Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-11 / 35. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2002. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ Felújítások Romhányban Elfogadták Romhány költség- vetését a hétfő esti önkormány­zati ülésen - tájékoztatta lapun­kat Tolnai János polgármester. A község 2002. évi költségveté­sének bevételi oldala 253 millió 766 ezer, míg kiadási oldala 250 millió 700 ezer forint. Az intéz­mények fenntartásánál az általá­nos iskola kerül a legtöbbe, an­nak ellenére, hogy itt a legtöbb az állami támogatás összege. Lé­nyegesen nagyobb mértékben kell kiegészíteni a központi nor­matívát az óvodánál és az idősek gondozó házánál. Meghatározták a fejlesztése­ket. Eszerint 5 millió forintot kü­lönítettek el a Rákóczi-csata em­lékét őrző Turulmadár-szobor és a mogyorófa környékének rend­betételére. Az idősek háza tata­rozására, az épület leszigetelésé- re 4 millió forintot különítettek el. Mindkét esetben ez az összeg jelend az önrészt, amelyet pályá­zati úton szeremének kiegészíte­ni. Tervezik ebben az évben az óvodai kerítés cseréjét, valamint a gázvezeték kiépítését azokban az utcákban, ahol ez még hiány­zik. Emellett elkészítteti az ön- kormányzat az új iskolaépület, valamint a szennyvíz-beruházás terveit. INNEN-ONNAN ___________________NAGYBÁRKÁNY ;_______________ N AGYVONALÚ ÖNKORMÁNYZAT. A szemétszállítás költségeit az idén az önkormányzat átvállalja a helyi háztartásoktól. Az új, Salgó­tarjánban létrehozott regionális hulladéklerakó igénybevételével a ta­valyi 800 ezer forint helyett idén 1 millió 200 ezer forintot fizetnek ki a lakosság helyett. SZÉCSÉNYFELFALU ÚJ FALUGONDNOKI BUSZ. Tizennégy évi használat után múlt év végén lecserélték a falugondnoki buszt. Az új szállítóeszköz működ­tetésével járó költségeket a képviselő-testület vállalta magára. Beszer­zése 5.5 millió forintba került, melyet döntően pályázatokon nyert összegből biztosítottak. NINCS ADÓEMELÉS. A lakossági és vállalkozói kommunális adót idén nem emelte a képviselő-testület tekintettel a lakosság egyéb irá­nyú kiadásaira. Az előbbi adóban benne van a szemétdíj is. PÁLYAKEZDŐ ÓVÓNŐK. A múlt őszétől, az oktatási év kezdetén új felsőfokú képzettséggel bíró pályakezdő óvónő kezdte meg munkáját az óvodában, ahol egyre nő a gyerekek száma, jelenleg meghaladja a 20 főt. ■ Főtér: álmok és a valóság állapota aggasztó, ezért annak helyreállítása nem odázható to­vább. Érdemes lenne tehát vala­mely terv mentén elindulni, s leg­alább a károsodott burkolatot eszerint átépíteni. Kenyeres Ist­ván azonban hozzá tette, hogy ezt a munkát meg kell hogy előz­ze egy sor közműkiváltás, ez pe­dig bonyolítja a megoldást. Az nem lenne szerencsés, ha egy új műkőburkolatot fél év múlva azért kellene felszedni, mert eltö­rött alatta egy régi acélcső - szö­gezte le. Volt, aki javasolta, hogy a Jó­zsef Attila Művelődési Központ előtt az év nagy részében felállí­tott nem túl esztétikus színpadot célszerű lenne végleges formá­ban megépíteni, a ház portáljának szerves ré­szeként. Sokan kifogá­solták, hogy évek óta nem történik intézke­dés egy főtéri nyilvá­nos illemhely kialakí­tására, pedig a postai aluljáróban, vagy a Bolyaihoz vezető lép­cső alatt erre lenne mód. Volt, aki azt ész­revételezte, hogy egyetlen díjazott terv­ben sem szerepelt a városközponton átve­zető, vagy abból kivezető kerék­párút. Szó esett a város közleke­dési helyzetéről is, különös tekin­tettel a litkei lámpás csomópontra és a Kossuth útról a 210-es útra történő kihajtás megkönnyítésé­nek igényére. T. N. L. nyi munka egy lakhatóbb, élhe­tőbb városközpontot célzott. A kör tagjainak az érdeklődésére a főépítész elmondta, hogy a leg­szerényebb becslések szerint is egy ilyen átépítés milliárdokban mérhető, ezért megvalósítása idén egészen biztosan nem indít­ható, de ütemezve, több év alatt megvalósítható és - a trendek is­meretében bizony - megvalósí­tandó. Volt olyan ötlet, amely a Rákó­czi út-Bem út kereszteződését ál­modta át, megteremtve ezzel a belvárosi templom szürke támfa­lának növényzettel történő taka­rását. Egy másik megoldás az SZMT székház épületén „folyo­sót" nyitna, így a városházától a Kossuth útig egy új, belső sétáló­utca alakulhatna ki. A kör tagjai kifejtették, hogy a szorosan vett főtér burkolatának A beszélgetést ezúttal Lukács György, a civil szervezet elnöksé­gi tagja vezette. Dr. Gótai László, a kör tagja a fórum előtt jó hírt hozott a szervezet kórházban ápolt elnökéről, dr. Horváth Ist­vánról. Eszerint elképzelhető, hogy a következő összejövetelt már ismét ő vezetheti, amennyi­ben egészségi állapota a mostani ütemben ja­vul. Kenyeres István el­mondta, hogy a pályá­zati anyagot 21-en vet­ték át, 14 alkotói team be is nyújtotta. A ne­ves építészekből, jogá­szokból álló zsűri első helyet nem adott ki, de a megosztott másodi­kat igen. Emellett to­vábbi három tervet a város alkalmasnak ítélt a megvásárlásra. A kiírók nemcsak a város főterének újsze­rű értelmezését kér­ték, hanem a teljes vá­rosközpont rekonst­rukciós elképzelését, a Bem úti csomóponttól a Kossuth úti elágazásig. Mint elmondta, a díjazott alkotások egyike sem helybéli szakemberek műve, no­ha a zsűrizett munkák között le­hetett ilyen, bár ennek megálla­pítása az anonimitás miatt lehe­tetlen. Az egyik alkotói csapat­ban azonban volt salgótarjáni kö­tődésű tervező. Az első helyezett tervek készí­tői nagyjából egy véleményen voltak a főtér átalakítását illetően: a teret megnagyobbították a pavi­lonsor előtti parkoló rovására, s a főút forgalmát erősen korlátoz­ták, itt leginkább a tömegközle­kedési eszközöket engednék át. A főút java részét fákkal népesíte­nék be, s jelentős számú parkoló­helyet alakítanának ki rajta. Igen sok terven szerepeltek szökőkutak, helyenként bizarr- nak tűnő kertépítési elképzelé­sek, de összességében valameny­Repedezett a burkolat, a főtér helyzete megoldásra vár Salgótarján főterének rekonstrukciójára írt ki pályázatot a múlt évben a város önkormányzata, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium támogatásával. Az alkotásokat a minap értékelték, így Kenyeres István főépítész első kézből számolhatott be a tervekről a Salgótarjáni Polgári Kör szerdai összejövetelén. Időjárás: ellenség és barát Szorgalmas, reménykedő kisvárosi tűzoltók Tavaly az elmúlt évekhez képest az eseményeink száma csökkenő tendenciát mutat - mesélte legutóbbi látogatásunk alkalmával Kertész Ferenc tűzoltó alezredes, a balassagyar­mati önkormányzati tűzoltók parancsnoka. Részletesen is­mertette, hogy háromévenként hullámzó görbét mutatnak az események. Kezdve onnan, hogy 280-290 esemény után 400 következik, majd 600, s utána újra csökken. Tavaly 290 ese­ményük, vonulásuk volt, de 1999-ben 610. Gazdaságpolitika, szakmai alapon- A gazdaság az utolsó három évben lassuló növekedést mu­tat, ami 2002-ben tovább fokozódik - kezdte tájékoztatóját dr. Akar László, a Gazdaságkutató Intézet Rt. vezérigazgató­ja, a közelmúltban a Pénzügyi, Számviteli Főiskola salgó­tarjáni intézete 2-es előadótermében, „A gazdaságpolitika a választások előtt” - című előadásában. A Magyar Közgazda- sági Társaság Nógrád Megyei Szervezetének felkérésére vál­lalta el az előadást. A balassagyarmati tűzoltók legnagyobb barátja - vagy ellensé­ge? - az időjárás. A hatszáz ese­mény idején belvizekkel küzdöt­tek, több mint négyszáz esetben vonultak vízszivattyúzáshoz. Vi­szont kevés tűzesetük volt. A ta­valyi és a nyári szárazság meg a tüzek számát növeli meg. A múlt évben a belvíz is elmaradt, a ta­vasz is később nyitott, így a tűz­esetek száma is lecsökkent. Nyá­ron pedig áüagos vonulásaik vol­tak. Rákérdezünk a szerencsétle­nül járt vízszállító járművük sor­sára, mire a parancsnok mondja, hogy már csaknem befejeződött a gépjármű helyreállítása. Tavaly júniusban ugyanis egy tűzesethez vonulás közben Ipolyvecén ola­jon megcsúszva felborult a víz­szállító kocsi. Személyi sérülés nem történt, de a gépjárműben többmilliós kár keletkezett. Saj­nos anyagiak nem álltak rendel­kezésükre, s a gépjármű ezért egy fél évig állt a szertárban. Annak meg különös története van, hogy hogyan oldották meg a helyreállí­tást. Mint köztudott, a tűzoltók dél­utáni és éjszakai pótlékával kap­csolatban vita alakult ki országo­san, hogy ki fizeti ki ezt. A tör­vénynek megfelelően az állam ezt a pótlékot kifizette, a gyarmati tűzoltók pedig ezt az éves költség- vetésükbe már betervezték, hogy ők fizetik ki a tűzoltóiknak. Mivel ezt az összeget megtérítették, ez a pénzük megmaradt. Ekkor gon­doltak arra, hogy ebből a pénz­összegből a gépjárművüket rend­be hozzák. Felvették a kapcsolatot a köz­ponti javítóval a fővárosban. Kér­tek egy újabb árajánlatot, ami bi­zony már borsosabb lett, mint az első. Úgy látszott azonban, hogy hatmillió plusz áfa összegért hely­re tudják állítani. Karácsony előtt felszántották Budapestre, s úgy tűnik, hogy február végére rendel­kezésükre állhat a felújított víz­szállító autó. A tűzoltóságra általában jel­lemző problémaként említette a parancsnok, hogy az elmúlt évek­ben sajnos elég sok tapasztalt, ru­tinnal rendelkező tűzoltójuk tá­vozott nyugállományba egészsé­gük megromlása miatt. Nagyon megfiatalodott az állomány. A kétharmad részének öt évtől ke­vesebb gyakorlata van. Balassa­gyarmaton is úgy látják, hogy nem tudják semmivel motiválni az embereket, hogy maradjanak. Nem tudnak nekik magasabb fi­zetést adni. S gyakori, hogy in­kább választják a nyugdíjat. Saj­nos éppen szilveszterkor történt egy tragédia. Egy tizenhét éve itt szolgáló, negyvenkét éves tűzoltó infarktus következtében meghalt. Egyetlen alkalommal kapott fi­gyelmeztetést a szervezetétől, amit átvészelt, de másodszorra legyűrte őt. A tűzoltóság jövőjéről csak egy év távlatában beszélt. Az utóbbi időben elég jó ütemben folyt Ba­lassagyarmaton is a technikai fej­lesztés. Fecskendőket, különféle felszereléseket kaptak pályázat útján, költségvetésből, ingyene­sen, a biztosítói egy százalékból. Nagy problémaként említette azonban a működési feltételek fo­lyamatos biztosítását, a gépjármű­vek fenntartását. Az első Merce­des fecskendőjük már négyéves és most kezdenek előjönni azok a hibák, amikor már mélyebben kell a zsebbe nyúlni. Egy egész egyszerű javítás is több százezer forint. A dologi kiadásokra rend­kívül szűk keretet kapnak. A lak­tanya régi, zsúfolt. Amit lehet, ön­erőből oldanak meg. így bővítet­ték a laktanyát saját költségvetés­ből, a tűzoltók keze munkájával. Ennek az értéke több mint hét­millió forint. A tűzoltók három­millió forint értékű munkát vé­geztek. Ha valami nagyot álmodhat­nának, úgy ötvenmillió forintot, akkor megpróbálnának helyet kiépíteni az udvaron álló felsze­reléseiknek és gépjárműveik­nek, amelyeket helyhiány miatt nem tudnak szertárba állítani. A tartalék gépjárművüket így is a városüzemeltetésiek jóvoltából tarthatták fedett helyen ingyene­sen, amíg tartott a fagy. Kertész Ferenc végül megem­lítette, hogy van beadva egy pá­lyázatuk műszaki mentőszerre, amelyről megtudták, hogy az el­ső hat reménybeli tűzoltóság kö­zött vannak. Ám de az is hírlik, hogy csak négyet osztanak ki. Ebből kettőnek már megvan a tulajdonosa. Hogy ki lesz a má­sik két kedvezményezett, ez majd kiderül. Reménykedve mondta, hogy jó lenne, ha köz­tük lennének. PÁDÁR ANDRÁS- A gazdasági növekedés lassulását nem lehet kizárólag a gazdasági környezet előnyte­len változásával magyarázni, még akkor sem, ha elismerjük a tavaly az USA-ban bekövet­kezett terrorakció kedvezőtlen hatását - mondta. Az előadó szerint a kor­mányzat több dolgot másként csinálhatott volna. Ennek il­lusztrálására említette a beru­házások lelassulását.- Nemcsak a beruházások, hanem ezek összetétele is ér­dekes és sokatmondó. A mos­tani kormányzat első két évé­ben csökkentek a kis- és kö­zépvállalkozóknál végrehajtott beruházások, ami összefügg azzal is, hogy elmaradt a be­ígért adócsőidként és. Hátrálta­tó tényező volt az árfolyam-po­litika, növekedési veszteséget jelentett az agrárválság, a le­csökkent lakásépítés, mely csak nemrég indult felfelé. A stabil négy-öt százalékos növekedéshez öt pontban je­lölte meg a tennivalókat, a le­hetőségeket, a forrásokat. E gondolat kapcsán említette, hogy a nagyvállalkozóktól - a multiktól - nem lehet szociál­politikát számon kérni, érde­keinket viszont védeni kell. Utalt arra, hogy sajnos jelenleg nincs birtokában a most mű­ködő kormányzópártnak a konkrét, megfogható gazda­ságfejlesztési programja, ezért csupán néhány eddig elhang­zott bejelentéssel tud csak foglalkozni. Közöttük említette, hogy egyszerű logarléccel, középis­kolás diákok kiszámolták, hogy ha 15 év átlagában utol akarjuk érni az Európai Uniót, akkor évente 9 százalékkal kel­lene növekednie a gazdaság­nak. A 2000. évi növekedés a tervezett 6,6 százalékkal szemben 5,2 százalékra sikere­dett. A kutatóintézet számítása szerint a reális növekedési ütem 4-5 százalék évente. Úgy véli, hogy a lerobbant ágaza­tokba nagyon sok pénzt kell fektetni. A kis- és a középvál­lalkozóknak a korábbi ígéreten túl valóban hozzá kell, hogy jussanak az adókedvezmény­hez, ami összefügg a foglal­koztatással is. Megemlítette, hogy az éves jövedelemből az állam 6,5 százalékot von el a dolgozóktól. Állítólag Belgi­umban nagyobb ez az összeg, mint nálunk, az állam javára. Szerinte a gazdaságpolitika olyan sajátos terület, ahol a szakmai alapnak meg kell len­ni. Nem úgy működik, hogy egy ember kiáll, és sorolja a tennivalókat... Az átláthatóság, kiszámíthatóság, ellenőrizhe­tőség érdekében ismerni kell a különböző gazdasági szerep­lők véleményét, rendszeres párbeszédet kell folytatni a szociális partnerekkel, a pénz­ügyeket pedig erőteljesebben decentralizálni kell! Úgy véli, hogy az évi költségvetés két­harmadát a közvetlen felhasz­nálóknak kellene adni, egyhar- madával pedig az állam gazdál­kodjon!- A kormány által közölt, 2004. év elejére elérhető 2-3 százalékos infláció realitása megkérdőjelezhető, mert az eddigi ciklusban sem valósult meg, amit a költségvetés előre jelzett. Szakemberek szerint az or­szág eladósodása elérheti a nemzeti jövedelem 60 százalé­kát. Hazánkban a jelentős hitele­ket a nagyberuházásokhoz a multik veszik fel az ő partnere­iktől. V.K. Versmondóverseny Arany János tiszteletére Pásztón a Teleki László Városi Könyvtár és Mű­velődési Központ versmondóversenyt hirdet Arany János születésének 185. évfordulója alkal­mából 14 éven felüliek részére. A résztvevők csak Arany János-költemény elmondásával nevezhet­nek, maximum 3-4 perc időtartamban. A versenyt április 11-én, a költészet napján rendezik meg. Je­lentkezni lehet március 15-ig a városi könyvtár­ban. A rendezők arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyszámú jelentkező esetén március végén válo­gató versenyt tartanak. NÓGRÁD t HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.______________________________ szerkesztőségi rendszerrel készült FOTÓ: GÓCS ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents