Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP pascto 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ Kis matematikusok sikere Segítenek letörölni a könnyeket A bűnügyek áldozatait támogatja a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Szomorú hír volt a múlt év október 8-án történt eset, amikor orvo­si segítség elmulasztása miatt a szécsényi albérletében meghalt a 31 éves D. A., aki egy kislányt hagyott árván. A leszázalékolt nagy­szülők magukhoz vették az unokát és állták a temetés költségeit, de bajukkal nagyon magukra maradtak. Gondjaikkal íelkeresték a három éve működő balassagyarmati áldozatvédelmi irodát, melynek vezetője, Vass Miklós felajánlotta a segítségüket. A Nobel-díjas tudós, Szent- Gyötgyi Albert gyermekkorát ép­pen szűkebb hazánkban élte meg. A Terény és Szanda között meghú­zódó Kiskérpusztáról indult világ­hírű természettudós vallotta, hogy: „egy ország legnagyobb vagyona az emberi tehetségben rejlik.” Ma­gyarország lélekszámúhoz viszo­nyítva sok tudóst adott a világnak, akik visszaemlékezéseikben hálá­val gondoltak egykori iskolájukra. Az ifjúság adottságainak fejlesz­téséhez, a tehetség kibontakozta­tásához hosszú évtizedek óta az egyik leghasznosabb „segédesz­közt” a tanulmányi versenyek nyújtják. Magyarországon például csak a matematika területén 43 or­szágos versenyt rendeznek, közü­lük is a legnépszerűbb a Zrínyi Ilo­na matematikaverseny, amelyen ez évben 66 ezer diák vett részt. Nógrád megyében idén 13. alka­lommal került megrendezésre, Talált tárgy Becsületes emberek révén eljutott szerkesztőségünkbe egy bőrcsíkokból összevarrt kis méretű szütyő, ami némi fémpénzt és apróságokat tar­talmaz. Tartalmából következ­tetve feltehetően kislány tulaj­dona volt, aki Salgóbányán ve­szítette el húsvétvasámap dél­után. Reméljük, hogy gazdája olvassa a hírt és a Nógrád Me­gyei Hírlap titkárságán átvehe­ti jogos tulajdonát. melynek szervezését, lebonyolítá­sát a balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola vállalta. Az iskola, illetve egyik jogelőd intézménye az, amelyikben úttörő módon im­máron közel két évtizede működik a matematika tagozat, melynek a kezdetektől fogva napjainkig egyik „lelke” Jónásné Menyi Ildikó taní­tónő. Nógrádban a legjobb ered­ményt idén is éppen a Szabó Lőrincz Általános Iskola érte el. A 3. és 8. osztályos korosztályok kö­zött kiírásra került versenyen a harmadikos évfolyamon Pazsiczlá Gábor, a balassagyarmati Kiss Ár­pád Általános Iskola, a negyedikes évfolyamon Kovács Boldizsár, a Szabó Lőrinc Általános Iskola, az ötödikesek között Juhász Gábor, ugyancsak a Szabó Lőrinc Általá­nos Iskola, míg a hatodikosoknál Szerencsi Tünde, a salgótarjáni Ko­dály Zoltán Általános Iskola, a he­Országos hegymászó-találkozót rendeznek április 19-21. között Mátrakeresztesen a mátrai mászó­iskolában. A tavaszi hegymászó­találkozó néven meghirdetett ver­senyt a salgótarjáni és a balassa­gyarmati hegymászóklub rendezi, folytatva az öt éve megszakadt ha­gyományt. A háromnapos ver­senyre mintegy száz versenyzőt és számos érdeklődőt várnak az or­szág minden részéből. A hegy- és sziklamászó- verseny mellett expe- díciós mászóverseny is színesíti a tedikes korosztálynál Marton Pé­ter, a Szabó Lőrinc Általános Isko­la, valamint a nyolcadikos évfolya­mon Mucsina Gábor, a pásztói Dó­zsa György Általános Iskola tanu­lója végzett az első helyen. A napokban került sor az or­szágos verseny megrendezésére, melynek Kecskemét városa adott otthont. A verseny rangjához mél­tóan a megnyitó eseményére a Ka­tona József Színházban került sor. A díjkiosztón évfolyamonként az első 20 tanulót jutalmazták. Nóg­rád megyéből Mucsina Gábor, a nyolcadikos korcsoportban orszá­gosan 14., (8 ezer 196 induló kö­zül), Kovács Boldizsár pedig a ne­gyedikesek között 18. helyezést ért el (12 ezer 35 induló közül.) A két nógrádi ifjú matematikus felkészí­tő tanárai voltak: Klacskó Józsefné (Pásztó) és Jónásné Petényi Ildikó (Balassagyarmat). viadalt. Ennek során különböző nehézségi fokozatokban sziklán kell mászni szuper finálé jelleggel és az expedíciózás azt jelenti, hogy egyforma súlyú hátizsákkal azo­nos távolságot kell megtenni eb­ben a versenyszámban a hegyen. Várhatóan igazi sátortábor alakul ki a verseny helyszínén, mert az el­helyezést és az ellátást mindenki maga oldja meg. A szervezők a szombat estét az ismerkedésre szánják a közös bográcsozás tüze mellett.____________________*z.i A napokban a balassagyarma­ti irodában a nehéz helyzetbe ju­tott család támogatására 180 ezer forint segélyt nyújtott át a lányát elvesztett édesanyának Kereszt­úri András, a Fehér Gyűrű Köz­hasznú Egyesület elnöke. Együttérző szavaiban kitért arra, hogy mint bűncselekmény áldo­zata hozzátartozójának, kiegé­szítés címén jutott ez a támoga­tás. Ezzel a Fehér Gyűrű áldozat­védelmi szervezet munkája nem zárul le, mert megpróbálnak sze­rény lehetőségeik szerint még se­gíteni az árván maradt kislány­nak és a nagyszülőknek. Erre azért is van remény, mert az 1989-től működő magyarországi Fehér Gyűrű, amely 1992-től tag­ja az európai áldozatvédelmi fó­rumnak, egyre szélesebb körű segítséget tud adni, köztük anya­giakat is. Az állam egyre növek­vő mértékben támogatja a bűn- cselekmények áldozatait, amely uniós elvárás. Az országban nyí­ló irodák sorában működik a ba­lassagyarmati áldozatvédelmi iroda, ahová számos bajba jutott ember fordult már tanácsért. Ez a segítség az édesanyját elvesztett kislánynak szól és a lányukat vesztett szülőknek, hogy ezzel is kisebbítsék ezt a szörnyű bajt. A bűncselekmények okozta valamennyi könnyet nem tudjuk letörölni, de segítünk, hogy keve­sebb legyen - mondta az egyesü­let országos elnöke. A tragikus esemény október 7- én történt és az ügyben először ál­lamigazgatási eljárást rendeltek el. A boncolási jegyzőkönyv és az orvos szakértői vélemény szerint a 31 éves nő természetes halálát heveny, gennyes vese- és veseme- dence-gyulladás talaján kialakult toxikus sokk okozhatta, azonban az élete kellő időben történt szak­szerű orvosi ellátás esetén meg­menthető lett volna. A lefolytatott nyomozás alapján bíróságra ke­rült az ügy, de az eset áldozatán, az árván maradt gyermeken ez nem segített. A leszázalékolt nagyszülők nevelik tovább, akik számára örökre szívfájdító lányuk elvesztése. Ebben a helyzetben fordultak a balassagyarmati áldo­zatvédelmi irodához segítségért, amelynek intézkedése hathatós­nak bizonyult. Az egyetlen lányát elvesztett édesanya meghatottan köszönte meg az egyesület segít­ségét. Szólt arról, hogy amióta náluk van az unoka, egyetlen fil­lért sem kaptak még utána, pedig most hármójukra hatvanezer fo­rint jut havonta.- A lányom sírjánál azt mond­tam, hogy az unokámat fel fogom nevelni. Ennek érdekében fordul­tam bírósághoz, mert úgy érzem, kötelességem az árván maradt kislány védelme. Bajunk okozójá­tól kérjük a temetés, a síremlék költségeit, mellette havi 10 ezer forint járadékot a kislánynak és tízmillió forint egyösszegű, nem vagyoni kárpótlást. Nekünk szü­lőknek és a testvérének, Flórián­nak is kárunk keletkezett, és ezért egymillió forint nem vagyoni kár­pótlást kérünk az orvosi ügyeletet működtető kft.-től és a mulasztott orvostól. Sajnos, hogy ezt kell ten­nünk, bár ne került volna erre sor soha... A doktor úrral még nem ta­lálkoztam - mondta a lányát el­vesztő anya.- Az áldozatvédelmi irodával kapcsolatban mindenkinek azt ja­vaslom, aki bűncselekmény áldo­zata lett, bizalommal forduljon hozzájuk, mert itt segítséget kap­hatnak, ami nekünk is nagyon jól jött. A szerencsétlenül járt lá­nyom ügyében pedig levelet írtam az egészségügyi miniszternek is, hogy mik történnek manapság és tanuljanak belőle, hogy ilyen eset többet ne forduljon elő... SZABÓ ENDRE M.B. Tavaszi hegymászó-találkozó Félidőben a területfejlesztési koncepció megvalósítása (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági, területfejlesztési intéz­mény, cég vezetője, aki hivatalból foglalkozik a területfejlesztéssel. A megnyitó előadásból is kitűnt, hogy a tanács az elmúlt öt évben - nagyon tudatosan - a hangsúlyt a megye gazdasági alapjainak rendbetételére és a foglalkoztatás jelentős bővítésére fektette. Ezek alátámasztására a termelő infrast­ruktúra megerősítése kapott prio­ritást. Az ipari szerkezetváltás meg­kezdődött, ütemesen halad, bár az egyes kistérségek között jelen­tős a különbség e téren. A terme­lő infrastruktúra fejlesztésében a legnagyobb előrelépés a települé­sek gázellátásában és a szenny­vízkezelésben történt, előbbi ese­tében 93, utóbbinál 50 százalé­kos a kiépítettség. Elhangzott, hogy a közúti fejlesztések nem elégségesek, a vasút állapotában pedig számottevő változás nem történt. A foglalkoztatás terén ör­vendetes a több ezer új munka­hely, ugyanakkor más területen az elbocsátások rontották az egyenleget. Az agráriumban egy­szerre volt tapasztalható pozitív és negatív elem. Kritikaként fo­galmazódott meg, hogy az ide­genforgalomban meghatározó fejlődésről nem beszélhetünk, vonzerőt fokozó új attrakciók összességében nem jelentek meg. Jó jel a külföldi befektetések növekedése, és ez különösen az elmúlt évben volt szembetűnő. NÓGRÁD, A „ZÖLD MEGYE”- Miként vélekedtek a résztve­vők, közöttük is dr. Kathrin Peters, a társrendező SQW cég projektvezetője?- Igen aktív beszélgetés bonta­kozott ki. Dr. Kathrin Petersnek két éve módja van közelről tanul­mányozni megyénket. Következ­tetései alaposak voltak, bár akad­tak olyan megállapításai is, ame­lyekben nem feltétlenül kell, hogy egyetértés legyen. Előadásá­ban elsősorban a vállalkozói készség elterjedését hiányolta, amire többen is visszatértek a vi­ta során. Némi magyarázatot ad­hat erre az a körülmény, hogy a megye gazdaságát korábban a nagyvállalatok határozták meg. A lakosság azt szokta meg, ebből eredően kevesebb gyakorlatot szerzett a privát szféra működé­séről. Nagyon fontosnak tartotta az élelmiszeripar fejlesztését, s felhívta a figyelmet a minőség jö­vőbeni javítására. Piacképes ter­mékekre van szükség, s legalább ennyire fontos a marketing szere­pe az értékesítésben. Megállapí­tásai között szerepelt, hogy a Sapard kevésbé volt hatékony, mint a magyar támogatási rend­szer. Úgy vélte, hogy rendkívül kedvező a megye idegenforgalmi potenciálja, de nem jó az ezzel kapcsolatos marketing sem, s nem elégségesek a fejlesztések sem. Szorgalmazta egy idegen­forgalmi stratégia kidolgozását. A foglalkoztatásban kiemelte Szécsény kistérség problémáját, amit az általa jónak vélt adottsá­gok nem indokolnak. A feladatok sorában dr. Kathrin Peters első helyre tette a közlekedésfejlesz­tést, bár itt hozzátette, hogy ta­pasztalatai szerint Nógrád megye nem tudja forgalmi adatokkal alá­támasztani a közlekedés fejlesz­tési igényét. Megállapította, hogy a környezet minőség javult, ugyanakkor a lakosság környezet tudata nem elég fejlett. Javasolta, hogy váljon megyénk az ország „zöld megyéjévé”. Nagy lehetősé­get lát a kultúra fejlesztésében is. A hozzászóló szakemberek az ál­lítások nagy részét erősítették. FELKÉSZÍTÉS, FEJLESZTÉS- Említene néhány elhangzott véleményt?- Laky Ildikó, a Terra Stúdió Kft. ügyvezetője kifejtette példá­ul, hogy néhány gyár esetében (SAC Rt., St. Glass Rt.) megkésett a privatizáció. Az agráriumban nagy a tőkehiány, s alacsony az önkormányzatoknál maradó for­rás. Megállapította, hogy a megye külső megítélése lényegesen ked- veződenebb, mint a valós helyze­te; ezzel támasztotta alá a marke­ting fontosságát. A versenyképes­ség érdekében nemcsak ő, de va­lamennyi tervező fontosnak ítélte a közlekedés javítását, verseny- képességünk növelése érdeké­ben. Hasonlóan fontos a munka­erő felkészítése, képzése, s emel­lett a kutatás és fejlesztés erősíté­se. Többen a határ menti együtt­működésben rejlő lehetőségeket is megemlítették. Bajnai László, az SCET Magyarország Rt. fej­lesztési igazgatója a hangsúlyt a vasúti és közúti közlekedés fej­lesztésére helyezte, itt azonban vita alakult ki, hiszen pl. dr. Ne­mes Nagy József, az ELTE tan­székvezetője nem azért véli szük­ségesnek az észak-déli közleke­dési folyosó korszerűsítését, mert ez a tranzitforgalmat növeli, ha­nem azért, mert a megye megkö­zelíthetőségét javítja és javítja az együttműködést a határ menti szlovák területekkel. Sokan fel­hívták a figyelmet arra is, hogy az észak-déli közlekedés fejlesztése mellett a kelet-nyugati irányú kapcsolatot is javítani szükséges. Paróczai Péter, a PSZF salgótarjá­ni intézetének adjunktusa a me­gyei marketing fontosságát húzta alá. Brunda Gusztáv, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány igazgatója jónak tartotta a konfe­rencia összehívását, és javasolta, hogy alakuljon át e szakértői kör állandó bizottsággá, s tanácsaival segítse a megyei tervezőműhe­lyek munkáját. Sallai Anna, a VÁTI Kht. iroda­vezetője arra hivatkozott, hogy a tervezőknek kevésbé kellene már foglalkozni a helyzet értékelésé­vel, mert az nagyon alaposan, sokoldalúan megtörtént már, sokkal inkább a konkrét fejleszté­si lépésekre kellene helyezni a hangsúlyt. Fontosnak tekintette a települések arculatának színesíté­sét, mind az itt élők, mind az ide látogatók szempontjából. A sal­gótarjáni származású Jusztin Va­léria, a VÁTI munkatársa a regio­nális programokhoz, tervezéshez való hangsúlyosabb kötődést szorgalmazta. Szerinte is javítani kellene a kelet-nyugat irányú közlekedési kapcsolatokat. Hasz­nálta azt a kifejezést: „pszichikai elérhetőség”, amely alatt ő is a te­lepüléskép javítását, a rekreációs lehetőségek fejlesztését értette. MEGYEI PROGRAMOKAT!- Volt-e olyan észrevétel amely a humán infrastruktúrára vonat­kozott?- Többen említették azt is, hogy helyben több felsőoktatási lehetőség alakuljon ki. Ehhez a kérdéshez számos egyetemi és főiskolai képviselő szólt hozzá. Általánosságban úgy vélekedtek, hogy annak csekély a lehetősége, hogy a közeljövőben egy új egye­temet, vagy főiskolát lehessen a megyénkbe telepítem. Ugyanak­kor megvan rá az esély, hogy a PSZF-en új karok induljanak, vagy hogy a gödöllői Szent István Egyetem kihelyezett oktatást építsen ki Balassagyarmaton, vagy Salgótarjánban. Ez lehetősé­get biztosítana a határon túli ma­gyarság oktatásának bekapcsolá­sára is. Tamási Ildikó, a megyei munkaügyi központ igazgatója a foglalkoztatás javítását célzó kon­cepció elkészítését szorgalmazta. Ehhez megyei programok kelle­nek, a foglalkoztatást és a szak­képzést összehangoltan kell meg­szervezni. Dr. Kocsis Károly, a Szent István Egyetem professzora a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztését súlyponti kérdés­ként kezelte. Úgy gondolja, hogy a megyei programok csakis a re­gionális és a nemzeti programok­kal együtt maradhatnak állva, s a kihelyezendő oktatás keretében célszerűnek tartaná az európai is­meretek tanítását. Fráter István, a Nógrád Megyei Állami Közútke­zelő Kht. igazgatója többek kö­zött arra mutatott rá, hogy az út­fej lesztési tervek rendelkezésre állnak, a kormányhatározat pedig biztosítja, hogy elsősorban az észak-déli irányú fejlesztések megvalósuljanak. Hütter Csaba volt mezőgazdasági miniszter ugyancsak kiemelte a kelet-nyu­gati közlekedési összeköttetés korszerűsítésítésének szükséges­ségét. Kedvezőnek értékelte az agrárium fejlődését jelző ültet­vénytelepítési kedvet, az öntöző­tavak létesítését, a hűtőházak szaporodását, ugyanakkor azt ta­pasztalja, hogy hosszabb idő alatt nem fordítottak kellő súlyt a talaj termőképességének megőrzésé­re. Az EU-csatlakozással össz­hangban közel egymillió hektár földet kell kivonni a termelésből, s ennek meg kell találni a haszno­sítási lehetőségeit. Ő az erdősítést és a gyepgazdálkodást említette alternatívaként és szorgalmazta az ún. sétálóerdők létesítését, ami egyúttal a rekreációs lehetősége­ket is bővítené. Nemes Nagy Jó­zsef professzor hozzászólásában a kooperáció, a koordináció és a kohézió hiányosságait emelte ki. NEW CASTLE KILÁBALT...- S milyen tapasztalatokat szerzett megyei tartózkodása so­rán Peter Southern az SQW má­sik szakértője?- Ő északkelet-angliai tapasz­talatokat osztott meg a résztve­vőkkel. New Castle és környéke 15 évvel ezelőtt hasonló helyzet­ben volt, mint Nógrád. Ott sike­rült kilábalni a gazdasági válság­ból. Felhívta a figyelmet, hogy a programok ott is és nálunk is csak úgy valósulhatnak meg, ha ebben nagyon hatékony állami források is megjelennek, a folya­mat központi segítségnyújtással párosul. Erősen fejlesztették Angliában az oktatást. Testre szabott képzések indultak, s nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy erősítsék a kultúrát. A Shakespeare Royal Theatre évente kétszer bemutatót tartott New Castle-ben, s ezeket regio­nális forrásból finanszírozták. Mára négy új egyetemet építet­tek fel. Kiépült a műszaki infrast­ruktúra, megerősítették a közle­kedési kapcsolatokat, repülőtér valósult meg. Úgy gondolja, hogy a folyamatban aktívaknak kell lenniük a politikusoknak is, és azoknak a professzionális szakmai szervezeteknek is, ame­lyek a területfejlesztéssel foglal­koznak. A marketingnek ezek­ben igen fontos szerep jut. Nóg- rádnak jó esélye van arra, hogy hazánk „zöld megyéje” legyen, erősítette ezzel kolléganőjét. Vé­gezetül a kistérségeket értékelte tapasztalatai alapján. A tanács­kozáson Sára János, az FVM képviseletében elmondta, hogy jelentős változás ment végbe a megyében 1997-től. Ezt egy kí- vülálló jobban érzékelheti, mint aki itt él. A stratégiai célok jók voltak, helytállóak ma is. A me­gye viszont önmagában kicsi, ezért nagyon fontos a regionális együttműködés, ezen belül is a szlovák-magyar eurorégiós kap­csolatok szilárdítása. ELSŐ A KÖZLEKEDÉS! Végezetül Francsics László, az országos területfejlesztési központ régióigazgatója, a ta­nácskozás levezető elnöke az elért eredményeket jelentősnek nevezte. Ő is aláhúzta, hogy nem kell a megyének új kon­cepciót gyártani, hanem a hang­súlyt máshová kell helyezni. Ezen belül is a közlekedési inf­rastruktúra javítását szorgal­mazta. A jövő fő kérdése az ok­tatás, a képzés szélesítése, mi­nőségének az emelése, s ugyan­csak fontos a megye imázsának a növelése. Kiemelt helyen kell kezelni a térségi marketinget, a települések arculatának a javítá­sát. Nagy lehetőség van az ide­genforgalom fejlesztésében, messze nem elegendőek azok a lépések, amelyek eddig történ­tek. Ezekre kell tehát a jövőben koncentrálnunk. T. NÉMETH LÁSZLÓ , _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \j | If D A I| U I 13 I A U és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 \J vXlVf\JL/ megyei lllJVLj/ir Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. Kó/.ti.ETi napilap (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. s • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j #VA„a az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._________________________________I »ndswn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents