Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-08 / 33. szám

Részletes információ: 16-455/213-as mellék előfizet púnkra ú L) t-\ WW Fl-ot takaríthat meg. „A tiszta víz az élet bölcsője...” Csaknem háromszáz horgász részvételével, valamint külső érdeklődők jelenlétében került sor a Bátonyterenyei Bá­nyász Horgász Egyesület éves közgyűlésére a helyi művelődési otthonban. j °a | Szándék az együttműködésre Besztercebánya és Salgótarján önkormányzata kész ar­ra, hogy tovább építse kapcsolatait. Ezt tegnapi salgótarjáni tárgya­lásuk után a megyeházán szándéknyilatkozat aláírásával szentesí­tették a felek. J2 | A játék jó, az eredmény semmiképp A KNC-Fekete Sasok kosárlabdacsapata a B1-csoport szerda esti mérkőzésén Nagykanizsán vendégszerepeit, ahol nagy csatában, 95-83 arányú vereséget szenvedtek a taijániak, akik en­nek ellenére továbbra is tartják negyedik helyüket. Jöjjön el a te országod” Századnyitó rendezvény, Szent Gellért ereklyéje Balassagyarmaton Dr. Osztie Zoltán, a budapesti belvárosi főplébánia plébánosa ismerteti az ereklye történetét TOTÓ. R|G0 TIBOn Országértékelés Orbán-beszéd: holnap Tegnap este lapzártánk időpontjában fejezte be a 2001-es esztendő magyar vonatkozású eseményeit, eredményeit elemző, összefoglaló beszédét a fővárosban a Pesti Vígadó épületében Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő ne­gyedik alkalommal értékeli ily módon - a Magyar Polgári 1 Együttműködés Egyesület felkérésére - az ország helyzetét. Orbán Viktor beszédét szombati számunkban kivonatosan I is közzétesszük. Új nevet kapott az óvoda Megtöltötték a hívek szerdán délután a balassagyarmati főplébánia-templomot, ahol bemutatták az Olaszország­ból hazahozott Szent Gellért- ereklyét, amelyet Magyaror­szágon egyedül itt láthatott a közönség. A főplébánia-templomban dr. Osztie Zoltán, a budapesti belvá­rosi főplébánia plébánosa, a Ke­resztény Értelmiségiek Szövetsé­gének országos elnöke tartott is­mertetést a Szent Gellért püspök ereklyéje viszontagságos történe­téről.- István király szentté avatott mártír hittérítőjének maradvá­nyai több helyen megfordultak, míg az 1400-as években végül a lugánói bencés kolostorban talál­tak menedéket. Most, amikor a belvárosi főplébánia-templom megújult, kézenfekvő volt a vágy, hogy Szent Gellért visszatérjen Budapestre, ahol évekig nyugo­dott. Ennek főleg lelki okai voltak - mondta a budapesti plébános. Közhellyé vált, hogy a mai Ma­gyarország missziós terület lett. Ez még akkor is igaz, hogyha a népszámlálás adatai szerint a ma­gyar lakosság 75 százaléka a ke­resztény egyházhoz tartozónak vallja magát. És mégis az ország missziós terület lett. Ugyanis más, hogy valaki papí­ron keresztény­nek vallja magát és más, hogy mi­lyen életet él. A kettő között sza­kadék van, ami miatt missziós te­rületté vált az or­szág. Egykor, az eredeti misszió­ban a pogány ma­gyarság keresz­ténnyé tételében, a keresztény ma­gyar állam alapjai­nak letételében jelenlétével és művével fontos szerepet játszott Szent Gellért. Szeretném azt, ha a XXI. század küszöbén ismételten az új evangelizáciöban a jelenlé­tével, csontereklyéjén keresztül ismét fontos szerepet vállalna, közbenjárásával segíteni ezt az új evangelizációt - jelentette ki dr. Osztie Zoltán plé­bános.- Ez indított ar­ra, hogy megkérjék a lugánói plébános urat, újra visszake­rülhessenek a bu­dapesti eredeti sír­helyébe Szent Gel­lért maradványai. A kérés meghallga­tásra talált, sőt a nyugállományba vonuló velencei pátriárka utolsó hi­vatalos ténykedése volt az ereldye ere­detét igazoló hiva­talos írat kiállítása és ezt tanúsítja a lugánói üveg ereklyetartó tetején lévő pecsétje is. A budapesti bel­városi templomban készül már a kegyoltár, amelybe az ereklyét fogják elhelyezni március 23-án, a virágvasárnap előtti szombaton délelőtt. A kegyoltár fölszentelése után minden nap a hívők tisztele­tüket tehetik Szent Gellért püspök ereklyéje előtt - mondta a belvá­rosi főplébánia plébánosa. A hívők éneke így szólt: „Isten, hazánkért térdeplünk előtted...” Ezután a városháza dísztermé­ben, telt ház előtt került sor a Jöjjön el a te országod”, a ma­gyar élet kibontakozása című századnyitó rendezvényre, ame­lyen dr. Limbacher Gábor és Mányi Ferenc, a Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége helyi szervezetének vezetői köszöntöt­ték a megjelenteket. Az előadó dr. Osztie Zoltán, a Keresztény Értel­miségiek Szövetségének (KÉSZ) a közelmúltban megválasztott or­szágos elnöke volt, akinek mon­danivalóját a képzett zenészek­ből álló Vagantes trió színesítette. Dr. Osztie Zoltán szólt arról, hogy két évvel ezelőtt a magyar lélek kibontását próbálták megvalósí­tani, azaz beletekinteni a telkek­be, hogy annak a mélyében mi is van. Most, a XXI. század küszö­bén a magyar élet kibontakozását szeretnénk megélni, megvalósíta­ni és azt szeretnénk megnézni, hogy mik ennek a feltételei, ho­gyan is bontakozhat ki ebben a csodálatos magyar hazában. A Vagantes trió bevezető éneke Is­ten áldásáról szólt, amely nem más, mint Isten végtelenül gaz­dag életének a kiáradása. Hiszen az Úristen azért alkotott embert a saját képére és hasonlatosságára, hogy boldoggá tegye, azaz ré­szeltesse a maga isteni, boldog életteljességében. Ezt nevezzük áldásnak és mi ezt az áldást akar­juk befogadni - jelentette ki az előadó. Hogy mit is látunk a mennyben, ahonnan az áldás árad, arról kijelentette, hogy a menny természet fölötti valóság, tér és idő fölött áll. A menny nem más, mint élő személyeknek tel­jes szeretetközössége. Ott találko­zunk az Atyával, akit Teremtőnek és Gondviselőnek nevezünk. (Folytatás a 4. oldalon) Két intézmény alapító okira­tát módosította legutóbbi ülé­sén Salgótarján közgyűlése. Új nevet kapott egy óvoda és kiegészítették a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közala­pítvány dokumentumát. Az óvodai igazgatóság vezetője és a Brunszvik Teréz tagóvoda ne­velőtestülete és szülői közössége kérte a közgyűléstől az alapító ok­irat módosítását úgy, hogy a Brunszvik Terézről elnevezett in­tézmény nevét Gyermekkert tag­óvodára változtassák. A névváltozással a helyi neve­lési programot akarják hangsú­lyozni, amelyben az óvoda alap­elve a gyermekközpontúság, cél­juk pedig a gyermeki személyi­ség sokoldalú fejlesztése. Egy múlt évi pályázat sikerét ünnepelték tegnap a romhányi óvodában. A gyermekintézmény a Generali-Providencia Biztosító Rt. közlekedésbiztonsági témá­ban hirdetett felhívására jelentke­zett a nagycsoportosok rajzaival, s nemrégiben kapta az örömteli hírt, miszerint százezer forintos támogatást nyert a biztosítótól. A nyereményt a gyerekek ér­deklődését mindvégig ébren tar­tó színes vetélkedővel, valamint igen meghitt hangulatú színes műsorral egybekötött kis ünnep­Az új nevet az óvoda fennállá­sának 20. évfordulóján veszik fel ünnepélyes keretek között, miu­tán a közgyűlés jóváhagyta az érintettek kérését. A Salgótarjáni Néptáncművé­szetért Közalapítvány alapító ok­iratát azért módosították, mert a Nógrád Megyei Főügyészség ta­valy nyáron, a közalapítvány működésével kapcsolatban foly­tatott vizsgálata megállapította, hogy azt ki kell egészíteni a köz­hasznúsági jelentés elkészítésé­vel. így a dokumentum a követ­kező mondattal egészült ki: „A közalapítvány az éves beszámo­ló jóváhagyásával egyidejűleg el­készíti közhasznúsági jelentését, melyet a közalapítvány legfőbb szerve, a közalapítvány kuratóri- uma fogad el.” ______________■ s ég keretében csütörtökön dél­után Babicz Lászlómé vezető óvó­nő vette át a társaság képviselőjé­től. Az intézményvezető termé­szetesen külön is köszönetét mondott a nagycsoportosoknak, nem utolsósorban a felkészítő óvónőknek lelkiismeretes mun­kájukért, s jelezte, hogy a nyere­ményből videokamerát szeretné­nek vásárolni az óvodának, ame­lyet a többi között a rendezvé­nyeken is kiválóan tudnak majd használni. Gyerekrajzokkal nyertek Döntés az ösztöndíjpályázatról A két kategóriában összesen 55 salgótarjáni, szociálisan rá­szoruló diák nyert ösztöndíj-támogatást a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerből. Salgótarján közgyűlése 1 mülió forinttal csatlakozott .a Bursa Hungarica felsőoktatási önkor­mányzati ösztöndíjrendszerhez. A közgyűlés a Salgótarján Jövőjé­ért Közalapítvány kuratóriumát bízta meg az ösztöndíjrendszer működtetésével. A kuratórium 2001. november 19-én bírálta el a benyújtott pályá­zatokat, és akkor döntött a támo­gatások odaítéléséről. A pályázati kiírásra 216 „A” tí­pusú és 27 „B” típusú pályázat ér­kezett. A kuratóriumi döntés ér­telmében 40 „A” típusú (vagyis már jelenleg is a felsőoktatásban tanuló), illetve 10 „B” típusú (te­hát a jövő tanévben a felsőokta­tásban továbbtanulni szándékozó végzős középiskolás) pályázó ré­szesült havi 2000 forintos támoga­tásban. A kuratórium (a Bursa Hungarica alapelveinék megfele­lően) döntése során kizárólag a szociális rászorultságot vette fi­gyelembe. Amikor a közgyűlés csatlako­zott az ösztöndíjrendszerhez, a pályázat lebonyolításának szabá­lyait is rögzítette az általános szerződési feltételek keretében. Ebben független fellebbezési fó­rumként a szociális és egészség- ügyi bizottságot jelölte. A pályá­zók a kuratórium döntése ellen a bizottság elnökének címzett, zárt borítékban benyújtott fellebbe­zéssel élhettek. Ezt összesen 18- an tették meg, 17-en az „A”, egy pedig a „B” kategóriából. A bi­zottság a pénzkeretet figyelembe véve négy, illetve egy pályázó jogorvoslati kérelmét tudta ked­vezően elbírálni. Nógrád megye önkormányza­tától 10 „A” típusú salgótarjáni pá­lyázó kapott havi 1000 forintos ki­egészítő támogatást. A kapott tá­mogatás összegét az Oktatási Mi­nisztérium megduplázza. így összesen 10 „A” típusú pá­lyázó részesül havi 6 ezer forint tá­mogatásban 10 hónapig, és másik 34 havi 4 ezer forintos támogatás­ban, szintén 10 hónapig. A „B” tí­pusú pályázók közül 11-en része­sülnek havi 4 ezer forintos támo­gatásban háromszor 10 hónapig. ________ D.I. T ombol a farsang - farsangi tombola Február 20-án tartandó sorsolásunkon kiderül, ki mit nyert. Amennyiben Ön előfizetője lapunknak és beküld a Nógrád Megyei Hírlapban vagy a Grátiszban Szent Gellért ereklyéje több alkalommal megjelenő tombolaszelvényből, a fenü ajándékok bármelyikét megnyerheti! Még nem késő, játsszon és nyerjen velünk!

Next

/
Thumbnails
Contents