Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

2002. MÁRCIUS 9., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák EGYIK ELSŐ SZOBRÁSZMŰVÉSZÜNK Izsó Miklós (1831-1875) azzal büszkélkedhet, hogy tizenhét éve­sen honvédként részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, megtestesítőjét is látták. Ezután a Tudományos Akadémia szobrá­szati díszítésében vett részt (Révai Miklós szobra, a homlokzati országcímer) és közéleti személyi­ségek mellszobrait készítette el. (Arany János, Egressy Béni, Fáy András) Fő műve a debreceni Csokonai Vitéz Mihály-szobor, melynek költségeit egy helybeli gazdag pol­gárcsoport vállalta el. E nevezetes Izsó Miklós két alkotása: a debreceni Csokonai Vitéz Mihály és a pesti Petőfi-szobor melynek leverése után bujdosni kényszerült. így jutott el Rima­szombatba, ahol a teljes visszavo- nultságban itt élő Ferenczy István tanította, útbaigazította, majd ajánlólevelével ellátva Pestre indí­totta (1856). Itt kőfaragóként sír­emlékeket készített. Az abszolutizmus koráról tudni kell, hogy a magyar politika nagy­jairól emlékművek felállítását nem engedélyezték. Barátai hozzásegí­tették ahhoz, hogy 1859-1861 kö­zött Bécsben, majd Münchenben tanuljon. Innen hazatérve, Pesten alkotta meg első jelentős művét, a Búsuló juhászt, amely a legismer­tebb magyar szoborrá vált. A gaz­dagon részletezett mű egy foglal­kozás képviselőjét állítja elénk, melyben a kritikusok egyben a lí­rai merengés és a mozdulatlanság alkotás minden eleme konvencio­nális, az összbenyomását mégsem érezzük annak, minden friss, nyu­godt, eleven rajta. Igen szerencsés a környező térhez viszonyuló ta­lapzata is. E szobor sikere hozta meg, hogy megbízták Dugonics András szegedi szobrának elkészí­tésével is. Ez utolsó két műve vég­ső megformálását Huszár Adolf végezte el. Fiatalon, negyvennégy éves ko­rában tüdőbaja ragadta el. A Ma­gyar Nemzeti Galéria hetvenegy szobrát őrzi, 1958-ban kiadták le­veleit. Munkásságáról és életéről Szarta Tamás (1897) és Weis Anna (1939) számolt be. KOSSUTH LAJOS Kossuth Lajos (1802-1894) a már említett, 1841-ben alapított Pesti Hírlap-ja megjelenése kor­szakos jelentőségű volt az újság­írás történetében. Ezzel mutatta meg először, hogy a sajtóval mit lehet elérni. Fő műfaja a vezércikk volt, melynek hatását ma - amikor a publicisztika a háttérbe szorul - szinte meg sem tudjuk érteni. Kos­suth szóvá tett minden közkérdést és a maga stílusában tovább ter­jesztette Széchenyi eszméit. Szé­chenyi őt nem a nézetei miatt tá­madta, mert azok az övéivel azo­nosak voltak, hanem a „tónus”, s a „modor” miatt. A Kelet Népe (1814) című Szé- chenyi-műre Kossuth ugyancsak ebben az évben a Felelet-ben és a hírlapi vitacikkeiben adta meg a választ. Megemlítjük, hogy 1844- ben a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlap éléről. Kezdeményezésére alakult az iparegyesület (1845), ő szervezte meg az első magyar iparmű-kiállí­tást (1842), megalapította az oszt­rák ipari cikkek ellen bojkottot hir­dető védegyletet (1844). Kezde­ményezésére alakult meg 1846- ban az Ellenzéki Párt, amely 1847- ben adta ki az általa megfogalma­zott {Deák Ferenc kissé tompította) Ellenzéki Nyilatkozatot. Ennek főbb pontjai a következők voltak: a közteherben való osztozás, a vá­rosi polgárságnak a törvényható­sági jogokban való részesítése, a törvény előtti egyenlőség, az úrbé­ri viszony megszüntetése, az ősi- ség eltörlése. Nagyrészt e párt tag­jaiból alakult meg 1848 áprilisá­ban az első magyar minisztérium (Batthyány-kormány), amelyben Kossuth pénzügyminiszter lett. Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékezésül a köztársasági elnök és a miniszter- elnök társelnökletével Kossuth- emlékbizottság alakult, amely a 2002-es évet Kossuth-emlékévnek nyilvánította. Bel- és külföldi megemlékezé­sekhez a tárcák mintegy 300 millió forinttal járultak hozzá. Az első fe­lelős magyar kormány pénzügy- miniszterének arcmásával 100 fo­rint névértékű érmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. MEGAJÁNLÁSI BESZÉD 1848. július 5-én nyűt meg a pesti redoute termében az az or­szággyűlés, amelyen Kossuth La­jos élete legnagyobb sikerű szó­noklatát tartotta azért, hogy sza­vazzanak meg a szabadságharc céljára 200 ezer újonc besorozását és 42 millió forintot a költségekre. A beszéd 1848. július 11-én hang­zott el és a Közlöny július 22-i szá­mában került közlésre. Kitűnik modem magyarságával és a szó­noki fordulataival. Az első része így hangzik: „Midőn e szószékre lépek, hogy Önöket felhívjam, mentsék meg a Hazát, e percnek irtózatos nagy- szerűsége szorítva hat keblemre. Úgy érzem magam, mintha Isten kezembe adta volna a tárogatót, mely felkiáltsa a tudottakat, hogy ha väkesek vagy gyengék, örök ha­lálba süllyedjenek, ha pedig van bennük életerő, örök életre kelje­nek.” Amikor a terjedelmes beszéd­ben a 200 ezer újoncra és a 42 mil­lió forintra vonatkozó javaslat el­hangzott, Nyáry Pál emelkedett szólásra, példáját az egész képvi­selőház követte, e szó: „Megad­juk” visszhangzott az egész terem­ben. Nemcsak erről, hanem a nem­zetiségi problémákról, a szerbek­ről a horvátokról is szó esett. Kö­zöljük még a beszédének végét: „Ezt akartam kérni, de Önök felállottak, s én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mon­dom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasz­taltam a megajánlásban, s Ma­gyarországot a pokbk kapui sem fogják megdönteni. ” Ezüst emlékpénzérme a Hortobágyi Nemzeti Parkról Hazánk nemzeti parkjaként [ 30 éve alapított Hortobágyi Nemzeti Parkról (HNP) jelente­tett meg ezüst emlékpénzérmét a Magyar Nemzeti Bank; az ér­mét szerdán Debrecenben a nemzeti park és az MNB képvi­selői együtt mutatták be. A há- | romezer forint névértékű - tör­vényes fizetőeszközként is használható - 925 ezrelék fi­nomságú, 31,46 gramm súlyú ezüstérmét Szöllőssy Enikő szobrászművész tervezte. Az érmén a puszta jellegzetes látké­pe és a magyar szürke marha látható. Az emlékpénzből összesen 10 ezer darab készíthető, amely­ből 5 ezer darabot különleges, úgynevezett proof-technológiá- val verhetnek. Aradi Csaba, a HNP igazgatója az érmebemuta­tó alkalmából tartott sajtótájé­koztatón arról beszélt, hogy vé­dett állatok és növények már korábban is megjelentek pénz­érméken. Megemlítette a kere­csensólymot, a magyar turulma­darat és a nagykócsagot, a ma­gyar természetvédők címerma­darát. A növények közül a ma­gyar nőszirom és a magyar kike­rics került eddig érmére. A nemzeti bank 2002-ben „A vi­lágörökség részei Magyarorszá­gon” emlékpénzérme-sorozat elindításával állít emléket kultu­rális és természeti kincseink­nek. Tájékoztatása szerint az új sorozat első érméje a Hortobá­gyi Nemzeti Parkról szóló. A so­rozat következő érméjét jövőre jelentetik meg. Az emlékpénz- érme-program keretében az Or­szágos Széchényi Könyvtárnak állítanak emléket, alapításának 200. évfordulója alkalmából. Ugyancsak emlékérmét jelen­tetnek meg a 100 éve született Kovács Margit keramikus emlé­kére, Bolyai Farkas születésének 200., majd jövőre Neumann Já­nos születésének 100. évfordu­lójára. Három új herendi termék A Herendi Porcelán Manufak­túra Rt. három új termék gyártá­sát kezdte meg, amelyek pár hó­napon belül kerülnek forgalom­ba, a termékfejlesztésre több mint 15 millió forintot fordítottak - mondta Somogyi Róbert, a tár­saság marketing- és értékesítési igazgatója sajtótájékoztatón szer­dán Budapesten. A következő hónapoktól a he­rendi porceláncikkek mellett he­rendi pohárcsaládot, evőeszközt és abroszt vezetnek be a piacra. A marketingigazgató elmondta, hogy a herendi rt. további, az asz­talkultúrával kapcsolatos termék- fejlesztéseket tervez, de - mint mondta - felmerült, hogy divattal kapcsolatos cikkeket is gyártsa­nak. A társaság tervei szerint fej­lesztésekre egymilliárd forintot meghaladó összeget fordítanak az idén. Az új termékek bevezetésé­vel a következő két évben 10 szá­zalékkal nő a cég bevétele. Az idén 8,4 milliárd forint árbevétel mellett 1,5 anilliárd forint nyere­ségre számítanak. Az export a tervek szerint mintegy 6 milliárd forint lesz. A társaság múlt évi 7,8 milliárd forintos árbevételéből 5,6 milliárdot tett ki az export, amely­nek 30 százaléka az Egyesült Ál­lamokba irányult. A herendi ter­mékek jelentős felvevőpiaca Ja­pán és Olaszország is. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „A férjemnek az olvasás, nekem a tisztaság a hobbim. ” A szerencsés nyertes: Kotroczó Istvánná Nádújfalu, Kossuth út. Mai keresztrejtvényünk megfejtését kérjük, hogy március 13-ig juttassák el szerkesztőségünk címére! (Salgótarján, Erzsébet tér 6., 3101.) U LLTti ú újság«. NEGYVEN EVE A nőnap idei évfordulóján három termelőszövetkezeti parasztasszonyt a földművelésügyi minisz­ter által adományozott „Kiváló termelőszövetkezeti tag” jelvénnyel tüntettek ki. Nógrádi Népújság, 1962. március 7. Az SBTC első hazai szereplése fél sikerrel zárult. A nehéz, sáros, csúszós talajon nem alakulhatott ki színvonalas játék. Többet vártunk az új összetételű csapattól, amely Cserháti, Agócs, Jancsik, Oláh, \ Szojka, Salgó, Jutási, Csáki, Dabi, Menczel, Krajcsi összeállításban lépett pályára. STBC-Tatabánya ! 0-0 lett a végeredmény. Nógrádi Népújság, 1962. március 7. \ HARMINC ÉVE Itt tehát egy termelőszövetkezet, amelynek kétezer hold erdője, erdős területe van, s a szántó csu- j í pán nyolcszáz hold. Egészen kézenfekvő a válasz, amit Illés Miklós, a hasznosi termelőszövetkezet j elnöke adott: - A jövedelem tekintélyes hányada nálunk az erdőgazdálkodásból és a fafeldolgozásból származik. A ládaüzem tavaly tisztán hatszázötvenezer forintot jövedelmezett. Nógrád, 1972. március 4. j A Kórusok Országos Tanácsa megyei szervezetének közel egyéves munkáját értékelték az elnök­ségi ülésen. Az elnökség megállapította, hogy örvendetesen szaporodnak a megyében a Röpülj páva­körök. Tevékenységük egyre sokoldalúbb. Eredményesen vesznek részt a helyi közösségek életében. Nógrád, 1972. március 5. \ HÚSZ ÉVE A hagyományőrzésre, a néptánctanulásra is áll a mondás: nem lehet elég korán kezdeni... Ezt tar- | tották Vanyarcon, amikor nemrégiben megalakították az alsó és felső tagozatos általános iskolások j külön-külön néptánccsoportját. A gyerekek első ízben február elején a falugyűlésen léptek fel. Mind j a két csoportot Budai Gábor, a termelőszövetkezet dolgozója vezeti. Nógrád, 1982. március 5. j A megye egyik legnagyobb takarékszövetkezete a magyarnándori. Tagjainak száma az elmúlt esz- tendőben meghaladta a nyolcezret. Azóta tovább gyarapodott, nemcsak helybeliekkel, hanem - mi- J óta erre lehetőség nyílott - balassagyarmati lakosokkal is. Naponta tízen-húszan is jelentkeznek a vá- j rosiak közül, s eddig mintegy kétezren léptek a takarékszövetkezet tagjai közé. Nógrád, 1982. március 6. j TÍZ ÉVE Több mint négy évtizede alakult a megyei vendéglátó-vállalat. Ez a cég, amely három éve még 35 millió forint nyereséget könyvelt el, most öncsődöt kért maga ellen. Mi történik most? Programot kell készíteni a teendőkre, az adósságok rendezésére. A privatizációs törvény szellemében a privatizációs folyamat is tovább zajlik. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március 4. ■ Ifjúsági önkormányzatot és ifi polgármestert választanak Terényben, a helyi általános iskolában. A testületnek és vezetőjének döntő szava lesz a fiatalságot érintő kulturális és közéleti kérdésekben. Az önkormányzat 30 ezer forinttal támogatja a fiatalok elképzelésének megvalósítását. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március 5. ___________________________________________________________________________________________BŐPI GVÖRGYHÉ PR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents