Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

2. OLDAL RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE 2002. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Klub alakult RÉTSÁG. A művelődési köz­pont legújabb kiscsoportjaként megalakult egy videoklub a nyu­gat-nógrádi kisvárosban. A kör célja, hogy megörökítse a város jeles eseményeit, hogy tagjainak fejlődési lehetőséget biztosítson, s nem titkolt távlati célja az is, hogy kísérletet tegyen alkalmi helyi kábeltévés adások elindítá­sára. Amatőr technikával bár, de néhány kísérleti tudósítás már el is készül egy-egy rangos ese­ményről, ezeket a közeljövőben mutatják be. ■ Az egykori Mostohafalva Nógrád megyéből három köz­ség szerepel abban a száz ma­gyar falut bemutató sorozat­ban, amelynek gazdája a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. A nógrádi kiválasztottak: Horpács, Hollókő és Drégelypalánk. A napokban mutatták be a Horpács című könyvet, amelynek írója Praznovszky Mihály, a köte­tet Horváth István szerkesztette. Molnár Zoltán, a község polgár- mestere e kötettel fogadott ben­nünket és elmondta:- Nagy örömmel lapozzuk a könyvet, amelynek elkészítését hatalmas gyűjtő­munka előzte meg. Külön örülünk a sok, jó minőségű régi fo­tónak. Érdekes ada­tokkal találkozunk a kötet olvasásakor, amelyekről csak hal­lomásból volt tudo­másunk. Kiderül eb­ből, hogy miért ne­vezte községünket Nagy Iván Mostoha- falvának és az is, hogy községünk ak­kori tanácsa azzal a kérelemmel fordult a megyei végrehajtó bi­zottsághoz, hogy az író halálának 50. évfordulóján, 1960. május 29- én Mikszáthfalvára változtathas­sák meg Horpács nevét. Ez ügy­ben állást foglalt a falugyűlés is, ám a névváltoztatási folyamat el­akadt.- Ilyen könyvet Horpács nem tudott volna saját erőből elkészíte­ni - fűzte hozzá Molnár Zoltán, akit a falu vezetőjeként az is büsz­keséggel tölt el, hogy bekerültek abba a százas körbe, amelyet az ország összes falujából válogattak ki a szerkesztők. Horpács olyan települések tár­saságában szerepel, mint Isaszeg, Monok, Nagyeenk, Ópusztaszer, Pákozd, Szatmárcseke és Alcsútdoboz. A település első írásos emléke 1255-ből való. A Szlovák Nemzeti Könyvtárban őrzött forrásban „terra Horpach” néven fordul elő, azaz Horpács földjeként írják le. Az oklevélben mindössze arról van szó, hogy bizonyos Angelica, Theodor leánya, egy nógrádi vár­jobbágy özvegye a hitbizomány­ba kapott földet ez évben öt már­káért eladta egy Both nevű Somlyói ispán­nak. Bevezetőjében a szerző, Praznovszky Mihály így fogalmaz: Horpács valójá­ban nem is minősít­hető palóc falunak, miként például Rimóc, Őrhalom. Nincsen nagy, hegy­re épített erőssége, mint a drégelyiek­nek, a nógrádiaknak vagy a szandaiak- nak. Nincsen kima­gasló értékű műem­léke. Elkerülte a horpácsiakat a vasút és az országos főút. Vására­ik, piacaik nem voltak. A horpá- csiak egyszerűen megélték a tör­ténelmet. De mindvégig megma­radtak. Minden pusztítást kihe­vertek, házaikat újraépítették, földjüket újra bevetették. Sorsuk és jelenlétük ezt a nemzetet meg­tartó erőt és hitet sugallja az utá­nunk következő nemzedéknek. ___________________________p M olnár Zoltán polgármester a kötettel _ ■ Készülnek az apák napjára Horpács önkormányzatának idei tervei között van még a köz­ség szépítése, ezért parkosítani, fásítani szeretnének. Pályázati pénz bevonásával tervezik a kö­zösségi ház felújítását, valamint a fűtés korszerűsítését az orvosi rendelőben, ami azt jelenti, hogy áttérnek a gázfűtésre. Útfelújítás­ra is adnak be pályázatot, így asz­faltozzák le az Úttörő utat, ami a falu leghosszabb útja. Ennek megvalósításához 30%-os önerőt kell biztosítania az önkormány­zatnak. Ez egymillió forintot je­lent a 300 méteres szakasz figye­lembevételével és ezt az összeget nem könnyű kigazdálkodni a mindössze 12 millió forintos költ­ségvetésből. Molnár Zoltán polgármestertől megtudtuk, folytatják a sikeres rendezvényeket, így szeptember közepén lesz a falunap, amikor Horpács címerét és zászlaját avat­ják majd fel. A településen Ivó napján ünnepük a horpácsi apák napját, ez évben erre másodszor kerül sor májusban, az anyák na­pi ünnepség után két héttel. t Kiállítás Rétságon Ismerősként köszöntötte a festőművészt a megnyitó valamennyi résztvevője, hiszen bár Németh Árpád jó másfél évtizede Vácott él és alkot, a baráti szálak továbbra is Rétság térségéhez kötik. A diósjenői születésű művész sokáig dolgozott a kisváros kulturális életének irá­nyítójaként. Rétsági kiállítását egyfajta kettősség jellemzi. Újra felfedezhetjük a képeken keresztül a barokk Vác hangulatát, a Dunakanyar csodás tájait, de ízelítőt kaphatunk a művészi útkeresés egyéni látásmódja által vezérelt törekvéseiről is. A kiállítást az egykori iskolatárs - Mo­csári Gergely, Rétság város alpolgármestere - köszöntője után Bretus Imre, a váci Duna pArt Galéria művészeti vezetője nyitotta meg, s mint már annak hagyománya van Rétságon, Dobai Szabolcs hegedű- művész játéka tette színesebbé. A művelődési központ kezdeményezéséhez kapcsolódva Németh Árpád Rétság városának ajándékozta egy festményét. _______■ N ógrád község a fordulat évét éli Épül, szépül, gyarapodik a falu. A beruházás után helyreállítás következik____________________________________ fotó. rigó t. P iroska János, Nógrád község polgármestere azt mondja, hogy a 2002-es év a fordulat éve lesz az ősi település történetében. Ugyanis Nógrád, Diósjenő és Berkenye községek szennyvíz- beruházásának megvalósítását március 12-én kezdték meg a munkaterület átadásával. A csa­torna tehát már folyamatosan épül mind a három településen. A szennyvíztisztító telep építése pedig várhatóan április végén, május elején kezdődik el a Nóg­rád és Diósjenő közötti területen. A közös munkák bonyolítását a nógrádi önkormányzat vállalta fel, ami ugyancsak nem könnyű feladat. A beruházás becsült ér­téke kétmilliárd forint, ami je­lentős összeg. Ez a program el­tér az eddigi beruházások gya­korlatától, hiszen klasszikus ér­telemben vett állami támogatást ez az összeg nem tartalmaz. A három önkormányzat egyéb for­rásokból teremtette meg hozzá a szükséges pénzügyi hátteret. Arra a kérdésre, hogy mind­ezt miből, arra a polgármester azt válaszolta, hogy egyrészt a lakosság támogató erejéből. Ez a kilencven százalékot is meg­haladó lakossági részvételi ará­nyon keresztül hűen tükrözi en­nek a programnak a létjogosult­ságát. E mellett a lakosság által befizetett havi ezer forint lakos­sági támogatásból, amelyet tíz éven keresztül fizetnek be. Az időközben megalakult víziköz- mű-társulat - melynek hatálya kiterjed a három önkormányzat teljes területére - az általa fel­vett hitelből, s arra az egyedi konstrukcióra támaszkodnak, amit ökotám rendszernek ne­veznek. Piroska János elmagyarázza, hogy az ökotám rendszer egy olyanfajta konstrukció, ame­lyen keresztül azok az önkor­mányzatok kapnak segítséget, akiknek valamilyen ok folytán nem vált lehetségessé a klasszi­kus értelemben vett csator­naprogramot megvalósítani. Ugyanis a klasszikus megoldás­nak törvényben rögzített szabá­lyai vannak, hogyan, mikor és milyen feltételekkel pályázhat egy-egy önkormányzat, egy- egy társulás vagy térség. Ez Nógrádra nézve is igaz. Az ön- kormányzatnál lévő irathalmaz tükrözi, hogy az eddig lehetsé­ges valamennyi pályázatot megpróbálták, sajnos számuk­ra negatív volt mindegyik elbí­rálás. A munkák kivitelezője a fő­városi székhelyű Geotor Kft. A jogszabályoknak megfelelően a közbeszerzési eljárásban ez a cég nyerte el a munkát. A mun­kák befejezését illetően a pol­gármester nagyon optimista, de mások is és bíznak benne, hogy a Jézuska mind a há­rom településnek meghozza a csatornát. Ezáltal nemcsak Nógrád község válik összkomfortossá a közművek tekintetében, ha­nem az eddig mostohagye­rekként kezelt délnyugat­nógrádi térség három legjob­ban látogatott települése válik korszerűbbé. Köztük a rang­sorban talán a negyedik leg­nagyobb lélekszámú telepü­lés Diósjenő, amely idegen- forgalmilag is kiemelt terület a maga 2800 lakosával, a több mint háromszázötven éve megyeszékhelyként és me­gye névadóként szereplő Nógrád község az 1500-as lé- lekszámával és nem utolsó­sorban Berkenye a több mint hatszáz főnyi lakosával. Ez összességében azt jelenti, hogy ötezer lakost és kétezer ingatlant érint. Nógrád község idei költ­ségvetése nem sokban tér el azoknak az önkormányzatok­nak a költségvetésétől, amelyek hozzájuk hasonló lélekszám- mal, intézményi hálózattal ren­delkeznek. Az eltérést csak az jelenti, hogy egy-egy helyen mi­lyenek a helyi bevételi lehetősé­gek. Ezért is fontos számukra, hogy ez az utolsó, legköltsége­sebb közművük elkészüljön, mert úgy látják, hogy ezáltal munkahelyek lehetőségét te­remthetik meg és lerakják az alapjait annak, hogy a későbbi­ek folyamán ne csak a szűk álla­mi támogatásra támaszkodhas­sanak, hanem a helyi bevételi forrásaikra is számíthassanak. Piroska János abban bízik erősen, hogy ez az esztendő a fordulat éve lesz nemcsak orszá­gosan, hanem községük életé­ben is, amikor ők és a társközsé­gek teljes körű infrastruktúrával rendelkeznek. PADÁR ANDRÁS „Azért jöttem el főorvos úrhoz, mert meggyógyította a nagyapámat” Régen a tuberkulózis népbetegség volt hazánkban. Az egész­ségpolitikai intézkedések hatására a hatvanas évektől fokoza­tosan csökkent a megbetegedések száma és mélypontját a rendszerváltás idején érte el. 1990-től ismét egy lassú növeke­désnek lehettünk tanúi, majd a '90-es évek végén ismét mér­sékelt csökkenés tapasztalható.- Mivel magyarázható a beteg­ség ilyen megnyilvánulása, mi­ként lehet meggátolni a további növekedést? - kérdeztük dr. Lukács Lászlót, a balassagyar- mati dr. Kenessey Albert Kórház- rendelőintézet rétsági tüdőgon­dozó intézetének vezető főorvo­sát, akit Rétság város képviselő­testülete nemrégiben Pro Urbe- díjjal tüntetett ki.- A korábbi népbetegség­szintű gyakoriság a hatvanas években bevezetett általános la­kosságszűrés, másrészt a kötele­ző védőoltások eredményeként kezdett jelentősen csökkenni. Az úgynevezett szűrőbuszok az egész országban járták a telepü­léseket, így a rétsági járás falvait is. Ezt a korszakot a tüdőszűré­sek menetrend szerinti megszer­vezése és a lakosság nagyfokú fegyelmezettsége, a szűréseken való igen magas megjelenési arány jellemezte - utal tömören a tuberkulózist kísérő jelentő­sebb időszakokra dr. Lukács László főorvos.- Ön miben látja annak okát, hogy a tbc-t az előbbi 20-30 év kiemelkedő eredményei ellenére sem sikerűt felszámolni és az ma is aktuális, az egyént és tár­sadalmat egyaránt veszélyeztető betegségként keü kezelni?- Részben az előbb mondot­takkal, illetve, hogy a jól szerve­zett betegfelkutatás és a megfele­lő hozzáállás tekintetében sajnos változások következtek be az utóbbi 10-15 évben. Romlott a szervezési tevékenység, megvál­tozott a lakosság szemlélete, így egyre kevesebben mennek a szű­résekre és ehhez hozzáteszem, hogy a távolmaradókkal szem­ben szankciókat alkalmazni egy­szerűen nincs lehetőség. Az úgy­nevezett rendszerváltás magával hozta a lakosság széles rétegei­nek elszegényedését, tíz- és száz­ezrével kerültek munka és kere­seti lehetőség nélkül az utcára. A rosszabb szociális miliőben pe­dig mindig magasabb a TBC megjelenése, az anyagi gondok tehát hamarosan megjelentek az egészségügyi statisztikában is.- Tudomásom szerint a köte­lező szűrés ma is érvényben van.- Ez valóban így van, ennek el­lenére sajnos nem tudunk ér­vényt szerezni a rendelkezések­nek. A megelőzést szolgáló előírá­sok fellazultak. Gyakran találko­zunk olyan véleményekkel is, hogy ez a probléma már nem olyan nagy, így nem is kell vele in­tenzíven törődni. E tényezők ve­zettek oda, hogy míg 20-30 éve a la­kosság 85-88 száza­léka vett részt a szű­réseken, ma ez az arány 50 százalékra csökkent. A rétsági gondozók ellátási körében most is évente 10-14 beteget fedezünk fel. A probléma súlyát sze­retném azzal is pél­dázni, hogy egy új, fertőzőképes beteg igen rövid idő alatt akár 20 személyt is megfertőzhet. A tbc-s beteg meggyógyulása ma is, és mindenütt a világon, igen hosszú idő, minimálisan 10-12 hónapot vesz igénybe. A végleges gyógyuláshoz elengedhetetlen a beteg szakszerű ellátása, gondo­zása, ugyanakkor részéről a meg­felelő kollaborációs készség, a gyógyszerek pontos és kellő ideig szedése, az orvosi utasítások tel­jes betartása szükséges.- Hogyan érintette főorvos urat a kitüntetés?- Meg kell, hogy valljam, az elismerés e formája váratlanul ért, nagyon meglepett, hogy a város vezetése gondolt rám. Úgy vélem, hogy a személyemnek szóló kitüntetés érinti közvetlen munkatársaimat és szakmai se­gítséget nyújtó kollégákat is, akik nélkül hivatásom gyakorlá­sa elképzelhetetlen lenne. Eb­ben benne van azon sok-sok ezer beteg bizalma is, akiket pá­lyám során volt al­kalmam megismerni és segíteni, akik kö­zül olykor egy-egy páciens azzal kezdi mondandóját, hogy: „azért jöttem a főor­vos úrhoz, mert meggyógyította a nagyapámat...” A képviselő-testü­let a Pro Urbe-díj odaítélését szolgáló előterjesztésében többi között ez áll: „38 éves pályafutása során mindvégig a nagyfokú gondos­ság, lelkiismeretesség, a precíz munka, a betegekkel való oda­adó törődés és türelem vöt a jel­lemző, a kiváló szakmai felké- szütsége mellett emberséges ma­gatartásával métán vívott ki ál­talános elismerést szűkebb és tá- gabb környezetében, betegei kö­zött egyaránt. ” Az általunk ismert lakossági vélemények egybehangzása sze­rint jó helyre került az elismerés. Ebből az alkalomból cégünk, a Nógrádi Média Kiadói Kft. továb­bi sikereket kíván önnek és az ál­tala vezetett kollektívának! V. K. A főorvos úr fiatalabb korában ____________________■ NÓGRÁD É HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHIR Rt. és akiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlapkiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , Az4j<(íl , * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j «V. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! lariwaútM^MkiuiiL KÖZÉLETI NAPILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents