Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám

2002. Február Z, csütörtök CSALÁDI TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Tanácsok sípályák „ördögeinek” Javában tart a téi, s külö­nösen azokban az orszá­gokban, ahol a mieinknél magasabbak a hegyek, pár hónapig még élvezhető a síszezon. A síelés persze nem tartozik a legolcsóbb kikapcsolódások közé, hi­szen nagyon gyakran - épp a hóviszonyok miatt is - külföldre kell utaznunk, hogy ennek a kedvtelé­sünknek hódolhassunk. Összeállításunkban szak­emberek adnak néhány ta­nácsot arra vonatkozóan, hogy mire figyeljünk oda, amikor a havas lejtőkre vesszük az irányt. Arra a kérdésre, hogy kik­nek érdemes elkezdeni a síelést, a síoktató Fejér György így vélekedik:- Sokan a koruk miatt esnek bizonytalanságba, fölöslegesen. A minap is láttam egy nénit a he­gyen. Körülbelül 75 éves volt, és - a maga módján - most kezdett tanulni. De gyakran megfigyelhetek 3, 3 és fél éves gyereket is „söpörni” lefelé a lejtőn. Egyszerűbb, ha megfordít­juk a kérdést és úgy tesszük fel, hogy kik­nek ellenjavallt a sítanulás? Azok, akik­nek nem egészséges a térd- vagy csípő­ízületük, feltétlenül kérjék ki a sportor­vos tanácsát. Akinek a testsúlya lényege­sen nagyobb, mint amennyit az erőnléte jó tartalékkal elhordoz (mérce lehet a 4. emeletre való felkaptatás: ha ez komoly gondot okoz, először meg kell alapozni az erőnlétet!); ha valakinek annyira ke­vés az ideje, hogy 20-30 óra gyakorlást sem fog tudni kiszorítani; esetleg annyira kevés a pénze, hogy egy 20 ezer forintos Autónk felkészítése Az általánosnál sokkal fontosabb autónk állapota, felkészültsége, amennyiben azzal külföldre, ráadásul sítúrára kívánunk menni. A műszaki állapot mellett (fékek, lengéscsillapítók, hűtőrendszer, és persze a motor) meghatározó a (téli!) gumik állapota, illetve a kise­gítő eszközök (hólánc, hólapát, autós takaró, jégoldó, vontatókötél stb.) beszerzése. Autónk ne legyen törött, mert ki sem engednek vele a határon! Minden lámpatestnek épnek kell lennie. Nem elegendő nemzetjel­zés gyanánt a rendszámtáblán levő „H” betű sem, ragasszunk mat­ricát a kocsi hátuljára. Feltétlenül ellenőriztessük a gépkocsi fék­rendszerét indulás előtt. A lengéscsillapítót legtöbben csak műszaki vizsga előtt ellen­őriztetik, pedig egy idő után gyakorlatilag bármikor „elfáradhat”. A hűtő esetében fontos a desztillált víz és a fagyálló megfelelő ará­nya. Funkcióját tekintve a hűtő fontos szerve autónknak: védi a motort a túlmelegedéstől és biztosítja az utastér fűtését is. A fagyál­ló akár -30 fokban is megakadályozza a víz befagyását, mely súlyo­san károsítaná a motort. Több ezer kilométeres túrára ajánlott mo­torrevízió után menni. A szerelő kicseréli a gyertyákat, a levegő­szűrőt, az olajat, ha kell, gyújtást állít. minimum-felszerelésre sem telik, ezek az emberek tehát ne kezdjenek hozzá. A síelés kezdő nehézségem való túlju- tás azonban sokkal inkább elszánás kér­dése, semmint az életkoré - állítja Fejér György. Árva Péter síoktató a sportolás közben betartandó legfontosabb szabályokról mondja:- Minden sportágnak megvannak a maga szabályai. Attól kezdve, hogy meg­érkezünk üdülésünk helyszínére, poten­ciálisan veszélyeztetővé és veszélyezte­tetté válunk. Még a pályák környékén va­ló sétálgatásnak is van kockázata. Elég csak arra gondolni, hogy például a tájban gyönyörködve jégfoltra lépünk. A megfe­lelő ruházat sokat véd kényes pontjain­kon (kézfejek, térd, boka), ezért ilyenkor is érdemes elfe­lejteni az utcai viseletét és csak a vacsorához fel­venni a „szeb­bik” ruhánkat. Érdemes egy esetleges pihe­nőnapon is, síru­hában, hótapo- sóban, bakancs­ban sétálgatni, sütkérezni. Ha már a sütkére- zésnél tartunk: figyeljünk oda, hogy megfelelő­en nagy faktor­számú napozó­krémet használ­va, mindig ken­jük be arcunkat, nyakunkat! Még a sötétebb bőrű- eknek is ajánlott a 7-es 8-as faktor, a fehér bőrűeknek oly­kor még a 20-as sem elégséges. A baleseti források zöme természete­sen a pályán és a felvonókon leselkedik ránk. Ha síelünk, mozgásban vagyunk, tulajdonképpen közlekedünk a sípályán, ezt figyelembe véve nem elég csak ma­gunkra vigyázni, legyünk „defenzívek”, mint a kormány mögött ülve. Általános szabály: mindig az előttünk haladónak van elsőbbsége. A pályák olykor keresztezik egymást, néha eggyé válnak. Ilyen helyeken rend­szerint 3-4 méter széles, piros hálókat fe­szítenek ki a pálya közepére, SLOW, LANGSAM feliratokkal, tudatosítva ben­nünk, hogy muszáj lassítanunk a tempót. Tanuljuk meg és tartsuk be a sípálya „KRESZ-tábláinak” utasításait. Ezekkel leginkább felvonók környékén találkoz­hatunk. A felvonó egyébként is veszélyes üzem, ha ezeket a. táblákat netán nem is­mernénk, józan eszünkre hagyatkozva kell elővigyázatosnak lennünk. Akadnak olyanok, akik egy ilyen egészséges hegyi sportot sem bírnak elvi­selni dohányzás nélkül, ez az ő bajuk. De az már nem, hogy ezt a felvonón is meg­teszik, a csikket az erdőbe dobva. De térjünk vissza a pályára! íratlan, ugyanakkor az alapvető szabályok közé tartozik az is, hogy a síeléshez megfelelő felkészültség kell. Egyrészt legyünk tisz­tában sítudásunkkal, ne értékeljük túl képességeinket, másrészt legyünk fizika­ilag is felkészültek. Az éves sítúra előtt kerítsünk a testmozgásra lehetőséget! A legjobb futni, kerékpározni, mivel ezek a tüdőt is fejlesztik. Megfelelő felkészülés híján az első 2-3 nap az izomláz elleni küzdelemmel telik, a pályán 150 méte­renként meg kell állnunk, mert úgy érez­zük, forró késeket szurkálnak a combja­inkba, a légszomjról nem is beszélve. Nem árt tudni azt sem, hogy 2000 méter környékén a szervezetünk a megszokott igénybevétel többszörösének van kitéve, melyet a levegő számottevő ritkulása okoz. ___________________________________H«! Sípályák Bánkút - tengerszint feletti ma­gasság: 800-930, szintkülönb­ség 130 méter - 8 kezelt pálya, összesen 1750 m + sífutópályák, esti világítás. Kékestető (Mátra­háza) - 705-1015, 310 m - É-i: 350 m, déli: 2000 m, esti kivilá­gítás 20 óráig, 1 tányéros felvo­nó (déli) + síbusz-járat, + kisbu­szok hétvégén. Galyatető - 800-950, 150 m - 1 pálya, kb. 600 m, sífutó centrum, 1 tányé­ros felvonó. Budapest (Normafa) több lej­tő + műanyag pályák, 1 kampós felvonó (jelenleg nem üzemel). Sátoraljaújhely - 320-580,260 m - 3 pálya, kb. 1500 m, 3 kampós. Bodajk (Bakony) - 240-320, 80 m - 1 pálya, kb. 330 m + új mű­anyag pálya, 1 tányéros felvonó. Királyrét (Börzsöny) - 630-800, 170 m - 2 kezelt pálya, sífutó-pá­lyák, telemark sízés, szánkópá­lya, 1 tányéros, 1 kampós felvo­nó + kisbusz. ■ Havas extrém: a carving A carving (angol) szó szerinti for­dítása: karcolat, vésés, véset. A szó már önmagában is jól hang­zik, de jobb kifejezést nem is talál­hattak volna ki erre a technikai ág­ra, hiszen a hó „vésése” a legfonto­sabb része, bizonyos értelemben. A carving egyike az új extrém sportoknak, mindössze 7 éves múltra tekint vissza. Nagyszerű­sége azzal is mérhető, hogy több millió ember használ manapság ilyen-olyan carving lécet tudato­san, és talán még többen úgy, hogy ezt kapták a bolt­ban. Ennek az az oka, hogy a hihetetlen érdeklődés - és a versenysportban elért nagy sikerek következtében - a gyártók ma már majd­nem kizárólag carving léceket hoznak forgalomba. Arra a kérdésre, hogy mitől lett ilyen rövid idő alatt ekkora siker, talán csak a fiatalabb korosztály tudja az egyértelmű választ. Az előzményeket sem árt ismerni hozzá. A snowboard megjelené­sével egy időben szinte megállt a sísport fejlődése. A sí konzervatív sporttá nőtte ki magát, míg a snowboard szabadságérzést adott a hó szerelmeseinek. Lehet vele száguldani, hosszú íveket húzni, vagy akrobatikus mozgásokra sar­kall, minden az egyén beállítottsá­gától függ. Ráadásul a snowboard Arra a kérdésre, hogy a carving mitől lett ilyen rövid idő alatt ekkora siker, talán csak a fiatalabb korosztály tudja az egyértelmű választ. könnyen elsajátítható tudomány, 1 hét alatt élvezetessé válik egy át­lagember számára is. A sí ezzel szemben egy nehezebben megta­nulható, alapszinten több gyakor­lást igénylő sport. Minden meg­volt tehát ahhoz, hogy a snow­board - átmenetileg - átvegye a „hatalmat”. Ezzel egy időben egy „lökött amcsi” kitalálta, hogy csökkenti a síléce rádiuszát. Szélesebb csőrt adott a lécnek, a vége szintén így járt, ezzel vette kezdetét az új őrü­let, a carving. Mi a carving léc kü­lönlegessége? A forma, melyről magyar gúnynevét is kapta: piskótasí. Valaki helyeseb­ben kanyarsínek nevezi. A megnövelt első és hátsó szélesség két dolgot eredmé­nyez: kisebb fajlagos fordu­lási ív, tehát kisebb íven for­dulhat a léc oldalirányú ki­csúszás nélkül, azonos fajlagos siklási felületnél rövidebb léc­hossz: könnyebb léckezelés. A tél tipikus tünetei Dr. Román Sándort a téli évszak tipikus megbetegedéseiről kér­deztük. A háziorvos mindenek­előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy kerülendő a magyarokra jellemző antibiotikumos „ön­gyógyítás” minden olyan esetben is, ami­kor a felső légút vala­milyen megbetegedése- nátha, torokgyulladás- jelentkezik. Ezek a téli betegsé­gek járhatnak hőemel­kedéssel, lázzal, de le­hetnek lázmentesek. Közös jellemzőjük, hogy többnyi­re vírusok okozzák, amelyeknek nincs oki, csak tüneti kezelése. A fertőzést maga a szervezet im­munrendszere kell, hogy leküzd- je, amihez adható némi segítség, mindenekelőtt a vitaminok és ás­ványi anyagok pótlásával. A jelentkező tünetek enyhíté­sére alkalmazhatók gyógysze­rek is. így például torokfájásra a régi, jól bevált szalicilszármazé­kok. Amennyiben ezekre a ve- gyületekre érzékeny valaki, ak­kor az Algopyrin és Paracetamol készítmények szedhetők a C-vi- taminok és egyéb vitaminok mellett. Román doktor szerint minden háztartásban kell hogy legyen lázmérő és lázcsillapító. A láz csillapítása nem sürgősségi do­log, orvosi vizsgálat nélkül is el­kezdhető. Nem kellene viszont, hogy antibiotikum le­gyen a házipatikában, hiszen ha azt korábbi bajunkra az orvos felír­ta, el is kellett volna fo­gyasztani, függetlenül attól, hogy csökkentek a panaszok. Ezeknek a szereknek egyébként, az a legnagyobb veszé­lye, hogy könnyen kialakul ve­lük szemben a kórokozók re­zisztenciája. A betegségek megelőzésének legjobb módja a szervezet meg­felelő karbantartása. Ez múlik az étkezésen - a vegyes táplálko­záson - és a testmozgáson, va­gyis a megfelelő fizikai állapot megteremtésén. A hegyi levegő a vírusfertőzés szempontjából a legkevésbé veszélyes közeg. Ha valaki viszont téli kikapcsolódá­sára „magával vitt” valamilyen vírust, akkor pihennie kell, mert a fizikai terhelés csökkenti a szervezet ellenállását. _________________________(SIKl) Tél a képzőművészetben A táj sokáig mint az ábrázolt ese­mények hordozója jelent meg a képzőművészeti alkotásokon. így legtöbbször ezek a tájképi ele­mek nem is konkrét tájak megje­lenítései voltak, hanem egy idea­lizált, mintegy megszépített kör­nyezetet nyújtottak a cselek­ménynek. Ezeken az idealizált tájakon a gondolati tartalom szempontjából mindegy volt, hogy mely évszakot ábrázolják, így legtöbbször lombos fákat, zöld mezőket láthatunk a közép­kori alkotásokon. A tájkép, mint önálló műfaj megjelenése hozott változást az ábrázolásokon. Ekkor már a fes­tőknek kihívást jelenthetett a tájak különböző évszakokban történő ábrázolása: a nyár vibráló zöldjei után a tél hideg fehéreiben meg­festeni ugyanazt a tájat. A termé­szet olykor más, önmagán túlmu­tató jelentéssel is bírt, így megszü­lethettek azok az alkotások, me­lyekben a tavasz a kialakulást, születést, a nyár a beteljesülést, az ősz az érett, de már elmúlásba hajló kort, míg a tél a teljes elmú­lást jelképezte. A tenyészet-enyé­szet ősi újrafogalmazása ez. Az elmúlás, a pusztulás érze­tét sugallja a tél azokban a műal­kotásokban, melyek szimbólum­ként használják fel. Megfigyel­hetjük ezt Mednyánszky László Havas katonatemető című fest­ményén, melyen megrázóan áb­rázolja az első világháborúban elesett katonák magányos fejfáit a kopár téli tájban. Módot adott azonban az év­szakok változása a mindenkori örömök kifejezésére is. A tavasz a kötöttségektől való megszaba­dulást, a nyár a buja élvezeteket, az ősz a vidám szüreti mulatsá­gokat, s a tél a hó és jég nyújtotta örömök színterévé vált. Ilyen Pieter Bruegel téli örö­möket ábrázoló festménye, me­lyen fakutyázó, korcsolyázó gye­rekeket láthatunk befagyott vizek jégpáncélján. A tél sajátos ábrázolása jelenik meg a karácsonyi ünnepkör kap­csán Európában, ahol Jézus szü­letése a decemberi nagy havak­kal esik egybe, s így annak nép- költészetben, irodalomban és képzőművészetben is elengedhe­tetlen kísérőjévé válik. Ez az áb­rázolásmód popularizálódott a legnagyobb mértékben, egészen a karácsonyi üdvözlőlapok gyak­ran giccsbe hajló stílusáig. (ZSOLNAY) Pieter Bruegel: Téli örömök

Next

/
Thumbnails
Contents