Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-26 / 48. szám

2002. FEBRUÁR 26., KEDD TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal CSALÁDI Tavaszelő a kiskertekben Tél végén kezdődnek a tavaszi munkák Január, február, itt a nyár, tartja a népi mondás és gondolják ezt mindazok, akiknek kertjük, szőlőjük van. Február végén ugyanis megkezdődik a kiskertek­ben a munka. A tél utolsó hónapjának vége felé elkezdődő tavaszi mun­kákról Szakái László agrármér­nököt kérdeztük.- Mi a kertekben a legelső te­endő?- Február végén a föld felüle­tének elegyengetése, a nedves­ségtartalom megőrzése az első­rendű feladat. Az ősszel rögös­re megmunkált zöldségesker­tekben és szántóföldeken az idei kemény tél megtette felszín mállasztó hatását, ezért a talajra annak taposással való károsítá­sa nélkül rá lehet és kell menni. Mivel voltak olyan napok, ami­kor a nappali olvadást kemény éjszakai fagyok követték, ami növelte az őszi vetésekben a vízzel átívódott felső talajréteg felfagyásának, a fiatal gyökérzet felszakításának veszé­lyét, ezért a fejlődést elősegítő nitrogén fej­trágyázást a hengere- zéssel egy időben el kell végezni. Ha a házikertekben tavasszal kényszerü­lünk az ősszel elma­radt ásás vagy mély­kapálás végrehajtásá­ra, akkor nagyon fon­tos, hogy egészen vé­kony földszeleteket fogjunk az ásóval, nehogy túl nagy üregek keletkezzenek a talajban, amiben hamarosan veteményezni fogunk.- Milyen trágyát használ­junk?- Mivel sajnos általános je­lenség, hogy szűkében va­gyunk a hagyományos istálló­trágyának, minden a kertben és a ház körül adódó mellék- terméket, normális elbomlásra képes szerves anyagot fel kell használni a talaj szervesanyag­készletének pótlására, szinten tartására. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a komposztált anya­gokkal a csíraképességet több évig megőrző magvas gyom ne keiüljön bedolgozásra. Ha sok a szalmás rész, a cellulózbontó baktériumok táplálását, mun­káját célszerű kevés nitrogén- tartalmú műtrágya hozzá ada­golásával segíteni.- Egyébként mikor használ­junk műtrágyát?- A műtrágya rásegítés ak­kor jó, ha az egyes növényféle­ségek speciális igénye szerint történik, mert például a levegő nitrogénjét gyökérgumóiban megkötő borsófajtáknál nem célszerű a nitrogén túladago­lás, de a termésében több cuk­rot produkáló növényeknél, mint amilyen például a paradi­csom vagy a gyökérzöldségek CSÍRÁZÁSI, FEJLŐDÉSI HŐIGÉNY (KÖZÉPÉRTÉKEK) A növény neve °c káposztafélék 13 sárgarépa, petrezselyem.saláta, sóska, spenót, borsó, póréhagyma, metélőhagyma 16 fokhagyma, cékla, zeller 19 paradicsom, bab, sütőtök, csemegekukorica 22 dinnyefélék, uborka, spárgatök,paprika 25 jó, ha a kálium adagolásra for­dítunk nagyobb gondot. Meg­éri az ide vonatkozó szakiro­dalmat tanulmányozni, főként a nagy tételben termelőknél -A veteményezést, palántá­zást mikor célszerű elkezdeni? - Közeledik az időszak, ami­kor a saját maguknak palántát nevelő kis- és házikert tulajdo­nosoknak el kell vetni a koráb­ban kiültethető karalábé és ká­posztafélék magvait, ládikák- ba, cserepekbe, műanyag vagy papírpoharakba. Általános, hogy a magvetés és kiültethe- tőség között 5-6 hét telik el. Jó ismerni az egyes növény­féleségek csírázásához és kez­deti fejlődéséhez szükséges optimális talajszinti hőigényt is. (Ezt külön táblázatban kö­zöljük.) E középértékek alatt és fölött van néhány fok tűrés, de a túl korán vagy túl későn elvetett érzékeny csíranö- vénykék csak senyvednek a számukra túl hideg vagy már túl meleg talajban. Aki saját magának nevel palántát, az a felsorolt szabadföldi optimális hőmérsékleteket figyelembe véve számoljon, hogy a mag palántanevelőbe történő elve­tése és a kiültethető palánta méretének elérése között 5-6 hét telik el. így például a sza­badföldbe április közepén kiül­tethető káposztafélék magját március elején célszerű elvetni. Egyébként í házik­ertekben több szem­pontból célszerű a gondos kerttervezés, a vetésforgó, a növé­nyek káros egymás utániságának elkerülé­se, a célzott, a növény igénye szerinti táp­anyag kijuttatás, az egyes növények ter­mészetes védekező-, serkentő­anyagainak, azok egymásra hatásának kihasználása. A gaz­daságos vetőmag fel-és kihasz­nálással együtt ezek manapság mélyen „zsebbevágó” szem­pontok. ________________________________________FKÉ P raktikus tanácsok Ha a naptárra tekintünk, elérkezett a tavaszra szük­séges vetőmagvak beszerzésének ideje, megjelen­tek a szaküzletekben a hazai- és külföldi előállítású vetőmagvak. A tasakokon, dobozokon egyre több tájékoztató ismeret jelenik meg, mint pl. „hibrid", „F1-es”, „determinált”, „folyton növő-, érő”, stb., de e jelzők részletes elemzésére ott nincs mód, pedig erre a kis-, és házikert művelésébe most kezdőknek ugyan csak szükségük lenne. Az alábbiakban né­hány gyakran használt jelzőt értelmezünk. Hibrid vetőmag: gondos kutatóintézeti válo­gatás után két genetikailag legyengült fajta szülő kereszteződéséből állítják elő és a termést F1-es jelzővel látják el. Ez elvetve a hibrid a keresztezett szülőknél lényegesen több és jobb minőségű ter­més produkálására képes. A hibrid vetőmag elő­állítási költségei miatt drága, ezért célszerű, ha képességei kihasználása érdekében tápanyaggal jól ellátott talajba vetjük. Mivel az F1-ből nyert ter­mésben már genetikailag nincs meg a kirobbanó termésre való hatás, mint a fajta szülőkben, ezért elvetni nem érdemes, mert az általa okozott vesz­teség több, mint ha minden évben friss hibridve­tőmagot vásárolunk. Determinált fajta: tulajdonságaiban egy bi­zonyos irányba nemesített növény. Például, hogy a termés lehetőleg egy menetben legyen betaka­rítható vagy a virágzás, terméskötés és termés érlelés rövid időszakokban történjen meg. Házikertekben legjellemzőbb a paradicsom, papri­ka vagy a földieper. Folyton növő, érő fajta: hetekig, hónapo­kig virágzanak és érlelik termésüket. A kis- és házikertekben konyhai folytonos, friss fogyasz­tásra alkalmasabbak. Palántadőlés Jó tudni, hogy a palántadőlés és egyéb előfordul­ható betegségek ellen fontos sterilizált tőzeges táptalaj beszerzése, amit a vetés előtt egy héttel (talaj kg/1 gramm Buvicid K. növényvédő szerrel) kell összedolgozni. Akinek palántanevelő fóliája vagy üvegsátra van, az jól teszi, ha a talaj 5 ern­es rétegébe ebből a szerből 25-30 grammot négy­zetméterenként bedolgoz. Vetés után pedig a nyir­kosán tartáshoz olyan finom szórófejet használ, amely a csapvízzel nem teszi tocsogóssá a talaj- felszínt és nem levegőtleníti el a termőréteget. Kerttervezés Mivel a vetőmagárak borsosak, célszerű ügyelni a gondos kerttervezésre, a vetőmag szükséglet helyes megállapítására, beszerzésére és a szak­szerű felhasználásra. Füvesítés Örömteli jelenség, hogy a családi házak kör­nyezetét, a kis-és házikertek egy részét füvesí­téssel teszik üdévé, pihentetővé tulajdonosaik. Ezen a télen a gyepesítések is sok kárt szen­vedtek a hó- és víznyomástól, a kemény fa­gyoktól vagy az esetleges falfagyástól. A ko­passzá vált foltokra szórjunk tápanyagokkal dúsított tőzeges földkeveréket, azt dolgozzuk be és márciusban a fajtaösszetételtől függő 2- 5 dkg pázsitfűkeverékkel vessük be. Vetés után gondoskodjunk a terület állandó nyirko­sán tartásáról. Az épen maradt gyepterülete­ket gereblyézéssel tisztítsuk, lazítsuk, szellőz­tessük és lássuk el négyzetméterenként 2-3 dkg nitrogén műtrágyával vagy öntözzük be 1 százalékos ammóniumnitrátos oldattal. Új gye­pet csak az előzőleg teljesen gyommentessé tett, aprómorzsás talajba telepítsünk, mert akár a kétszikű gyomosodás, akár a tarackos fertőzöttség akadályozza a fiatal gyep fejlődé­sét és esztétikus kialakulását. Szőlő, gyümölcs Metszés Az elmúlt évben hosszan tartó vegetációs, zöldleve­les állapotot követően viszonylag hamar, még a növényzet mélynyugalmi állapota előtt köszöntött be a kemény, később rekordokat döntögető hideg. A fagyos napok a szőlős és gyümölcsöskertekben helyenként jelentős rügykárosodásokat okozott, ezért a tisztító és ritkító metszések után a termőre metszéseket csak akkor indokolt elkezdeni, ha a rügyek duzzadásából meg lehet állapítani a növényi élet jelenlétét. Permetezés A télvégi lemosó permetezéseket - kiemelt figyelemmel a szőlő gombabetegségeire, atkáira, a gyümölcsösök monília és tafrinás levélfo- drosodására -, csak akkor célszerű végrehajtani, amikor a napi középhőmérséklet tartósan 15 fok fölé emelkedik, a kártevők ugyanis ekkor kelnek életre. Addig felesleges ezt a munkát elvégezni. Biotermelés A növényekben előforduló illatanyaggal bíró vegyü- letek, az alkaloidok, amellett, hogy számos gyógy­szer alapanyagai, igen jó szövetségeseink lehetnek a házikerti növényvédelemben. Sárgarépa: legismertebb a sárgarépa és hagymafélék kölcsönhatása a répa- és hagymalégy riasztásában. Hagymafélék: jelentős egér-, pocok- és csigariasztók is. Petrezselyem: általános kártevőriasztó. Zeller: káposztalepke, földibolha és mindenféle le­vélrágó hernyót riaszt. Paradicsom: általános kártevőriasztó, kivéve a bur­gonyabogarat. Bazsalikom: véd az uborkalisztharmat ellen és fon­tos beporzó, méhcsalogató az uborkaágyásokban. Mustár, körömvirág: gyökér alkaloidja a gyökérzöld­ségeket károsító fonálférgek ellen hatékony. Levendula: a hagymák és levéltetvek ellen jó. Kakukkfű: mindenféle hernyó ellen hatékony. Bársonyvirág és bűdöske: elűzi a talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Az üvegházakban javában folyik a palánták kiültetése. Hamarosan kezdődhet a nö­vények kiültetése is fotói gál gábor Szépen díszlő kövirózsa A legtöbb kerti növény igé­nyes a termőhelyre, a táp­anyagellátásra, a nedvesség­re. Akadnak azonban kivéte­lek is. Ezek közé tartoznak a kövirózsák, amelyek sziklák között, talpalatnyi talajon, száraz körülmények között is jól érzik magukat. A kövirózsát már évezredek óta ismerjük. Az ókoriak Zeusz virá­gának nevezték, és úgy tartották, hogy az a ház, amelynek tetején kövirózsa nő, abba nem csap be a villám. A kövirózsák nagyon változa­tos növények. A húsos levelekből álló rózsa színe általában zöld, de vannak hamvas, rózsaszín, lila és bordó fajták is. A rózsák nagysá­ga eltérő, a mogyoró méretűtől a tenyérnyi nagyságúig igen válto­zatos a skálájuk. Különösen szé­pek azok a fajták, amelyeknek a leveleit pókhálószerű bevonat fű­zi össze, és nagyon változatosak a virágaik is. A kövirózsát szárazon rakott kőfal réseibe, sziklakertbe vagy akár növénytartóba ültethetjük. Egyszeri beöntözés után két-há- rom hét alatt meggyökeresednek és terjeszkedni kezdenek, új ró­zsákat, sőt összefüggő párnákat hoznak létre. Betegségük szinte nincs, gon­dozást alig igényelnek. Arra azon­ban ügyelnünk kell, hogy a közöt­tük növekvő gyomokat kiirtsuk. A kövirózsának öntözésre nincs szüksége, elegendő számára a ter­mészetes csapadék. így tehát olyan kertben is szépen díszle­nek, ahol állandó, rendszeres ápo- lásukra nincs lehetőség. _______■ V akond a kertben A vakond gyakran bukkan fel a kiskertek kellemetlen és hívatlan vendégeként. Megoszlanak a véle­mények arról, hogy ez az egyéb­ként szelídnek mondható állat in­kább kárt okoz-e vagy döntően hasznot hajt. Táplálékát tekintve a vakond főleg rovarokkal, a talaj­ban élő pajorokkal, lótücsökkel él, és minthogy ezeket tömegesen pusztítja, ebből a megközelítésből hasznosnak minősül. A kártevő rovarok pusztítása közepette azonban a vakond ha­talmas túráso­kat készít. El­csúfítja a fá­radságos mun­kával ápolt gyepet, kitúrja a frissen ülte­tett palántákat, a vetést, és - ami nagyon fontos - nem tesz kü­lönbséget a talaj élőlényei között, így többek között mértéktelenül pusztítja a nagyon hasznos földi- gilisztát is. Ennek a kettősségnek a termé­szetvédelmi törvényben is nyoma van: a törvény úgy rendelkezik, hogy a vakond védett állat a szán­tóföldeken, a réteken és a legelő­kön, de nem védett a kertekben és a parkokban. A fekete bundájú állat kertje­inkből való elriasztásának több — a gyakorlatban bevált - módszere ismeretes. Eredményesnek bizo­nyult a friss járatokba történő, petróleummal vagy gázolajjal át­itatott vattacsomó, rongy elhelye­zése. Az olajszármazékok mellett ugyancsak érzékeny a vakond a karóidból a talaj nedvességtartal­ma hatására fejlődő aceti­léngáz szagára is. A küzdelem legdrasztiku- sabb, ugyanak­kor leghatásosabb módja a Critox füstpatron használata. A meg­gyújtott patront a friss vakond- járatba kell helyezni és a földet le kell taposni, nehogy a füst a sza­bad légtér felé terjedjen. Mivel a vakond családokban élnek, eset­leg több patront is be kell vetni vé­dekezésképpen. _____________m A vakond védett állat a szántóföldeken, a réteken és a legelőkön, de nem védett a kertekben és a parkokban. A metszőolló: átmenet a kacor és a metszőgép között Február a metszés ideje is. Az egész évre kiható, a termés mennyiségét és minőségét is meghatározó tevékenység vég­zésének szerszámát nem árt jól megválasztanunk. A kerti munkák meghatározó szerszáma a jó metszőolló. A szerszám beszerzése jelenti a leg­nagyobb nehézséget, mert igazán jó ollót hazánkban - ma még - rit­kán lehet kapni. Nem árt tudni azt sem, hogy kertészszerszá­mokból a fejlettebb kertészetű or­szágokban sem a nagyvárosi áru­házak kínálják az igazi minősé­get. Vásárlás céljából inkább a gyümölcs- és szőlőtermelő falvak, városkák gazdaboltjait ajánlják a szakemberek. A jó metszőolló sajnos nem ol­csó, a néhány száz forintba kerülő szerszám többnyire csak virágsze­désre való. A „mindentudó”, leg­drágább ollók ára tízezer forint kö­rül mozog. Előnyük viszont, hogy egy életre szólnak: strapabírók és minden alkatrészük cserélhető. Az olló kiválasztásánál három szem­pontra kell tekintettel lennünk: a szerszámnak jónak kell lennie a metszett növény, azaz a munka minősége nézőpontjából; a metsző ember, vagyis a kezünket és a ka­runkat érő megterhelés, az ergonó­mia szempontjából; végül pedig műszaki vasáruként, önmagában is be kell válnia. Elődeink még éles görbe kések­kel, kacorral metszettek, a növé­nyeken ejtett sebek simák, ronc­solásmentesek voltak, és még eze­ket a metszlapokat is bekenték fa- seb-kátránnyal. A másik végletet a mai, gépi fűrészekkel metszett üzemi gyümölcsösök jelenük a sok meghagyott és roncsolt csonkkal. Összességében ezek a „metszések” borzalmas látványt nyújtanak, nem beszélve a sebeken behatoló kórokozó mikroorganizmusok és kártevő rovarok tömegéről. Ma a kertekben a veszélyes ka­corral végzett aprólékos munka és a durva metszőgép sem tűnik jár­ható útnak. A jól beállított és he­lyesen használt metszőollótól leg­alább a középutat elvárhatjuk: a gyors és balesetmentes munkát, valamint a viszonylag sima és roncsolásmentes metszlapokkal. A jó szerszám egy életre szól FOTÓ: GOTTWALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents