Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-23 / 46. szám
2002. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal A jövő Salgótarján és kistérségében is elkezdődött Víziók helyett vizualitás fogadta a konferencia résztvevőit A salgótarjáni városházán február 5-én rendezték meg A salgótarjáni kistérség komplex területfejlesztési programjának bemutatása című konferenciát. A program célja, hogy egyrészt hosszú távra (10-15 évre) meghatározza az említett kistérség - ezen belül Salgótarján - társadalmi-gazdasági viszonyainak fejlesztését, másrészt rövid távú (2002-2006) programváltozatot adjon a szükséges fejlesztések megvalósítására. Az alábbiakban, a helyszűke miatt, a konferencia lényegi vonásait, legfőbb tartalmi elemeit ismertetjük. Dióhéjban, mégis mindenre kiterjedően, valamint mindenki számára közérthetően foglalta össze bevezető előadásában Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere (a kistérségi társulás elnöke) az elmúlt több mint tíz év témát érintő történéseit. Egyik gazdálkodó sem, így az önkormányzatok sem mentesek a külvilág, az objektív körülmények hatásától - fogalmazott a polgármester, utalva arra, hogy a rendszerváltozás kezdete különösen feladta a leckét az említett szereplők számára. A piacgazdaságra történő átállással új, addig szokatlan, ugyanakkor meghatározó elemek léptek be mindannyiunk életébe. A privatizáció, a külföldi tőke vonzásának szükségszerűsége - hogy csak a legfontosabbakat említsük - kötelező és gyors reagálást igényeltek, ráadásul a megrekedt szocialista ipar súlya erősen hátráltatta a fejlődés irányába történő elmozdulást. Sajnos napjainkra egyértelművé, kimutathatóvá vált, hogy Salgótarján és térsége fáziskéséssel reagált minderre a '90-es évek elején és a felhalmozódott problémák további negatívumokkal párosultak - elég ha például a munkanélküliség rohamos növekedésére, valamint a beruházások csökkenésével járó további hátrányokra gondolunk. Országosan természetesen ebben az időszakban is differenciálódás figyelhető meg, hiszen például Ausztria, vagy netán a gazdasági vérkeringésbe való könnyebb bekerülést elősegítő autópályák közelsége más régiókban már a piacgazdaságra történő átállás megkezdését nagymértékben elősegítette. A nógrádi megyeszékhelyen 1995-től kezdődött el a válságkezeléssel kapcsolatos érdemi tevékenység és a korábbi álmodozások helyett 1996-ban már reális fejlesztési elképzelésekről is szó eshetett. Kezdetét vette egy reorganizációs folyamat, de már ennek az elején nyilvánvalóvá vált, hogy ez önmagában nem oldja meg a gondokat, további feltételek kidolgozására került sor, vállalkozásbarát és a külföldi tőke betelepülését elősegítő intézkedésekkel. A következő egy-két évben foglalták össze először a konkrét fejlesztéseket, s helyezték az önkormányzati képviselő-testület asztalára Salgótarjánban. Érdemes hangsúlyozni, hogy az önkormányzatnak már az 1997. június 18-i előterjesztésében megfogalmazódott a jövő. Az előterjesztés címe ez volt: Javaslat a város és térsége gazdasági növekedését, infrastruktúrájának bővítését szolgáló fejlesztési irányokra. Ebben az időszakban fogalmazódtak meg azok a projektek, amelyek az önkormányzat átgondolt munkájának köszönhetően napjainkra megvalósultak, illetve kézzelfogható közelségbe kerültek. Csupán néhányat sorolunk fel most mindabból, amelyeket Puszta Béla említett előadásában: a vállalkozói övezet kialakítása, az ipari parkprojekt indítása, az inkubátorház, az infrastruktúra-fejlesztésen belül a szennyvízprogram a környező községekkel, a térségi kommunális hulladéklerakó 24 település összehangolt munkájával, a gázhálózat fejlesztése, a Somoskőújfalui kamionparkoló, a kórházi rekonstrukció, valamint a humán infrastruktúra és a közlekedés fejlesztési igényének megfogalmazása. Salgótarján polgármestere mindezt úgy értékelte, hogy ha fáziskéséssel is, de sikerült bekapcsolódni a hazai és a nemzetközi térség-, településfejlesztési folyamatba. A pozitív irányú változásokat diagramok segítségével érzékeltette a konferencia résztvevőinek. Az érzékletes kimutatások egyike például arra mutat rá, hogy 1996-2000 között Salgótarjánban a vállalkozások száma 30 százalékkal nőtt. Ezzel a mutatóval a megyeszékhely - a maga 1000 főre vetített 71 fős vállalkozói számával - magasan a régiós érték fölé került. A víziók helyett vizualitás tárult a megjelentek szeme elé, így az ipari park légifelvétele és az előzőekben már említett fontos beruházásokról készített fényképek. A jövő stratégiailag meghatározó kapcsolódási pontjait is felsorolta Puszta Béla. A további munkahelyteremtések és az ezzel összefüggő beruházások ezen lista elején foglalnak helyet. Az infrastruktúra-fejlesztés nonstop áramlatában ott szerepel a szennyvízcsatornázás folytatása, a közúti és vasúti hálózat igen sürgető, a mostaninál sokkal magasabb szintre emelése (főként a Salgótarján-Bu- dapest közötti távolság bejárhatóságának lényeges lerövidítése), valamint a korábban már létezett Budapest- Salgótarján-Losonc- Zólyom-Besztercebá- nya-Krakkó-Varsó nemzetközi (gazdasági) tengely helyreállítása, amely újra fontos eleme lehetne Európa közlekedésifolyosó- rendszerének, beleértve az európai uniós társulással összhangba hozható terveket. Sőt - hangsúlyozta Salgótarján polgármestere - ez a tengely déli irányba, Szlovénia és Olaszország felé) tovább építhető. Természetesen a 21-es út és a közel fél évszázaddal ezelőtti színvonalat idéző vasút fejlesztése elképzelhetetlen kormányzati segítség nélkül. Puszta Béla szintén a jövő stratégiai fontosságú feladatai között említette a humán infrastruktúra további fejlesztését, az idegen nyelvi képzést, a számítógépes oktatást, továbbá a művészeti irányú felkészítést, amelyek tekintetében már eddig is jelentős, gyakorlati előrelépéseket sikerült tenni. A kistérségi elnök témafelvezetőjét tizennyolc előadás követte, amelyből most csak néhányat elevenítünk fel. A salgótarjáni kistérség komplex területfejlesztési programjában közreműködő Terra Stúdió Kft. felelős tervezője, Laky Ildikó ügyvezető igazgató megerősítette a helyzetfeltárásban általuk leírtakat, különös tekintettel a jövőképre. A város ipari parkjában a befektetők között megtalálhatók a csúcstechnológiát alkalmazó cégek, nemzetközi hírű multinacionális vállalat, valamint kis- és középvállalatok, melyek beszállítói kapcsolatokra, a térségi alapanyagok feldolgozására, illetve a hagyományos iparágakkal való együttműködésre alapozva létesítették telephelyüket. Fokozódó vállalkozói aktivitás jellemzi a várost, amihez jelentős tudati átalakulás is hozzájárult: a hagyományosan az atyáskodó államhoz szokott munkavállalói tudat egyre inkább önszervező vállalkozói tudattá alakul át. A város gazdaságának növekedése a munkahelyek számának emelkedését eredményezte, miáltal a munkanélküliségi ráta az országos átlag körüli értékre csökkent. Salgótarján számára erős versenytársat jelent Balassagyarmat, Losonc, Eger, Pásztó, Hatvan és Gyöngyös - ennek előnye a versenyhelyzetből adódó fokozott aktivitás és fejlesztés kényszere, de a városok között az együttműködések hálózatai is kialakultak. Az infrastruktúra-fejlesztések a város területén biztosítják a közműellátottságot, a szennyezőanyagok kezelése, ártalmatlanítása megfelel az EU-normák- nak. Ennek és a lakosság környezeti tudatosságának fejlődése révén nagyban javul a város és környéke környezeti állapota. Ami pedig a térséget illeti, fejlődésének fő eleme a modern, piacképes és fenntartható, a helyi adottságoknak megfelelő speciális termékekkel, biotermékekkel jelentkező mezőgazdaság. Fontos kiegészítő szerep jut a falusi hagyományokra és életformára, illetve a természeti, táji, épített és kulturális értékekre alapozott idegenforgalomnak. A térség legnagyobb munkaadója továbbra is Salgótarján, de a növekvő mezőgazdaság mellett egyre nagyobb teret kap a többi település ipari-szolgáltató tevékenységének fejlődése. Nemzetközi kitekintésben a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése szempontjából merőben más helyzetet jelent, ha Magyarország Szlovákiával együtt, illetve eltérő időpontban válik az EU tagjává. Salgótarjánnak mindkét alternatívára fel kell készülnie. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint lesz egy átmeneti időszak, amikor Magyarország az EU tagja lesz, Szlovákia azonban még nem. Amikor azonban utóbbi állam is elnyeri a tagságot, onnantól kezdve a határok formálissá válnak és a város kiterjesztheti valós vonzáskörzetét a határon túlra is. A salgótarjáni ipari park egyik jövőhordozó képviselője is bemutatkozott a konferencián. Okabe Haruzou úr, a Mitsuba igazgatója, a cég beruházásairól és további fejlesztéseiről számolt be a hallgatóságnak. A Mitsuba vezérképviselőjének felszólalásából kitűnt annak a választásnak a helyessége, hogy korábban a cég több ország több tucat ipari parkjából a salgótarjánit választotta iparűzése egyik helyéül. A múlt értékeivel a jövőért című előadásában Molnár Katalin, Kazár polgármestere a palóc falvak rejtett értékeire világított rá. A község célkitűzései között szerepel a település arculatának javítása, a helyi építészeti és táj- értékek, természeti adottságok megőrzése, a régi épületek felújítása, a lakosság komfortérzetének javítása. Mede Zsuzsanna kistérségi menedzser a lücfalvai faluház kialakítását mutatta be. A salgótarjáni ipari park eddigi története Tóth Edit ügyvezető igazgató tolmácsolásában bizonyította, hogy a tudatos ön- kormányzati tervezés, beruházás a jövő alapjainak lerakását jelenti. Csupán az 1998-2001. évek hozadékáról: egymilliárd forint infrastruktúra-fejlesztés, ötmilliárd forint befektetőberuházás, 900 fős vállalt munkahelyteremtés. A humáninfrastruktúra egyik sarkalatos pontját elevenítette meg Kovácsáé Czene Csilla, a salgótarjáni önkormányzat oktatási, kulturális és sportirodájának vezetője. A két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés bevezetése című projekttel (melynek helyszíne a Bolyai János Gimnázium) egyebek mellett a város és a térség népességmegtartó képességét kívánják növelni, illetve Salgótarján iskolaváros-jellegét erősíteni. Kenyeres István, mint az építés- és vállalkozásigazgatási iroda vezetője a megyeszékhely Fő teréről tartott előadást a jövő tükrében vizsgálva a várható fejlesztési terveket, összhangban a harmadik évezred salgótarjáni városközpont képével. Nógrád megye közútkezelésé- nek fejlesztéseiről Fráter István igazgató szólt a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht. képviseletében. Szomorú hír, hogy Kelet- Nógrád jövőbeni fejlesztési elképzelései között csupán nagyon tág időponti határként, 2030-ig szerepel a 21-es számú főút autó- úttá való kiépítése az M3-as út és az országhatár között. Sarló Béla alpolgármester a napjaink gazdasági vérkeringésének fontos részét képező marketingtevékenységet ismertette, ezen belül is a térség- és városmarketinget elemezte. Egyébként Magyarországon a városmarketing új keletű fogalom, lehetőségeit azonban a '90- es évek elején főként a válság- övezetekben ismerték fel. Alkalmazásával új mozgásteret nyertek amúgy kilátástalan helyzetben lévő városok, városrészek. Üde színfoltként - az összes előadást szintén kísérő gazdag, vetített fotóanyag kíséretében - bemutatkozott a Szilas Drink Kft. is, a tulajdonos, Csepcsányi Béla tolmácsolásában. A konferencia végén Puszta Béla zárszavában aláhúzta, hogy a kistérségi program nem azért van, mert szokás, előírás, vagy amit lehet lobogtatni, hanem egy olyan fontos iránytű, amely a térséghez fűződő feladatok megvalósítása során mutatja be a helyes irányt. Természetesen ezzel együtt úgy kell besorolni a hazai és a nemzetközi társadalom vérkeringésébe, hogy kapcsolatrendszerünket, tevékenységünket a lehető leggyiimöl- csöztetőbben hasznosítsuk Salgótarján és térsége javára. íme egy totálkép Kazár centrumából. Természetesen a részletek is tetszetősek. A nógrádi megyeszékhelyet körülvevő települések a hagyomány- hordozó tervek megvalósítását sem hanyagolják el fotó: oy. p. (Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának összeállítása) A feladatok lépcsőit bejárva az idegenforgalom és a turizmus fejlesztését Salgótarján és környezete természeti adottságainak megfelelő magasságokba lehet emelni FOTÓ: GYURKÓ A salgótarjáni ipari park egyik ékköve a Mitsuba cég telephelye, amely a többi neves cég számára is vonzerőt jelenthet fotó: gyurkó péter
