Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-18 / 41. szám
2002. Február 18., hétfő CSALÁDI TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Fény és virrasztás, mint gyógymód Tavaszi fáradtság. A kifejezés régóta ismert a köztudatban. Tudunk is róla egyet s mást, például azt, hogy csökkentésére jó hatásfokú segítséget nyújt a szervezet vitaminkészletének feltöltése. Télvíz idején azonban nemcsak fáradtságtünetekkel küzd az ember. Egyesek arra panaszkodnak, hogy rossz a kedélyállapotuk, „nincs kedvük élni se”. A szezonális depresszióról és annak kezeléséről dr. Lajos Zoltán pszichiátert, a Markhot Ferenc Megyei Kórház osztályvezető főorvosát kérdeztük. Dr. Lajos Zoltán szerint abból az alaptételből célszerű kiindulni, hogy az élet normális működéséhez az élőlények nagy részének, így az embernek is szüksége van fényre. Régi megfigyelés az is, hogy a tartós fényszegény állapotok befolyásolják az ember kedélyállapotát.- Fentiek alapján akár evidenciaként is hathat az az ugyancsak régi megfigyelés, miszerint a mediterrán népek körében kevesebb a depresz- szió, mint a skandináv országokban - fogalmazott a pszichiáter. - Magának a depressziónak van egy - hangsúlyozom - ritka fajtája, amelyet szezonális depressziónak hívunk. Mindenekelőtt azt kell tudni róla, hogy ez nem egyszerűen rossz hangulat, kedélyingadozás amit a ködös, esős időjárás, a korai sötétedés vált ki, hanem betegség. A szezonális depresszióban szenvedőknél az őszi-téli hónapokban jelentkeznek a tünetek, majd tavasszal elmúlnak. A szakember elmondása szerint a betegség jól befolyásolható az úgynevezett fényterápiával. Ennek lényege, hogy a páciens reggelente fél órát ül egy nagy fényerejű lámpasor előtt. Ennek a gyógymódnak a tapasztalatok szerint jó a hatásfoka az évszakhoz kötődő kedélybetegség gyógyításában. Azt azonban nem árt, ha tudjuk, hogy a depressziók zöme nem szezonális. Lehetnek bizonyos évszakhoz kötődő ingadozások a beteg állapotában, de többnyire egyenletes eloszlásban jelentkeznek a tünetek azoknál, akik a depresszió valamelyik „egyéb” válfajában szenvednek.- Amikor magunkon azt tapasztaljuk, hogy az esős, ködös, rossz időben a megszokottnál nyomottabb a hangulatunk, ez nyilvánvalóan nem betegség. Ugyanakkor az egyszerű hangulatingadozás és a betegség között nem húzható meg egy éles határ. Nem mondhatjuk, hogy eddig a pontig Depresszióhoz vezethet az elmagányosodás fotó: gál gábor nem betegséggel van dolgunk, ettől pedig igen. Mint az osztályvezető főorvos elmondta, ebben a kérdésben az is nehézséget okoz, hogy a kedélyzavart a beteg nem tudja magának „diagnosztizálni”, nem jelentkezik nála a betegségtudat. A környezet veheti ezt észre, az ő érzékelésüknek van jelentősége. Ha a hangulat ingadozása meghalad egy szintet, nem a korábbi életritmus, életvezetés jellemzi az érintettet, tartósan (hetek óta) beszűkült az érdeklődése, készte-téshiány jelentkezik nála, „meglassul”, életuntság mutatkozik, akkor orvos segítségére van szükség. A probléma csak az, hogy az ilyen beteg relatíve ritkán megy önmagától orvoshoz, ezért a hozzátartozók észlelésének, problémaérzékenységének van nagy szerepe. Arra a kérdésünkre, hogy életkorfüggő-e a depresszió, a főorvos elmondta: gyermekkorban ritkán jelentkezik ez a betegség, s ha mégis, egészen más tünetekkel. A felnőtteknél bizonyos értelemben összefügg az életkorral, de ezt nem szabad abszolutizálni és arra gondolni, hogy minél idősebb csoportokat nézünk, annál magasabb az arány. Tény, hogy a depresszió kialakulásának összetevője az elmagányosodás, az öregedést kísérő testi jelenségek, különösen, amelyek fájdalommal járnak.- Ami a betegség kezelését illeti, szerencsére elmondhatom, hogy ma már rendelkezünk hatásos terápiákkal, éppen ezért eredményesen gyógyítható. Hozzáteszem: sok más betegségtől eltérően a kezelés hetekig, hónapoldg tart, az alkalmazott gyógyszerek is tartós szedést kívánnak meg. A sokféle kezelési mód közül érdekességként megemlíthetem az általunk rendszeresen alkalmazott módszert, az alvásmegvonást. Annál is inkább, mert ezt akár otthon is meg lehet tenni. A lényege, hogy azok a betegek, akiknek erre a terápiára van szükségük - egy szakdolgozó felügyelete mellett -, vir- rasztanak, és csak másnap estétől aludhatnak. A pontos élettani mechanizmusa ennek a gyógymódnak nem kimutatott, ennek ellenére hatékony. A nem kezelt depresszió okozta „kimenetekkel” kapcsolatban a pszichiáter három lehetséges változatot említett. Ezek legsú- lyosabbika, hogy öngyilkossághoz vezethet, ritkábban el is múlhat, illetve krónikussá válhat. Ez utóbbi egyebek mellett azzal jár, hogy az érintett személy életminősége romlik, a munkában, a családi életben nem tud megfelelően helytállni. Az idültté vált depresszió tünetei enyhébbek, de a beteg munkaképessége, örömképessége csökken. Ebben a helyzetben nagyon gyakori az el- ivással, alkoholizálással történő „öngyógyítás”, az alkoholistává válás.- A krónikus depresszióban szenvedő az élet minden területén károkat szenved. Semminek sem örül, tudomásul veszi, hogy van a világ, de különösebben nem érdéHi, visszahúzódik, nem vállalja a társadalomban szükséges szereplést. síké Sándor Fiatalok, vegetáriánus étkek, kockázatok A vegetáriánus étkezéssel kapcsolatban egy a közelmúltban elkészült tanulmány megállapítja: nem árt, ha a serdülőkorú vegetáriánusok sokkal tudatosabbak mint felnőtt társaik, ugyanis bármely - egészséges vagy nem egészséges - fogyókúra komoly egészségi kockázattal jár. Különösen igaz ez, ha a súlycsökkentést fogyasztást elősegítő tablettákkal, hashajtókkal is segítik. A tanulmány szerint a férfi vegetáriánusok hamarabb kezdenek egészségtelen fogyókúrába, mint a húsevők, ami azzal járhat, hogy evés után rögtön kihányják a táplálékot. A szakemberek szerint a vegetáriánus étrendet, illetve más étkezéssel kapcsolatos problémákat nem tudják normálisan kezelni a gyakran önértékelési problémákkal küzdő kamaszok. A fiatalok sokkal könnyebben lesznek vegetáriánusok, mint a felnőttek, ha ezzel súlycsökkenést érhetnek el. Ők érdekeltek a súlyfelesleg eltüntetésében, és emiatt mindent kipróbálnak, legyen bár az egészséges vagy egészségtelen. A kutatók közel ötezer városban élő iskolást kérdeztek, akik vegetáriánusok voltak, vagy legalábbis nem fogyasztanak húst. A válaszadók 42 %-a eszik halat, több mint kétharmada tojást, és 80 %-a fogyaszt tejtermékeket. Meglepő volt a szakemberek számára az is, hogy a vegetáriánusok jóval elégedetlenebbek testükkel. Az is kiderült, hogy őket az egészségük kevésbé érdekli, ellentétben az étellel, aminek feltétlenül egészségesnek kell lenni. A kutatás eredményé szerint a vegetáriánusok közel háromnegyede nő volt. A fő ok pedig, amiért vegetáriánusok lettek az volt, hogy leadjanak feleslegükből. Elmondtájk a diákok azt is, hogy az étel miatt nem akarják, hogy állatokat öljenek le, ugyanakkor nem szeretik a hús ízét sem, és úgy gondolják, a vegetáriánus diéta sokkal egészségesebb. Azzal, hogy a diákok kerülik a húsos táplálékot, úgy vélik, hogy ez sokkal egészségesebb, mint a többi étrend, illetve ezzel a függetlenségüket is kinyilváníthatják. Ezzel párhuzamosan a mai diákok számára a környezet kímélése is fontos szempont, csakúgy, mint az állatok védelme. RENES MARCELL Sohasem Tavasz? A mostani kicsit más lesz, mint a többi: ahhoz, hogy tudatosuljon bennünk, eljött végre, ki kell kapcsolnunk az agy azon részét, amely választási kampánnyal, kormánnyal és ellenzékkel, bekiabálással és visszaordítással, állításokkal és cáfolatokkal, korrupt gazemberekkel és hazaárulókkal, csalókkal és tolvajokkal van tele. Ugyan egy ideje már négyévente ilyenkor erre kényszerülünk, mégis nehéz benne gyakorlatot szerezni. De: tavasz. Észre kell venni. Illatok, virágok, fények. Nők. Azt mondja például az egyik még a télen: nem. Sohasem. Legyünk csak barátok, az többet ér. Közhelyes, de igaz, inkább egy jó barát, mint egy rossz szerető. Arra kér, értsem meg, adjam fel. Amúgy kedvel, ezt bevallja. És imádja a leveleimet. Mert nagyon jól írok, szereti olvasni. Szívet melengető érzés, hogy egy újságíró csak neki ír. S érdekli a sorsom alakulása. Persze azt mondom, rendben van. Megpróbálom. Nem vagyok harcos típus. Pontosabban, nem emlékszem olyan nőre, akiért küzdöttem volna (ó, itt a plafon leszakad...), és ezen a hagyományon nem is szeretnék változtatni. Alapkérdéseket illetően elég komolyan veszem a liberális elveket. Ha igen, igen, ha nem, nem: egy nő mindenre éppoly felelősséggel képes válaszolni, mint egy férfi. Azt gondolom, illendő tiszteletben tartani az akaratát. S csak csendben jegyzem meg, egyébként, általában az írás, pár levél az, ami a legerősebb „ fegyverem”, ha lehet picit nagyképűsködni, ez szokta, hogyan is fogalmazzak, eldönteni a dolgokat, meggyőzni a kétkedőket. Február közepére itt a tavasz. Tíz fok, napsütés, hónak, télnek nyoma sincs. Látom rajta, hogy boldogtalan. Mintha valami hiányozna. Üresség veszi körül. Úgy érzem, szívesen lenne a társaságomban. Természetesen visszafogottan udvariaskodok csupán, hiszen, ugye, megmondtam, ha egyszer nem, hát én nem. Megértettem. Sohasem. Az ég kékre derül, az ő szeme egyre szomorúbb. Mit tehetnék érte, kérdezem. Nem felel, néhányat sóhajt csupán. Keble, mint a tenger hullámai. Rám néz, szinte esdeklőn. Gyönyörű. Majdnem olvadok, de megrázom magam. Még nem. Életemben ennyire nem vártam a márciust. Sokat eszünk, s keveset? Egészségünk szempontjából hátrányos, hpgy a téli évszakban hajlamosak vagyunk többet enni, s ennek elég hamar mérhető és látható eredményei vannak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy télen nehezebben jutunk hozzá az egészségesebb élelmiszerekhez, a friss gyümölcsökhöz, zöldségekhez. Adódik a kérdés: mit lehet tenni és enni ebben az időszakban, hogy egészségesek maradhassunk? Az ok, ami miatt ebben az évszakban többet eszünk, az emberi szervezet természetes folyamatából fakad. A hideg időben testünk hőleadása is növekszik, és ezt követnie kell a hőtermelés növekedésének, ellentétes esetben testhőmérsékletünk vészesen csökkenne. A szükséges többlet- energiát táplálkozásunk fedezi, ezért többet kell ennünk. Ez az emelkedés nem olyan mértékű, hogy a mindennapok során különösebb figyelmet kellene rá fordítani, sokkal inkább jelentős az a - szintén fiziológiás - folyamat, ami miatt a „nehezebb”, zsírosabb ételeket kívánjuk, az erőteljesebb, fűszeres ízekre vágyunk. Figyelembe kell venni azt is, hogy télen általában kevesebb lehetőségünk van mozogni, sportolni, ami a centiméterek növekedését és súlygyarapodást idéz elő. A téli időszakban egymást követik az ünnepek is: Mikuláskor sok-sok édességet kapunk, aztán jön a karácsony az elmaradhatatlan halászlével és édességekkel, a szilveszter és az újév a virslivel és a lencsével, majd a korhelyleves- sel. A téli időszak többnyire még ma is az elengedhetetlen házi finomságok ideje, gondoljunk csak a vidéki disznóvágások disznótorosára, a finom tepertőre és az egyéb „disznóságokra”. A tapasztalat szerint ebben az időszakban csökken a munkabírásunk, hamarabb fáradunk, és ez a tél végéig csak fokozódik. Több betegség is veszélyeztet bennünket. Decemberben menetrendszerűen érkezik az első megfázás, ezt követi az influenza és a többi hasonló „téli” betegség. Meggyengül immunrendszerünk, fogékonyak leszünk minden apróbb fertőzésre. Nem is gondoljuk, hogy mindez összefügg táplálkozásunkkal, a csökkent vitamin- és ásványianyag-fo- gyasztásunkkal. Burgonyával, káposztával a tavaszi fáradtság ellen- Mi okozza tavaszi fáradtságot?- A tavaszi fáradtság elsődleges oka, hogy tél végére kiürülnek a szervezet vitamintartalékai. Elsősorban a vízben oldódó vitaminokkal fordul ez elő, a zsírban oldódókat tárolja a máj. A C-vitamin vízben oldódik, s ha szervezetbe a szükségesnél kevesebb jut belőle, akkor az immunrendszer meggyengül, csökken a fizikai aktivitás, megjelenik a tavaszi fáradtság. Ehhez járul még az esetleges súlyfelesleg, az, hogy a legtöbb ember télen kevesebbet mozog a sötétség, a hideg miatt.- Hogyan kerülhetjük el a tavaszi fáradtságot, mit tegyünk, mit szedjünk, hogy ne merüljenek ki szervezetünk tartalékai, milyen vitamin- pótlókat ajánl?- Többféle vitaminpótló szer létezik, de jó szívvel egyiket sem ajánA tél utolsó hónapjaira kiürülnek a szervezet vitamintartalékai, a meglehetősen gyakran jelentkező tavaszi fáradtságnak ez az egyik oka. - Hogyan őrizhetjük meg Hűségünket, mit tegyünk, mit együnk? - kérdeztük a táplálkozással foglalkozó szakembertől. A tavaszi fáradtságról, annak okairól a szekszárdi megyei kórház dietetikusával, Kertai Istvánnéval beszélgettünk. lanám, a mesterséges tabletták helyett sokkal jobbak a természetes vitaminforrások, a friss gyümölcsök, zöldségek. Fontos a szervezet számára a vízben oldódó vitaminok pótlása, a C-vitamin bevitele, de nem tabletta formájában.- Pedig sokan esküsznek a mulü- vitaminokm és a C-vitaminra, ősztől tavaszig szedik a tablettákat. Inkább többet, mint kevesebbet, mondván, a vízben oldódó vitaminok túlzott bemtele nem okozhat gondot, a felesleg a vizelettel úgyis kiürül a szervezetből.- Hosszú évtizedekig ez volt az álláspont, de a legújabb vélemények szerint az extra mennyiségű C-vitamin bevitele nem jó, mert megterheli a veséket. A C-vitamin ugyanis aszkorbinsav, és ha kevés a folyadékbevitel, akkor besűríti a vizeletet, ami a vesekőképződés alap- feltétele. Ezért nem tanácsos túlzottan nagy mennyiségben C-vitamin tablettát szedni, sokkal jobb a szervezet vitaminigényét természetes forrásokból kielégíteni.- Tehát együnk sok citromot, narancsot és almát.- A megfelelően tárolt alma jó vitaminforrás, mindenkinek ajánlani tudom. Ami a citrusféléket illeti, sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen vegyenek déligyümölcsöt, ezért nem árt tudni, hogy ugyanolyan olcsó és megbízható C-vitamin-forrás a magyar táplálkozás egyik alappillére, a burgonya. Bár nincs olyan magas C-vitamin-tartalma, mint a citrusféléknek, de nagy mennyiségben fogyasztva megbízható vitaminforrás. Természetesen megfelelően kell tárolni, fénytől védve, hűvös helyen, mivel a C-vitamin hő- és fényérzékeny. Ugyancsak magas C-vitamin- tartalmú a savanyú káposzta is a tejsavas erjedésnek köszönhetően, és szintén olcsó, bárki számára elérhető. A savanyú káposztából kiváló saláták és különböző ételek készíthetők, a leve különösen jó emésztési zavarok esetén. f. kovát® éva A C-vitamin a piacról is pótolható FOTÓ: GÁL GÁBOR
