Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-06 / 80. szám
2002. ÁPRILIS 6., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák gróf Széchenyi István, honvédelmi: Mészáros Lázár, vallás- és közokTíz éve halt meg Isaac Asimov, a sci-fi-virtuóz REFORMKOR EREDMÉNYEI- ELSŐ FELELŐS MAGYAR MINISZTÉRIUM A tudomány területén óriási fejlődés indult meg. Csak néhányat említünk: 1837 - Irinyi János feltalálta a foszforos gyufát. 1840 - Petzval József megszerkeszti a nagy erejű objektívjét, amely a megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkenti le. 1844 - Ganz Ábrahám vasöntőmester Budán megnyitja az első műhelyét. 1846 - Megnyílt az első vasútvonal Pest és Vác között. Vízre bocsátják az első balatoni gőzhajót, a „Kisfa- ludy”-t. Megkezdődik a Tisza szabályozása. A művészetek területén: 1837 - Vörösmarty Mihály Árpád ébredése c. darabjával megnyílik a Pesti Magyar Színház. 1840 körül - Rózsavölgyi Márk vezetésével kialakítják a verbunkos stílusú társastáncokat: a palotást, a csárdást, a körmagyart. 1840 - Liszt Ferenc koncertet ad Pesten. 1844 - A Nemzeti Színházban bemutatják Erkel Ferenc Hunyadi László c. operáját. Kinevezték az első felelős magyar minisztériumot. Elnöke: gróf Batthyány Lajos. A király személye körüli miniszter: herceg Esterházy Pál, a pénzügyminiszter: Kossuth Lajos, közmunkaügyi: tatásügyi: báró Eötvös József, ipari és kereskedelemügyi: Klauzál Gábor, igazságügyi: Deák Ferenc. JELLASICS BETÖRÉSE ÉS VERESÉGE Az 1848. szeptember 16-án Kossuth elnökletével megalakult hattagú Honvédelmi Bizottmánynak feladata az ország védelmének megszervezése, az újoncozás azonnali megindítása volt, de működése semmiféle támadó jelleget nem öltött. Az ország elleni támadást a bécsiek ösztönözték, Jellasics horvát bán 35 ezer fős seregével 1848. szeptember 11-én Légrádnál átkelt a Dráván. Ekkor a magyar drávai hadseregben 26 ezer nemzetőr és sorkatona szolgált. A Pest-Buda felé törő ellenség három hadoszlopban (Teleki főherceg, Jellasics, Roth tábornok) útjába Pákozdnál Milpöck ezredes, középen Holtsche tábornok, bal szárnyon pedig Répássy ezredes egységei áÜtak. Tartalékként (itt is szerepel a történelmi név!) Teleki tábornok állt a főparancsnok Móga János (1785-1861) tábornok volt. Kihangsúlyozzuk, hogy a támadást Jellasics indította 1848. szeptember 29-én, serege minden rohama sorra kudarcba fulladt, már délután 15 órakor beszüntette a harcot és csapatait Pákozd mögé vonta vissza. Hadával fokozatosan Bécs felé hátrált, október 8-án lépte át az osztrák határt. Móga nem használta ki a győzelmét, csak 4 nap múlva indult üldözésére, mint kortársai feljegyezték „lagymatag erővel.” Mógáról megjegyezzük, hogy késedelmessége okozta a schwechati ütközet kudarcát. Leváltották, utóda Görgey Artúr lett. 1848. november 1-jén lemondott rangjáról, cserbenhagyta a szabadságharc ügyét. Ennek ellenére a világosi fegyverletétel után ötévi várfogságra ítélték. A pákozdi csata sem méreteit, sem veszteségeit tekintve (Jellasics 100, a magyarok 7 halódat és 37 sebesültet veszteűek) nem tartozik a szabadságharc nagy csatái közé. Mégis politikai hatása volt: a ránk támadók vereségét jelentette. ISASZEGI CSATA Az 1848/49-es szabadságharcunk sok dicső fegyvertényéből sorozatunkban csak egyet, az 1949. április 6-án lezajlott isaszegi csatát idézzük fel. Erre a napra Gáspár András tábornoknak Bag községet kellett volna elfoglalnia, Damjanich III. hadtestének a Királyerdőn át kellett támadnia, Aulich 1. hadteste tartalék volt. Klapka II. hadteste elfoglalta Isaszeget, de onnan kiűzték és Damjanich bal szárnya is visszavonulásra kényszerült, ezért Klapka egy dandárét küldte oda segítségül. Az osztrákok vezére, Windischgrötz csapatai egy részét Gödöllőről Damjanich jobb szárnya ellen irányította. Görgey a tartalék hadtestet megosztva a II. és a III. hadtest megsegítésére küldte, ő maga pedig a Klapka-had- test visszaözönlő honvédéit igyekezett megállítani. A parancsnokoknak a lőszerhiányra vonatkozó panaszára válaszolva, feljegyezték szavait: „Ha a gyalogságnak nincsen lőszere, van szuronya!” Végül is ezen a részen helyreállt az egyensúly. Innen Görgey Damjanich jobb szárnyára lovagolt, s kitartásra buzdította a csapatokat, Damjanich bal szárnyára pedig tíz huszárszázadot küldött támadásra. A VI. hadtest északon tétlen maradt, ezért az ellenség átkarolása nem sikerülhetett. Az idegtépő pillanatokban a bal szárnyon bevetett tartalék hadtest része és Klapka honvédéi ellentámadásra indultak és az ellenséget a Rákospatakon túli dombokra űzték visz- sza. Ehhez csatlakozott Damjanich támadása és az isaszegi csata a honvédek győzelmével ért véget. Ez volt a császári sereg első nagyobb veresége. A honvédsereg Komárom felé tört előre, s tarthatatlanná vált a császári sereg helyzete. Vissza is vonták őket Pest alól, hogy most már a császárvárost védjék. Az isaszegi csata te- remteüe meg az alapot az 1849-es győzelmes tavaszi hadjárathoz. Tíz éve, 1992. április 6-án hunyt el New York ban Isaac Asimov, a világhírű orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományosfantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Az oroszországi Petrovicsiben született 1920. január 2-án. Hároméves volt, mikor szüleivel, Judah és Anna Asimovval kivándorolt az Egyesült Államokba: New Yorkban, Brooklynban telepedtek le. Itt apja kis vegyeskereskedést nyitott, aminek vezetésébe később a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is itt találkozott először, lelkes olvasója volt az üzletben kapható magazinok ilyen tárgyú írásainak. 18 éves korában megírta első novelláját, amelynek akkor még nem volt különösebb visszhangja. Mivel érdeklődése elsősorban a természettudományok felé vonzotta, érettségi után a Columbia Egyetemre iratkozoü be, ahol ve- gyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett. 1941-ben az Astounding Science Fiction című folyóiratban megjelent a Leszáll az éj című elbeszélése, melyet azóta is minden idők legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. Az egyetem elvégzése után Asimov a bostoni egyetem tantestületéhez csatlakozott, s egy darabig mint a rákellenes szérum egyik kutatója dolgozott, majd 1955-től biokémiát oktatott. Az egyetemi munka mellett egyre inkább az írás kötötte le energiáját, s 1950-ben megjelent első regénye Kavics az égen címmel, mely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között megjelent, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) 1966- ban, mint minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozata, elnyerte a rangos Hugo-díjat, melyet később még négy alkalommal ítéltek oda neki. 1957-ben A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért elnyerte az Edison Alapítvány díját. A tudományos-fantasztikus irodalom mellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, így említésre érdemes az 1970-ben megjelent Asimov Shakespear^kalauza, vagy az 1976- os Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, mint amilyen az 1964-es A genetikai kód, Az atomnál kisebb szörny: tudományos esszék vagy a gyerekeknek írt csillagászati sorozata: Mars (1971), Galaxisok (1971), Vénusz (1981). Az 1980-as évekre kiadott könyvei száma meghaladta a kétszázat. 1984-ben a jól ismert és rendkívül népszerű Alapítvány-sorozatot folytatta Az Alapítvány pereme című regényével, majd az 1983-ban megjelent A hajnal robotjai és az 1985-ös A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte egybegyúrni az Alapítványsorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, s így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre. Életéről és gondolatairól, világ- szemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében adott számot. A hetvenes évek közepén egészsége meggyengült: előbb prosztataműtéten esett át, majd 1977- ben túlélt egy szívrohamot. Ezt követően egészsége fokozatosan romloű, s 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben meghalt. LdB—sKB— ff Im—HW1" m _____ . TI. ’i ul—KaBEB— E lső felelős magyar minisztérium (mai kifejezéssel: kormány) ■ Honvéd huszár a Bocskai huszárezredből (Biikkösi Gábor munkája) ■ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Lehet, hogy sósav helyett sóska kellett volna a főzelékbe1 Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Benus Lajosné Mátraverebély, Rákóczi u. 18. sz. Mai rejtvényünk megfejtését április 11-ig lehet elküldeni szerkesztőségünkbe. NOW« V & ___Aj DERBI FŐSZEREPLŐJE ►c ■7*1 'L újság... NEGYVEN EVE Amikor Hévízen nógrádiakkal találkoztam, cseppet sem lepődtem meg otthonos mozgásukon. - Felejthetetlen számunlüa ez az üdülés, ez a pihenés. Annak köszönhetjük ezt a tíz napot, hogy tagjai lettünk a biztosítási és önsegélyezési csoportnak - mondja Nagy Béla állatgondozó, az őrhalmi termelőszövetkezetből. Nógrádi Népújság, 1962. április 3., 7. o. Ha Tavasz kisasszony késik is, a kereskedelem ennek ellenére felkészült az igazi tavaszra. A megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat az elmúlt napokban ezekből az újdonságokból rendezte meg Balassagyarmaton is tavaszi divatbemutatóját. A számtalan szebbnél szebb ruha közül az üzletekben j lehet, sőt tessék választani. Nógrádi Népújság, 1962. április 7, 7. o. ____________HARMINC ÉVE ____________________ A rétsági gimnázium tanulói közül már többen jártak külföldön. Kirándulásaikat a szomszédos országokba szervezték, elsősorban tanulmányi jelleggel. Egy-egy ilyen utazást alapos előkészítés előz meg, amit a tanárok és diákok együttes erővel végeznek. Nógrád, 1972. április 1., 4. o. j Ünnepélyes keretek között nyílt meg a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarno- | kában a II. salgótarjáni tavaszi tárlat. A külsőségekben is megújuló Salgótarjánban otthonra lelt a kép- j zőművészet. Nógrád, 1972. április 6., 4. o. \ _______________________________________HÚSZ ÉVE__________________________________ B ármennyire is hihetetlen, akad olyan labdarúgócsapat, ahol a vártnál gyengébb eredmény láttán sem esnek kétségbe a vezetők. Hogy hol? Nagyorosziban, a Balassi Bálint Sportegyesületnél. Igaz, ott sem örülnek a vereségnek, ám a foci számukra sem jelent egzisztenciális kérdést, a sportot csupán a nevelés egyik lényeges kérdésének tekintik. Nógrád, 1982. április 2., 7. o. A hétfőn kitört tavaszi szünidőben a pásztói művelődési központban mindennap délelőtt 10-től 12 óráig és délután 14-től 17 óráig, hétfőn, kedden asztaliteniszt, asztalifocit, sakk- és tollaslabda-foglalkozást tartanak. Utazz velünk címmel földrajzi játékot, Nyomozz velünk! címmel ügyességi játékot j rendeznek. Mindennap: Ki nyer ma? irodalmi vagy zenei versenyt, mese- és diamozit tartanak. Nógrád, 1982. április 6., 8. o. j TÍZ ÉVE A múlt esztendőhöz hasonlóan az idén is szűkített költségvetést kellett készítenie a magyarnándori települési önkormányzatnak, mert a rendelkezésre álló 40 millió forintból több lényeges kérdésre nem futja. Többek között elmaradt a villany- és vízhálózat bővítése, holott mindkettőre szükség volna. Sőt előreláthatólag hitelt kell felvenni, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április 2., 3. o. Megyénkben egyedülálló kezdeményezés színtere az apró Terény község, ahol a jövő héten gyermekönkormányzatot választanak. Hazai és nemzetközi példa alapján született meg az ötlet, melynek célja, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg a demokrácia szabályait. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április 3., 3. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.