Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

2002. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK SZECSENY FEJLESZTÉS. Nagyarányú fejlesztések zajlanak Salgótarjánban a SILCO Minőségi Acéltermékeket Gyártó Rt.-nél. A napokban kerül beüzemelésre az évtizedeken át használt savas pácolósort kiváltó modern, kör- nyezetkímélő, zajszegény revétlenítő berendezés. A 220 milliós beruházás - saját fejlesztésű - és országosan is egyedülálló technológia az acélszalag revétlenítésében. ________________________________fotói -áh­M ódosítani kellene a törvényt (Folytatás az 1. oldalról) pontjain módosítani kell, s erről elmúlt év végén javaslatot is be­nyújtottak a parlamentnek. Esze­rint el kell törölni belőle a hozzá­tartozói igazolványt, a foglalkoz­tatási és tb-kedvezményeket és az ajánló szervezet intézményét, ugyanakkor ki kell egészíteni a szülőföldön működő kisebbségi oktatási és kulturális intézmé­nyek támogatásával. Ezzel a megalázó egyetértési nyilatkozat feleslegessé válik, s az visszavon­ható - jelentette ki végül Gusztos Péter, az SZDSZ országos ügyvi­vője, a párt Nógrád megyei szer­vezetének elnöke. ■ Csak a veszélyes részeket szórják (Folytatás az 1. oldalról) A Ids forgalmú, (2205-ös szá­mú) Szécsény-Ipolytamóc össze­kötő útra az utóbbiak vonatkoz­nak, vonalvezetése olyan, hogy je­lentős része mentes a veszélyes ívektől és emelkedőktől. A hóeltakarítás és a síkosság-mente­sítés során először az őrjáratos utakon végzik a szükséges mun­kálatokat, a másik kategóriába tar­tozók ezután kerülnek sorra. Fráter István felhívta a figyel­met arra is: - Gyakran előfordul, hogy amikorra a „rajonos” utak következnek, a már leesett havat a járművek olyan mértékben rátö- mörítik a burkolatra, hogy az már nem ekézhető. Ilyen esetekben ta­lálkozhat a járművezető az egye­nes és sík szakaszokon csúszás- veszéllyel. így alakult ki a kifogá­solt útállapot, amellyel kapcsolat­ban különböző bejelentéseket kaptunk a lakosság és a volán ré­széről is. A jelzésekre minden esetben figyeltünk és a veszélyes szakaszokon az előírt munkálato­kat elvégeztük. A több hete tartó rendkívüli hideg következtében ezek a védekezések nem mindig a várt eredményt hozták, hiszen az útszórósó csak mínusz nyolc fo­kig hatékony, ha ennél hidegebb van a só olvasztó hatása nem ér­vényesül. Ezért a kritikus helye­ken érdesítő anyag szórásával igyekeztünk a síkosságot csök­kenteni. Az ügyvezető igazgató ismétel­ten figyelmünkbe ajánlotta, hogy az utak egy részénél nem áll mód­jukban a teljes hosszban szárazzá tenni a burkolatot, ennek költsé­gét az állami megrendelés nem fe­dezi és a szolgáltatási előírások sem teszik számukra kötelezővé. Előzetesben a betörő Kellemetlen meglepetés érte Bátonyterenyén annak a la­kásnak a tulajdonosát, aki hazaérkezve azt tapasztalta: távollétét felhasználva ille­téktelenek december 23-30. között elvitték a fellelhető műszaki berendezéseket. A bátonyterenyei rendőrkapi­tányság nyomozóinak eredmé­nyes felderítőmunkájának kö­szönhetően hamarosan megta­lálták a gyanúsítottat, akinek vesztét éppen az eltulajdonított televízió okozta. A bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsítható a bátonyterenyei illetőségű, fiatalkorú Z. Z., aki fiatal kora ellenére korántsem ismeretlen a rendőrök előtt, hi­szen alig egy hónappal ezelőtt szabadult korábbi előzetes letar­tóztatásából. A vizsgálat eddigi adatai szerint feltételezhető, hogy bűntársa is volt, akinek ki­léte egyelőre ismeretlen. A gya­núsított ellen jelenleg is több el­járás van folyamatban, jelenleg előzetes letartóztatásban folyik ellene az eljárás lopás bűntett alapos gyanúja miatt. ________■ m mmsmsmmMmtmsmsmtmsmsMsmmmmmMssmsmsstmsi Áem fi Alulírott egyetértek a Nógrád Megyei Hírlap kezdeményezé­sével, hogy január 29-ét, az 1919-es csehkiverés napját a kor­mány nyilvánítsa a bátorság napjának. Olvasható név:............................................................................ Pontos cím: ............................................................................ aláírás E szelvény beküldhető postán lapunk címére (3100 Salgó­tarján, Erzsébet tér 6.), vagy leadható személyesen a ba­lassagyarmati szerkesztőségünkbe (Kossuth út 15. sz.). b mmmmmtmmsmmmmsmsmMSMm Huszonötmilliós támogatás a nógrádiaknak Az idén is meghirdetik a foglalkoztatási pályázatot (Folytatás az 1. oldalról) a lehetőség iránt, amely minden bizonnyal az enyhébb feltéte­leknek volt köszönhető. Ezúttal már az egy alkalmazottat foglal­koztató vállalkozók is kérhették a támogatást, amennyiben az adatlap szerint számított járu- lékteher-többlet éves szinten el­érte az 50 ezer forintot. A több­letteher átvállalás maximális időtartama is kedvezően válto­zott, háromról tizenkét hónapra növekedett. Egyébként mindkét pályáza­ton a belföldi székhelyű gazda­sági társaságok, állami vállala­tok és szövetkezetek, egyéni vál­lalkozók mellett a szociális fog­lalkoztatók is részt vehettek. A program keretében a korábban sikeres pályázók egyszerűsített eljárással, egy nyilatkozat kitöl­tésével újra pályázhattak, a tá­mogatás mértéke azonban együttvéve nem haladhatta meg a tizenkét hónapot. A foglalkoz­tatási program keretében Nóg­rád kiemelten preferált volt, mi­vel azon megyék közé tartozik, ahol a 2000. évi átlagos munka­nélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékot.- A második pályázatra száz­huszonhat pályázat érkezett be hozzánk - tájékoztatta lapunkat Mayer László, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ munkaerő­piaci programok osztályvezető­je. - Négyet átirányítottunk a Felvételünk a bátonyterenyei Rehabilitációs Képzési Központ és Szociális Foglalkoztató Kht.-ban készült, amely ötven dolgozóra 770 ezer forint támogatást kapott______________________________________________________ fotói rigó tibor munkaadó székhelye szerinti il­letékes munkaügyi központhoz, hat pályázó visszavonta a kérel­mét. A tizenhét pályázat elutasí­tásának legfőbb oka volt, hogy a számított járulékteher 2001-ben nem érte el az 50 ezer forintot, illetőleg néhány munkáltatónak hatvan napnál régebben lejárt az adó- és/vagy járuléktartozá­sa. A száznégy elfogadott pályá­zat együttes támogatási összege 22 millió 768 ezer forintra rú­gott, amelyet a nyertesek de­cember 20-áig megkaptak. A megítélt legalacsonyabb támo­gatás 50 833, a legmagasabb 1 038 384 forint volt. A két pályázatra tehát együtt­véve százötvenhárom nógrádi munkáltató adta be pályázatát, s közülük százhuszonnégy része­sült összesen mintegy 25 millió forint támogatásban. Mayer Lászlótól még megtud­tuk: a munkaerő-piaci alap irá­nyító testületé a decemberi ülé­sén egyetértett a magas élőmun­ka-igényű vállalkozások 2002. évi foglalkoztatási támogatásával, s e célra 15 milliárd forintot különí­tett el a foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére. A részletszabályzásról ezekben a napokban dönt a testület. IKOLAJI Élelemmel segítették a harcosokat Mellékelten megküldöm a Nógrád Me­gyei Hírlapban közölt Civitas Fortissima támogató szelvényét, kitölt­ve és aláírva. Ezt a kezdeményezést azért is támoga­tom, mert én már ennek a mozgalomnak négy-öt évvel ezelőtt tagja voltam, tagdíjat is fizettem, amit csekkel is tudok igazolni. Másrészt pedig azért, bármilyen hihetetlen is, nálam jóval idősebb cimborákkal segítet­tük azokat a harcosokat, akik részt vettek a csehkiverésben. Nem fegyverrel, hanem éle­lemmel. A lövészároktól pár száz méterre laktunk. A harcoló vezért jól ismertük, falunkbéli volt, Dénes József dobra, ragadék nevén (Bokros Jóska) az összeköttetést a testvér- öccse, Dénes Péter dobra, ragadék nevén (Dobra Péter) tartotta velünk. Hogy segítettük élelemmel? A jó anyám hat kenyeret sütött a kemencében, abból egyet bekötött fehér abroszba és mondta ne­kem, hogy szóljak egy erősebb cimborának, akinek a hátára kötötte és úgy vitte ki a lö­vészárokba. Ez a cimbora Dénes András volt, ragadék nevén (Gábor András). A jó apám bányász volt. A magazinban kaptunk fehér sózott szalonnát, ami félsuk- kos vastag is volt, amiből jó néhány darabot zsákba raktunk és egy erősebb cimbora vitte ki a lövészárokba. Ennek a cimborának a ne­ve Dénes Ferenc volt, ragadék neve (Édes tem. Az én nevem Győri János volt, a ragadék nevem (Bence Jancsi). Dohányt, gyújtóeszközt, toplót, kanócot leginkább Bócsó János, ragadék nevén ( Petyó Jancsi) vitte a bunkerba, Dobra Péterről már tettem említést, mint összekötőről, cserépkorsóban hordta a vizet, ami elég nehéz volt, mert na­ponta többször kellett térni. Az általam említett élelmiszer csak töre­déke volt annak, amit a lakosság önkéntesen felajánlott és a tetthelyre került. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy jó pár évvel ezelőtt hogyan kerültem kapcsolat­ba a Civitas Fortissima mozgalommal. Egy salgótarjáni jó barátom meghívott i egyszer egy balassagyarmati rendezvényre, akinek az ottani mozgalom ve­zetője jó barátja volt és bemutatott neki. Meg­kérdezte, vállalom-e az ezzel járó kötelezettsé­geket. Vállaltam és azonnal nyilvántartás­ba vett. így lettem a mozgalom tagja. Utána több rendezvényre meghívtak, pl. a balas­sagyarmati vasútállo­máson elhelyezett em­léktábla felavatására, fi­zettem a tagdíjat, végül minden elmaradt, hogy miért, nem tudom. Én nem mondtam le, ma is szíwel-lélekkel támogatom a moz­galmat, örülök a kezdeményezésnek, nem­csak a fent leírtak és az emléke felidézése miatt, hanem az őseink bátorsága és ma­gyarságuk tudatosítása miatt is. Befejezéssül annyit, hogy a leírtakért nyolcvana év távlatából felelősséget válla­lok. __________________________________________GYŐRI JÁNOS nyugdíjas, Ságújfalu Ferkó). Nekem, mint a legfiatalabb kis su- hancnak, az iskolás tarisznyámba, amiben a palatáblát és a palavesszőt hordtam, jó pár szem hagyma jutott, amit én is örömmel vit-

Next

/
Thumbnails
Contents