Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-20 / 66. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2002. MÁRCIUS 20., SZERDA A világháború sérültjeit köszöntötték Tájházprogram Dejtáron Bensőséges ünnepség keretében köszöntötték a balassagyar­mati városházán a Magyar Hadigondozottak Országos Nem­zeti Szövetsége (MAHONSZ) helyi szervezetének tagjait. Ju­hász Péter polgármester kegyelettel emlékezett a II. világhá­ború áldozataira, köztük a névtelenekre, a sebesültekre, az életben maradottakra, akiknek lelkében örök nyomot hagy­tak a vérrel áztatott idők. Kiemelte, hogy ez egy vesztes háború volt a magyar nemzet számára, amelyet sokkal jobban megaláztak, mint más vesztes nemzete­ket. Az utána következő években nem volt település, ahol ne kellett volna szovjet hősi emléket emelni, de a magyar honvédelem hős ka­tonáiról nem illett megemlé­kezni, akik pedig a tőlük tel­hetőt megtették. Nem volt szabad beszélni ezekről a dolgokról, mert a háború résztvevői bűnösökként vol­tak elkönyvelve és nehéz sors várt azokra, akik valami­lyen módon elszenvedték az édesapa elvesztését. Juhász Péter arra kérte az idős embereket, a már nem élők megjelent családtagjait, hogy adjanak át minden él­ményt a fiataloknak, mert a történelemkönyvek a tanul­ságok szerint mindig az aktu­ális politikai hatalom szem­szögéből tárgyalják a múltat.- Taníthatnak akármit a történelemkönyvből, ha egy szülő, vagy családtagja az ál­tala megéltekről szól, az em­ber számára ez marad meg hiteles információként. Talán most már egy kicsit nyugsza­nak az indulatok Közép-Eu- rópa térségében, amelynek határait a nemzetek megkér­dezése nélkül rajzoltak át. Nem véletlen, hogy kirob­bant a délszláv válság és az sem véletlen, hogy Magyar- országnak vitája van a szom­szédos államokkal. Az ember mindig attól retteg, nehogy valamilyen háború kirobban­jon, mert annak a következ­ménye iszonyatos. Most, amikor azt érezzük, hogy az országnak kezd egy kicsit jobban menni, elérhető kö­zelségbe van az Európai Uni­óba jutás, a NATO részei va­gyunk, az ember tervezget és jó lenne, ha ez a békés folya­mat sokáig tartana. Ennek alapvető feltétele, hogy a nemzeteknek olyan vezetői legyenek, akik békésen, a tárgyalóasztal mellett meg tudják oldani a nézetkülönb­ségeket. Amikor először fel­merült a gondolat, hogy pró­báljuk összegyűjteni azokat, akik valamilyen módon érin­tettek voltak a világháború veszteségei révén és rendez­zünk számukra egy kis ün­nepséget, azt gondoltam, hogy ennél nemesebb csele­kedet nem létezik - mondta Balassagyarmat polgármeste­re. Majd megköszönte az ün­nepség szervezőinek a támo­gatóknak, köztük a Kék ABC önzetlen segítségét, a kedves műsort adók szolgálatát. A MAHONSZ Nógrád me­gyei tagsága, vezetősége ne­vében Pünkösti Imre helyi el­nök köszönte meg a város fi­gyelmességét, a háború sé­rültjeinek a támogatását. Ki­jelentette, az országos veze­tőség felé is jelezni fogják, hogy Balassagyarmaton meg­becsülik és segítik a magyar hadirokkantak helyi szerve­zetének tagjait. A helyi elnök a háború végén leventeként sebesült meg Budapest ostro­mánál és 75 százalékos hadi­rokkanttá vált. A mintegy 55 fős balassagyarmati szerve­zet tagjai sorában már több­ségében az özveggyé vált asszonyok jelentek meg. Köztük a 92 éves Gillyen Mártonné, a Bercelen 1910- ben született Dián Teréz az első férje, Vido György jogán tagja a szervezetnek. A fiata­los, pici kis asszony öt gyer­meket szült az első férjének, aki valahol Oroszországban veszett el nyomtalanul. Az özveggyé vált asszony máso­dik házasságát egy román férfival kötötte, akitől szintén öt gyermeke született. Hogy megéljen, elvállalt minden munkát, takarított a módo­sabb polgároknál, orvosok­nál és 17 évet ledolgozott a Balassa Étteremben is. A gyerekek közül már csak az egyik fia él és mellette há­rom unoka, két dédunoka al­kotja a családot. A 82 éves Lotharidesz Józsefné, szüle­tett Petor Zsuzsanna a szin­tén hadirokkant férje jogán jelent meg. A világháború vé­ge felé, a visszavonuláskor hetven szilánkot és légnyo­mást kapott a férje, aki a ha­dikórházzal Németországba került. Ott érte a fogság, ami­ből másfél év után megszö­kött és nagy nehezen hazaju­tott hűséges párjához. Har­minc szilánk maradt még benne és azok egyike 30 év után elszorította a szív fölötti ütőerét. Három lányuk, a hat unoka és hét dédunoka őrzi emlékét. Zsuzsi néni szomo­rúan említi, hogy édesapja is odaveszett az első világhábo­rúban és nehezen nevelte gyerekeit özvegy édesanyja, a bátyja pedig a második vi­lágháborúban halt hősi ha­lált. A közelmúltban elhunyt Vitéz Nemes Czirják Imre tü­zér-mérnököt, a doni harcok hősét gyászoló felesége, Er­zsébet asszony képviselte. Frecska József arról beszélt, hogy újoncként 1941-ben vo­nult be a balassagyarmati laktanyába, aztán kivitték a Donhoz, ahol megsebesült az iszonyú harcokban. Megjárta a tábori kórházakat és a visz- szavonulás idején esett fog­ságba. Megkapta az orosz lá­gerben a flekktífuszt és napo­kig eszméletlen volt. A vérhasjárvány is tizedelte a tábor kétezer magyar hadi­foglyát, akik teljesen lerom­lott állapotban voltak és kö­zülük alig nyolcvanan tudtak kimenni dolgozni. Három év után, 1948-ban engedték ha­za a taharovi lágerből a ma­gyarokat, akik nyolc napi vo­natozás után jutottak a ma­gyar határhoz, többszöri megalázó ellenőrzést átélve. Megnősült és egy lánya és a fia őrzik az édesapjuk szen­vedéseinek emlékét. A dejtári Fábián János is sors­társa volt, aki a géppuskás századhoz vonult be 1941- ben, aztán a doni harcokat is megjárta rajparancsokként. A visszavonulás idején ke­mény ütközetekben vett részt Erdélyben, aztán a ma­gyarországi harcokban Ceg­lédnél haslövést kapott. Sor­ban vitték a kórházakba, az­tán a harcolókkal együtt Né­metországba került, Würz- burgba, amelyet szétbom­báztak és onnan Kissingenbe vitték, ahol amerikai fogság­ba esett. Ott 120 ezer hadifo­goly, köztük négyezer ma­gyar várta sorsának jobbra fordulását. Fábián János há­rom hasi operáció után 1945 karácsonyára ért haza a csa­lád nagy örömére. A Dejtárról érkezettek között volt a harcterek sokaságát megjárt Zólyomi Pál, Bacsa Ferenc, Papp Károly, akik azt mondták, hogy életükben örök nyomot hagyott a hábo­rú és csak a jó Isten segítsé­gével menekültek meg a ve­szedelmekből. Életük a ma­gyar történelem része, mint ahogy a 93 éves Kamarás Jó­zsef bácsié is, aki a háború végén szeretett városa, Balas­sagyarmat aknamentesítésé­ben vált rokkanttá, amikor a körülötte lévők mindegyikét elvitte az aknarobbanás. Jó­zsi bácsi a MAHONSZ örökös tiszteletbeli országos elnöke azt fejtegette ezen a találko­zón, hogy az embereknek megértéssel kell lenni egy­más felé és a legszebb szó a BÉKE. SZABÓ ENDRE A Földművelési és Vidékfej­lesztési Minisztérium az idén is meghirdette a „Nyitott fal­vak, porták, gazdaságok, mű­helyek - vidékfejlesztési mo­dellek” országos programját. Ennek keretében a dejtári fa­luvezetés a „Dejtári tájház lét­rehozása”, a vadkerti önkor­mányzat az „Érsekvadkerti közösségi ház megvalósítása, teleház, mint a települési és kistérségi információs köz­pont” címmel készítette el pá­lyázatát. A projektekről csü­törtökön rendeznek tanácsko­zást a két községben. Dejtáron az elmúlt húsz évben történtek kezdeményezések a falu történetének részletesebb megis­merésére, a néphagyományok, a szokások feltárására, a népviselet ruhadarabjainak, a paraszti élet berendezéseinek, használati tár­gyainak, eszközeinek összegyűj­tésére - tájékoztatta lapunkat Bal­ga József polgármester. A helybeli művelődési házban honismereti kör, ugyanitt később gyermek- tánc-csoport működött Az évek során mindig voltak itt élő lelkes pedagógusok, főiskolai, egyetemi tanulók, akik magukénak érezték a népi kultúra egy-egy területének kutatását, akik vállalták a gyer­mekdalok, a gyermekjátékok ösz- szegyűjtését. Három tanulmány is készült. Az óvodában dolgozók saját népművészeti gyűjteményt hoztak létre. A múlt év áprilisában huszon­két lelkes taggal megalakult a Dejtári Fonó Falufejlesztő és Kultu­rális Egyesület, amelynek tagjai je­lentős kiállítási anyagot gyűjtöttek össze bútorokból, használati esz­közökből, a helyi népviselet és textíliák darabjaiból. A millenniu­mi falunapon az összegyűjtött anyagból kiállítást rendeztek, a ruhadarabokból népviseleti be­mutatót szerveztek, s népi játé­kokkal, alkotóházi programokkal színesítették a rendezvényt. A Fonó egyesület az önkor­mányzattal együtt célul tűzte egy táj ház létrehozását, amely állandó helye lenne az összegyűjtött tár­gyi és népviseleti értékeknek. Erre a célra megvásárolták a Szabadság út 59. szám alatt lévő mintegy 80 éves lakóházat és melléképületet, amelyet 13,88 millió forint ráfordí­tásával újítanak fel és rendeznek be tájházzá. A pénz nagyobb ré­szét a bevezetőben említett pályá­zaton szándékoznak elnyerni. A tájház működtetését az önkor­mányzat vállalja, a tevékenysége­ket az óvoda és az általános isko­la, de főként a Fonó egyesület szervezi.. A jövő év nyarára megvalósuló „Dejtári tájház programtól” a helyi turizmus fellendülését várja a község önkormányzata. __________________________(ity E bben a felújításra váró régi épületben rendezik be majd a tájházat_____fotó: rigó tibor D okumentumkötet a tragikus decemberről Szokács László: 1956 - Salgó­tarján véres decembere című dokumentumkötete a napok­ban látott napvilágot. A könyv megjelenését a POFOSZ orszá­gos és Nógrád megyei elnöksé­ge, a Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése és Salgó­tarján Megyei Jogú Város ön- kormányzata támogatta. ' Szokács László könyve Salgótar­ján történetének egyik tragikus eseményét dolgozza fel az 1956-os december 8-ai sor­tűz közvetlen előtör­ténetébe, politikai, emberi hátterébe és nem utolsósorban utóéletébe is bepil­lantást engedve az érdeklődő olvasó­nak. A kötet címlap­ján a Szabadság té­ren (ma Erzsébet tér) ledöntött szov­jet emlékműnél Csákvári László sza­valja a „Nemzeti Dal”-í, a december 8-ai emlékparkban készült fotókat Mikuska István készítette. A könyvhöz Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke írt Előszót, amely­ben a többi között hangoztatja: „Szokács László nemcsak megírja az eseményt, de nagyszerű párhu­zamaival, összehasonlításaival A könyv címlapja mértani pontossággal mégszer­kesztett hasonlataival még azt is felébreszti és gondolkodásra kész­teti, aki legyintett eddig a hasonló eseményekre (sortiizekre és a cir­kusz-tárgyalásokra), aki eddig oda sem figyelt, ha a háborús bűnökről vagy a bűnösökről szóltak, írtak.” A könyv írója meglehetősen részletes oknyomozást végzett a salgótarjáni sortűzzel kapcsolat­ban, áttanulmányozta az eddig föl­lelhető dokumentumokat, amelye­ket pontosan szerkesztve tár az ol­vasó elé. Ez a sokoldalú tájékozódás lehetővé te­szi, az eseményeket több oldalról is megvilá­gítsa, az eddig kialakult képet árnyaltabbá te­gye­Különösen érdekfe- szítőek azok az interjúk, amelyekben a résztve­vők, illetve a szemtanuk mondják el személyes emlékeiket, véleményü­ket a tragikus sortűzről. Ezek nyilvánvalóan for­rásértékkel bírnak a to­vábbi kutatás számára is. Miként az acélgyári nemzetőrök sorsát fel­dolgozó fejezetek is, amelyekben a szerző Hadady Rudolf, az Acélgyá­ri Nemzetőrség parancsnoka és Hargitay Lajos, parancsnok-helyet­tes sorsát is tárgyalja. / ... - f - . JHL . . i ____ . _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \ j| || 13 A Ti U I I) I A P és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6„ Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 1 tj \J MEGYEI XXXJaAJíjLX Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. FIÚ ISSN 1215-9042. .................. __ , * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! .*!v„ „. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaroptess Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents