Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

2002. ÁPRILIS 2., KEDD CSALÁDI TÜKÖR Nócrád Megyei Hírlap - 9. oldal Természetesen vagy császárral? A családok egyre gyakrabban választják a papás szülést fotó: gál gábor Egy Norvégiában rendezett szülészeti kongresszus a császármetszéssel is fog­lalkozott. A fő témák között szerepelt az ilyen módon való szülés problémaköre. A tanácskozáson kiderült: már több ország­ban lehetőség van orvosi javallat nélkül, az anya kérésére végzett császármetszés­re, csupán a többletköltségeket kell a csa­ládnak állnia. A műtétes szülés „népszerűsödésének” részben az a magyarázata, hogy műtéti szövődményektől valóban nagyon ritkán lehet tartani, így mindkét fél számára von­zó lehetőségnek tűnhet az előre elhatáro­zott császármetszés. A szakemberek azon­ban azt az álláspontot képviselik, hogy a természetes, azaz - orvosi nyelven - hüve­lyi szülés kevésbé veszélyes, mint a nagy hasi műtétnek számító császármetszés. A többség a kellő időben, kellő alapossággal végzett felvilágosításban látta a helyzet megoldását. Úgy vélték, a kismamákkal kapcsolatban álló védőnők feladata volna, hogy a szülés előnyeit ecseteljék a császár- metszéssel szemben. Az adatok azt mutatják, hogy a császár- metszések aránya az utóbbi évtizedben megduplázódott, de ez nem jelenti azt, hogy a felére csökkent volna a születési ká­rosodással világra jövő újszülöttek száma, így orvosi szempontból értelmetlen volna tovább emelni a császármetszések számát. A második, harmadik császár után már más a helyzet: a heg szétválásának valószí­nűsége ekkor már lényegesen nagyobb. Az anya kívánságára végzett császár- metszésnek az orvos szempontjából az az előnye, hogy rövid idő alatt, előre megha­tározott időpontban lehet sort keríteni rá. Ha a szülő nő ráadásul kéri is a szülésnek ezt a módját, akkor elmondható, hogy ér­dekeik találkoztak. Tanulságos lehet an­nak megfigyelése is, hogy egy-egy orvos­nál milyen arányban szülnek császárral a páciensek. Vannak olyan kismamák is, akik első szülésüknél olyan rossz tapaszta­latokat szereztek, hogy másodszorra in­kább császárt szeretnének. A hüvelyi szü­lés azonban minden szempontból jobb ­állítják egybehangzóan a szakemberek -, ezért arra kell törekedni, hogy olyan kap­csolatot alakítsanak ki az anyával, olyan körülményeket teremtsenek a szülőszobá­ban, hogy fel se merüljön ez a kívánság. Ha a jelenleginél sokkal inkább partnernek tekintenénk a szülő nőt, csökkenteni lehet­ne a felesleges császármetszések számát. Mit egyen a baba? Az első kanál püré Ma már köztudott, hogy a csecsemő egészséges fejlődését jelentő­sen elősegíti a szoptatás. A szoptatott babáknak hat hónapos ko­rukig elegendő táplálék az anyatej. A szülőknek nem kell nyugta­lankodniuk azonban akkor sem, ha még ennél is később kezd szi­lárd ételeket enni a kicsi. „Tápszeres babáknál” négy és hat hóna­pos kor között kezdhetjük el a szilárd ételek bevezetését. A Gyer­mekgyógyászati Szakmai Kollégium módszertani levele szerint „az új ételek bevezetése ne a szoptatás helyettesítése vagy befeje­zése miatt történjék, hanem annak kiegészítésére”. Tej és tápszer mellé Az anyukák, apukák figyelmébe ajánljuk: nincs szigorú kötöttség az új.ételek bevezetésének sorrendjében. Adhatunk gyümölcsöt, gabonakását vagy zöldségfélét. (Mindegyik jó megoldás lehet, ha ízlik a babának.) Arra azonban fordítsunk figyelmet, hogy a gabo­nakásákat lehetőleg ne tehéntejjel, hanem anyatejjel - esetleg táp­szerrel - készítsük. Vegyük figyelembe, azonban azt is, hogy a tápszerek többsége tehéntej alapú. Az étrend szoptatás után Egyéves kor alatt nincs szükség hatalmas választékra. Nem okoz­hat problémát, ha a pici egy hétig csak burgonyapürét vagy csak reszelt almát fogad el a szoptatást követő időszakban. A szülő nyugodt lehet: a baba az „egysíkú” étkezést idővel úgyis megunja majd - önként és szívesen - megkóstol valami mást is. Éppen ezért ne erőltessük semmilyen nyersanyag vagy étel elfogyasztá­sát. Senkinek sem kötelező répafőzeléket vagy húst ennie ahhoz, hogy egészséges felnőtté váljon. (Hibát követ azonban el az, aki a kicsi szemében kevésbé népszerű zöldségeket édességekkel, desz- szertekkel helyettesíti!) Új étkek Gyakran felvetődő kérdés, hogy milyen időközönként próbáljunk ki új alapanyagokat a baba étkeztetésében. Általános elv: leg­alább három-öt nap teljen el az újabb nyersanyag kipróbálásáig. Mivel csecsemők esetében még nem szempont a változatosság, biztonságosabb, ha csak egy-másfél hét elteltével próbálkozunk újfajta étellel. Petíció a szabad szüléséit A miniszter kiállt az otthonszülés mellett Az utóbbi időben ismét fellángolt a vita az otthonszüléssel kapcsolatban. Miközben az orvosi kamara dr. Geréb Ágnes kamarai tagságát hat hónapra felfüggesztette, az egészségügyi miniszter kiállt az otthoni szülés lehetősége mellett. Tavaly nyáron több egyesület petícióban követelte a szülés helyének szabad meg­választását. A Szabadon szülni, szabadnak születni címet viselő petíció öszszeállító követelé­seikben megfogal­mazzák, hogy „kérik és követelik”, hogy a szü­lő nők élhessenek szabad választási és önrendelkezési jogukkal szülésük módjá­nak, kísérőjének és helyének megválasztásában. Ahhoz, hogy ezt bizton­ságban tehessék, az ország egészségügyi vezetésének biztosítania kell a háttérkór­ház rendszerét a kórházon kívüli szülés választása esetén - fogalmaznak. Szük­ség van arra is, hogy a Szülészeti és Nő- gyógyászati Szakmai Kollégium - a nemzetközi felmérések és statisztikák tükrében - felülvizsgálja állásfoglalását az intézeten kívüli, szaksegítséggel tör­ténő szüléssel kapcsolatban. Meg kell szüntetni az; otthonszülés elé állított jo­gi, bürokratikus és dogmatikus akadá­lyokat - állítják a beadvány készítői. „Kérjük és követeljük, hogy éveken át fizetett társadalombiztosítási járulé­kainkból támogassa az egészségügyi kormányzat a tudományos vizsgálatok által biztonságosnak bizonyult és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ál­tal javasolt összes szülési alternatíva választását. Követeljük, hogy az Orszá­gos Egészségügyi Pénztár az intézeten kívüli, szaksegítséggel történő szülést a kórházi szülésekkel azonos módon részesítse anyagi támogatásban.” - ír­ták a petíció szerkesztői 2001 augusz­tusában. A gyermekülés életet menthet Hétszeres biztonság a jól megválasztott kellékben A szoptatás helyettesítése Kell-e egyéves korig szilárd táplálék adásával helyettesíteni a szoptatást, vagy tápszeres etetést, s amennyiben igen milyen gya­korisággal? Ez a kérdés gyakran vetődik fel a kisgyermekes csalá­dokban. Ami a választ illeti: nincsenek merev szabályok. Egyéves korig az anyatej meghatározó táplálék maradhat, ami azt jelenti, hogy két-három szilárd étkezésnél többre még ebben az életkor­ban sincs szükség. Tápszeres babák esetében arra törekedjünk, hogy hat hónapos kortól egyéves korig körülbelül félliternyi le­gyen a naponta elfogyasztott tápszermennyiség. Az úgynevezett babatejek pedig hároméves korig adhatók tehéntej helyett. Egyen-e főzeléket? Gyakran felvetődő kérdés, mi szerint milyen rendszerességgel és mennyi főzeléket adjunk a picinek? Erre sincsenek kötelezően kö­vetendő előírások. Fogadjuk el, hogy a csecsemőkre is igaz, amit minden felnőtt esetében természetesnek tartunk: nincs mindig egyformán jó étvágya, és nem lelkesedik minden ételért, amivel megkínáljuk. Eleinte csak néhány kanálnyi kóstolót adjunk, majd kedvező fogadtatás esetén másnap már valamivel nagyobb adag­gal is próbálkozhatunk. Ügyeljünk arra, hogy sose kényszerítsük a kicsit az evésre. Elkészítési módok A burgonyát, zöldségeket kezdetben pároljuk vagy főzzük meg kevés vízben, majd anyatejjel felöntve turmixoljuk össze. Nyolc- kilenc hónapos kortól már elég, ha csak villával törjük össze a pu­hára párolódott darabkákat. Kezdetben sem rántásra, sem haba­rásra nincs szükség. A rántást egyéves kor után is nyugodt szívvel kihagyhatjuk a konyhatechnikák sorából, helyette egészségesebb a zsírmentes habarás, melyhez nemcsak finomlisztet, hanem rizs- , zabpehely- és kukoricalisztet is felhasználhatunk. Nyersanyagkí­mélő eljárás, ha héjastól, sütőben sütjük puhára a zöldséget. Tilos a tehéntej és a tojás! A biztonsági gyerekülés használa­tát ez év január elsejétől írja elő kötelezően a KRESZ a 12. életévü­ket még be nem töltött, 150 centi­méternél alacsonyabb gyerekek számára. Az ülésnek meg kell fe­lelnie az ENSZ-EGB 4403-as elő­írásnak, amely a narancssárga emblémáról ismerhető fel. (Elő­fordul, hogy a gyártó az emblé­mát belepréseli az ülés műanyag részébe. Ilyen esetben nem feltét­lenül sárga a jelölés.) A KRESZ néhány esetben kény­telen kivételt tenni. Nem kötelező a gyermekülés használata, ha az autó gyári kialakítása miatt képte­lenség beszerelni. (Magyarorszá­gon még mindig számos olyan, a hatvanas években forgalomba he­lyezett típusú autó közlekedik, amelyben a hátsó ülésekhez nem építettek ki a biztonsági öv bekö­tésére szolgáló pontokat.) Kivé­telt jelent az is, ha a gyerek az üléshez beszerelt biztonsági öv­vel megfelelően rögzíthető. (Elég magas például, így elegendő szá­mára az ülésmagasító és a bizton­sági öv együttes használata.) Nem kötelező a gyermekülés, ha a szállított személyek számá­ból következően egy ülőhelyen két gyerek foglal helyet - a jogsza­bály lehetővé teszi, hogy egy ülő­helyen két tízévesnél fiatalabb gyerek utazzon vagy ha az egy­szerre szállítani kívánt gyerekek többen vannak, mint ahány biz­tonsági övhöz való bekötési pont található a hátsó ülésen. A jól megválasztott biztonsági autósülés hétszeresére növeli a gyerek védelmét, és ezzel életet menthet. A szakember azt taná­csolja, hogy csak olyan helyen vá­sároljunk gyerekülést, ahol szak­szerű segítséget is kapunk az el­adóktól. A gyárak felkészítik a ter­mékeiket forgalmazó szaküzletek kereskedőit. Ezek elsősorban a babafelszerelési holmikat árusító üzletek, ahol ki is próbálhatjuk a választott típust. Ha vásárolni indulunk, lehető­leg vigyük magunkkal a gyereket A babának egyéves koráig ne adjunk tehéntejet és tojásfehérjét, ugyanis a tehéntejfehérje, a to­jásfehérje a leggyakoribb táplálékallergén hazánkban. Ha van olyan családtag, aki allergiás megbetegedésben szenved, na­gyobb a valószínűsége, hogy a gyermek is érzékeny lesz ezekre a nyersanyagok­ra. Amennyiben nem fordult elő korábban ilyen betegség a családban, akkor nyolc-ki- lenc hónapos kortól már adhatunk a babá­nak savanyított tejtermékeket: kevés túrót, kefirt, sajtot. Tilos a húskészítmény! Kétéves korig semmiképpen se adjunk olyan húskészítményt a gyereknek, amely nyers, erősen sózott és fűszerezett húst és számos adalékanya­got tartalmaz. (Kerüljük a felvágottakat és a virslit is!) Elégedett a baba? Ha gyermekünk vidám, mozgása jól fejlődik, érdek­lődő és vállalkozó szellemű, nincs okunk aggoda­lomra, még ha a havi gyarapodás kicsit el is marad az átlagostól. Nem a testsúly, hanem az egészséges fejlődés a cél. és az autót is, amelyikbe be fog­juk szerelni. A gyerek mindig ül­jön bele, próbálja ki az ülést, hogy későbbi növekedését is fi­gyelembe véve meggyőződhes­sünk arról, elég széles-e az ülő­rész, elég magas-e a háttámla. Ha újszülött kortól kezdve utaztatjuk a babát, biztonsági övvel rögzít­hető gyermekhordozó bölcsőben vagy fekvő helyzetű kagylókban van a legnagyobb biztonságban. A kagylókat menetiránnyal szem­közt kell beszerelni az autó első vagy hátsó ülésére. Fontos, hogy működő légzsák­kal ellátott első ülésre semmikép­pen ne helyezzünk gyerekülést, mert a légzsák súlyos sérülést okozhat. A méretek szerinti csoporto­sítás igen sokféle lehet, de bár­hogy döntünk, mindig azt tart­suk szem előtt, hogy a kicsik számára a koruknak, termetük­nek és súlyuknak megfelelő ülés nyújtja a legnagyobb védelmet. Egyes új gépkocsik vásárlásakor feltünteti a gyártó, milyen ülést java- ^ sol. Fogadjuk el ezeket az ajánlá­sokat, mert már az ülés fejlesz­tésekor figye­lembe vet­ték az autó műszaki jellemzőit.

Next

/
Thumbnails
Contents