Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

Eladás előtt a Laszkáry-kúria Romhány költségvetésében 325 millió 766 ezer forint a kiadási és a bevételi főösszeg. Mire elég ez a pénz, mi valósítható meg belőle? Tolnai János polgármester válaszol. Mire jó a szerelmi bánat? Elhagyott... és amióta szakított velem, magány, sírás és szívfájdalom minden pillanatom. Fiatalok vallanak arról, hogyan él­ték át szerelmi bánatukat. I Nádújfaluban cél a négysávos pálya A férfi tekézők NB II Keleti csoportjában szereplő Nádújfalui KSE (Mátraterenye) csapata a második helyen áll a tabel­lán. Az egyesület ez évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A Belszervi Betegek Salgó­tarjáni Egyesülete első fél évi programja kiemelt fejezetet szentel a szív- és érrendszeri betegségeknek, főként a megelőzésüknek. Ennek megfelelően több ren­dezvényt tartanak,,s számítva az érdeklődők nagyobb körére, a témával foglalkozó összejöve­teleknek a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja ad helyet. Az első ilyen esemény március 7-én 16 órai kezdettel az intézmény Eöt­vös termében lesz, ahol dr. Séber Lajos belgyógyász főor­vos előadásából ismerhetik meg a jelenlévők a halálozási statisz­tikákban vezető helyet elfoglaló betegségcsoport legfontosabb tudnivalóit. A kísérő program a reformkonyha „titkait” fedi fel, táplálkozási tanácsadó és fősza­kács közreműködésével. ■ Ipartestületi közgyűlés Herczeg Ferencné aielnök vezetésével február 27-én tartotta soros közgyűlését a Pásztó és Vidéke Ipartestület. A küldött- gyűlés megnyitóját követően kitüntetéseket adtak át. Előtte Nagy János faárukészítő kisiparostól köszönt el a közgyűlés, aki négy cikluson keresztül látta el felelősségteljesen az elnö­ki tisztséget. A következő választásig Herczeg Ferencnét bíz­ták meg az elnöki tisztség ellátásával. Munkaügyi kirendeltség épül Pásztón Glattfelder Béla: Ott hajtunk végre fejlesztéseket, ahol eredmények is vannak A munkaügyi központok fel­adata ma nemcsak a munka- nélküliek visszasegítése a munkaerőpiacra, hanem a munkáltatók foglalkoztatási igényeinek mind szélesebb körű kielégítése - mondta tegnap Tamási Ildikó, a Nóg­rád Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója Pásztón, az új kirendeltség alapkőletéte­lén. Az ünnepélyes rendezvé­nyen jelen volt Glattfelder Bé­la államtitkár, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés el­nöke, a területfejlesztési ta­nács elnöke, Juhász Gábor országgyűlési képviselő és Sisák Imre, Pásztó város pol­gármestere.- Ma már a munkanélküli jára­dék után a legfontosabb felada­tunk, hogy a közvetítések, a kép­zések, a foglalkoztatási és önfog­lalkoztatási támogatások na­gyobb súllyal szerepeljenek, mint a munkanélküli ellátás passzív rendszere - hangsúlyoz­ta Tamási Ildikó. - Fontos, hogy ne a segélyből, hanem munka­bérből lehessen a családokat el­tartani.- A polgári kormány egyik leg­fontosabb célkitűzése volt, hogy Magyarországon visszaállítsa a munka becsületét - kezdte kö­Az alapkőletétel ünnepélyes pillanatai FOTÓ: RIGÓ TIBOR szöntőjét Glattfelder Béla. a Gaz­dasági Minisztérium államtitká­ra. - Ezért azt tartottuk egyik leg­fontosabb feladatunknak, hogy növeljük az új munkahelyek szá­mát, és a gazdasági növekedés a foglalkoztatottság területén is ja­vulást eredményezzen. Az államtitkár röviden vissza­tekintett a rendszerváltás történe­tére, a munkaügy helyzetének változására. Mint mondta, a munkanélküliség 14 évvel ezelőtt A konferencia résztvevőinek egy csoportja jelent meg először. 1998-ban for­dulat állt be: a gazdaság növeke­dése a munkahelyek számának emelkedésében is megmutatko­zott. A pásztói helyzetről szólva elmondta, hogy az országos fo­lyamatok hasonlóképpen mutat­koztak: az elmúlt években mint­egy negyedével csökkent a mun­kanélküliségi ráta.- Nem véletlen, hogy az új munkaügyi kirendeltséget Pász­tón építjük meg, hiszen ott haj­tunk végre fejlesztéseket, ahol eredmények is vannak - mondta végezetül az államtitkár. - Szük­ség van ilyen új épületekre, amelyben sikeresebben tudnak majd dolgozni munkatársaink. Azt reméljük, hogy a gazdaság fellendülése, a fejlesztések állami támogatása és a Széchenyi-terv együtt olyan eredményre vezet, hogy 2006-ra Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta: egy folyamat kö­vetkező állomásához érkeztek: 1999-ben Salgótarjánban adták át a munkaügyi központ kiren­deltségét, majd Rétságon követ­kezett belső átalakítás, felújítás, néhány hónappal ezelőtt pedig Bátonyterenyén adták át a mun­kaügyi-központ új kirendeltsé­gét, most pedig lerakják a pásztói kirendeltség alapkövét.- Szerencsés embernek vall­hatom magam - mondta Sisák Imre, Pásztó polgármestere. - Alig egy hete zajlott itt, Pásztón egy konferencia a kistérségi szo­ciális fejlesztési programról, amely egy 376 millió forintos új projekt indulását jelenti, most pedig egy új munkaügyi kiren­deltség alapkövét rakjuk le. Ha szétnézünk, láthatjuk: itt van a nemrégiben átadott tanposta, az evangélikus templom, ez az új épület pedig tovább javítja majd a városképet. 1998-ban a képvi­selő-testület komolyan vette fel­adatát, hogy ténylegesen is támo­gassa a munkahelyteremtést. A kiszámítható adópolitika, a kis- és középvállalkozások támogatá­sa meg is hozta az eredményt, hiszen a '98-as 13 százalékos munkanélküliségi ráta tavaly (Folytatás a 3. oldalon) Száznál több sírt rongáltak meg Közös hajlék, mínusz a zuhanyrózsák Országosan is ritka az olyan esetek száma, amikor éretlen kölykök, vagy vandál tettesek temetőket rongálnak, sírokat, kriptákat gyaláznak meg. Az ilyen szomorú esetek mögött azonban a legritkább esetben lehet találni politikai indítékot, sokkal inkább érvényesül a tudatlanság, az érzelmek hiánya, vagy az érzelmek elfajulása. Ilyen eset történt a megye dé­li szélén fekvő Jobbágyaiban is, amikor még az év első hónapjá­ban történt tömeges kegyelet­sértés. Már az elkövetést köve­tően járta a szóbeszéd a történ­tekről, amelyek óriási felháboro­dást váltottak ki a helybeliek kö­zött. A rendőrség a bejelentést követően azonnal munkához kezdett, hogy kinyomozza a tet­teseket. Most jutott a nyomozás olyan állapotba, hogy tájékozta­tást kaptunk a történtekről.- Jobbágyiban nagy felhábo­rodást okozott az a januárban történt sírrongálás, amelynek során csaknem százhatvan sír­emléket sértettek meg ismeret­len tettesek. A Pásztói Rendőr- kapitányság azóta kinyomozta az elkövetőket - mondta a teg­nap délutáni rendőrségi sajtótá­jékoztatón Nagy András alezre­des, aki felidézte a történteket. A polgármesteri hivatalból kapták a bejelentést, hogy a he­lyi temető számos sírjáról letör­ték a vázákat, a különféle dísze­ket. A bejelentés nyomán meg­történt a helyszíni szemle, amely megállapította az elszo­morító tényeket. A kapitánysá­gon külön kétfős csoportot hoz­tak létre a történtek elkövetői­nek felderítésére, hogy a nagy lakossági felháborodást kiváltó bűncselekmény tetteseit mie­lőbb kézre kerítsék. Az összehangolt felderítő munka - amelyet a jobbágyi pol­gárőrök is segítettek - egy hét alatt eredményre vezetett. Kide­rült, hogy a rongálásokat két gyermekkorú személy követte el, akiknek iskolába menet a te­metőn keresztül vitt az útja. Ezek a gyerekek azzal „szóra­koztak”, hogy a temető sírjairól lerugdalták a vázákat és a dísze­ket, összetaposták a hantokat. Fel sem fogták, hogy a rongálá­sukkal nemcsak anyagi károkat okoznak másoknak, hanem ke­gyeletsértést is elkövetnek. A nyomozás eddigi adatai alapján ötezer forinttól húszezer forintig (Folytatás a 3. oldalon) Vashulladéknak nézték és elvitték a salgótarjáni Férfi Haj­léktalan Szálló fürdőszobájából a két zuhanyrózsát és a csap­telepek részeit. Az egyik ott lakót igazán az háborította fel, hogy az esetről értesülő fenntartó a jelzést nem a megfelelő módon és hangnemben fogadta. Pintér Sándor szállólakó, szerkesztőségünknek küldött le­velében arról ír, hogy igen, a hajléktalanoknak van „némi vi­selkedés zavara,” de azért még­sem engedhető meg velük szemben - szavai szerint - a „le­kezelő reagálás.” Az Egészség- ügyi Szociális Központ (ESZK) a sokadik hasonló, az intézményt felszereltségében csupaszító történés után nem ugrott, hogy menten pótolja a hiányt, mert úgy látja, ha a lakók egy ideig vi­71215n9 010 0 011 02050 selik a lopások következménye­it, talán majd jobban figyelnek egymásra. Fokozottabban szem­mel tartják, ki mit csinál a közös környezetben. Az Egészségügyi Szociális Központ vezetése szerint soro­zatosak a szállón a nemkívána­tos megnyilvánulások, tisztelet a nagyon kevés kivételnek. A la­kók többségének - mert nincs vesztenivalójuk - semmi sem drága. A központ munkatársai nem győzik újra megvásárolni, ami­nek lába kel a szállóról. Új tö­rülköző, ágynemű, evőeszköz vásárlása után egy héttel egy­más után lába kel ezeknek. Eltű­nik minden, ami fém, így nem csak a zuhanyrózsák, a csaptele­pek részei, hanem a lefolyórács, s az ettől kisebb méretű tárgyak is. Tapasztalataik szerint nem csak az intézményi vagyont tu­lajdonítják el, hanem sajnálatos módon egymás személyes hol­mijait is, a zárható szekrényeket feltörik. Az elvitt zuhanykellékekről egyébként az egyik gondnokkal beszéltek, s az ESZK vezetése nem tud arról, hogy ezzel kap­csolatban valaki sértő kijelentést tett volna. Tény viszont, hogy a pótlás munkadíjjal együtt mint­egy harmincezer forintba kerül, amit szinte kétnaponként lehet­ne erre a közös hajlékra költeni. A tisztálkodás lehetősége adott, reggel és este két-két óra hossza (Folytatás a 3. oldalon) közül még senki nem kapott szobrot a panteonban, így közü­lük Bátki József (1877-1948) fes­tő- és szobrászművész lesz az első, akinek idén ünnepeljük születése 125. évfordulóját. Bátki József a salgótarjáni képzőművészeti élet kimagasló jelentőségű alakja volt, a mű­vész országos hírnévnek és elis­merésnek örvendett. Nevét és emlékét jelenleg a Bátki József Általános Iskola őrzi, de festmé­nyei és szobrai megtalálhatók a város közintézményeiben és templomaiban. Salgótarjáni szobrászmű­vészt bíznak majd meg Bátki Jó­zsef mellszobrának elkészítésé­vel, és azt augusztus 16-án ava­tóünnepség keretében adják át a város közönségének. ___________________________________________DJL A Salgótarjáni Panteonba olyan személyiségek mell­szobrai kerülnek, akik mun­kájukkal, tevékenységükkel jelentős mértékben segítet­ték Salgótarján fejlődését. így a közgyűlés döntése értel­mében az elmúlt két évben hat személyiség szobra került a vá­rosháza árkádsorán lévő pante­onba, dr. Förster Kálmáné, a vá­ros első polgármesteréé, Róth Flóris bányaigazgatóé, dr Csengődy Lajos evangélikus lel­készé, Szilárdy Ödön földbirto­kosé, a Villamossági Rt. salgó­tarjáni elnökéé, dr Domyay Bé­la régész-helytörténészé, és Ko­vács Nándor római katolikus prépost-esperesé. A felsorolásból kitűnik, hogy a város egykori, jeles művészei Új mellszobor a panteonban Reformkonyha, tanácsadással sült Szabó Lajos palotási villany- szerelő. Szabó József pásztói központifűtés- és gázszerelő ko­rábban, elhalálozása előtt vette (Folytatás a 3. oldalon) Iposz-díjat vett át Venesz Kár­oly, a Nógrád Megyei Hírlap új­ságírója. Magas szakmai mun­kája elismeréséül Aranykoszo­rús mester kitüntetésben része-

Next

/
Thumbnails
Contents