Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám
2002. ÁPRILIS 5. A Nógrád Megyei Hírlap ingyenes választási melléklete A VÁLASZTÁSOKÉRT VÁLASZTÁSI KÜLÖNKIADÁS Országgyűlési képviselő-választások: 2002 A Magyar Köztársaság elnöke a 2002. évi országgyűlési általános választások első fordulóját 2002. április 7-re, második fordulóját április 21-re tűzte ki. A választópolgárok e két vasárnapon 06 órától 19 óráig adhatják le szavazataikat abban a szavazókörben, amely értesítő szelvényükön szerepel. Az országgyűlési általános választásokon 176 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor az egyéni választókerületekben, legfeljebb 152 képviselő a megyei, fővárosi, míg legalább 58 képviselő az országos (kompenzációs) listáról kerül a parlamentbe, melynek összlétszáma így 386 lesz. A több mint 8 millió választójoggal rendelkező állampolgár közel 11 ezer szavazókörben adhatja le szavazatát. Nógrád megye - 176 ezer választó- polgárával - egy területi választókerületet alkot, melyben négy önálló ország- gyűlési egyéni választókerület (oevk) Salgótarján, Pásztó, Szécsény és Balassagyarmat központokkal) került elhatárolásra. A négy oevk-ban összesen 269 szavazókor került kialakításra, melyek mindegyikében a helyi önkormányzat által választott, illetve a pártok által delegált tagokból álló szavazatszámláló bizottságok működnek. A bizottságok mellett településenként oevk-ként, megyénként és országosan - többek között a bizottságok munkájának segítése érdekében is - helyi, országgyűlési egyéni választókerületi, területi és országos választási irodák működnek, látják el a választások technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A bizottságok, valamint a választási irodák tagjai megbízatásukkor esküt tesznek. A szavazás napján a választópolgárok - a szavazás megkezdését megelőzően - igazolják személyazonosságukat, illetve lakcímüket a szavazatszámláló bizottság előtt. Ez általában (újabb füzet formátumú, vagy kártya formátumú) személyi igazolvánnyal, valamint lakcímigazoló kártyával történhet. A személyazonosság igazolásához felhasználható még útlevél, 2001. január 1- jét követően kiállított gépjármű-vezetői engedély, sorkatonák esetében katonai igazolvány. Ez utóbbiak mellett szintén szükséges a lakcímigazoló kártya bemutatása. A lakcím külön történő igazolására csak abban az esetben nincs szükség, ha a választópolgárnak olyan régi típusú (füzet formátumú) személyi igazolványa van, amely az aktuális lakcímét is tartalmazza. A választópolgárok a szavazókörben két szavazólapot kapnak. Az egyiken az egyéni képviselőjelöltek szerepelnek (ábécésorrendben), a másikon a területi listát állító pártok kerülnek feltüntetésre (a területi választási bizottság által kisorsolt sorrendben). A választópolgár egy jelöltre, illetve egy listára szavazhat. Nógrád megye 1. sz. választókerületé ben nyolc, 2. sz. választókerületében kilenc, 3. sz. választókerületében kilenc, 4. sz. választókerületében nyolc jelölt száll versenybe a szavazatok többségéért. Területi listát kilenc pártnak sikerült állítania. (1998-ban a jelenlegi 34 jelölttel és 9 párttal szemben 42 jelölt, illetve 11 párt indult az országgyűlési képviselő-választásokon.) A választási eredmény megállapítására a szavazóhelyiségek 19 órakor történő bezárását követően kerül sor. Az előzetes adatok közzététele már a választást követő éjszaka, a választás hivatalos végeredményének megállapítása azonban csak néhány nap múlva várható. A választás első fordulója érvényes lesz, ha azon a választójogosultak több mint ötven százaléka szavazott. Ez nem jelent feltétlenül a forduló eredményességét is, hiszen ahhoz az szükséges, hogy egy egyéni jelölt megkapja az érvényes szavazatok több mint a felét. Ha ez nem így történik, akkor van szükség a második forduló megrendezésére, melynek érvényességéhez már a választójogosultak több mint egynegyedének szavazata elegendő. A második fordulóban az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta. (E fordulóban egyébként már csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát kapták, illetve - ha nincs három ilyen jelölt - a három legtöbb szavazatot elért jelölt.) Nógrád megye négy országgyűlési egyéni választókerületéből egy-egy, a területi listákról további négy - azaz összesen 8 megyei - jelölt kerülhet a parlamentbe. A területi listán megszerezhető mandátumok azonban - a szavazatok „el- aprózódottsá- gának” mértékében - „felcsúszhatnak” az országos listákról megszerezhető mandátumok közé. (Erre 1998- ban 2 területi mandátum esetében is sor került.) Ameny- nyiben az ország vala- mennyi egyéni választókerületében érvényes az I. választási forduló, akkor a listás szavazatok eloszlásáról már sikerül dönteni. (Az 1998-as választások során ezzel is meg kellett várni a II. fordulót, miután két megyében nem volt érvényes az I. forduló. Nógrád- ban az I. forduló 55,2 százalék, a II. forduló 54,7 százalékos részvétel mellett zajlott. Megyénkben egyébként a részvételi mélypontot eddig az 1990-es választások II. fordulójának 39,7 százaléka, a legmagasabb részvételt az 1994-es választások I. fordulójának 69,8 százaléka jelentette.) A választási eljárás igen bonyolult folyamatának tisztaságát számtalan garanciális elem védi. Ilyen elem a választási eljárás nyilvánossága - melynek értelmében a sajtó bármely választási bizottság munkáját figyelemmel kísérheti - a választási bizottságokba történő delegálás joga - melynek során minden jelölő szervezet figyelemmel kísérheti a szavazás és szavazatösszesítés folyamatát, illetve az, hogy a választási bizottságok tagjai, illetve a választási irodák hierarchikus rendszere kizárólag a törvényeknek alávetve, a politikai rendszertől szigorúan elkülönítetten működik. A választások tisztaságát védi a jogorvoslati rendszer, melyben a választási törvények megsértésére történő hivatkozással bárki panaszt, illetve kifogást nyújthat be a választási bizottságokhoz. A kifogásokról végső soron a bíróságok döntenek. A választási törvények betartását, betarttatását az állam 0 szükség esetén - büntetőjogi eszközökkel is biztosítja. (Megjegyzendő, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a választások során jelen vannak az EBESZ megfigyelői - képviselőik az elmúlt héten látogatást tettek többek között a Nógrád Megyei Területi Választási Irodában is.) A választás tulajdonképpeni tartalma, célja: a választópolgárok akaratának érvényre juttatása. Miután a részvétel nem kötelező, a választást akkor tekintjük igazán sikeresnek, a vélemény- alkotás akkor válik teljesebbé, az eredmények akkor tükrözik pontosabban a választók akaratát, ha a 8 millió magyar választásra jogosult állampolgár meghatározó része érzi úgy, tevőlegesen részt kell vennie saját és országa sorsának alakításában és él választójogával. Erre rendszerint négyévente, a tavaszi parlamenti és az őszi helyhatósági választásokon van módja. A választási szervek minden esetre felkészülten várják április 7-én és 21-én a szavazókörökben a választópolgárokat. dr. Barta László megyei főjegyző, a Nógrád Megyei Területi Választási Iroda vezetője
