Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-06 / 31. szám

f oty HÍRLAP Ha előfizet púnkra Li Lt ú i, \ V ( 0 V 0 0 Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: '416-455/213-as mellék 2002. FEBRUAR 6., SZERDA XIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT 2t | Közös koreográfia, maguk varrta ruhák Szennyvízhálózat Szécsényfelfaluban ^2 | Nem ^becsülendő a sereghajtó Öt éve alakult meg a Rouge tánccsoport öt taggal, ami mára háromra csökkent. Jelenleg Csemniczky Rita, Csák Krisztina és testvére, Zsuzsanna hódol táncszenvedélyének. A csoport Salgó­tarjánban működik. A szennyvízhálózat kiépítésének munkálatai február végén, március elején kezdődnek meg Szécsényfelfaluban. A ter­vek és a kivitelező ígérete szerint szeptember 30-ra működőképes lesz a hálózat. A férfi kosárlabda NB IB1-csoportjában a salgótarjáni KNC-Fekete Sasok a KKK-DKG-EAST otthonában lépnek pályára. Bár a tabellán öt hely választja el a feleket egymástól, nem előre le­futott a mai rájátszásbeli meccs... Nem fejlődhet a térség út és vasút nélkül Megszületett a vádirat a rétsági baleset ügyében A térségfejlesztés folyamat, soha nem lezárt állapot - hangzott el Salgótarjánban azon a keddi konferencián, amelyen a város és kistérsé­ge komplex területfejlesztési programját mutatták be. Dr. Rozgonyi József, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola igaz­gatója vezette fel az Északkelet- Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulása és a salgótarjáni polgár- mesteri hivatal által szervezett városházi konferenciát, amely­nek alapja a Terra Stúdió Kft. által kidolgozott program volt. Annak összeállítását szakmai bizottsá­gok segítették, szondázásokat vé­geztek a mikrotérségekben, és az elképzeléseket várospolitikai fó­rumon is megmérették. Puszta Béla, Salgótarján pol­gármestere nyitóelőadásában utalt rá, minden település és gaz­dálkodó szervezet életében van­nak időszakok, amikor rajta kívül álló okok miatt bekövetkezett vál­tozásokra kell reagálni. így a '90- es évek elejétől (ez az időszak a piaci hatások érvényesülése, a privatizáció gazdaságra gyakorolt hatása, a vállalkozások számának ugrásszerű emelkedése) jelentő­sen differenciálódott a települé­sek helyzete. Az akkori fáziské­sés miatt a kistérségben felerő­södtek a negatív folyamatok, a gazdasági visszaesés, a korai, tar­tós munkanélküliség. A pozíció- vesztés a '80-as évek végén kez­dődött meg - mondta a polgár- mester. 1995-96-tól vannak látha­tó jelei a stabilizációnak, a telepü­lések bekapcsolódtak a hazai és nemzetközi folyamatokba. A helyzetértékelést statiszti­kai, adóhivatali és területfejlesz­tési információkra alapozva foly­tatta Puszta Béla. így egyebek kö­zött szólt arról, a vállalkozók ará­nya a salgótarjáni kistérségben 38%, a nyugat-nógrádi kistérség­ben 39%. A jegyzett tőke a tarjáni kistérségben csaknem eléri a ba­lassagyarmatiét és a rétságiét ösz­szesen. A külföldi tőke beáramlá­sában Rétság előzi meg Salgótar­jánt, az itt működő cégek értéke­sítése tekintetében a tarjáni tér­ség tölti be a legnagyobb szere­pet. Egyértelműen megmutatko­zik a rétsági lépéselőny az export terén. A társas vállalkozások adó­zás előtti eredményében a salgó­tarjáni térség a domináns. Az egy lakosra jutó személyi jövedelem- adót illetően (1998-as adat sze­rint) Balassagyarmat, Salgótarján és Rétság azonos kategóriában van. A kistérségek besorolásában 1998-ban a gyarmati, a pásztói és a salgótarjáni stagnáló volt, a rét­sági felzárkózó, míg a bátony- terenyei és a szécsényi lemaradó. A polgármester hozzáfűzte, nincs éles kelet-nyugat-nógrádi határ­vonal csak egy konkrét mutató­ban: a munkanélküliség terén. A helyzetre épülő fejlesztési programban elsődleges a munka­helyteremtés, a gazdasági bázis további erősítése. Rámutatott, a fejlődés döntő korlátozó tényező­je a közlekedési infrastruktúra, ezért kell jobb helyzetbe hozni a közúti és vasúti fejlesztést. Salgó­tarjánnak ugyanis tudnia kell élni logisztikai esélyeivel, Budapest közelségével és a város tranzit­szerepkörével. A 21-es főút fej­lesztését a 2-es főúté mellett kép­zeljük el - jelentette ki Puszta Bé­la. A humán infrastruktúra fej­lesztésében új elemként jelölte meg a felsőfokú képzések lehető­ségének bővítését. Ugyancsak önálló elem a programban az ipa­ron kívüli adottságok fejlesztése, így a kereskedelemé, az idegen- forgalomé, turizmusé. Nyitóelő­adásában szólt a polgármester a határon túli kapcsolatépítésről is. A Terra Stúdió Kft. által kidol­gozott program három fő stratégi­ai célkitűzése a város versenyké­pességének növelése, a minőségi élet feltételeinek javítása, illetve a város területi szerepkörének fej­lesztése, ezeknek megfelelően dolgozták ki az egyes javaslato­kat. Galli Károly, Terra Stúdió Kft. témafelelőse a kistérség erőssége­it és gyengeségeit is ismertette előadásában. Utóbbinál említette, hogy a kistérség gazdasága jelen­leg gyenge. Az utazás drágasága miatt viszont a kistérségben élők hátrányosabb helyzetben van­nak, mint a salgótarjániak, ha munkát találnak a megyeszékhe­lyen. A veszélyek között tért ki ar­ra, ha Szlovákia később válik az EU tagjává, akkor csökken a hatá­ron való átjárhatóság. Valamint arra, ha a salgótarjáni gazdaság fejlődése elmaradna a kívánatos­tól, annak hatása a kistérségben is érződne. Laky Ildikó, a Terra Stúdió Kft. ügyvezető igazgatója is a határ menti együttműködési lehetősé­gek bővítésének fontosságát hangsúlyozta. Lényegi kérdésnek nevezte, hogy minél gyorsabb el­érhetőséget és jó közlekedési ösz- szeköttetést kapjon a térség Szlo­vákia felé. Kitért a stratégia ele­mei között a munkaerő képzésé­re, átképzésére, valamint a meg­felelő életfeltételek biztosítására a lakosság számára. A konferencia a délelőtti, hely­zetfeltárással és a stratégiai célki- tűzésekkel foglalkozó program után a konkrét kistérségi projek­tek bemutatásával folytatódott. D. I. Több ember halálát okozó közúti baleset gondatlanság­ból elkövetett vétségével vá­dolják M. Róbert lengyel ál­lampolgárt, az általa vezetett kamionnal az elmúlt év no­vember 20-án délelőtt belero­hant a rétsági buszmegálló­ban várakozó autóbuszba - hangzott el a Nógrád Megyei Főügyészség tájékoztatóján. A vádirat szerint a büntetlen előéletű 32 éves M. Róbert lengyel állampolgár a Ziemer fuvarozási cég gépkocsivezetője bútort szállí­tó kamionjával 2001. november 20-án délelőtt 8.45 órakor indult el Balassagyarmatról Budapest fe­lé. A Rétság előtti körforgalomban 33 km/h-ra csökkentette a sebes­séget, aztán folyamatosan gyorsí­tott. Rétság lakott területét mint­egy 81 km/h sebességgel érte el. A környéken a látási és az útviszo­nyok kifogástalanok voltak. A rét­sági Mol-kútnál található enyhe kanyar után az egyenesbe érve a gyanúsított M. Róbert néhány má­sodpercre elaludt és a járműsze­relvény folyamatosan gyorsulva haladt a lejtőn lefelé, a városköz­pont irányába. A Rákóczi és Petőfi utca útkereszteződésénél lévő közlekedési forgalomirányító lám­Igazi nehézfiúkat fogtak a rendőrök, akiket hétfőn 11 óra 10 perckor riasztott a la­kossági bejelentés a balassa­gyarmati Árpád út 17. szám alól, hogy tolvajok jártak a lakásban - nyilatkozta la­punknak Fürjes Béla alez­redes, a balassagyarmati rendőrkapitányság bűnül­dözési osztályának vezetője. Az egyik, második emeleti la­kásba hengerzártörés módsze­rével jutottak be a tolvajok, akik pánál már 92 km/h sebességgel haladva, a gyalogos átkelőhely előtt három méterrel utolérte az előtte szabályosan haladó B.-né D. Erzsébet borsosberényi lakos által vezetett személygépkocsit és neki ütközve félrelökte azt a menet­irány szerinti bal oldali járdára. Az ütközést követően a lengyel kami­on a zöld jelzésen áthaladva nem követte az út enyhe jobbra kanya­rodó ívét, hanem áttért a szembe jövő forgalmi sávba, majd felhaj­tott a balról betorkoló Zrínyi utca túlsó oldalán lévő kiemelt szegé­lyű járdára. A kamion vezetője az ütközéstől a járdaszegélyre felhaj­tásig eltelt 4,5 másodperc alatt éb­redt fel és kezdte intenzíven fékez­ni a kamiont, amelynek fékezett nyomai a járdára felhajtva kezdőd­tek. A jármű ezután a járdán vé­gighaladva nekiütközött egy beton virágtartónak, majd kb. 67 km/h sebességgel bal oldali elejével - ugyanis vonórésze jobbra kifor­dult - nekiütközött az öblösített buszmegállóban várakozó M. Jó­zsef által vezetett menetrend sze­rinti távolsági autóbusznak. A járdára történő felhaladása után a járműszerelvény a járdán tartóz­kodó, illetve az autóbuszra fel­szálló gyalogosokat ütött el. (Folytatás a 3. oldalon) pakolták, amit jónak láttak. Pec- hükre időközben hazaérkezett a tulajdonos, aki tetten érte az el­követőket, akik gyorsabban tá­voztak, mint ahogy jöttek. Az elképedt gazdát magára hagyva villámgyorsan a ház közelében várakozó autójukba pattantak és Budapest irányába elviharoz- tak. A házigazda sem volt rest, és ahogy utánuk nézett, megje­gyezte a menekülő tolvajok ko­csijának rendszámát és a színét, s már hívta is a rendőrséget. (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyes tolvajokat fogtak Belvárosi térfigyelés Salgótarjánban Első ütemben a Fő téren, az Erzsé-. bet téren, a Rákóczi úton, az Arany János úton, valamint a Rákóczi út-Pécskő út sarkán építik ki Salgó­tarjánban a térfigyelő kamerarend-' szert, amelytől a közterületen elkö­vetett bűncselekmények visszaszo­rítását remélik a szakemberek. Dr. Nagy Károly alezredes, Salgótar­ján rendőrkapitánya terjesztette a város legutóbbi közgyűlése elé a közterületi térfigyelő rendszer telepítésére vonat­kozó javaslatot. A megvalósítást vala­mennyi képviselő támogatta, az önkor­mányzat 2002-ben és 2003-ban 1,5 mil­lió forintos támogatást nyújt a Salgótar­ján és Környéke Közbiztonságáért Ala­pítvány részére a rendszer telepítésé­nek első üteméhez. A rendőrkapitány ismertette, a jelen­tős társadalmi összefogásnak köszön­hetően Salgótarjánban már öt éve nem emelkedett jelentősen az ismertté vált bűncselekmények száma, sőt 2001-ben csökkenés tapasztalható. Kitűnt az is, hogy a salgótarjáni rendőrkapitányság­hoz tartozó 18 falu a megye legbizton­ságosabb települései közé sorolható az ismertté vált bűncselekmények számát tekintve - a bűncselekmények Salgótar­ján városára koncentrálódnak. Egyrészt ez szól a kamera- rendszer kiépítése mellett. An­nak városon belüli elhelyezésé­hez pedig egy másik adat: érez­hetően csökkentek a közterüle­ten elkövetett bűncselekmé­nyek a város azon helyein, amelyeken jól működő polgár­őr-egyesület dolgozik. A város- központ és közvetlen környe­zete azonban egyik egyesület működési területéhez sem tar­tozik (10 polgárőr-egyesület működik a megyeszékhelyen). Emiatt már átalakították a kapitányság vezénylési gyakor­latát, többek között elrendelték a bűn­ügyi osztály 24 órás szolgálatát, továb­bá közös szolgálatot a közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatokkal, és a polgárőr-egyesületekkel. Mint az alezredes hozzátette, a vá­rosközpontban és környékén az eddig tett intézkedések ellenére sem sikerült a kívánt szintre visszaszorítani a bűn- cselekményeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol közterületi térfigyelő kamera- rendszer működik, jelentős mértékben csökkennek az elkövetett jogsértések. A rendszer első ütemének kiépítése (munkadíj nélkül, csak a szükséges technikai fel­szereléseket figyelembe véve) 5 millió forintba kerül. A Salgótarján és Környéke Közbiztonsá­gáért Alapítvány saját forrása mellé 2 millió fo­rintos támogatást nyúj­tott az Hungária Biztosí­tó Rt., és 1,5 millió forin­tot a megyeszékhely ön- kormányzata. így az első ütemben a Fő tér, Erzsébet tér, Rákó­czi út, Arany János út, és a Rákóczi út-Pécskő út sa­rok közötti területek (Folytatás a 3. oldalon) 9"771215"901000 Puszta Béla helyzetértékelést tartott a konferencián F0Tói R|0Ó T|B0R Ezt látja majd a 3. számú kamera __ 1__________________________________________________________________ FOTO: GYURIAN TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents