Nógrád Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-12 / 60. szám
2. OLDAL | SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP j PÁSZTÓ 2002. MÁRCIUS 12., KEDD Az év vállalkozója: Both József A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megyénkből „A 2001. év vállalkozója” díjjal ismerte el tevékenysége alapján többek között Both Józsefet, a rétsági te- lephelylyel rendelkező Plüss Trade Bubó Kft. ügyvezetőjét. Tárgyalóasztalán miniatűr táblán a következő felirat olvasható: „Amit az ember képes kigondolni, és amiben képes hinni, azt képes elérni!” MÁR GYERMEKKORÁBAN...- Az általános iskolával párhuzamosan zeneiskolába is jártam, ahol megtanultam klarinétozni és játszottam a dorogi bányász ifjúsági zenekarban. Már itt, hatéves koromból különböző megunt tárgyakat kínáltam megvételre. Középfokú végzettségemet az esztergomi Bottyán János Gép- és Műszeripari Technikumban szereztem, mely homlokegyenest mást adott, mint a későbbi - mondhatom - gyerekkori elképzelésem. Ebben az időszakban, 1967-től Budapesten a nagy vásárcsarnokban nagynéném standján ismerkedtem a kereskedelemmel (később a kereskedelem területéről is szereztem felsőfokú képesítést). Családi vonásként említi igazságkeresését, alkotó nyughatat- lanságát. Ezt tapasztaltuk beszélgetésünk során is. Mozgékonyságával függ össze, hogy számára nincs távolság. Ezenkívül nemcsak saját vállalkozásával - mely Pusztaberki székhellyel van bejelentve a cégbíróságon - hanem vállalkozótársainak gondjaival is törődik. A VÁLLALKOZÁSRÓL- 1996-ig összegyűjtött csekély tőkével, amit előző vállalkozásaimban összeszedtem, tulajdonostársammal, Bugyi György barátom segítésével kezdtünk hozzá mai vállalkozásunkhoz az író- és irodaszer-forgalmazáshoz. Lépésről lépésre haladtunk előre KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG- Fontosnak tartom, hogy a megyében lévő vállalkozások gondjairól, talpon maradásunkról több csatornán keresztül adjunk hírt a különböző országos szervek, intézmények felé. Ezért is vettem részt a kamarai munkában és veszek részt a VOSZ tevékenységében. Több alkalommal hozzászóltam országos szakmai fórumokon a kormány képviselői jelenlétében. Voltam városi képviselő 1994-től, Rétság ipartelepítése kezdetén, mint a vállalkozási és településfejlesztési bizottság elnöke munkálkodtam. Both József túl őszinte ember és ebből néha adódnak konfliktusai. Kételyeit sem hallgatja el. Egyetért ugyan Rétság város fejlesztésével és annak a kistérségre gyakorolt hatásával, de véleménye szerint itt, helyben nem mindig úgy alakult, ahogy azt az újságok megírták. Hivatkozik egy 1997-es képviselő-testületi anyagra is.- A jövő tervei? Both József A 2001. év vállalkozója díjjal A rétsági áfésztől való távozásom után 1989-től kiváltottam a vállalkozói igazolványomat. Voltam kocsmáros Szendehelyen, mely még mindig a Szepi fogadó nevet viseli. Közben kitaláltam az országban az elsők között, hogy öltöztessük fel a fürdőszobákat különböző kiegészítőkkel és közben kerestem a helyem, hogy mi legyen az a fő profil, melyet az egész országban saját cégként fogunk megismertetni. így jutottam el a mai valóságig - utal az előzményekre a fiatalos, lendületes, ülni egy percig sem tudó vállalkozó. hitel és pályázatok nélkül. Termékeink túlnyomó része mintegy 20 olaszországi cégtől származik, de megtalálható polcainkon több európai és távol-keleti ország áruja is. Az országos szakkiállításon 2002. március 21-23-án Budapesten, majd áprilisban a Palócország rendezvényén is kiállítunk, már saját arculatunkkal. Szorosan a szakma mellett kezdtünk foglalkozni reklám- és ajándéktárgyak forgalmazásával, valamint különböző saját kiadványok szervezésével. (A közismert névjegynaptár a negyedik megjelenését éli meg jövőre!)- Szeretnénk elérni Rétságon, hogy a gazdaságot és vállalkozást érintő hipermarketprojek- tünkre alapozva létrehozzunk egy logisztikai központot a város szívében lévő saját ipari területünkön és ezzel legalább 15-20 helyi embernek tudjunk munkát biztosítani, annak elismertetésével, hogy a helyi vállalkozásokra szükség van. Remélem, hogy a megyében lévő különböző szervezetek felfigyelnek a kft. által kidolgozott elképzelésekre és támogatják azokat. ELMONDTA: BOTH JÓZSEF Jelentősen romlik az emberek egészségi állapota 1985-től gyógyítja Pásztó és körzetének betegeit dr. Novák Erzsébet főorvos asszony. 1994. december elsején kinevezték a pásztói járóbeteg-ellátást irányító intézmény igazgatójává, amelyet 2001 végéig töltött be. Jelenleg csak a gyógyítással foglalkozik. Neurológus és pszichiáter szakorvosi diplomával rendelkezik. Orvosi pályafutásáról, munkájáról beszélgettünk.- Hol kezdte tanulmányait és mi motiválta abban, hogy orvosi pályám lépjen?- Szarvas mellett, Csaba- csüdön születtem és ott jártam gimnáziumban. Másodikos gimnazista koromban gondoltam először arra, hogy az orvosi pályát választom és pszichiáter leszek. Ebben az elhatározásban Benedek István Aranyketrec című műve motivált. A sikeres érettségi vizsgát követően jelentkeztem a szegedi orvostudományi egyetemre, ahová elsőre sikerült bekerülnöm. Megszereztem az általános orvosi diplomát és első beosztásként Orosházára kerültem a kórház idegosztályára. Itt kezdtem el a felkészülést a neurológiai szakvizsgára, melyet 1981-ben eredményesen letettem. Még ebben az évben főnökömet követve Salgótarjánba, a kórház neuro-pszichiátriai osztályára jöttem dolgozni, ahol 1984- ben megszereztem a második szakvizsgámat pszichiátriából.- Hogyan keriüt Pásztóra?- 1983-tól heti egy alkalommal lejártam Pásztóra rendelni. A kórház akkori igazgató főorvosa, dr. Kovács Bertalan kért, hogy véglegesen jöjjek ebbe az intézménybe dolgozni és szervezzem meg az ideggondozót. A beosztásra pályázatot hirdettek, amelyet elnyertem és 1985. július elsejétől itt dolgozom. Az első ténykedésem az ideggondozó megszervezése volt, amely a rendelőintézetben egy helyiségből állt, de ez később tovább bővült. Lehetőség nyílott a közvetlen munkatársaim képzésének beindítására. Később, amikor pályázati pénzből megépült a gondozóközpont, átköltöztünk az új épületbe, ahol megfelelő körülDr. Novák Erzsébet mények között láthatjuk el a betegeinket. Munkám során szervi idegrendszeri megbetegedésekkel is foglalkozom és évekig kórházi konzíliumokat is tartottam, három éve azonban' már két neurológus kolléga végzi az utóbbi feladatot. Az elmúlt év végéig a járóbeteg-ellátást irányító intézmény igazgatói tisztét is betöltöttem.- Milyen a kapcsolata a betegekkel, és melyek azok a panaszok, amelyekkel felkeresik önt?- Többféle betegséggel fordulnak hozzánk az emberek, így a pszichiátriában a depressziós szorongás, a pánikbetegség, a skizofrénia (hasadásos elmezavar) és a paranoid kórképek. Az utóbbi időben megnövekedett a felsorolt betegségekben szenvedők száma. Jelentős az alkohol- betegek száma is annak ellenére, hogy amióta eltörölték a kötelező kezelést, kevesebben vetik magukat alá önkéntesen a gyógy- terápiának. Ez az irányzat jelen időben is a romlás irányába tart, melyhez nagymértékben hozzájárul a munkanélküliség.- Mi a véleménye a körzet egészségügyi helyzetéről és milyen javaslatai vannak a javítást illetően?- Az utóbbi négy-öt évben jelentősen romlott az emberek egészségügyi állapota, ezen belül a lelki egészség, melynek hátterében az ismert társadalmi-gazdasági helyzet, a munkanélküliség, a gyors, szerteágazó változások feldolgozásának nehézségei, az önérvényesítő készségek gyengesége érzékelhető. Tekintettel a járóbeteg-ellátás forgalmának emelkedésére, annak megerősí- fotó: esla tése, a megfelelő anyagi háttér biztosítása, a szakmai továbbképzések finanszírozása és a dolgozók létszámának növelése a járóbeteg-ellátásban feltétlenül szükséges lenne, miként a rehabilitációs intézmények kialakítása is. Sajnos, a kilencvenes évek előtt beinduló rehabilitációs lehetőségek (pl. átmeneti szállás, védett munkahely) elsorvadni látszanak, így betegeink a munkaerőpiacon többszörösen hátrányos helyzetbe kerülnek. Fontos lenne önsegélyző csoportok kialakulása, megfelelő tanácsadó központok felállítása és a mentálhigiéniás tréningek végzése. KEREKES LAJOS Asszonyverés, súlyos balesetek Súlyos testi sértés bűntett kísérletének alapos gyanúja miatt tett bejelentést a minap egy mátranováki asszony 51 éves férje ellen, aki a hajnali órákban ittasan szóváltásba keveredett a feleségével. Ebben az állapotában járóbotjával a lábán és a fején többször is megütötte az asszonyt. A közelmúltban egyetlen napon két súlyos sérülés is keletkezett a közúton. Délelőtt egy 21 éves felsőpetényi férfi Bátonyterenyén a Zrínyi úton Nemű felé haladt az általa vezetett tehergépkocsival. Eközben egy 81 éves férfi által vezetett és balra kanyarodó segédmotor-kerékpár előzésébe kezdett. A tehergépkocsi áttérve a bal oldali forgalmi sávba összeütközött a közben kanyarodást végző segédmotor-kerékpárral. A baleset következtében az idős férfi súlyosan megsérült. Ugyanezen a napon 16 óra után Balassagyarmaton, a Rákóczi úton egy idős szlovák állampolgár nő a kijelölt gyalogosátkelőhelynél a jelzőlámpa tilos jelzését figyelmen kívül hagyva akart áthaladni az úton átlós irányban. Áthaladás közben a neki balról zöld jelzésre meginduló, egy 42 éves andornaktályai férfi által vezetett járműszerelvény elütötte. A gyalogos súlyosan megsérült. Támogatni kell a határon túli magyarok szülőföldön maradását Duray Miklósnak, a szlovák parlament tagjának előadása Balassagyarmaton A rendszerváltozás azt jelentette, hogy nem a kommunizmus előtti időszakhoz kell visszatérni, hanem a kommunizmus előtti időszakot kell az új európai feltételeknek megfelelően továbbfejleszteni - jelentette ki Duray Miklós, a szlovák parlament tagja a napokban tartott balassagyarmati előadásán. A rendezvényt szervező Összefogás Polgári Egyesület nevében Tyekvicska Árpád köszöntötte a vendéget. Szólt arról, hogy az anyaegyesületük, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület egy nemzeti mozgalmat indított, eszerint március elejétől tegyük ki mindannyian ablakunkba, autónkra a nemzetiszínű szalagot és március 15-én, hagyományaink szerint tűzzük szívünk fölé mindannyian a kokárdát, amelyet egészen az országgyűlési választások végéig viseljünk. Bejelentette, hogy az egyesület gyűjtést indít a Hugyagon 1956-ban meggyilkolt két salgótarjáni nemzetőr, Hargitay Lajos és Hadady Rudolf emléktáblájára, amelyet a balassagyarmati temetőben helyeznek el. Duray Miklós bevezetőjében kitért arra, hogy ebben a térben sok közös magyar, közös európai és közös régióbeli ügyünk van, és ezeket az integrációs kérdéseket, a magyarság ügyeit csak közösen lehet intézni. Mert nemcsak az európai integráció magyarságügy, hanem legfőképpen magyarságügy az államhatárokon átívelő nemzeti újraegyesülés, ami szintén integráció. De ezt lehet akár rein- tegrációnak, újraegyesülésnek is nevezni. Harmadik fontos kérdésként említette a térségben lévő államok egymáshoz való közeledését, amelyet elsősorban a visegrádi négyek elnevezése fémjelzett. Amit a nemzet keretében akarunk, azt nem lehet a többiek figyelembevétele nélkül megtenni. Az érdekeket úgy kell megfogalmazni, hogy azok a mások érdekeit ne sértsék. De másoknak is úgy kell megfogalmazni az érdekeiket, hogy azok a mi érdekeinket ne sértsék - mondta Duray Miklós. - Nem a kölcsönös érzékenységet, hanem a kölcsönös érdekeket kell figyelembe venni. Nyilvánvaló sok olyan változás következett be, ami miatt az 1920 előtti állapot nem éleszthető fel, viszont mindazt, ami folytatható, folytatni kell. Erről már 1990- ben kezdtünk alkotó módón gondolkodni - vélte Duray Miklós. Az első igazi nagy lépés 1996-ban az első magyar-magyar csúcsértekezleten történt meg, mert akkorra jutottunk el viszonylag sokan, magyarországi és a külföldön élő magyarok, hogy meg kell fogalmazni azokat az alapértékeket, amelyek fontosak az egész magyarság számára és meg kell keresnünk azokat a szerkezeti elemeket, amelyeken ezek elkezdhetnek működni. Ilyen alapértékek közé tartozott a családközpontú társadalom, a tudásközpontú nemzet és a kárpát-medencei magyarság összefogása és ehhez kapcsolódva a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulásának a segítése. Trianon óta 1996-ban első alkalommal találkoztak ezen az értekezleten a magyarországi és a határain túl élő őshonos magyarok képviselői, azok a politikai szervezetek, amelyek parlamenti, vagy tartományi képviselettel rendelkeztek és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Duray Miklós úgy vélte, hogy a szülőföldön maradás támogatása ugyan megterheli a költségvetést, de ez nagyon rövid úton visszatérülő kiadás, amely az egész térségnek a további gazdasági növekedését fogja segítem. A térség politikájáról szólva Duray Miklós kiemelte a határokon átnyúló együttműködések jelentőségét. Tárgyalni kell az egymásra utalt térségekről, amelyeket a határok kettévágtak. így jöhettek létre a határ menti térségek saját problémamegoldó regionális parlamentjei. Jó példa erre Svájc, Franciaország és Németország határ menti együttműködése. A rendszerváltás után Balassagyarmaton megalakult Ipoly Unió magja volt az Ipoly Eurorégiónak, amelynek még nem sikerült az eredeti célját megvalósítani. Talán most sikerül előbbre lépni, mert Szlovákiában is létrejöttek az önkormányzati megyék. A benesi dekrétumok ügyéről szólva kiemelte, hogy ez látszólag jogi, elsősorban azonban politikai probléma, ami ma is élő és a politikai szándékkal megfogalmazott volta miatt nem lehetett azóta sem annulálni, pedig meghozataluknak nem volt semmi jogi alapja. Ezek a problémák lassítják a térség integrációs folyamatát és félő, hogy az európai integrációkat is fogják lassítani. Ezért is lényeges, hogy a nemzet újraintegrálásáról beszéljünk, mert ami összetartozik, annak egyben kell lennie. Ebben nagy segítséget fog adni a státustörvény, amelynek a szellemisége fontos - vélte Duray Miklós. SZABÓ ENDRE NÓGRÁDÉ HÍRLAP KÖZÉLETI NAPIJ AI Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KÉR-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. FtU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesitse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. _____________________________ szerkesztőségi rendszerrel készült.
