Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-14 / 38. szám

2. OLDAL BÁTONYTERENYE ÉS TÉRSÉGE 2002. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Tűzzománcok, textilképek Mátramindszent általános is­kolájának galériájában a napok­ban nyílott meg Újhelyiné Csincsik Orsolya kiállítása. A tűzzománcokból és textilképek­ből összeállton tárlatot a mű­vész leánya, Újhelyi Eszter tex­tiltervező iparművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón az iskola felső tago­zatos tanulói színvonalas mű­sorral működtek közre. A kiállí­tás február végéig tekinthető meg. ■ Faluház, hagyományőrzés Két évvel ezelőtt még egy ro­mos épület állt Lucfalván, nem messze a polgármesteri hivataltól. Akkor vásárolta meg az önkormányzat, és pályázati segítséggel újította fel. A faluházat tavaly adták át a nagy sikerű falunapon, amelyen egyebek mellett volt házszentelés, licitálás népművészeti tárgyakra. A berendezést a lakosok adták össze: volt, aki három hó­napra adta kölcsön féltve őr­zött berendezési vagy hasz­nálati tárgyait, de szép számmal akadtak olyanok, akik véglegesen a faluház­nak ajándékozta azokat.- A faluház két épületből áll: lakóházból, amelyben tisztaszo­ba, konyha és kisszoba található, valamint a régi kamra, amelyben majd szövőklubot szeretnénk ki­alakítani - mondja Mede Zsu­zsanna térségfejlesztési mene­dzser. - A tárgyak mellett két­nyelvű feliraton ismerheti meg a látogató a tárgy nevét, magyarul és szlovákul. A faluház hét végén nyitva áll a látogatók előtt, hétközben pedig a kisdiákok vesznek részt kézművesszakkö­rökön óvónők és tanárok vezeté­sével. A nyár folyamán tervezzük egy kézművestábor szervezését és egy kétnapos rendezvényt, amelyen populáris folklóregyüt­tesek is fellépnek majd. Ezzel is szeretnénk bizonyítani, hogy a XXI. század fiataljai is vonzód­nak a hagyományokhoz. Mede Zsuzsanna elmondta azt is, hogy az önkormányzat és a megyei munkaügyi központ szervezésében két fiatal falu- sivendéglátó-képzésen vett részt. Az ő feladatuk lesz a különböző vendégcsalogató programok szervezése, mint a farsang, a húsvét, szlovák-magyar folklór­találkozó. Működte­tik majd a faluházat, összegyűj­tik a régi története­ket, kalau­zolják a felnőtt- és gyermek- csoporto­kat. A ha- gyomá- nyok ápo­lását is szem előtt tartják: ma még élnek azok az öregek, akik a fiatalokat be tud­ják avatni a szövés, kosárfonás rejtelmeibe. így sikerült a mun­kaügyi központ képzési támoga­tásával beindítani tavaly azt a ko- sárfonó-tanfolyamot, amelyet 18 munkanélküli, képzetlen ember végzett el. Közülük nyolcán piac­képes kosarak fonására is alkal­masak, a többieket kosárfűz ter­mesztésére alkalmazzák majd. Sokat nyert Nagykeresztúr az önállósággal Jól megfér együtt a magyar, a szlovák és a cigány lakosság Jelentős dátum Nagykeresztúr életében 1999. május elseje: lakói­nak évtizedes törekvése teljesedik be azzal, hogy önálló település­sé váltak. Lehet, hogy véletlen, de a május elseje többször is fordu­lópontot jelentett a falu életében: 1949. május elsején lett villany, 1996. május elsején szentelték fel ökumenikus templomukat, amelyet közadakozásból, társadalmi munkában építettek. Az itt élő emberek mindig nehezen keresték kenyerüket: régen a föld­művelés és az állattenyésztés biztosította a szűkös megélhetést, ma a munkanélküliség nehezíti sorsukat Tuza István polgármester Nagykeresztúrhoz tartozik még Kiskeresztúr, Kisfalud és Krakkópuszta. A település 1945 előtt a lucfalvai körjegyzőséghez tartozott, '45 után Nagybárkány- ban volt a közös tanács. Nem hozta meg Nagykeresztúr önál­lóságát a rendszerváltás sem, közigazgatásilag Lucfalvához tartozott, egészen 1999. május elsejéig.- Nagykeresztúr mindenkép­pen nyert azzal, hogy önálló lett - mondja Tuza István, a település polgármestere. - Azóta helyben történik az ügyek intézése, megte­remtettük a működés feltételeit. A helyi képviselő-testület hattagú, csak jót tudok mondani róluk: nincsenek pártvillongások, a dön­tések mindig a lakosság érdekeit, a rászorulók támogatását céloz­zák. Az életkörülményeket igyek­szünk az anyagi eszközök függ­vényében alakítani. Csatlakoz­tunk a Márkháza-Kisbárkány kör­jegyzőséghez, ahol felkészült em­berek teljes önállósággal viszik az apparátusi munkát. Itt, helyben a hivataltól elvárhatóan igyekszünk irányítani az emberek sorsát. Jó­magam többször mondtam már: a település helye a salgótarjáni kistérségben lenne, most az az ér­dekes helyzet van, hogy a bátonyterenyeihez is tartozunk. Ettől függetlenül igyekszünk mi­nél jobban kihasználni a lehetősé­geket. A polgármester elmondta: kö­zösen szeremének munkálkodni egy szeméttelep létrehozásában Salgótarjánnal, igyekeznek szoro­sabbra fűzni a kapcsolatot a me­gyeszékhellyel. Elkészült a rende­zési terv, amelynek keretében 120-130 építési telket alakítottak ki: ez az elképzelés, úgy tűnik, ta­lálkozott a salgótarjáni elképzelé­sekkel is. Megpróbálták orvosolni a régebbi problémákat is, ame­lyek a Lucfalvával történő együtt­élés során elmaradtak.- Három út aszfaltozása történt meg a területfejlesztési tanács se­gítségével, 30 százalék saját erő­vel, illetve céltámogatással - foly­tatja Tuza István. - Tavaly megva­lósult 13 településsel közösen a gázberuházás, nálunk 70 százalé­kos volt a lakossági csatlakozás. Hoztunk a lakosság közérzetét ja­vító intézkedéseket is, mint példá­ul iskolakezdéskor a differenciált tankönyvtámogatás, idősek nap­ját rendeztünk a 60 éven felüliek számára. Nagyon jó a település korösszetétele: a 300 fős lakosság­ból mindössze 41 a 60 éven felüli­ek száma, a 20 év alattiak százan vannak. Persze, adódnak gondok is, elég szegényes a közösségi épület. A polgármesteri hivatalt például egy tejházból alakítottuk ki. Felújítottuk a temetőt, a halot­tasházat, 4-6 közmunkást foglal­koztattunk, akik elvégezték a tele­pülés gyomtalanítását, rendbe tet­ték a külső temetőket, illetőleg megkezdték az elbokrosodott te­rületek tereprendezését. Két köz­munkás végezte télen a hóeltakarítást, most a földutakat teszik rendbe Luciáivá és Nagykeresztúr között. Gond, hogy a költségvetés elég vészes: itt nagy iparűzési adóbevétel nincs, az állami költségvetéstől kapott pénzből gazdálkodunk. Az iskoláskorú gyerekek 60 százalé­ka Lucfalvára, 40 százalékuk Sal­gótarjánba jár iskolába. Az óvodá­sok zöme szintén Lucfalvára jár. A tervekről szólva elmondta, hogy a település központjában ál­ló üres területen játszóteret, füves és teniszpályát, szabadtéri színpa­dot szeremének. Erre irányuló pá­lyázatukat tavaly elutasították, de az idén legalább a játszóteret min­denképpen szeretnék megvalósí­tani, hiszen sok a gyerek. S bármi­lyen hihetetlen, de a közműtelepí­tések nehezítik az elképzelések realizálását. A faluban sajnos, je­len van a munkanélküliség is: a mezőgazdasági szövetkezet meg­szűnésével többen elveszítették állásukat, ez a mutató körülbelül 8-9 százalék. 10 százalék körül mozog a cigány lakosság aránya, de semmilyen gondot nem jelen­tenek: beilleszkedtek, sok a ve­gyes házasság. Jól megfér együtt a magyar, a szlovák, a cigány lakos­ság, hiszen a templomot is közö­sen alakították tó, még mielőtt önállóak lettek volna, amelyet fel­váltva használnak az evangéliku­sok és katolikusok.- Nagykeresztúr korábban még soha nem volt önálló, most már tudjuk, milyen sokat nyer­tünk az önállósággal - mondja be­fejezésül a polgármester. - Rende­zettebb, tisztább településen élhe­tünk, felgyorsult a közművesítés, ismerjük az itt élők gondjait: ak­kor is tudunk segíteni, ha nem is kérik külön. Közmunkával a fejlődésért Hatvanmillió forintos támogatást vár a bátonyterenyei önkor­mányzat attól a pályázattól, amelyet a Szociális és Család­ügyi Minisztériumhoz nyújtottak be „Közmunkával Bátonyterenye fejlődéséért” címmel. A közmunkaprogram megvalósulása azt jelentené, hogy 9 hónapon keresztül 110 ember részére tudnának munkát biztosítani. Amint azt Balázs Pál alpolgár­mestertől megtudtuk, a pályázat elkészítésénél fő szempont volt, hogy „meglátszódjon” a városon. Éppen ezért tervezték első helyen a környezetrendezést: ebben nemcsak a vízelvezetésre, hanem az eddig kezeletlen területek rendbetételére is gondoltak. Ilyen terület Bátonyterenyén például a Szorospatató út, amelynek elején most elvadult, gazos terület dí­szeleg. A közmunkaprogram ke­retében kitisztítják az átereszeket az árkokkal egyetemben, ez utób­biak vizét bevezetik a Kecskés­patakba. Ezt a területet egyéb­ként az önkormányzat családi há­zak építésére tervezi kialakítani, amelyek között lesznek majd 2x2 lakásos szociális lakások is. Ha­sonlóképpen megoldásra vár Kisterenyén a Báthory út-Ma- dách út vízelvezetésének megol­dása a Tarján-patakba, mint aho­gyan itt is el kell végezni a terület- rendezést is. A közmunkaprog­ram része Bátonyterenye füves területeinek gondozása, az illegá­lis szemétlerakók felszámolása. A pályázatban a bátonyterenyei ön­kormányzat 9 hónapon keresztül 110 ember foglalkoztatását vállal­ta úgy, hogy a keret 90 százaléka a cigány kisebbségből kerül majd tó. A program összértéke 79 mil­lió 615 ezer 550 forint: 60 millió forint támogatás kellene, a többit az önkormányzat saját erőből fi­nanszírozza. Bizakodva várják te­hát a napokban az eredményt: a siker már csak azért is fontos, mert az idén csökkent a közhasz­nú foglalkoztatásra fordítható pénz. Gyémántdiploma a hatvanadik jubileumra Dr. Medgyesi Jánosáé: „Szeretnék még egy kicsit egészséges lenni” Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy dr. Medgyesi Jánosné, Olgi néni Budapestről Mátraverebélybe költözött fér­jével, aki a falu körzeti orvosa volt. Egy tanfolyamon vett részt a fővárosban, amikor megismerkedtek: kétségtelen, hogy eb­ben benne volt a sors keze is, hiszen egy házban laktak. Az is­meretségből szerelem lett, majd házasság. Az akkori választás véglegesnek bizonyult: Olgi néni szeret itt lakni, mint mondja, a jóindulatú, szorgos emberek közül nem is vágyik máshová. Medgyesi Jánosné magyar- német-francia szakon végzett a Pázmány Péter Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán, 1952-56 között mégis or­vosírnokként dolgozott férje mellett, mint általában az orvos­feleségek. Férje 23 éven keresz­tül szinte éjjel-nappal a betegek szolgálatában állt. A házasság­ból négy gyermek született, két lány és két fiú, messzire nem is nagyon tudott volna eljárni dol­gozni. A helyi iskolában akkori­ban jól összeszokott tanári gár­da dolgozott, úgy érezte, nem is látnák szívesen. A háztartási munkába, gyermeknevelésbe később besegített anyósa, aki hozzájuk költözött. 1959-ben kezdték az építkezést, négy év múlva költöztek be új otthonuk­ba. Közben 1962-ben a tósterenyei gimnáziumba német szakos tanárt kerestek, így ke­rült oda 1500 forintos kezdő fi­zetéssel. De nemcsak németet, magyart is tanított:- Stramm gárda volt ott akkor együtt - idézi fel a múltat Medgyesi Jánosné. - Rengeteg programot csináltunk, rendsze­resen Schiller- és Goethe-esteket tartottunk, nagyon jó kapcsola­tunk volt az NDK-centrummal. Háromszor vittem gyerekeket az NDK-ba, kétszer a Szovjetunióba. A hat­vanas évek végén kap­tam meg az NDK-nagy- követtől a „Népek ba­rátsága” kitüntetést, amely jelentős elisme­rés volt akkoriban: raj­tam kívül még egy ta­nár kapta, a többiek mind magas rangú ka­tonatisztek voltak.- 1965-ben nagy csapás ért: meghalt a férjem. Ott maradtam négy gyerekkel, 90 ezer forint OTP-tarto- zással, amely akkori­ban nagyon nagy pénz volt. Gondoltam arra, hogy elmegyek innen, próbáltam eladni a há­zat, szerettem volna a gyerekek után menni Pestre. Ők ugyanis ak­kor mindannyian egyetemisták voltak. Dr. Medgyesi Jánosné a gyémántdiplomával De aztán ebből nem lett semmi, úgyhogy „ide öregedtem”. Az évek teltek-múltak, „Frau Medgyesi”, ahogyan a kisterenyei diákok nevezték, pedig rendületlenül tanította a gyerekeket, akiket nagyon sze­retett. Négy generáció végzett a keze alatt, sok tanítványából lett orvos, tanár, jogász. 1980- ban nyugdíjba ment, de a gye­rekek nem felejtették el: sok­szor fordultak hozzá segítsé­gért. A tavalyi évet nagyon vár­ta: 2001. november 7-én vehette át Budapesten az ELTE Jogi Ka­rának dísztermében a gyémánt­diplomát. Az ünnepségen min­den kar dékánja részt vett. Olgi néni nagyon büszke arra, hogy dr. Mannherz Károly, az ELTE humán tagozatának dékánja egykoron nála volt gyakorló­éves.- Örülök, hogy ilyen sokáig éltem - mondja Olgi néni. - Még ma is szívesen tanítanék, de nincsenek tanítványok, bár ismét kezd divatos lenni a né­met nyelv. Most éppen volt ta­nítványomnak a lánya jár hoz­zám, a szóbeli nyelvvizsga­eredmény már megvan, várjuk az írásbeli eredményét. Jobbá­ra házi munkával telnek a na­pok, néha-néha hoznak egy- egy fordítást. Nem nagyon já­rok már külföldre sem, utoljára Salzburg környékén voltam, hat évvel ezelőtt, bár fizikailag még most is bírnám, de túl sok szervezőmunkát igényelne. Azért nem unatkozom, most éppen francia tudásomat eleve­nítem fel: Saint-Exupery „Kis herceg”-ét olvasom eredetiben. S hogy mit szeretnék még? Nos, szeretnék még egy kicsit egész­séges lenni. Az oldalt írta: Hegedűs Erzsébet Fotózta: Rigó Tibor NOGRADS, HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. _________________________ szerkesztőségi rendszerrel készült. Ki hinné, hogy nemrégiben még egy romos épület volt a mostani faluhát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents