Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-22 / 45. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2002. FEBRUÁR 22, PÉNTEK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. február 21.) Borsoddiem 4 640 Ft O Egis 13 300 Ft fi Matáv 942 Ft fi Mól 5 470 Ft fi OTP 20 055 Ft fi Richter 16 800 Ft fi TVK 3010Ft fi Zalakerámia 1620 Ft fi BUX: 7922,44-0,23% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,09 Cseh korona 7,64 Euró 243,31 Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank 209,24 66,89 164,29 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 279,44 __________HÍREK__________ ÖS SZEKAPCSOLÁS. Az eTel Magyarország a Hírközlési Dön­tőbizottsághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult pana­szával, mivel a Matáv megtagad­ta az összekapcsolási szerződés megkötését - közölte a társaság csütörtökön, mti ÉLELMISZER-BIZTONSÁG. Az élelmiszer-biztonság és -minőség kérdéseiről tartanak február végén konferenciát Budapesten. Február 25. és 28. között több mint 30 európai or­szág képviselője találkozik an­nak érdekében, hogy megerősít­sék, illetve visszanyerjék a fo­gyasztók bizalmát. Erre azért van szükség, mert az utóbbi idő­ben előfordult élelmiszer­szennyezések bizalmatlanná tet­ték a lakosságot, mti VIDÉKFEJLESZTÉS. A koráb­biaknál nagyobb támogatások folyósíthatók az idén vidék- fejlesztési, valamint környezet­és tájgazdálkodási célokra, ugyanis már nem csupán a 2000 óta működő vidékfejlesztési cél- előirányzatból lehet támogatást igényelni, hanem az integrációs felkészülést segítő SAPARD- alapból is. mti KÁRPÓTLÁS. A kormány né­hány héten belül állást foglal a kárpótlási jegyek sorsáról, külön áttekintve a jegyekhez alanyi jo­gon, másodlagos úton jutottak ügyét, illetve azokét, akik - több mint tízmilliárd forint értékben - még nem vették át kárpótlási jegyeiket. A még kárpótlási jegy­gyei rendelkező, alanyi jogú kár­pótoltak biztosan számíthatnak ellentételezésre - mondta teg­nap Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára. EUROPRESS EGYÜTTMŰKÖDÉS. Határon átnyúló, osztrák és magyar regi­onális idegenforgalmi marke­tingrendszer működtetéséről ír­tak alá megállapodást csütörtö­kön a sárvári Nádasdi-várban az ausztriai Kastélyutak Szövetsé­ge, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetői. A megálla­podásnak köszönhetően több, nyugat-magyarországi régióban található vár és kastély is be­kerül egy olyan marketingrend­szerbe, amelynek fő célja, hogy támogassa a műemlék épületek­ben zajló kulturális és idegen- forgalmi rendezvényeket, mti ■ Összeomolhat a sertéspiac Az árcsökkenés nehéz helyzetbe sodorta a tenyésztőket Kaotikus állapotok uralkodnak a sertés­piacon. A felvásárlási árak drasztikus csök­kenése nehéz helyzetbe sodorta a sertés- tenyésztőket. A piaci szereplők az agrártárcá­tól várnak segítséget. Budapest A Sertéstenyésztők Országos Választmánya sze­rint összeomolhat a piac, ha heteken belül nem emelkednek a felvásárlási árak. Az év eleje óta húsz-huszonöt forinttal csökkent a vágósertés át­vételi ára. A múlt héten kilónként átlagosan 289 forintért vásárolták fel az élő sertést a feldolgo­zók. Ez az összeg a tavalyi hasonló időszak átlag­árához képest 46 forinttal kevesebb. Az éves vár­ható önköltséghez viszonyítva kilónként 23 fo­rint a veszteség. A tenyésztőknek legalább 325- 330 forintot kellene kapni ahhoz, hogy talpon maradhassanak. A piaci termelők és a feldolgozók az év elején azt javasolták az agrártárcának, hogy a termelő átlagosan 323 forintot kapjon a legjobb minősé­gű disznó kilójáért, az állam pedig 20, illetve 25 forint támogatást adjon. Ezáltal a feldolgozók költsége csökkenne, s az export sem lenne veszteséges. Ehhez a kormánynak 2,3 milliárd forint állami forrást kellett volna biz­tosítani. Döntés azóta sem szü­letett, s ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta a termelőket. A sertéstenyésztők választ­mánya most azt javasolja az FVM-nek, hogy az E és S minő­A SERTÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA, 1000 DB December 1. Összes sertés Anyakoca 1998 5479 391 1999 5335 379 2000 4834 348 2001 4822 343 ségű vágósertés esetében 384 forinttól, U minő­ség esetén 367 forinttól adjon - kilónként egy-hat forint - minőségi támogatást. A minőségi támo­gatást terjesszék ki az élőexportra is. A szub­venció mértéke kilónként 13 forint lenne, amit a termelő kapna meg. _______________________________________________________________[ÚJVÁRI) GE-KOZPONT BUDAPESTEN. Átadták tegnap a GE Lighting új európai, közel-keleti és afrikai (EKKA) központját Budapesten, ame­lyet az Egyesült Királyságból telepített ide a multinacionális fényfor­rásgyártó cég. Az átadás alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar gazdaság számára a GE lépése mérföldkő, ugyanis korábban csak a termelési fázisok települtek Magyarország­ra, most pedig megérkeztek az európai központok. Képünkön, a miniszterelnök Ferdinando Beccalli, a GE Európa és Goluar Motahari Pour, a GE európai, közel-keleti és afrikai elnök-vezérigaz­gatója társaságában átvágja nemzeti színű szalagot. _______________________________________________________________FOTÓI EUR0PRE88/KMRÉK ÁGNES F ejlődőképes magyar turizmus Szeretnénk, ha négy éven belül a turizmusból származó be­vétel elérné a nyolcmilliárd eurót - mondta tegnap Budai Zoltán turisztikai helyettes államtitkár. A tervek szerint egy látogatónak 250 eurót kellene költeni Magyarországon. Budapest Célunk, hogy a belföldi turizmus elérje a nemzetközi szintet, és Magyarország Európa egyik meg­határozó turisztikai hatalmává váljon - közölte Budai Zoltán. Hozzátette: annak ellenére, hogy kis ország vagyunk, Magyaror­szág a tizenharmadik legkedvel­tebb turisztikai célpont. A turiz­mus Magyarország sikerágazata, mivel a GDP tíz százalékát adja, ezenkívül közel 300 ezer ember­nek ad tartós munkalehetőséget. Fontosnak tartja azt is, hogy ta­valy a nemzetközi turisztikai be­vétel közel 18 százalékkal maga­sabb volt mint 2000-ben. A turiz­musra szánt költségvetési forrás is magasabb volt a korábbinál: ta­valy mintegy 30 milliárd forint állt rendelkezésre turizmusfej­lesztésre. Negatívum azonban, hogy az ország turizmusa szezo­nális, valamint Balaton és Buda­pest központú. Gond továbbá az is, hogy a külföldiek aránylag rö­vid időt töltenek Magyarországon és keveset költenek. Tavaly 142 eurót hagytak itt átlagban a kül­földiek, ami csak egynegyede a nyugati országokban elköltött pénznek. A helyettes államtitkár a kö­zéptávú perspektívákról elmond­ta: megfelelő környezetgazdálko­dás mellett Magyarország turisz­tikai kínálatának hosszú távon is versenyképesnek kell maradnia. Az EU-csatlakozással pedig emel­kedik az európai mellett a távo­labbi országokból érkező vendé­gek száma is. Ugyancsak a turizmus fellendí­tését segítené az olimpia megren­dezése - közölte. Kijelentette: az olimpia előtt és után jelentős mértékben növekedne a vendég- forgalom, és a turisztikai befekte­tések is könnyebben valósulná­nak meg. PRIVACSEK ANDRÁS Elszámolási meglepetések A külföldi bankkártyás fizetésnél kellemetlen meglepetést okozhat az elszámolások többletköltsége. A pénztárcába vágó eltérés oka a dollár-, illetve euróalapú elszámolás, a szükség- szerű átváltás. Budapest Magyarországon egyre több em­ber rendelkezik eurószámlával. Amikor az Európai Unió országai­ban ehhez tartozó Visa bankkár­tyát használnak, a vásárláskor el­költött vagy készpénzben felvett összeg jelentősen eltérhet a szám­lára terhelttől. A különbség ese­tenként elérheti a 3 százalékot is. A jelenség oka, hogy a Visa International a kibocsátó bankok­kal dollárban számolja el a tranz­akciókat, ami azt jelenti, hogy egy művelet során kétszeres konver­zió (euró-USD-euró) valósul meg. A másik nagy kártyakibocsátó, a Europay International elszámo­lása euróalapú, ilyen módon a vá­sárlás, ületve az elszámolás során nem megy végbe költséget jelentő konverzió. Dr. Szabó László, a Raiffeisen Bank dél-dunántúli régióigazgató­ja szerint a kellemetlenség elkerü­lése nagyobb odafigyelést igényel az ügyfelek részéről. Az euróövezetbe utazó Visa kártyás ügyfelek számára minden­képpen indokolt, hogy az EU- országokban használt kártyához, folyószámlához euróalapú elszá­molást kérjenek. Ilyen módon ugyanis nem következhet be a költséges kettős konverzió. A Visa esetében a különböző devizane­meket csak bizonyos kártyákhoz lehet kapcsolni, tehát indokolt esetben szükségszerű, hogy két kártyával rendelkezzen az ügyfél. A Europay elszámolási szabály­zata ugyancsak lehetővé teszi a különböző elszámolási devizane­met. Az ügyféllel kötött megálla­podás értelmében az egyes üzlete­ket a kért devizanemekre válogat­ják le, ennek alapján történik az elszámolás pénzének meghatáro­zása is. A kedvező elszámoláshoz szükséges módosításokat - egy másik kártya kiváltását, az elszá­molási devizanem(ek) meghatá­rozását, megváltoztatását - mind­két kártyafajta esetében csak az ügyfél kezdeményezheti, kaszás A háromoldalú minimálbér Budapest A minimálbér a választási kampánynak is része lett. Azt mindenki elismeri, hogy a rendszerváltó országok közül Magyarországon a legmaga­sabb. A gazdaságra gyakorolt hatását azonban ki-ki másként értékeli. Nincs egyszavas felelet arra a kér­désre, hogy jó vagy rossz a mini­málbér 40 ezerről 50 ezer forintra emelése. A Fidesz programjában például szerepel az, hogy a követ­kező évben - a mostaninál szeré­nyebb mértékben ugyan - tovább emelik a minimálbéreket. Teszik ezt azért, hogy a munkavállalók valóban munkájuk ellenértékét kapják meg, s mindenképpen meghaladják a minimálbérek a különböző segélyeket és munka­nélküli-juttatásokat. Ezzel ösztö­nözzék a társadalmat arra, hogy tagjai munkát vállaljanak a tisztes megélhetés reményében. A szocialisták - elismerve a minimálbér létjogosultságát és funkcióját - a vállalkozásokat is féltik, hiszen a jelentős költség- növekedés a versenyképességet rontja. Kevés szó esik viszont ar­ról, hogy nyer vagy veszít-e a mi­nimálbér növelésével az állam. Mindebből kitűnik, hogy a mi­nimálbér gazdaságra és társada­lomra gyakorolt hatásának meg­értéséhez mind a három szereplő - tehát a munkavállaló, a munkál­tató és az állam - szerepét meg kell vizsgálni. A munkavállaló - ez egyértel­mű - nyert a minimálbér emelés­sel. Tavaly 40 ezer forint volt a mi­nimálbér, és ebből a levonások után 30800 forintot kapott kéz­hez. A minimálbér 50 ezer forint­ra történt emelése után ez az ösz- szeg már 37 700 forint. Az emel­kedés tehát a munkavállaló eseté­ben 6900 forint. A nominál mini­málbér emelkedése pedig 22 szá­zalékos. Ha az inflációt is figye­lembe vesszük, akkor az a sze­mély, aki minimálbért vesz fel, 12 százalékos reálbér-növekedést könyvelhet el magának. Ebből logikusan következik, hogy a munkavállaló szempontjából jó a minimálbér emelése. A munkáltatónak költség az emelés. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor egyértelmű, hogy veszít rajta. Ráadásul neki a 10 ezer forintos emelkedés - a közköltségeket is hozzászámítva - 13 500 forintjába kerül. A költ­ségnövekedés csökkenti a nyere­ségét, és ezzel együtt a versenyké­pességét is. A társadalombiztosí­tási járulékok januártól érvényes csökkentése azonban egyrészt kompenzálja a minimálbér emel­kedésből származó terheket. Az állam a béremeléssel nyer, hiszen magasabb bér után fizeti a munkavállaló az adót, tehát nö­vekszik az állam adóbevétele. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha a szabályoknak megfelelően alkalmazza a vállal­kozó a munkavállalót, s ezzel magára vállalja azokat a terheket, amelyek a minimálbér megeme­lésével együtt járnak. A munka- vállalónak is érdeke, hogy szabá­lyos szerződéssel dolgozzon, mert akkor nemcsak a munkajogi védelem erősebb, hanem az anyagi biztonsága is nagyobb. Az állam - a harmadik szereplő - pedig csak akkor tudja rendben lévőnek a gazdaságot, ha sok egyéb feltétel mellett szabályos a munkavállalás is. EUROPRESS ADÓZÓK. Varga Mihály pénzügyminiszter idén első alkalommal köszöntötte a tíz legnagyobb tavalyi adózót. Az emlékplakettet a Borsodi Sörgyár Rt., a Pannon GSM Távközlési Rt., a Westel Mobil Távköz­lési Rt., a Matáv Rt., a Mól Rt., az OTP Bank Rt., a MÁV Rt., a Magyar Posta Rt., a Szerencsejáték Rt., valamint a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. vezetői vehették át. E cégek együttesen 400 milliárd forintot fizettek az államkasszába. fotó: europress/kerék ágnes Csak fix hozam marad Budapest Az Államadósság Kezelő Köz­pont (ÁKK) legfontosabb cél­ja, hogy Magyarországon EMU-konform, versenyképes állampapírpiacot építsen ki - mondta Búzás László, az ÁKK üzleti vezérigazgató-helyette­se. Ennek érdekében 2002. március l-jétől módosítják a hozamszámítás gyakorlatát. A diszkontkincstárjegyeket ez a változás nem érinti. A termékek fejlesztésével kapcso­latban a vezérigazgató-helyettes elmondta: 2001 végén megszün­tették a kétéves futamidejű köt­vényt, és bevezették a 15 éves fu­tamidejűt. Az ÁKK idén három­szor hirdeti meg a hároméves lejá­ratú kötvény aukcióját, és egy-egy 5, 10, illetve 15 éves futamidejű kötvénysorozat aukcióját tartja meg. Az egyes aukciókon a felkú nált papírok össznévértéke meg­haladja majd az egymilliárd eurót, azaz a 240-250 milliárd forintot. Ezzel a lépéssel növelni szeretnék a kötvények likviditását. A jövő­ben változó kamatozású kötvényt nem bocsátanak ki. A magyar állampapírpiac har­monizációja érdekében az EMU- csatlakozáskor az állampapírokat euróra kell majd átváltani, az alapcímletet pedig egy eurócent- ben határozzák majd meg. Át kell venni az EMU gyakorlatát, ugyan­is a monetáris unióban a hozam- számításnál egységesen évente öt munkaszüneti nappal számolnak. Az EMU egységes európai pénz- és értékpapírpiac kialakítására tö­rekszik. Ezáltal tovább nőhet az értékpapírok likviditása, a piacok átláthatósága, a hozamok össze­hasonlíthatósága, ugyanakkor fennmaradhat az egyes országok biztonságos és zavartalan adós­ságfinanszírozáséi __________■

Next

/
Thumbnails
Contents