Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 67. szám
2002. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal HAZAI KÖRKÉP Kovács László: esélyt a felzárkózásra Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke úgy véli: a választások tétje az, hogy megáll-e az ország gazdasági, politikai, szociális kettészakadása. Budapest- Áder János értékelése szerint néhány százezer olyan szavazó fogja eldönteni a választások kimenetelét, akik ma még bizonytalanok. Ön is így látja?- Abban én is biztos vagyok, hogy a ma még bizonytalanok fogják eldönteni a választásokat, mert a két szavazótábor igen szilárd. Az egyik a Fideszhez kötődik, a másik a szocialista párthoz, egyiknél sem várható átszavazás.- Valós várakozás, hogy soha ilyen nagy arányú választási részvétel nem volt még, mint amilyenre most lehet számítani.- Én is azzal számolok, hogy nagyon magas lesz a részvételi arány. Mert a két fél egyetért abban, hogy nagyon nagy a tét.- Mi a választások tétje?- A tét az, hogy folytatódik-e az ország kettészakadása vagy megáll. A kettészakadást nem csak anyagi, szociális értelemben értem, nem csak a fejlett és fejletlen régiók kettészakadására gondolok, hartem a politikai kettészakadásra is. A tét, hogy ez folytatódik-e vagy megáll, és a szakadékokat sikerül-e áthidalni. A tét ezen túl a demokrácia, a jogállam sorsa.- Én a politikai kettészakadást veszélyesebbnek érzem.- Eddig azzal számoltunk, hogy amennyiben a Fidesz újabb négy évet kap, akkor a szociális értelemben vett kettészakadás, a gazdagok és a szegények különbsége nőni fog. Ez az ő gazdaságpolitikai, illetve szociálpolitikai felfogásukból következik. Ők a tehetőseknek kedveznek a nehezen élők rovására, mi pedig a tehetőseknek biztosítjuk a további gaz; dagodás feltételeit, de a nehezebben élőknek is esélyt akarunk adni a felemelkedésre. Azt mondjuk, álljon meg a kettészakadás, és kezdődjön meg a felzárkózás. Ez a két értékrend közötti különbség. Ami pedig a politikai kettészakadást illeti, ma az is jellemzi az országot, hogy politikai ellentétek miatt évtizedes barátságok szakadnak meg, munkatársi viszonyok romlanak meg. Ez bizony nem normális dolog. Ráadásul mindez most, a MIÉP felajánlkozásával sokkal veszélyesebb dimenziót öltött. Csurka István meg is fenyegette a magyar társadalmat, azt mondta, hogy: „lesz nemulass!”, ha kormányra kerülnek. A választások tétje tehát így is megfogalmazható: jogállam vagy a kirekesztő nézeteket a hivatalos politika rangjára emelő parancsuralmi rendszer.- Minden centrumban elhelyezkedő pártnak megvan a maga szélsősége. A Fidesznek ön a MIÉP-et jelölte meg, én azt mondom, hogy az MSZP-nek meg ott van a Munkáspárt.- Azért aligha lehet az elmúlt 12 évből példát mondani az MSZP és a Munkáspárt összejátszására, miközben nagyon sok példát lehet mondani a Fidesz-MIÉP összejátszásra. Nézzünk néhány konkrét esetet. Amikor a Munkáspárt olyasmit mondott, ami szöges ellentétben állt a szocialista párt értékrendjével, akkor mi megszólaltunk. Ha a MIÉP olyasmit mondott, ami a Fidesz hivatalosan vallott értékrendjével nem esett egybe, a Fidesz nem szólalt meg. A Parlamentben számos alkalommal szükség lett volna arra, hogy a miniszterelnök megszólaljon és elhatárolódjon a MIÉP vezetőinek kijelentésétől. Ezt nemcsak a magyar választók, a magyar közvélemény várta el, de elvárták Magyarország külföldi partnerei is. Egyszer sem tette meg.- Es ez nem függ össze azzal, hogy az egyik parlamenti párt, a másik meg nem?- Igen, de éppen fordítva. Ugyanis ha egy parlamenti párt mond olyasmit, ami ellentétes a demokrácia szellemiségével, normáival, ami sérti Magyarország nemzetközi érdekeit, akkor sokkal inkább meg kell szólalnia a miniszterelnöknek, a legnagyobb kormánypártnak, mintha egy parlamenten kívüli párt mond ilyet.- Egyre inkább az az érzésem, hogy ez az egész kampány egyfajta számháború, miközben a célok többé-kevésbé átfedik egymást.- A kérdés nyilván arra utal, hogy az ígéretekben vannak azonosságok. Ez érthető, hiszen az országnak vannak megoldásra váró problémái, az embereknek vannak enyhítésre váró gondjaik. Ezekre keresi a választ a két nagy párt, és a válaszok részben egybeesnek. A számok részben azért is azonosak, mert legalább 8-10 példát fel tudok sorolni arra, hogy olyan szocialista javaslatok, amelyeket az elmúlt években hiába nyújtottunk be a parlamentben - mert a Fidesz-frakció számbeli többségével visszaélve napirendre sem engedte tűzni azokat -, most megjelentek a miniszterelnök beszédeiben, és ott vannak a Fidesz programjában. De ez végül is nem baj. A fontos az, hogy aki kormányra kerül, az valósítsa is meg. Sokkal rosszabbak azok az üresen kongó Fidesz-ígéretek, amelyeket éppen az elmúlt négy év tapasztalatai cáfolnak.- Másik oldalról viszont azt lehet mondani, hogy a mostani ellenzék, amely kormányzatra készül, ugyanilyen üresen ígérgethet. Mi a fedezet?- Politikai riválisaink gyakran érvelnek azzal, hogy amikor mi kormányoztunk, akkor nem valósítottuk meg azokat a dolgokat, amelyeket most ígérünk. Azt mondják, müyen alapon ígérünk mi most több pénzt az egészségügyre, a nyugdíjakra, a bérekre, az oktatásra és így tovább, amikor 1994 és 1998 között ezekre nem jutott pénz, sőt a Bokros-csomagot adtuk a társadalomnak. Én viszont hadd emlékeztessek arra, hogy 1994-ben egy összeomlóban lévő gazdaságot vettünk át, elképesztően nagy hiányokkal. Olyan volt a gazdaság, mint egy életveszélyes állapotban lévő sérült, akit azonnal műteni kell. Ilyenkor talán még érzéstelenítésre sincs idő, de semmiképpen nem szokta a sebész a vágás hosszát milliméterre méregetni, csak a beteg életének a megmentése vezérli. A Bokros-csomag is üyen fájdalmas műtét volt, de eredményeként meggyógyult a beteg gazdaság. Orbán Viktor, Járni Zsigmond, Chikán Attila 1998 szeptemberében több nyilatkozatban is azt mondta, hogy a magyar gazdaság a világ egyik legstabilabb és leggyorsabban fejlődő gazdasága. Nem állították, hogy mindez az alig két hónapos Fidesz-kormányzás eredménye. Tehát ők is elismerték, hogy ez a súlyos műtét jól sikerült, a beteg meggyógyult. Más kérdés, hogy most úgy mutogatnak vissza a Borkos-csomagra, hogy ez volt az, amit mi szocialisták adtunk a társadalomnak, ők viszont a Széchenyi-ter- vet. De ők is tudják, hogy beszélni sem lehetne a Széchenyi-tervről, ha nem lett volna Bokros-csomag.- A kampány finisébe érkeztünk. Jól érzékelem, hogy enyhült a hang, már nem olyan durva?- igen, én is így érzem. Az egy napra eső, bennünket gyalázó jelzők száma kétségtelenül csökkenést mutat.- A magyar külpolitikában volt egyfajta kontinuitás, ez most kicsit felborult, és éppen a kampányidőszakban. Véletlen az egybeesés?- A célokban volt és van is folytonosság. Ebben semmi nem változott; nincs ma mértékadó, a parlamentbe kerülésre esélyes politikai párt Magyarországon, amelyik ne akarná Magyarország európai uniós csatlakozását; amelyik ne akarná azt, hogy Magyarországnak rendezett legyen a viszonya a szomszédokkal; amelyik ne tekintené célnak a határon túli magyarság támogatását; amelyik ne mondaná azt, hogy Magyarországnak minden országgal jó kapcsolatokra kell törekednie. Ebben nem volt és ma sincs vita. Viszont vita volt, van és lesz is a módszerekről, az eszközökről, a külpolitikai stílusról. A most kormányzó pártok szeretik úgy beállítani, hogy eddig béke volt a külpolitika területén.- Bocsánat, önök is hivatkoztak erre...- Nem, mi nem kezeltük a konszenzus kérdését ilyen mitikusan. Ha valaki kíváncsi arra, hogy miként nézett ki ez az úgymond teljes egyetértés a külpolitikában a mi kormányzásunk idején, az vegye elő azokat a parlamenti jegyzőkönyveket, amelyek a magyar-szlovák vagy a magyar-román alapszerződés körüli vitákat tartalmazzák. Igen durva jelzőkkel illettek bennünket, akkor is hazaárulók, idegenszívűek voltunk. Nagyon heves, indulatos, időnként gyalázkodó vita folyt. Hát ezt én nem nevezném konszenzusnak. Pedig ha nincs magyar-szlovák, nincs magyar-román alapszerződés, akkor Magyarország ma nem tagja a NATO- nak, és nem került volna be abba a hat országból álló első körbe sem, amely elkezdhette az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.- Sokan beszélik: önt külügyminiszternek jelöhe a miniszterelnök-jelölt, de valahol titkosan ön volna az MSZP igazi miniszterelnök-jelöltje.- Nem tudom, ki mondja ezt. Lehet, hogy van olyan ember, aki azt mondja, hogy ő engem jobban el tudna képzelni, mint ahogy van olyan, aki Medgyessy Pétert tudja jobban elképzelni erre a posztra. Számomra a miniszterelnök-jelöltség és a miniszterelnökség kérdése nem így vetődik fel. Amikor évekkel ezelőtt megkérdezték tőlem, hogy ki lesz majd a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje, azt mondtam: az, akivel a legnagyobb lesz az esélyünk a választási győzelemre. Amikor eljött a döntés ideje, mint a szocialista párt egyik lehetséges miniszterelnök-jelöltje arra a következtetésre jutottam, hogy itt kettőnknek kell szerepet találni, mégpedig a választási győzelem szempontjából hasznos szerepet: Medgyessy Péternek és nekem. Mivel Medgyessy Péter nem tagja a pártnak, ő a párt elnöke nem lehet, ezért adott volt az a felállás számomra, hogy én pártelnökként veszek részt a választási győzelem kivívásában, Medgyessy Péter pedig miniszterelnök-jelöltként. En ezt a szereposztást magam vállaltam, és jeleztem is Medgyessy Péternek, hogy a megfelelő pillanatban vissza fogok lépni. Ő megkérdezte, hogy milyen poszt az, amit szívesen vállalnék. Azt mondtam, szívesen lennék újra a külügyi tárca irányítója, mert nagyon jól éreztem magam a külügyminiszteri poszton, úgy érzem, sikeres voltam. Ezzel a dolog számomra lezárult. Meggyőződésem, hogy Medgyessy Péter nagyon jó miniszterelnöke lesz Magyarországnak. Remélem, hogy a legjobb miniszterelnök lesz a rendszerváltás Óta. CYULAY ZOLTÁN Hírek TÜNTETÉS. A növekvő hazai rasszizmus ellen tizenkét órás tüntetést szervezett Budapesten FOTÓI EUROPRE8S/KALLU8 GYÖRGY _________ a Kossuth téri József Attila- szobornál az Otthont Magyar- országból Összefogás. A szervezők a tüntetéssel fel kívánják hívni a magyar társadalom figyelmét a rasszizmus elutasításának fontosságára, mti VITASOR. A Fidesz és az MSZP megállapodott a miniszterjelöltek vitájának minden részletében, így március 21. és április 3. között 17 szópárbajra kerül sor a szakpolitikusok között a Millenáris Parkban. A viták délelőtt 11-kor és délután fél 2-kor zajlanak április 2. kivételével, amikor a belügyi témák szétválasztása miatt külön vitatkoznak az önkormányzatokról, illetve a közbiztonságról. Ma délelőtt az igazságügyi, kisebbségvédelmi kérdésekről Dávid Ibolya tárcavezető vitázik Bá- rándy Péterrel, a szocialisták igazságügy-mi niszter-j elölt j ével; délután a kultúráról, illetve a nemzeti örökségről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter és Vitányi Iván szocialista képviselő folytat szópárbajt, mti OKTATÁS. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint az esélyteremtést már az alapfokú oktatásban biztosítani kell, a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét a középiskolában kell megteremteni, a felsőoktatásban pedig hat elemből álló nemzeti ösztöndíj- rendszert kell bevezetni, mti USZODA. Átadták a felújított Hajós Alfréd uszodát. A margitszigeti létesítmény korszerűsítése több mint 2,5 milliárd forintba került. Deutsch Tamás sportminiszter szerint az uszoda alkalmas olimpiai versenyek lebonyolítására, europress VAGYON. Az Alkotmánybíróság tagjai a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségüket határidőn belül teljesítették. Az alkotmánybírák az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztséget betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatko- zat-tételi kötelezettségéről szóló törvény alapján nyújtották be vagyonnyilatkozatukat, mti ■ A pártok megítélése a keleti országrészben A választást megelőző utolsó hetekre csaknem matematikai pontossággal kiegyenlítődtek a két vetélytárs, az MSZP és a kormánypárti választási szövetség erőviszonyai. A kisebb pártok közül a szabaddemokratáknak van legkomolyabb esélyük a parlamentbe való bejutásra, a MIÉP helyzete továbbra is kérdéses. A Szonda Ipsos legfrissebb kutatásában az összes megkérdezett körében országos szinten egyaránt 26 százalékos támogatottságot ért el az MSZP és a Fi- desz-MDF választási szövetség, s Kelet-Magyarországon is mindössze egyetlen százalékkal nagyobb a kormányoldal támogatottsága a vetélytársénál (Fi- desz-MDF: 26%, MSZP: 25%). többletet. Az SZDSZ támogatottsága az összes kérdezett körében országosan 5%, itt keleten alacsonyabb (3%), a Független Kisgazdapárt és a MIÉP mutatói 1-3 százalékot érnek el. Igen magas, és a választás közeledtével ugrásszerűen nőtt meg az ígéretük szerint biztosan résztvevők száma. Országosan a szavazásra jogosultak 69 százaléka, ezen belül Kelet-Magyarországon 68 százaléka jelezte, hogy biztosan elmenne szavazni, amennyiben most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, s ez azt jelenti, hogy a választók 10-15% körüli hányada csak a legutóbbi hetekben döntött pozitívan részvételi Ez korántsem számít ritkaság- inkább nem, mert a két nagy felváltva szereztek igen csekély, szándékáról. A választásra jogo- nak sem országosan, sem itt a párt tavaly január óta hónapról legtöbbször a statisztikai hiba- sultak éppen fele, túl azon, hogy keleti országrészben, annál is hónapra fej-fej mellett haladt, határon belül maradó pont- részvételét biztosra ígéri, már-60 -50 —40 -30 -20 -10 - 0 A kérdezés ideje: 2002. március 5-12. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 711 lő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. | || keleti országrész 2002. MÁRCIUS 1 1 | az ország egésze 26 3 . JL_L 3 JÜL 3 2 „1.1, ____ 3 8 37Fidesz-MDF lista MSZP FKGP SZDSZ MIEP Egyéb párt bizonytalan, J nem szavazna döntött az általa támogatandó pártról is. Az ő véleményük ugyancsak kiegyenlített erőviszonyokat tükröz a két nagy, élen álló párt tekintetében. A részvételét biztosra ígérő, egyben pártot is választani tudó kelet-magyarországiak 40 százaléka a szocialistákra, 42 százaléka a kormánypárti választási szövetségre adná szavazatát, s ez csaknem megegyezik az országos szavazataránnyal. Az SZDSZ országos szinten a szavazatok 7 százalékát, ezen belül Kelet-Magyarországon 5 százalékát szerezné meg, a MIÉP az ország egészében 4% körüli, itt keleten 6% körüli eredményt érne el. A Független Kisgazdapárt támogatottsága országosan 1%, a keleti megyékben 2%.
