Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-12 / 85. szám

2002. ÁPRILIS 12., PÉNTEK MEGYEI K ÖRK É P 4 jjj BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Rügyfagyasztó napok után Oda a kajszi, de az almásokban is taroltak a mínuszok Az ország összes gyümölcster­mő területének mintegy kilenc­ven százalékát, azaz nyolcvan- ezer hektárt ért erős fagykár az elmúlt napokban, adta hírül az FVM közleménye. Bár megyénkben az ország más területeihez viszonyítva később kezdenek virágozni a gyümölcs­fák, ennek ellenére ezúttal - a ked­vezőtlen körülményekhez mérten - nem elég későn bontottak szir­mot egyes csonthéjasok, illetve az almatermésűek, így sajnos, e te­kintetben a nógrádi termesztők sem lehetnek derűlátóak. Dr. Koncz László, a Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója érdeklődésünkre legel­sősorban a kajszit, mint az egyik legkorábban virágzásnak induló fajtát említette. Ezt ugyanis nagy valószínűséggel teljesen leszüreteí- te a fagy... Az almáskertekben is nagy mértékben taroltak a mínu­szok, becslés szerint mintegy het- ven-nyolcvan százalékos lehet a károsodás. A vetés időpontjától függően szintén számolni kell az aprómagvas növények elfagyásá­val, szikleveles korukban ugyanis ezek szintén fokozottan érzéke­nyek a hidegre. Patak térségében például szórványosan termeszte­nek mustárt, bizonyos területeken ennek kezdeményei, apró csírái tönkremehettek a hidegben. Hogy a nyugati megyerészen jelentős bogyósgyümölcs-ültetvényekben tetteke kárt, (és ha igen mennyi­ben) az elmúlt hideg napok, az a későbbiekben derül ki - jelezte dr. Koncz László. A megyei földművelésügyi hi­vatalok a falugazdászok segítségé­vel május 10-ig átfogó felmérést ké­szítenek arról, hogy hol, milyen gyümölcsfajta, milyen mértékben károsodott az áprilisi tél miatt. Kár­enyhítésre feltétlenül indokolt a tá­mogatás, de ennek módját és mér­tékét a tényleges terméskiesés is­meretében határozzák meg - tette közzé a napokban a minisztérium. Tíz közül hárman szabályt sértenek A Nógrád Megyei Katasztrófa­védelmi Igazgatóság közremű­ködő partnereivel - Nógrád Megyei Közlekedési Felügye­let, rendőrség - a múlt év októ­bere óta ellenőrzi a veszélyes árukat fuvarozó gépjárműve­ket. Az ellenőrzések elsősor­ban a 21-es számú fő közleke­dési útvonalon történnek. Az utóbbi időszakban mintegy negyven gépjármű ellenőrzése történt meg. Ezzel kapcsolat­ban kaptunk információt Sza­bó János tűzoltó őrnagytól, a katasztrófavédelem megyei sajtószóvivőjétől. A szóvivő elmondta, hogy az ellenőrzés elsősorban a veszélyes szállítmányok csomagolására, el­helyezésére, rögzítésére terjedt ki, hogy mindezek megfelelnek-e a veszélyes szállítmányokra vo­natkozó nemzetközi ADR-sza- bályzat előírásainak. Vizsgálják, hogy a veszélyes áruk fuvarozá­sát lebonyolító személyek felké­szítése, felkészültsége mennyi­ben felel meg a követelmények­nek. A harmadik szempont, hogy egy bekövetkező veszélyhelyzet esetén az eljárások és eszközök, írásbeli utasítások megtalálhatók- e a gépjárműveken, s ezeket a gépjárművezetők ismerik-e. Az eddig tapasztalt szabálysér­téseket ebbe az utóbbi kategóriá­ban tapasztalták, hiszen a feladói oldalról betartják az előírásokat, azonban nem minden esetben megnyugtató - egy bekövetkező szivárgás, küldemény megsérülé­se esetén - a megfelelő biztonsági eszközök kezelése. Többek kö­zött a tűzoltó készülékek eseten­ként nem felelnek meg az előírá­soknak, de az ellenőrzés felderí­tett már hamisított, illetve üzem- képtelen oltókészüléket is. Az ellenőrzések harminc szá­zalékban találtak hibákat. Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a veszélyes fuvarok megnyugtató formában történnek. Ehhez tarto­zik, hogy a különösen veszélyes árukat szállító cégek profi mó­don, az előírásoknak megfelelően bonyolítják ezt a tevékenységet. Több a gond a kisebb, egyedi fu­varok esetében. Az is elgondol­kodtató, hogy elsősorban nem a külföldi, hanem a hazai fuvaro­zók hanyagolják el, sértik meg az előírásokat. Szociális földprogram Fokozatosan bővül a Ságújfalun hatodik éve működő földprogram annak köszönhető­en, hogy a minisztérium évről évre kedvezően bírálja el az ön- kormányzat ide vonatkozó pá­lyázatát. Idén újabb családok kapcsolódnak be, kezdik el a nyúl-, baromfi-, kecsketenyész­tést, az érintettekkel e hónapban kötik meg a szerződéseket. Áp­rilis 16-án 16 órai kezdettel a művelődési házban a szociális földprogramról szóló tájékozta­tásra, a program új elemeinek is­mertetésére várják az érdeklő­dőket. Költészet nélkül lehet élni, de nem érdemes Ünnepi megemlékezés József Attila születésének évfordulóján Főhajtás a József Attila-dombormű előtt FOTÓ: GYURIÁN (Folytatás az 1. oldalról) játék. Költészet nélkül talán le­het élni, de nem érdemes - mondta ünne­pi köszöntőjé­ben Puszta Bé­la polgármes­ter, aki szólt Jó­zsef Attila éle­tében és halá­lában is nehéz sorsáról, akit sokáig nem ke­zelt méltó mó­don az utókor, s akinek neve mára ott van költészetünk halhatatlanjai­nak panteonjá­ban. A nagy magyar költő mának szóló üzeneteként fogal­mazta meg a szabadság fontos értékét, s a teendők sorát, me­lyeket a szabadság rendje érde­kében kell tennünk azért, hogy „ne a fortélyos félelem” igazgas­son bennünket, hanem lelkiis­meretünk szava - költészet, igazság, érték mércéje - irányít­sa életünket, emberi kapcsolata­inkat. Salgótarján megyei jogú város polgármestere beszédé­ben önmagán túlmutató jelentő­ségűnek tartotta, hogy gondola­tait a nagy magyar költőről elne­vezett művelődési központban, s Kő Pál szobrászművész által készített József Attila-dombor­mű előtt - amelyhez néhány méterre áll Radnóti Miklós szob­ra - mondhatta el. A hely szelle­me is kötelez bennünket arra, hogy a kultúrát, annak értékeit a költészetet ápoljuk, tartsuk becsben - hangsúlyozta végeze­tül Puszta Béla, majd beszédét követően a résztvevők elhelyez­ték a kegyelet virágait József At­tila és Radnóti Miklós emlék­művénél. Állami cégnél büntetés dolgozni? Béremelést követel a Nógrád Volán Rt. szakszervezete (Folytatás az 1. oldatról) késő éjszaka tér nyugovóra, aki ünnepnapokon és hét végeken is a volán mögött ül, s aki naponta több száz utas életéért felelős, a minimálbérnél alig valamivel több fizetést visz haza. Társaságunknál azonban a többi állománycsoport­ban is jelentősen elmaradnak a bé­rek a szakmai átlagtól. A dr. Faragó Csabának, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának kül­dött levélben többek között ez ol­vasható: „Társasági szintű átlagke­resetünk 2001-ben havi 77 488 fo­rint volt, amelynek nettó értéke 50 ezer forint körük, dolgozóink meg­élhetési gondokkal küszködnek. A jelenlegi bérszínvonal reálértékben elmarad az 1992. évitől amikor társasággá alakultunk. Nem talá­lunk rá elfogadható indokot, hogy ugyanazt a közszolgálati tevékeny­séget végző állami alkalmazott ml ért keres käszer annyit, mint a má­sik, pusztán azért, mert máshol la­kik. Az ÁPV Rt.-tői többször is ígé­retet kaptunk a bérfelzárkóztatás­ra, de ez idáig érdemi intézkedés nem történt. ” A dr. Stumpf István kancellária­miniszternek írt levélben egyebek mellett így fogalmaz az érdekvéde­lem: „Részvénytársaságunk mun­kavállalóinak bére méltatlanul ala­csony, elmarad a nemzetgazdasá­gi, az ágazati, az alágazati, az ÁPV Rt. vagyonkezelésébe tartozó cégek átlagától. A bérolló mostanra elfogadhatatlanul szétnyílt. A hely­zet tarthatatlan, azonnali megol­dást követel A közúti menetrend szerinti személyszállítás, amely nemzetgazdaságilag kiemelten fontos közszolgáltatói tevékenység, ugyanazt a szakmai munkát igényű az ország bármely pontján, mégis elfogadhatatlan különbsé­gek vannak a jövedelmekben. ” Kivonat a dr. Fónagy János köz­lekedési és vízügyi miniszternek írt levélből: ,A minisztérium szak­mai, valamint az ÁPV Rt. vagyon­kezelése útján irányított közúti köz­lekedési társaságo k egy része rend­kívül nehéz helyzetben van. Külö­nösen igaz ez a gazdaságilag hát­rányos helyzetű térségekben, ki­váltképp Nógrád megyében. A gaz­dasági szabályozás ellentmondá­sai miatt (hatósági ár, piarí körül­mények) és az említett külső kör­nyezet hatásaként szinte válságke­zelés alakúk ki vállalatunknál. Ér­dekképviseletünk ez idáig a vállal­ható kompromisszumok alapján megőrizte a munkabékét, de mára már nincs erre mód. A hatósági ár megállapításakor tekintettel kell lenni a költségek fedezetére, benne többek között a munkavállalók tisztességes megélhetésrí szolgáló bérköltségekre. Mivel a tarifameg­állapításnál természetszerűen fi­gyelembe kell venni a szociális szempontokat is, a forrásokat álla­mi támogatással lehet és szükséges biztosítani, hasonlóan a MÁV-nál kialakult gyakorlathoz. ”- A hazai személyfuvarozási társaságok közül a Nógrád Volán­nál a legalacsonyabbak a bérek - jelentette ki Valenta György. - Mi itt, Nógrád megyében, amely egyébként is halmozottan hátrá­nyos térség, különösen érezzük másodrendű állampolgárságun­kat. Eddig megértést, empátiát kér­tek tőlünk, amelyet megadtunk, most már mi kérjük mindezt an­nak érdekében is, hogy ne érez­zük: büntetés állami vállalatnál dolgozni. Célunk, hogy belátható időn, legfeljebb két éven belül elér­jük a szakmai átlagbért. Ered­ményt tárgyalás útján kívánunk el­érni, de kollektívánk kész az ér­dekérvényesítés bármely törvé­nyes eszközét igénybe venni. In­formációnk szerint számíthatunk a többi társaság érdekvédelmi szervezetének szolidaritására. (Folytatjuk) KOLAJ LÁSZLÓ HÍREK SALGÓTARJÁN SZÍNHÁZ. A Madách Színház április 16-án, kedden (és nem hétfőn, ahogyan a Tarjáni Mű­sorban és a Tarjáni tavasz prog­ramfüzetében olvasható) 19 óra­kor mutatja be Ray Cooney- John Chapman „Nem most drá­gám!” című vígjátékát mások mellett Gálvölgyi János, Kiss Mari, Szerednyei Béla, Tóth Eni­kő közreműködésével. Rende­ző: Szirtes Tamás. SZÉCSÉNY „HARMÓNIÁRA VÁGYVA”. E címmel nyílik április 12-én, pén­teken, tehát ma 15 órakor a Kubinyi Ferenc Múzeumban vá­logatás a Nógrádi Történeti Mú­zeum Mihályfi-gyűjteményéből. A kiállítást rendezte Kelemenné Peák Ildikó. A megjelenteket kö­szönti: dr. Limbacher Gábor múzeumigazgató. A tárlatot megnyitja: Bőgős Tamás, a me­gyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Közremű­ködik: Cselényi Noémi (gitár). TOLMÁCS ISKOLA- ÉS ÓVODAFELÚJÍ­TÁS. Az alsó tagozatos általá­nos iskola és óvoda felújítására az önkormányzat 1,5 millió fo­rintot kap a Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanácstól. Ebből az összegből a nyári iskolai szü­net idején végzik el a felújítást. Carte D'or: szezonnyitó Szécsényben, a Kubinyi Kas­télymúzeum konferenciatermé­ben tartják 13-án, szombaton 10 órától a Carte D'or gasztro­nómiai konferenciát, amelynek témája a Catering-fagylaltok szezonnyitása lesz. Az aktuális információkat Varga Béla terü­leti vezető ismerteti a résztve­vőkkel. Szó lesz az ESKIMO-CDO 2001 programjáról, és reklám­filmek bemutatásával vitatják meg a Carte D'or feladatait az értékesítésben. A SOFT-ICE be­mutatására Bórodi Tamás Catering Sector manager vállal­kozott. A konferencia résztve­vőit a Carte D'or Catering-Soft- Ice büfé várja 11 órától, majd következik a negyedik előadás Lukács Tibor Catering-manager részéről, akinek témája a Carte D'or média-marketing, a rek­lám, annak eszközei, és itt szó lesz a fagyizókról is. A program zárórészében kér­déseket és véleményeket fogal­mazhatnak meg, majd az álló­fogadást követően Éles István „Választunk” című műsorát él­vezhetik a résztvevők. „A vizslási torony de messzire ellátszik...” A település alkotóit, előadóit nagy siker kísérte roró, cyurún Községi kincsek - negyedszer (Folytatás az 1. oldalról) utaltságáról. Együttműködésük példájaként említette a hulladék- gyűjtő és csatornaépítő beruházá­sokat, az ipari parkot. Mindez azt szolgálja, hogy javuljon és érezhe­tően közelítsen egymáshoz a falu és a városban élő emberek életmi­nősége. A kora Árpád-kori település múltját, jelenét és jövőjét Sándor Tibor, Vizslás polgármestere mu­tatta be. A falu határában 1920-ban nyitották az első szénbányát. Az addig csak mezőgazdaságból élő lakosság mintegy felének a bánya adott kenyeret hosszú ideig. Töb­bek között szólt arról, hogy az el­múlt évtizedekben folyamatosan kiépült a településen az út, a villa­mos energia, a vezetékes víz, a gáz és a teljes körű telefonhálózat. Most pedig a szennyvízhálózat építése folyik. Jövőbeni terveik kö­zött szerepel az egységes telepü­lésszerkezet kialakítása, Vizslás és Újlak összekapcsolásával, továbbá a meglévő természeti kincsek, a népművészeti, a népi építészeti hagyományokra alapozó falusi tu­rizmus fejlesztése. ,A vizslási torony de messzire ellátszik...” - énekelte a műsorban a meseszép vizslási népviseletbe öltözött Százszorszép menyecske­kórus. Az év elején helyi fiatalok­ból alakult Borvirág citeraegyüttes- sel palóc népdalcsokrot „nyújtot­tak át” a közönségnek. A vizslási általános iskola tánccsoportja pe­dig derűs lakodalmast adott elő, nagy sikerrel. Főiskolás fiatalok szép versekkel köszöntötték a je­lenlévőket. A klubban kiállítás is nyílt vizs­lási kézművesek alkotásaiból. Bórodi Tamásné, Bocsi Józsefné, Jakab József, Sándor Gyula és Ja­kab Jánosné népviseleti babáiban, népi szőtteseiben, fafaragásaiban és festményeiben gyönyörködhet­tek az érdeklődők. A rendezvényt a Nógrád Volán Autóbusz-közlekedési Rt., Salgó­tarján és Vizslás önkormányzata támogatta. Egy hét vége a Dunakanyarban A jó idő beköszöntével ismét el­jön a természetjárások, kirán­dulások időszaka. A vérbeli tú­rázót ugyan nem riasztja vissza a rossz idő, viszont a kényelme­sebbek - és valószínű ők van­nak többen - egynapos hét vé­gén inkább autóba ülve keresik fel turisztikai szempontból fel­kapott helyeinket Egy virtuális barangolás erejéig egy hozzánk közeli helyre szeretnénk felhív­ni olvasóink figyelmét Nógrádtól kőhajításnyira talál­juk az ország egyik legszebb vidé­két, a Dunakanyart. Nevezetessé­gei közül mindenki megtalálhatja a neki tetszőt, s tölthet el egy-két napot ott. Visegrád sajátos törté­nelmi hangulatot áraszt, régi pati­nás épületeivel, műemlékeivel és keskeny utcáival. A fellegvár, a ki­rályi palota, az alsóvár és a Sala- mon-torony látogatóinak száma évente sok százezer között mozog. A nemzeti kulturális örökségünk­höz tartozó műemlékek, az ide­genforgalmi rendezvények (viseg­rádi nemzetközi palotajátékok) és a létesítmények (szállodák, panzi­ók, magánszálláshelyek), nemzet­közi hírű településsé emelik Viseg- rádot. Esztergom, Szent István király városa rengeteg látnivalóval és egész évben folyamatos program- sorozattal várja látogatóit. Itt talál­hatjuk az ország legnagyobb temp­lomát, a bazilikát. E szép fekvésű és műemlékekben oly gazdag vá­ros, a magyar történelem viharos századainak tanúja ma elsősorban a múlt szépségei iránt fogékony, s a művészetet kedvelő turisták láto­gatásának célpontja. Fejezzük be túránkat végül Vá­con. Az ideérkezők olyan várost is­merhetnek meg, amelyben ötvö­ződik a múlt, a hagyománytiszte­let megőrzése és a jelen dinamikus fejlődésének támogatása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents