Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-25 / 47. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2002. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ Mérföldkő: elkészült Salgótarján város drogstratégiája „A kábítószer elleni küzdelemben széles körű összefogásra van szükség!” Az állami gyermekvédelem magyarországi megszületésének 100. évfordulója alkalmából a közelmúltban megjelent írása­inkban a gyermekek jogairól, a veszélyeztetettség eseteiről, a gyámhatóság feladatairól és a gyermekvédelem városunkbeli gyakorlatáról adtunk számot. Ez alkalommal a gyermek- és ifjúságvédelem egyik legfrekventáltabb területét, a kábító­szer használatát és fogyasztás helyzetét, az ellene való küz­delem praktikus lépéseit kívánjuk bemutatni. Munkatársunk kérdéseire Te­lek Ervin addiktológus konzul­táns, a Salgótarjáni Egészségügyi Szociális Központ (ESZK) szak­embere válaszolt, aki az elmúlt év őszén - eredményes munkájának elismeréseként - miniszteri dicsé­rő oklevélben részesült. Egyik korábbi beszélgetésünk során az ESZK addiktológusa is­mertette a szenvedély-betegségek típusait, a drogok fajtáit, ám nem jutott időnk és helyünk a kábító­szerek egészségromboló hatásai­nak ecsetelésére. Most először ezért arra kértük Telek Ervin urai, pótolja ezt a mulasztásunkat, is­mertesse röviden a kábítószer használat testi és lelki káros kö­vetkezményeit, hiszen ezek a megelőzés eszközei is. SZENVEDÉLYEK ÁRA- Nem lehet és nem szabad a droghasználat testi és lelki követ­kezményeit elválasztani egymás­tól. Vegyük csak a legegyszerűbb esetet: egy marihuánás cigaretta elszívását. Már a füstanyag maga, ami bekerül a szervezetbe, eleve ártalmas, holott azt mondják: a marihuánához nem járul testi hozzászokás. Pedig a marihuána használat során is sokszor megje­lenik a szájszárazság, az álmat­lanság, az étkezési rendellenes­ség, a szédülés. A hallucinációk - érzéki csalódás - következtében alapvető panasz a fejfájás, a fej­görcs, a gyomorgörcs.- A nitrohigítók használata (szipózás) légzési problémákkal, nyálkahártya-kiszáradással, gyo­morpanaszokkal jár együtt. Az extasi és a speed következtében - a megvonási szakaszban - telje­sen átalakul a folyadékigény, az étkezési szükséglet és a napi bio­lógiai ritmus. Egy normális ciga­retta elszívása 16 percet vesz el az ember életéből, gondoljunk bele, mi történhet azzal a szenvedély- beteggel, aki egy hét végén 3-4 marihuánás cigarettát is elvszív. A használat kísérő jelenségeként je­lennek meg a kozmetikai tünetek: megégett ujjak, leégett szemhéj, szempilla. Súlyosabb esetben bel­gyógyászati, illetve más szomati­kus (testi) szövődmények léphet­nek fel a szenvedély áraként. TÖRVÉNY ÉS HATÁSA Március elsején lesz immár két éve, hogy a büntető törvény- könyv (Btk.) módosításával ha­tályba lépett az a szabályozás, amely megszigorította a kábító­szerek használatára és fogyasztá­sára vonatkozó büntető eljárást, meg a szankcionálást. Hogyan vált be a törvény, me­lyek a főbb következtetések? - kér­deztük a szakembert.- Hogy konkrét legyek, néz­zük először az árulkodó statiszti­kát. 1999-ben mindössze négy el­követő került eljárás alá, vissza­élés kábítószerrel való bűncselek­mény miatt. Egy év múlva, 2000-ben már 61-re nőtt a számuk, ami egyértel­műen jelzi a törvény hatá- lyosulását és egyben szigorát is. Ettől fontosabbnak tartom azon­ban, hogy 72-ről 131-re nőtt azok­nak a kábítószer-kipróbálóknak, illetve használóknak a száma, akik bekerültek hozzánk az addiktológiai szakellátásra. Ez a törvény visszatartó hatását is mu­tatja, azt, hogy a faitalok igényük a segítséget, mielőtt még nagyobb lenne a baj. Ezt követően interjúalanyunk mélyebben is elemezte a fenti és az itt nem sorolt egyéb statisztikai adatokat. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az egyáltalán nem biztos, hogy a droghasználók száma is olyan mértékben nőtt volna, mint a „képbe” kerülőké, hiszen a tényleges használat és fogyasztás egzakt számbavételére nincs le­hetőség. A szakember efismerte a törvényi szabályozás szigorúsá­gát, ám kifejtette, hogy egyetért azzal, annál is inkább, mert úgy ítéü meg, hogy sok olyan bírósági végzés volt, ahol az eljárási proce­dúra volt a legnagyobb büntetés és a jövőbeni visszatartó erő is, s ez a fontosabb! ELFOGADOTT DROOHASZNÁLAT Később azt hangsúlyozta az addiktológus szakember, hogy a drogközeibe jutó, ületve az addik­tológiai szakellátásba bekerülő fi­atalok növekvő számának értéke­lésénél és megítélésénél feltétle­nül figyelembe kell venni és érde­mes a közvéleménynek is tudni, hogy a náluk alkalmazott ún. „alacsony küszöbértékű” addik­tológiai szolgáltatási programban a droghasználat bármely módja elfogadott.- Ez meglepő, s jó , hogy nem szorgalmazzuk a használatot - vetettük közbe.- Igen, első haüásra furcsa le­het ez az elfogadás. Ennek azon­ban egyszerű a magyarázata. El kell fogadnunk a használatot vagy a kipróbálást, mint tényt, mint megtörtént esetet, azért, hogy az­tán közösen dolgozhassunk az ár­talmatlanítási, ületve az ártalom- csökkentési modell keretében, melynek során kliensünk meg­próbálhassa a mennyiséget csök­kenteni, a használati időt rövidíte­ni. Ebben a modeüben sor kerül az AIDS és hepaütís megbetege­dések megelőzése érdekében az ún. tűcsere programra, jogi, pszi­chológiai, életvezetési tanács­adásra, az iskolai teljesítmények értékelésére és így tovább. Ano­nim szűrés is szerepel itt, ami azt jelenti, hogy sem a név, sem a sze­mélyi adatok bejelentése nem kö­telező. Minden héten csütörtökön délután négytől hat óráig bárki bejöhet hozzánk megnézetni, van-e drog a szervezetében... Aztán arról beszél hosszasab­ban az ESZK módszertani mun­katársa, hogy egyre többen élnek az anonim szűrés lehetőségével, s hogy ez üyen feladatot ró rájuk. Hogy az ellátás színvonalának ja­vítása érdekében bővítik „infra­struktúrájukat”, korszerűsítik fel­szereltségüket. Csupán drogtesz­tekre több százezer forintot fordí­tanak egy évben. Hangsúlyozta a szakember: a törvényi szabályo­zás mellett fontosnak tartja a nemzeti drogstratégia megalkotá­sát. Ez - elmondása szerint - há­rom fő célkitűzést fogalmaz meg. Az első, hogy csökkenjen a kábí­tószert kipróbálók és használók száma, amelynek legfőbb eszkö­ze a megelőzés. A második, mi­szerint fontos, hogy emelkedjen az egészségügyi vagy szociális el­látási formákba bekerülők száma és harmadikként, hogy mérsék­lődjék a társadalom és az egyén problémája is. Az ellátásba való bekerüléssel kapcsolatban szólt annak jelentő­ségéről, hogy ezáltal a küensek ré­szére lelki támasz nyújtható, a ke­zelés és a rehabilitációs rendszer után a fiatalok visszavezethetők a családba, az iskolába, s munká­hoz juttatásukkal a társadalomba is. SZÍVÜGY A VÁROSI PROGRAM- Ha emlékeztethetem, jó egy évvel ezelőtt azt mondta: sürgető szükség lenne a városi drogpoliti­kai program megalkotására- Igen, s örömmel mondha­tom, az elkészített prevenciós programunk, melynek célja az érintett szervezetek teljes körű bevonása, a szereplők kompeten­ciájának tisztázása, hatékony megelőzési rendszer kidolgozása felhasználásával felgyorsultak az ez irányú munkálatok. Az ország­ban elsők között Salgótarjánban alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, szakbizottsága­inak aktív közreműködésével el­készült Salgótarján város drog- stratégiája, s rövidesen a testület elé is kerül. Ezt mérföldkőnek tar­tom azért is, mert most készült el először a városban egy átfogó elemzés a droghelyzetről, a rövid, közép- és hosszú távra szóló konkrét feladatokról, a végrehaj­tás felelőseiről. Az csak hab a tor­tán, hogy minderről az elmúlt év decemberében egy országos ta­nácskozáson is számot tudtunk adni, elismerést is kiváltva. Ne­kem személy szerint is szív­ügyem e program végrehajtásán dolgozni. FŐSZEREPBEN APEDAGÓGUSOK- Ez nagyszerű, de egy csapás­ra nem változik meg a „drog­front”.- Természetesen nem. A kábí­tószer elleni küzdelemben széles körű összefogásra van szükség, továbbá együttgondolkodásra. Most mindkettő megvalósult és én ezt nagy jelentőségűnek tar­tom, mert sokszor éreztem úgy, hogy egyedül vagyok az egyen­lőtlen harcban. Most végre, az el­múlt évben lehetővé vált egy olyan program megvalósítása is, amelynek során 165 pedagógust képezhettünk ki és több ezer is­kolást vonhattunk be a felmérés­be.- A drogdráma színpadán fő szerepet kapnak a tanárok?- Igen és ennek a szerepnek már eddig is megfeleltek. A drog­koordinátorok országos képzésén Nógrád megye pédagógusainak jó 30 fős csapata volt a legfelké­szültebb, már háttérmunkával is rendelkező szakembergárda. Nagyban köszönhető a tanárok­nak, hogy adott esetben a gyer­mek már az első kipróbálás, vagy használat után bekerül a szakellá­tás rendszerébe. Mondok egy pél­dát: egyik szerdai napon szer-be­mutatót tartok egy pedagógus csoportnak, s csütörtökön már a szülővel és a tanárral együtt jelen­nek meg az érintett gyerekek. A pedagógus az, aki a szülő után a legjobban ismeri a gyereket, néha még a szülőtől is alaposabban be­le lát tanulójába. Ennek a jelentő­ségét nem lehet túlbecsülni, hi­szen a pedagógus tudja, kihez, mikor kell fordulni, hová kell a gyereket irányítani, vagy éppen kézen fogva vezetni.- Mintha most némi derűlátást fedeznék fel Önben. Lehet egy addiktológus szakember optimis­ta ebben a drog elleni háborúban? OPTIMISTA SZAKEMBER- Csak optimista lehet, nem dolgozhat másként eredménye­sen. Az optimizmusomat az táp­lálja, hogy egyre többen kerülnek a látókörömbe, egyre többen je­lennek meg nálam, kérve a segít­ségemet. Mind több szülő és pe­dagógus fogja meg a gyerek kezét és hozza be a szakellátás rendsze­rébe. A korai kezelésbevételnek kulcsszerepe van. Némileg lehan­gol ugyan, hogy egyre több gye­rek próbálgatja és mind korábban a drog valamelyikét, de remény­sugár, hogy a korai kezelésbevétel eredményeként csak nagyon ke­vés hányaduk válik dependens, függő személlyé. Az igazi derűlá­tásra a széles körű összefogásban rejlő lehetőségek, a városi drog- stratégia megvalósításának esélye ad okot. Beszélgetésünk végén gratulá­lok Telek Ervinnek, mert - ha nem is tőle, de - tudom, hogy múlt év augusztusában az ifjúsági és sportminiszter elismerő okle­velét vehette át, mint „aki mind- annyiunknak példát mutatott a kábítószer elleni harcban kifejtett munkájával...” BARÁTHI OTTÓ Szellemek mutatták az utat Csak a holdfény vakító ezüstje világí­totta a fákat. A bokrokon még a kris­tályként meredező zúzmara is várako­zásba dermedt. Mintha egy befagyott kútból néznénk ki az égre, a jég alól. A csend fogalma mindenki számára mást jelent. Az igazi „süket csend” az a téli erdőn uralkodik. (Meg a föld alatt!) Sátrainkba a meleg kényszerképzete lopta be magát, de ami igaz, az igaz, kicsit jobb volt a hőmérséklet. Aztán ami­kor már azt hittük, min­dent tudunk a hidegről, a kinti világról, hirtelen feltámadt a szél, ki tudja, honnan, de a lényeg az, hogy még elviselhetetle­nebbé vált a levegő. Ez nem igaz - szólt mellet­tem Gubecs, szemére hú­zott sapkában. - No-no!- így én -, tudod, a hi­deg semmit nem ér szél nélkül. Ebben egyetértet­tünk. Valami történt oda­kint, óvatosan felültem hálózsákomban, kitapo­gattam magam mellett a bozótvágót és kikukucs­káltam a sátor résnyire hagyott bejáratán. Mint óriásira duzzadt lámpa, lógott felettünk a Hold, meglepő árnyak vetültek mindenre. A szél miatt Aj“™2 mozgás illúziója kelt a fák között, fent, a kis toronyban, egy mellettünk levő ro­mos kis házban, sápadt árnyak integet­tek, suttogtak, hajladoztak. Jobban ki­meresztettem a szemem, ám ezek csak árnyékok - így magamban. - Mi az? ­Semmi, csak kinyírnak minket a kísér­tetek, mert megzavartuk a nyugalmu­kat. Próbáltam humorizálni, de belül nyugtalanság kelt szívemben. Vajon ho­gyan került ide ez a ház? Ki építette? Mi­ért nem vezet ide gyalogösvény? Milyen titok lappang a mélyen hallgató fazsin­delyek mögött? Csak a szél fütyült meg- megrángatva az ép falépcsőt, az vagy kettőt reccsent, mintha valaki lefelé jönne. - Ezt meg kell néznem, kászá­lódtam ki a meleg vacokból, bakancs fel, mivel síruhában aludtam, gyorsan elkészültem. Kint még meglepőbb volt az éjszakai táj. Megkockáztatom, szinte lidérces. Gubecs bentről: - Mi van? - Mi volna, itt hadakozom, de nemsokára legyűr­nek, úgyhogy kapd össze magad! Erre jóízű káromkodás hallatszott. Vissza­másztam, de elég nyugtalanul aludtam. Álmomban furcsa ruhájú emberek be­széltek hozzánk, egy alagútról, ahol el­jutunk valahová. Reggelre kiment a fe­jemből. Ezután különös dolgok történtek. Ágasvári expedíció volt egy hét múlva. Éppen egy igen eszeveszetten szűk he­lyen próbáltam cseppfolyóssá válni, hogy átférjek, amikor eszembe jutott az a bizonyos éjszaka. Balra le, aztán jobb­ra föl! - ez ismétlődött a fejemben, - igen, a tanácsok, gondoltam és már au­tomatikusan mentem is az adott irány­ba. Mintha kicsit könnyebb volna, de­rékban még szűk, nosza le a lámpát tar­tó derékszíját, még egy kis erőlködés, bent voltam. De hol? Az októberi túránk so­rán a gyöngyösi ezoteri­kus csapattal Sanyiékkal nem fértünk be a „rejtett” rendszerbe, mert ösz- szébb ment a rés, most bent voltunk. Kicsit szűk, de biztonsággal jár­ható, nemsokára ott vol­tunk a „kocka” átjárónál, erről az oldalról is félel­metesen szűk volt. Kis kapaszkodás a „Gijotin” alatt (gondolom, lehet sejteni, miért ez a neve), utána az elveszett terem beomlott árkádjai, majd a kocka, azaz a hozzá ve­zető beomlás. A fenébe - kiabáltam hátra, meg­szívtuk. Kis nyomako- dás, helyezkedés után mások is szemrevételez­ték a helyzetet. Manga Mihály meg is jegyezte, úgyis csak a gondunk volt a bejutás­sal... Élénken helyesel­tünk, de mi legyen, gépi bontás, így Gubecs - kéz­zel belehalunk. Újra egyetértő helyeslés. Na, húzzunk ki - szólt Sály Zoli. így is lett. Ott liheg­tünk, csúsztunk, mász­tunk az eléggé nedves kőzeten, úgy néz­tünk már ki, mint a malacok az ólban. Várt még ránk a „szellemek útja”, amit álmomban láttam, valahogy visz- szafelé nehezebb volt. Időt rabló „mun­ka” vette kezdetét, kicsit jobbra elmoz­dulás, lábbal tolás. Felső testem bent volt, elfordulni balra, lábat magam alá húzni, kimászni, később láttam, hogy nemcsak nekem volt gondom, már azt hittem elhíztam, de szerencsére csak a téli súlyfelesleg, lesz mit ledolgozni. Kint összegeztük a problémát, sok idő, sok munka, és még ki tudja mennyi ka­land... BUDA LÁSZLÓ NÓGRÁDI; HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M, Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j t*V«oj 'az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesitse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________m^»saa»3.,«v<g.n»ii.»si« A drámai barlang bejárata ______________________________fotói buda László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents