Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-08 / 33. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 2002. FEBRUÁR 8., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP - 7. OLDAL Remény és veszteség Bárkit érhet betegség. A betegnek is, a hozzátartozónak is nagy gondot jelent. A beteg, sokat szenvedett ember a kórházba kerül, ahol még reménykedik gyógyulásában. Teljesen az orvosokban bí­zik, megadja magát, de lassan unja a bezártságot, a tehetetlenséget. Néni örül a szomorúságot lehelő nyugalomnak, annak, hogy örökké fehér ruhás ápolókat és orvosokat lát. A gyógyítók járkálnak körülöt­te, mindig egyforma ábrázattal, mindig ugyanazzal, az édeskés te­kintettel, ugyanazzal a nyugtalanító mosollyal. Aztán néha elhang­zik, hogy: - magának pihenésre van szüksége, jó hosszú, zavartalan pihenésre. Ezt némely beteg úgy értelmezi, hogy már biztosan nem lesz jobban. S ez ellen ő maga semmit sem tud tenni, reménykedése is meggyöngül. Ha hozzátartozó látogatója érkezik, próbálja őket vi­gasztalni: ne aggódjatok, jól vagyok, jobban leszek meglátjátok! Pe­dig tudja, hogy nem így van. Vége a látogatásnak, sőúgy érzi, ma­gára marad, mit tud tenni1 Az ablakon keresztül nézegeti az eget. Örökké csak a betegsége jár az eszében: mi lesz, ha nem javul. Úgy látja, már az orvosok fagyos arca is erről tanúskodik, sőt a hozzátar­tozók szomorúsága is. Hát soha nem szabadulok innen? - sóhajtja. S kezd az elmúlásra gondolni. Hozzáfog imádkozni. Az ima békességet ad, de az éjszakák, a hosszú, álmatlan éjsza­kák és a betegség áporodott levegője az ágya fölött, szinte elviselhe­tetlen. Aztán egy reggel először történt meg, hogy nincs benne bá­nat, sóvárgás, keserűség. A szíve megpihent végre és a szeme lecsu­kódott örökre. Számára nincs többé szenvedés, keserűség, de hozzá­tartozóinak fájdalma mindent beborít. Nehéz ilyenkor a szív. A vesz­teség fájdalma majdnem megbénít, de egy kis reménysugár csend­ben megmarad. ________ ____________________ _______________VÁGVÖLGVI LÁSZLÓMÉ, SALGÓTARJÁN V esebaj okozta Heródes halálát „Semmim sincs, mégis jó nekem!” Édesanyjával együtt járt a klubba - Mi újság Nógrádmegyerben? A klub tagjai és a bentlakók délelőtti foglalkozását zavartuk meg a nógrádmegyeri idősek otthonában. Királyné gitárkísé­retével tanultak vallásos dalokat az egybegyűltek. Üszkösödéssel súlyosbított veseelégtelenség okozta az ókori történelem egyik legvéresebb kezű uralkodójának, I. Nagy He- ródesnek (Kr. e. 73-4] a halálát. Jan Hirschmann amerikai kuta­tó szerint Nagy Heródes króni­kus veseelégtelenségben szen­vedett, és betegségét valószínű­leg üszkösödés is súlyosbította, amely a nemi szerveket támadta meg. Hirschmann, aki a híres emberek halálokait vizsgáló bal- timore-i konferencián számolt be felfedezéseiről, elmondta: ku­tatásaihoz azokat az orvosi fel­jegyzéseket használta, amelye­ket néhány nappal a zsarnok uralkodó halála előtt készítettek. Az egészségügyi jelentések sze­rint I. Heródes heves viszketeg- ségben szenvedett, testét gyo­morfájdalmak és görcsök gyö­törték, gyakran léptek fel nála légzési nehézségek, altestén pe­dig üszkösödés jeleit fedezték fel. Az amerikai kutató miután sorra vette azokat a lehetséges betegségeket, amelyek a Heró- desnél kimutatott tünete­gyüttest okozhatták, arra jutott, hogy Nagy Heródes halálát csakis a vesék súlyos károsodása okozhatta. I. Heródes Kr. e. 47- ben, huszonhat évesen lett Galilea kormányzója. Tíz évvel később már Judea egyeduralko­dója, ezt a tisztét haláláig meg­tartotta. A Biblia kegyetlen zsar­nokként ábrázolja I. Heródest, aki saját családtagjai közül is többeket - jórészt féltékenység­ből - megöletett (így elsőszülött fiát, Heródes II. Antipatroszt is). A keresztény hagyomány I. He- ródesnek tulajdonítja a betlehe­mi gyermekgyilkosságokat: a zsarnok Jézus születéséről érte­sülve és királyi hatalmát féltve Betlehemben és környékén minden két év alatti fiúgyerme­ket megöletett.- A régieket jobban tudom, az újakat, a mostaniakat gépelt pa­pírlapról tanuljuk. Tessék - nyújtja felénk betekintésre Gás­pár Józsefné, a nógrádmegyeri idősek otthona klubjának tagja, így kezdődik: Jézus egy életen erőm, békém...”. - Nagyon szép ének - fűzi az előbbiekhez a nyugdíjas, akit csak Bözsi néni­nek szólítanak.- Hatvanhatodik évemet töl­töttem be, amikor férjem meg­halt, akivel és fiával Nagybátonyban éltünk. Ha nem hagyott volna itt, most is vele él­nék... Amint visszajöttem szülő­falumba, Nógrádmegyerbe, ad­dig nem tudtam a klubba belép­ni, amíg nem tudták meg hivata­losan, mennyi a nyugdíjam. Édesanyám már akkor klubtag volt. Amikor szóba került, hogy én is jelentkezzem, tiltakozva mondtam, hogy nem megyek oda. Ő nem hagyta annyiban a dolgot. De bizony jössz, nem le­szel itthon, nem főzöl magad­nak. Ha nekem jó az ottani étel, akkor neked is jó lesz... Igaza volt. Utána együtt jártunk a klubba. Édesanyám 1996-ban, 95 éves korában halt meg. A jóízű csevegésre kész Gás­pár Józsefné az előbbihez még hozzáfűzi: - Nekem itt nagyon jó! Mióta itt vagyok, jól gondoz­nak, körüljárnak bennünket, ha kérjük, elhozzák a gyógysze­rünket is. - Nem tudok én sem­mi rosszat mondani sem a fő­nökasszonyra, sem a nővérkék­re. Akkor sem tudnék, ha rossz­indulatú volnék. Aki rájuk elma­rasztalót mond, akárhová megy, sehol sem és semmi sem lesz jó neki. A barátságos nyugdíjas öz­vegyasszony 40 éves korában ment férjhez.- Akkor sem akartam... - El leszel itthon lányom - mondta az édesanyám. A kérőm egy öz­vegyember volt, egy fiúgyerek­kel. Megsajnáltam, igent mond­tam. Bányász volt és nagyon rendes ember. Jól döntöttem. A fiára sem mondhatok rosszat. Úgy tudom, Bujákra nősült. Gáspárné édesapja is bányász volt, a négy testvér közül hár­man élnek.- Mindannyian le vagyunk robbanva. Nem volt könnyű éle­tünk. Édesapám általában éjje­les műszakra járt, nappal velünk dolgozott a földeken, amíg be nem lépett a szövetkezetbe. Fe­les bérletben is vállaltunk mun­kát. A megalakult mezőgazdasá­gi szövetkezetben pedig kézi ka­szával arattuk a gabonával beve­tett területek sarkait, hogy meg tudjanak fordulni a gépek. Sze­gények voltunk, nagyon sokat kellett dolgoznunk. Én például 12 éves koromban kezdtem el a kenyérkeresetet. Édesapámnak volt egy vágya, hogy minden gyerekének vesz egy hold föl­det, hogyha meghal, legyen ez az örökségünk. Gáspárné a hét végeket ottho­nában tölti, ami nem messze van a klubtól.- Ilyenkor négy napra megfő­zök. Nem kell sok nekem. Ha netán nem lenne elég, akkor a boltban veszek valamit. Minden szerdától kérem a tízórait, az ebédet, az uzsonnát, amiért ed­dig naponta 261 forintot fizet­tem. Van erőm fát vágni, behor­dani. Korábban az öcsém segí­tett, de lerobbant. Van mosógé­pem, de kéz közt mosok. Nyá­ron a kisebbik kertben dolgoz­gatok, ahogy tudok. Krumplit vetek, hagymát, zöldséget ter­mesztek. Házam végében van egy virágoskert, ahol őszirózsát, kardvirágot nevelek. Tizenkét éve tagja a klubnak. Ahogy mondja, mindenkivel megtalálja a közvetlen hangot. Ugyanígy vélekedik szomszéda­iról is.- Vasárnap felballagok a templomba. Délután otthon énekelek és imádkozok. így cse­lekszem akkor is, ha éjszaka fel­riadok. Bözsi néni szerint életében a bajból volt a legtöbb, mégis azt mondja, hogy neki jó. Egészségi állapotára sem panaszkodik, W- véve a lábát, mert nem bírják a hosszabb menést. Akkor örül, ha lemegy a nap, mert tudja, hogy jön a pihenés ideje. Jávor Pál születésének századik évfordu­lója alkalmából emléktáblát avattak nemré­giben Budapesten, egykori lakóháza falán, a II. kerületi Pasaréti út 8. szám alatt. Jávor Pál életében valóban megjárta a mennyor­szágot és a poklot. Az ország legnépszerűbb férfi színészét a nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, Sopronkőhidára, majd Né­metországba hurcolták - mondta ünnepi VENESZ KAROLY Jávor Pál emléktáblája a lakóházán beszédében Schiffer János főpolgármester­helyettes. Mint hangsúlyozta, Jávor Pál számára a becsület, a hazaszeretet, a bátorság, az üldö­zött művésztársak segítése nem színészi szerep volt. Bános Tibor színháztörténész a pályaút főbb állomásait, a színházi és filmes szerepek sorát felidézve kiemelte többek kö­zött a művész Mercutio alakítását. Kitért ar­ra is, hogy Jávor Pál 1946-ban féléves ven­dégszereplésre indult az Egyesült Államok­ba, amelyből tizenkét évnyi távoliét lett. Ha­zatérte után a főváros több színházában ját­szott, majd a Nemzeti Színház szerződtette, de betegsége miatt már nem léphetett szín­padra. Jávor Pál 1959. augusztus 14-én halt meg Budapesten. Ez a betétreklám nemcsak a biztonságról beszél, hanem a magas hozamról is. 9«o/* /O Erste Piusz Betét *750 OÖÖ Ft teiutti íehöíöit «setéit. EBKM 8.36 Aj akcíc* 2002 február 2&-íg tart. A bank a kamatvaftoítatas jogát fentttartja wwvv-Ufstefeáftk.b« ki többet & péntéb&iV Nehéz dolga lenne annak, aki olyan szempontot próbálna találni, amelynek az Erste Bank Plusz Betétje nem tud megfelelni. Magas hozamra vágyik? A Plusz Betét 2 hónapos lekötés esetén évi 8,25%*-os fi* kamatot garantál. Kényelmes befektetésre gondolt? A Plusz Betét a futamidő lejártakor automatikusan meghosszabbítható. Részletekkel kapcsolatban forduljon fiókjaink munkatársaihoz vagy hívja Információs Vonalunkat: 06-40-555-444. ERSTES ISMÉT A(U)KCIÓ AZ FHB-NÁLÜ! Magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek 2002. február 11-én 15 óráig tehetnek vételi ajánlatot az FHB most kibocsátandó fix és korábban kibocsátott változó kamatozású jelzálogleveleire. A hatéves fix kamatozású jelzáloglevél kamata évi 8,25%, a nyolcéves változóé (2002.09.12.-ig) 11,1%. Az FHB aukciós limitárat nem határoz meg A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló állampapírokénál magasabb hozammal. A magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Vételi ajánlat tehető: a CIB Értékpapír Rt., az MKB Rt., a Raiffeisen Ép.Rt., az Aegon Ép.Rt., a CA IB Ép.Rt., a Concorde Ép.Rt. és a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. További információ; aukciós értékesítési helyek, FHB 06-40-200-115-ös hitelvonala, Internet: www.fhb.hu ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Gáspár Józsefná (középen) a klubban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents