemanyag reményében. A szabályokról szólva Csikós Attila kifejtette: minden egyes jármű napi első belépése alkalmával vámmente­sen hozhatja át a tankjában lévő ben­zint. A vámszabályok lehetőséget nyújtanak további üzemanyag kanná­ban való behozatalára is, ám erre már a vámterheket meg kell fizetni, éppen ezért ezzel a lehetőséggel az autósok . nem is élnek. A nagy mennyiségű üzemanyag pi­aci célú behozatalának megakadályo­zására a vámosok egyébként rendsze­res célvizsgálatokat tartanak: a határ­átkelőn számítógépes rendszerrel szűrik a napjában esetlegesen több­ször forduló járműveket. A szabályok­kal az autósok azonban minden bi­zonnyal tisztában lehetnek, mivel - mint ahogy a parancsnok fogalmaz - az elmúlt időben nem találkoztak olyannal, aki megpróbálta volna kiját­szani az előírásokat, sőt, a vámosok­nak nem kellett olyanokkal szemben sem fellépniük, akik idehaza feketén árulták volna az olcsóbban megszer­zett benzint. - Az autósok jellemzően saját használatra tankolnak Szlováki­ában, mivel fordulónként akár 1500-2000 forint is megspórolható - mondta el Csikós Attila. Szlovákiában jelenleg ugyanis 29,50-33 korona között mozog az üzemanyag literje: ez átszámolva mi­nimum harminc-negyven forinttal ol­csóbb, mint a hazai töltőállomásokon, ahol egy liter 95-ös benzin jelenleg 220-225 forintba kerül. Nem nehéz kiszámolni tehát, hogy egy átlagos, hat-hét literes fogyasztású, ötvenlite- res üzemanyagtartályú autóval akár negyven kilométeres határtávolságból indulva is „pénzénél lehet” a vállalko­zó kedvű autós. t. g.

Next

/
Thumbnails
Contents