Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

2002. MÁRCIUS 2., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal oJLS N Millenniumi históriák AZ „ÁRVÍZI HAJÓS” Az 1830-tól 1840-ig terjedő évti­zedet Széchenyi-korszaknak lehet nevezni. Ő elsősorban olyan gazda­sági eszméket hirdetett, amelyeket Nyugat-Európában már megvalósí­tottak, de itthon eszméi mégis újak és nagy jelentőségűek voltak, még­pedig azért, mert ő ezeket az esz­méket a „magyar parlagra” alkal­mazta. Osztotta Adam Smith né­zeteit, hogy a vagyonosodás alapja a munka és hogy a szegénység „minden bajnak és elvetemültség­nek a kútfeje." Magyarországon ezek az eszmék merészek, újak, sőt forradalmiak voltak. Erdély Széchenyije báró Wesse­lényi Miklós (1796-1850), a reform­kor egyik legnagyobb hatású egyé­nisége, jó barátságban volt gróf Széchenyi Istvánnal, azonban az 1830-as évektől meghasonlott vele, mert a Széchenyinél tüzesebb tem- peramentumú Wesselényi a fontol­va haladás helyett a köznemesi re­formnemzedék ré­széről gyorsabb re­formokat követelt. A Széchenyj-Kossuth vitában ez utóbbi mellé állt. Nagy ha­tást keltett a „Balíté­letek” című munká­ja. Az erdélyi ellen­zék vezére volt 1834- ig, majd két helyről is perbe fogták Ma­gyarországon és Er­délyben is, három évre börtönre ítélte­téséből Deák Ferenc- __________ n ek sikerült kiszaba­dítania. Az 1838-as pesti árvíz ide­jén százak életét mentette meg, Vö­rösmarty nevezte el „árvízi hajós”- nak. Báró Wesselényi Miklós: Franz Eybl II Élete utolsó évti­zedét szembajával va­ló küzdelme töltötte ki. 1848-ban már va­kon, s betegen jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári ország- gyűlés 1848 szeptem­berében kimondta Er­dély unióját. Életével Kemény Zsigmond, Szilágyi Ferenc, Kar­dos Samu foglalkoztak írásaikban, a szépiro­dalomban alakját Jó­kai Mór „Kárpáthy _________ Z oltán” és Nyitó József „A sibói bölény" című regényeiben örökítették meg. „A KÉT BOLYAI” Általában együtt emlegetik a két zseniális matematikust, Bolyai Far- kas-t, (1775-1856) és fiát, Bolyai Já- nos-t (1802-1860). Farkas sorsa annyiban közös Körösi Csorna Sán­dorral, hogy ő is Nagyenyeden és Göttengenben tanult, majd a ma­rosvásárhelyi kollégium matemati­ka tanára lett. Szerteágazó érdeklő­dése során írt drámákat, („Öt szo­morú játék” -1817), festett romanti­kus színezetű képe­ket, fűtő- és főzőke­mencéket talált fel, foglalkozott zeneel­mélettel, kísérlete­zett új gyógymód­okkal. A nála is zseniá­lisabb fiával sajná­latos konfliktusba sodródott. Ezúttal csak a „Tentamen...” (1832-1833) című munkáját említjük, ■ amelyben az arit­metika, a geomet­ria, a halmazelmélet alapjaira vo­natkozó gondolatai bizonyultak eredetinek. A „Tentamen...” első kötetébe mellékleteként („Appen­A „Tentamen..." első kötetének cím­lapja (Marosvásárhely - 1832) ■ dix”) jelent meg fi­ának fő műve. Eb­ben elvetette a ha- gyományos, Euklidészről elne­vezett geometriá­nak azt az alapelv­ét, hogy a párhuza­mos egyenesek a végtelenségig meg­hosszabbíthatók. Bolyai Jánosnak si­került először ezen axióma (alapelv) tagadásán alapuló ___________ új geometriát ki­dolgoznia. Az álta­la abszolútnak elnevezett geomet­riának csupán egyik variánsa, al- esete az eukleidészi geometria. Ebből az elméletből fejlődött ki aztán a fizikában a re­lativitás elmélete. A modern vüág, példá­ul az űrhajózás is el­képzelhetetlen az euklidészi geometriá­nak Bolyai János által végrehajtott változta­tása nélkül. A szépirodalom­ban sokat foglalkoztak - a két, egymástól egyébként mereven eltérő - matematikus­sal, olyanképpen, hogy párhuzamba állí- ^ tották őket. A legis­mertebb Németh László „A két Bo­lyai” című drámája 1961-ből. SZÉCHENYI ISTVÁN Gróf Széchenyi István (1791- 1860) fellépése történelmünk egé­szen sajátos jelensége. 1815-1825 között többször bejárta Nyugat-Eu- rópát és ettől kezdve szakadatlanul azon dolgozott, hogy hazája elma­radott állapotán változtasson. 1822- ben Pesten meghonosította a lóver­senyeket, első könyve kedvenceiről szól („Lovakrul”: 1828) Az állandó Duna-híddal dédelgetett tervét azért is siettette, hogy az ország fő­városává emelje Pest-Budát. Amíg azonban a külföldi nagy alkotó mi­niszterek (Colbert, Sutty, a porosz Stein báró) mögött ott álltak a nagy­hatalmú uralkodók, őt csak a ma­gyar társadalom kis rétege támogat­ta. Eszméit korszakalkotó művei­ben fejtette ki: a „Hitel”-lel 1830, a feudalizmus válságából kívánta az országot kivezetni és a magyaror­szági hitelviszonyok megjavítását követelte. Bár ez a reformmozga­lom programjává vált, az arisztok­raták nagy része ellene lépett fel, így Dessewffy József gróf „A hitel cí­mű munka taglalatja” (1831.) mű­vében. Ez Széchenyit még ugyan­abban az évben a „Világ” című vá­lasziratára késztette, amelyben még világosabban fejtette ki a nem­zeti átalakulás út­ját. Úgy vélte, a célhoz vezető út előfeltétele a va­gyonosodás, a polgári szabadság, kerékkötői pedig a nemesi előjogok és a jobbágyrend­szer. „Stádium” cí­mű művében már 12 törvényjavas­latba foglalta kö­veteléseit. Ez a munka itthon nem jelenhetett meg, külföldön adta ki, s a becsempé­szett példányok révén vált közis­mertté. Széchenyi hatása körülbelül 1841-ig tartott, ezután veszített népszerűségéből, s az értelmiség Kossuth igézete alá került. Kossuth Lajos 1841-ben megindított Pesti Hírlapja a „Kelet népe” (1841.) megírására késztette. Ebben Kos­suthot azzal vádolta, hogy „izgatá­sával” veszélyezteti a békés reform- törekvéseket. Széchenyi a Lánchíd tervrajzával: C. Wieland pasztell képe ■ C>J> Öt évtized a várospolitika tükrében Györffy Dezső okleveles építő­mérnök valamint területfejlesz­tési szakmérnök. Ez azért fontos, mert az általa a salgótarjáni vá­rospolitikáról, -építésről leírt és a közelmúltban könyv alakban is megjelent gondolatok hátterében egy olyan ember áll, aki szakem­berként, volt városi vezetőként tudta értékelni mindazt, ami a nógrádi megyeszékhelyen város­rekonstrukció címén az elmúlt évtizedekben végbement. A kötet címe - „Salgótarján, aho­gyan én látom” (Salgótarján város­építésének öt évtizede a várospoli­tika tükrében) - egyfelől korrekt, találó, mert valóban arról szól, aho- ^gyan Györffy Dezső, mint hozzáér­tő megítélte és megítéli a városépí­tés főbb jellemzőit, másrészt azon­ban a cím szubjektivebbnek tet­szik, „első blikkre” mást ígér, mint amit végül is nyújt. Ugyanis a könyv lapjairól elsősorban azok a helyzetelemző következtetések, különböző időszakok tervfeladatai olvashatók ki, amelyek a tanácsi és önkormányzati határozatokból fa­kadtak. S ebből következően, bizo­nyára lesz olyan olvasó, aki köny- nyen olvasható eszmefuttatásokat, érzelmi reagálásokat remélve nem értékeli majd érdemei szerint a szerző törekvéseit, túl hivatalos­nak érzi a mondandó szerkezeti felépítését, stílusát, de egészen biz­tos olyanok is. szép számmal akad­nak, akik szemében éppen a kor­szellem, a dokumentumjelleg kö­vetkeztében értékelődik fel Györffy Dezső munkája. Nyilván az őszintén érdeklődők sorát szaporítják majd azok, akik ezentúl bármikor Salgótarján 1945 utáni fejlődését kívánják tanulmá­nyozni, kutatni. Ugyanis a kötet forrásanyagként, adalékul szolgál­hat szakdolgozatíróknak, helytör­ténészeknek, város- és ipartörténé­szeknek, hiszen a várospolitika el­vi kérdéseinek - lényege, feltételei, feladatai, a lakossághoz való viszo­nya stb. - kifejtése után konkrét problémakörök, az eredmények és teendők (1990-től a városi ön- kormányzathoz tartozó intézmé­nyek, gazdálkodó egységek műkö­désének, finanszírozásának előtér­be kerülése) összefüggésrendsze­rében mutatja a város gazdasági és társadalmi fejlődését. S ez feltétlen érdeme Györffy Dezső dolgozatá­nak, s nem kevésbé figyelemre méltóak azok a jelennek és jövő­nek szóló megfogalmazásai, ame­lyek „Következtetések” címszó alatt zárják a könyv szöveges ré­szét az irodalomjegyzék és egyéb dokumentumok felsorolása előtt. Ezekből két momentumot még an­nak tudatában is érdemes idézni, hogy nyilván vannak, lesznek, akik nem értenek egyet Györffy Dezső­vel: „Véleményem szerint meghatá­rozó volt - és talán történelmi is-a testületek szerepe abban, hogy a város építése, fejlesztése a '60-as évek elején hogyan folytatódjon... A lakosság azonosulása a várospoliti­kával, a városépítés salgótarjáni módjával jól segítette a feladatok si­keres megvalósítását. Cselekvő részvételük, támogatásuk nélkül e faladatok ilyen színvonalon nem lettek volna megvalósíthatók. ” A könyvet illusztratív erejű fotó­összeállítás (Sipos Ákosné váloga­tásában) zárja le a régi Salgótarján­ról, a városrekonstrukció folyama­táról és napjaink városáról. Külö­nösen jól sikerült a címlap és a hát­só borító képi kontrasztja csaknem azonos nézőpontból. A kötet a várossá válás 80. évfor­dulója alkalmából jelent meg, töb­bek között önkormányzati támoga­tással. A szerkesztést Szvircsek Fe­renc végezte, kiadó a Nógrádi Tör­téneti Múzeum Baráti Köre.-CSÉBÉ ­JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Higgye el nincs szükségünk biztonsági szolgálatra! Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Bedő Erika, Szarvasgede, Kossuth u. 33. sz. Mai rejtvényünk megfejtését már­cius 7-éig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. I' írta az. _______________NEGYVEN ÉVE Z súfolásig megtelt a Zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyár új művelődési otthona. A gyár igazgatója, Horinka István rövid megnyitó beszéd után jelképesen átadta a művelődési otthont a dolgozók képvise­lőjének, Fejes Balázsnak, a szakszervezeti bizottság titkárának. Az új kulturális intézmény 2 millió 158 ezer forintos költségét a Nehézipari Minisztérium fedezte. Nógrádi Népújság, 1962. február 28., 3. o. A Tolmácsi Gépállomáson jól halad a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek javítása. A szerelőket sürgeti a tavaszra hajló idő. A 3 ekét, - amelyeket ősszel kölcsönkértek a téeszektől, - már kijavították. A vetőgépparknál elmaradás van. A 8 javításra szoruló vetőgépből ez idáig csak 3 érkezett meg a gépál­lomásra. Nógrádi Népújság, 1962. február 28., 5. o. HARMINC ÉVE Balassagyarmaton, a városon átvezető 22. számú főútvonal kockaköveit közel száz éve rakták le. Mint Lombos Márton, a Balassagyarmati Városi Tanács elnöke elmondotta, végre sikerül a város főutcáját megfelelő burkolattal átépíteni. A héten írta alá a városi tanács és az Egri Közúti Építő Vállalat azt a szer­ződést, amely szerint a 3200 méteres utat 30 millió forintos költséggel felújítják. Nógrád. 1972. február 26., 1. o. Salgótarjánban megkezdődött a szervezése az óvodák társadalmi építésének, illetve a meglévő gyer­mekintézmények bővítésének. A tervezést követően a Madách Imre Gimnázium építési szakközépisko­lás tanulói a nyári gyakorlatukon egy hónapon át, öt-hat óvodai csoport megfelelő elhelyezéséhez felépí­tik a szükséges termeket. A jelenlegi 1250 óvodai férőhelyet így kétszázzal bővítik. Nógrád, 1972. február 26., 5. o. HÚSZ ÉVE A pásztói Áfész-nél is áttértek az ötnapos munkahétre. Az új nyilvántartási rendszer és a létszám ki- i alakítása részben bevált, megállta a helyét a gyakorlatban. Gondot okoz viszont a betegség, a szabadság, vagy az iskolai oktatáson való részvétel. A Pásztóra bejáró dolgozók munkaidejét megnöveli, esetenként 12-13 óraára is, az utazással együtt járó időveszteség. Nógrád, 1982. február 27., 4. o. j A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, Szentgyörgyi István 140 évvel ezelőtt született Diósjenőn. Az alkalomból szülőfalujában emlékülést tartottak. A róla elnevezett művelődési házban j rendezett ünnepi megemlékezésen dr. Czenner Mihály színháztörténész, a korszak kiváló ismerője tar- j tott előadást, majd megkoszorúzták az épület falán lévő emléktáblát. Nógrád, 1982. február 28. 8. o. j * TÍZ ÉVE Erdőkürt alsó és felső tagozatos általános iskoláját a tavalyi esztendőben belülről rendbe tették. Az ; idén kívülről is szeretnék megfiatalítani. A munkálatokhoz szükséges pénz előteremtése érdekében az j önkormányzat a hátrányos helyzetű iskolák megsegítésével kapcsolatos pályázatát elküldte az illetéke­seknek. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. február 27, 3. o. Az Unesco Vüágörökség Konvenciójának huszadik évfordulóján három hónapos világkiállítást ren­deznek Párizsban. A nyári eseménynek hazánk, közelebbről megyénk is képviselteti magát, mégpedig Hollókővel, mint a világörökség részével. A megyeházán tartott sajtótájékoztatón részt vett Léon Davico, az Unesco egyik igazgatója is. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. február 28. 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents