Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-16 / 40. szám
2002. FEBRUÁR 16., SZOMBAT XIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA:58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT Ha előfizet púnkra L\ L) L) L\ UU 0000 Ft-of takaríthat meg. Részletes információ: 7416-455/213-as mellék oldala AJ Több mint negyedszázada dolgozik az egészségügyben, a mentőszolgálat kötelékében a negyvennegyedik életévében járó Nagy József, aki műtőssegédként, majd mentőápolóként kezdte. Hagyományok, felvidéki kapcsolatok Az elmúlt hetekben megjelent a Palócföld című irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat tavalyi 7. száma. Ez az úgymond karácsonyi szám mégiscsak mintegy ráadásnak tekinthető! 12'| Edzőmeccsek sorozatban A Nógrád megyei labdarúgókluboknál javában folyik a munka a tavaszi folytatásra. Mi újság a nógrádi csapatok háza táján? Erről kérdeztük öt megyei I. osztályú együttest. VASÁRNAPI MEGYEI HÍRLAP A tartalomból: 2002. február 17. HHI- Staller Hona nyerő kampánya- Közbiztonság: fertőzött az ország V. évfolyam 17. szám- Ha tapiz a főnök, vágd pofán!- Eltűnt a komlói dinoszaurusz? Mritirninlnllltilo a kitzlicfsitukinil Novákon nincs munkanélküliség Nógrád megye jelenlegi polgármesterei közül kevesen mondhatják el magukról, hogy már csaknem két és fél évtizede településük első számú vezetője. A ritka kivételek egyike Csikó István Béla, aki 1976-tól 1987-ig tanácselnökként irányította, 1990-től pedig polgármesterként irányítja a szépen fejlődő Mátranovák életét. Legbátrabbak, visszatérők Célt értek a szomoróci partizánok Aprócska, határszélre szorult település a Vas megyei Kerca- szomor; neve legfeljebb azoknak mond valamit Nógrádban, akik a sors és persze a határőrség különböző szintű vezetőinek szeszgőzös szeszélyei miatt az 1980-as évek vége előtt az osztrák-jugo- szláv-magyar hármashatáron katonáskodtak. Tudniillik ennél messzebbre szűkebb pátriánkból, legalábbis Magyarországon belül, nem lehet messzebbre vezényelni senkit, máshonnan azonban igen. Amíg sorállományú határőrök őrizték a szocialista világrendet - ami keleten a Csendes-óceánnál kezdődött, s nyugaton épp' itt ért véget - többségben voltak itt a szabolcsi, a nyírségi és a Miskolc környéki gyerekek. Ők, lévén teljesen idegenek, a lakossággal való bármiféle bűnös együttműködéssel nehezebben voltak gyanúsíthatok, sógorság, komaság, de még bizalmas ismeretség sem alakulhatott ki a meglehetősen zárt faluközösségek és a drótkerítéssel szó szerint is külön világba rekesztett laktanyákban szolgálók között. Persze ne kanyarodjunk el a témától! Ott tartottunk az előbb, hogy Kercaszomor neve aligha mond túlságosan sokat a nógrádi embernek. Nem csoda, hiszen szerény kis falucska ez, Jugoszlávia felbomlása óta immár a szlovén határszélen. (Lám csak... Osztódással szaporodik a déli szomszéd, több mint egy évtizede...) A falu, amint a nevéből sejteni lehet, két különálló településrész, Kerca és a Szomoróc egyesítéséből keletkezett; utóbbi nevet az idősebbek még mindig így használják, de az utótag végéről az „óc" valamiért lemaradt az 1942-es községösszevonás után. Arról meg bizonyára még kevesebben tudnak, hogy itt is hasonló határrendezési eljárás folyt le az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után pár évvel, mint Nógrádban Somoskőújfalu és Somoskő esetében. Történt ugyanis, hogy a trianoni békediktátum az Őrség, a magyarok lakta Vas megyei tájegység délnyugati csücskéről leszakított négy falut, közöttük a korabeli Szomorócot is, s nagyvonalúan a korabeli a szerb- horvát-szlovén királyságnak juttatta. Azaz tulajdonképpen nem is a diktátum tett ilyet - az csak egy papírdarab - hanem a jugoszláv haderő: még 1918 végén megszállták Szomorócot, a „békeszerződés” pedig 1920 június 4-én jóvá - mit jóvá: rosszá! - hagyta a dolgot. A helybeli magyarok persze nem lelkesedtek az idegen hatalomért, s rendszeres tüntetésekkel tiltakoztak, sőt, valóságos kis partizánháború vette kezdetét! Fegyverrel harcolt a megszállók ellen az a Pongrácz Antal is, akit az emlékezet a szomoróciak egyik vezetőjének tart. A férfi jó néhányszor a házuk pincéjében, az ott tárolt krumpli álcát bujkált a jugoszláv határőrök elől; utóbbiak közül alkalmanként néhányat bizonyára a másvilágra is küldött. Végül 1921-ben sikerült elérni, hogy a Népszövetség felülvizsgálja ügyüket. Csak ekkor derült ki, hogy Szomoróc egy tévesen megrajzolt térkép miatt került át Jugoszláviába - azután pedig 1922-ben megtörtént a csoda: a falut, közigazgatási területével együtt vissza kellett adni Magyarországnak! Igen, valóságos csoda volt ez a kivérzett, területének több mint kétharmadától megfosztott, a nagyhatalmak által szomszédai kénye-kedvének kiszolgáltatott országban. Szomorócot végül 1922. február 9-én adták vissza a jugo- szlávok. E dátumot eleinte persze megünnepelték, de 1945 után már akadályokba ütközött a dolog. A rendszerváltozás után ismét a köztudatba kerülhetett e jeles dátum. A legutóbbi ünnepségen, pár nappal ezelőtt az is felvetődött, hogy a falu kapja meg a „legbátrabb község”, azaz a communitas fortissimo címet. Ha minden igaz, akkor erre már ez év augusztusában sor kerülhet. (A Nógrád Megyei Hírlap kezdeményezésére a bátorság napja lehet valamelyik kerek évfordulón a balassagyarmati csehkiverés évfordulója, s erre csak „ráerősít” a kercaszomori- ak esete.) A legbátrabb magyar városnak, Balassagyarmatnak tehát testvére is akadt a Vas megyei végeken, s ugyanez a kistelepülés Somoskőhöz és Somoskőújfaluhoz hasonlóan a hazába visszatérő is egyben, s ez mindenképpen öröm! Őröm, mert mégiscsak egy hazában élhetünk, - ha nem is sokat tudunk egymásról... FARAGÓ ZOLTÁN Vándorkiállítás és uniós csatlakozás Budapest és Székesfehérvár után, az országban harmadikként Magyarnándorban, a művelődési házban tekintgető meg a „Hazai európai uniós kiadványok” vándorkiállítás. A pénteki megnyitóval egybekötve rendezték meg a „Vállalkozások EU-integrációs felkészítése” című konferenciát, ahol előadások hangzottak el a magyar gazdaság elmúlt tízévi fejlődéséről, az Európai Unióhoz való csatlakozás kormányzati feladatairól, a kisvállalkozások ez irányú tennivalóiról, s a felkészülés megyei helyzetéről. A nagy számban meghívottakat Sándor István, a település polgármestere köszöntötte, aki külön is üdvözölte Pongomé ár. Csákvári Mariannát, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát, az Európai Integrációs Tanács gazdasági munkabizottságának elnökét, a rendezvény fővédnökét, Dusán Gutant, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosát és Karol Husart, a szlovák-magyar kereskedelmi kamara elnökét. Mint mondta, önkormányzatuk az elmúlt tíz évben példás együttműködést alakított ki a Gazdasági Minisztériummal, amelynek eredményeként a '90- es években nyolcszor rendezték meg az Ipoly magyar-szlovák regionális kiállítást és vásárt. A regionális rendezvénynek köszönhetően országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert az 1300 lakosú község, nagy léptekkel halad előre a fejlődés útján, s a szennyvízberuházás befejezésével kiépül a teljes infrastruktúra. A most itt látható kiállítás anyagát Magyarország társulási megállapodása aláírásának tizedik évfordulóján, 2001 decemberében, Budapesten rendeztük meg először, s olyan sikert aratott, hogy úgy döntöttünk, több vidéki helyszínen is bemutatjuk. Célja a figyelemfelkeltés, azt a jelentős munkát hívatott reprezentálni, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében kifejtettünk. A hazai uniós kiadványok közül négyszázat foghatnak a kezükbe az érdeklődők, amelyeket az Országos Külügyi Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, az Európai Tájékoztatási Központ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agrárkamara (Folytatás a 3. oldalon) Visszalépett a képviselőjelölt Elállt a képviselői elöltség- től a szécsényi választókerület szabaddemokrata képviselőjelöltje, akinek fia a rendőrség szerint pénzért vásárolt ajánlószelvényeket. Oláh György közleményében ezt írta: „Az elmúlt napokban képviselőjelöltségem miatt nemtelen támadások érték családomat. Fiamat megrágalmazták, majd három napra őrizetbe vette a rendőrség annak ellenére, hogy tárgyi bizonyítékokkal nem támasztotta alá gyanúját. Ebben a helyzetben nem akarom sem a családomat, sem az SZDSZ-t terhelni az ellenem folyó kampánnyal, ezért elállók a képviselőjelöltségtől. A következő hetekben a legfontosabbnak azt tartom, hogy fiam ártatlanságát bebizonyítsuk.”- Sajnálattal vesszük tudomásul jelöltünk visszalépését - fűzte hozzá az SZDSZ Nógrád megyei elnöke, országos ügyvivője, Gusztos Péter. Leszögezte: a szécsényi választókerület liberális szavazói nem maradnak szabaddemokrata képviselőjelölt nélkül, új jelöltjüket napokon belül megnevezik. 9 'v 71215"9 01000" 02040 2002. Az önbizalom éve. Peugeot 307. Az év autója 2002. Peugeot 307. Önbizalmat ad. Akik kipróbálták, hisznek benne. Mert ez a meglepően magas felszereltségű családi autó eddig mindenkit meggyőzött. Jöjjön el márkakereskedéseinkbe egy tesztvezetésre, és tegye próbára a Peugeot 307 elismerten kiváló képességeit! PEUGEOT Hl ári h -SAlqÓTARjAN 3104 Salgótarján, Hősök útja 2. (Zagyvapálfalvai Arany J. Ált. Isk. mellett.) Tel.: 06-32/512-200. Fax: 06-32/512-201. Peugeot. Vezetni mindig élvezet. 307 Q A kiállítást dr. Surján László nyitotta meg (balról), mellette Sándor István látható F0TÓ. RIGÓ T- Az egyik legnehezebb évet zártuk tavaly - kezdte. - A költség- vetési, az államháztartási és az adózás rendjéről szóló törvények nincsenek összhangban, ezért az önkormányzatok nem tudják bevételeiket időarányosan teljesíteni. (Folytatás a 3. oldalon) „Batyuztak” a nyugdíjasok A pásztói Őszirózsa nyugdíjasklub nemrégiben tartotta hagyományos farsangi batyusbálját. A rendezvényen az időseket Sisák Imre, a város polgármestere köszöntötte, megígérve, hogy az új Nemzeti Színház Az ember tragédiája című előadására az utazási költségeket biztosítja a résztvevők számára. A jó hangulatú összejövetelen az idős emberek saját készítésű süteményekkel, borokkal és üdítőkkel kínálták egymás. Amint Nagy Józsefné klubvezetőtől megtudtuk, e rendezvénynek hagyománya van már évek óta. A bálon kellemes zene kíséretében jó hangulatban tán- coltak, beszélgettek az emberek és tombolasorsolásra is sor került. ■
