Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-05 / 4. szám

2002. JANUÁR 5., SZOMBAT GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 4.) Borsodchem 4 700 Ft ti Egis 10600 Ft ti Matáv 943 Ft ti Mól 5100 Ft ti OTP 16 950 Ft ti Richter 15550 Ft ti TVK 3 200 Ft ff Zalakerámia 1565 Ft ti BUX: 7338,39 +2,38tVb eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 392,55 Cseh korona 7,66 Euró 244,78 Japán yen (100) Lengyel zloty Svájci frank 208,25 69,23 165,49 Szlovák korona 5,71 USA-doHár 272,70 ________ HÍREK__________ BI KA A TŐZSDÉN. Hosszú szünet után tegnap ismét igazi jókedv uralkodott a tőzsdén, a főbb papírok szinte mindegyike tetemes emelkedéssel zárta a napot. A legnépszerűbb OTP- részvény 4,63 százalékot emel­kedett. Az informatikai szektor­hoz tartozó Graphisoft 4,32, a Synergon 3,80 százalékot drágult. VEGYES AÓAT. A munkanél­küliségi ráta 2001 szeptem­ber-novemberében 5,5 százalék volt, fél százalékponttal alacso­nyabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statiszti­kai Hivatal tegnap. Szeptember és novemberben között 227 ezer munkanélküli volt, ami 22 ezer fővel marad el egy évvel koráb­bitól. Csökkent viszont a foglal­koztatottak száma is, ez ugyan­ebben az időszakban 3 millió 882 ezer fő volt, míg 2000-ben 3 millió 901 ezer ember dolgo­zott Az összes munkanélküli 47 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a mun­kanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt. A 15-24 éves fiatalok aránya az összes mun- kanélkülin belül 24,1 százalék. EURÓFÓRIA. Az újév második munkanapjára az előző napi 20-ról átlagosan 40 százalékra nőtt az euróövezetben az új készpénzzel bonyolított fizeté­sek aránya, és már a készpénz- kiadó automaták 97 százalékát is átállították a közös pénzre. A tagországok állampolgárai igye­keznek már az átállás első né­hány napjában megszabadulni a még birtokukban lévő nemze­ti valutától, emiatt a bankokban továbbra is hosszabbak a sorok a szokásosnál, a kiskereskedel­mi hálózatban viszont a kiszol­gálás már visszatért a rendes kerékvágásba. MARAD A BENZINÁR. Stabil, 200-220 forintos üzemanyag- árakra lehet számítani az idén - Geszti László, a Mól ügyvezető igazgatója szerint. Az elmúlt napokban kisebb áremelkedés indult meg a világpiacon, az olajcég azonban egyelőre nem lát okot az árváltoztatásra. A korábbi gyakorlatnak meg­felelően a Mól folyamatosan figyeli az árak mozgását. Becs­lések szerint az idén a kőolaj ára 20-24 dollár között mozog majd.___________________■ Korlátozott tulajdonosi jogok Alkotmányossági aggályok az új földtörvénycsomagnál A földtörvény hatálybalépését követően több agrárszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Azt kifogásolják, hogy a rendelkezé­sek értelmében a tulajdonos nem döntheti el szabadon, kinek adja el földjét. Ha érdeklő­dés híján olyan vevőt talál, aki nem a törvény által preferált körhöz tartozik, az állam há­rom éven belül kisajátítási eljárást indíthat. Budapest A kormány a földtörvény módosításával a csalá­di gazdaságoknak, a helyben lakó termelőknek és a - jelenleg ép­pen bejegyzés alatt álló - Magyar Nem­zeti Földalap Kht.- nak biztosít elővá­sárlási jogot. A jog­szabály módosítá­sának az volt a cél­ja, hogy elsősorban a helyben lakó gaz­dák, és a mezőgaz­dasági tevékeny­ségből élők művel­hessék a földet - ál­lítják az FVM illeté­kesei. Az ellenzék és több mezőgaz­dasági szervezet azonban más véle­ményen van, ők alkotmányellenesnek tartják a törvénycsomag több passzusát. A támogatott kör A jogszabály rögzíti, hogy termőföld vagy tanya vásárlásánál kik szerezhetnek előnyt. A preferált körbe tartoznak, azaz elővásárlási joguk van a családi gazdálkodóknak, illetve családtagjaik­nak. Őket követi a közös háztartásban élő család­tag, a helyben lakó szomszéd és a Magyar Nem­zeti Földalap (MNF). A tulajdonszerzésből nincs kizárva a haszonbérlő, a feles bérlő és a részes­művelő sem. A jogszabály azt is kimondja, hogy a helyben- lakók termőföldigényének kielégítése és a föld­spekuláció visszaszorítása érdekében - 2002. ja­nuár 1-jétől - az állam kisajátíthat földeket. Kivé­telt csak az a terület képez, amely az elővásárlás­ra jogosult tulajdonába került. Amennyiben a törvény által meghatározott körből nem jelent­kezik vásárló, és ezért más veszi meg a területet, az állam a szerződés aláírásától számított három éven belül kisajátíthatja azt. Emellett nincs lehe­tőség a föld elajándékozására sem, mert az MNF ebben az esetben is beléphet az ügyletbe. Bérleti korlátozás A földtörvény lehetővé teszi, hogy a gazdák a földalapból legfeljebb ötven évre földet bérelje­nek. Az egyéni gazdálkodók által bérelhető terü­let nagyságát azonban korlátozták - a saját tulaj­donú és bérelhető terület összesen legfeljebb 300 hektár lehet. Az elő-haszonbérleti jog sorrendje itt is hasonló: családi gazdálkodók, családtagja­ik, közös háztartásban élő családtagok, helyben lakó szomszéd, a MNF által kijelölt személy. Mások csak abban az esetben jöhetnek szóba bérlőként, ha a fentiek egyike sem érdeklődik a föld után. Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár vagy 5000 aranykorona értékű ter­mőföldet bérelhet azon a területen felül, amelyet a szövetkezet a gazdasági társaság a tagjától, illetve a névre szóló részvény tulajdonosától, valamint a MNF-től vesz használatba. A szabály a jövőben azokra is vonatkozik, akik már jelenleg is bérelnek egy területet. Ha nem felelnek meg a leírt feltételeknek, csak sze­rencsével tudják meghosszabbítani a bérleti szerződést. Bár ezek a rendelkezések elméletileg hátrá­nyos helyzetbe hozhatják a gazdasági társaságo­kat, szakértők szerint a tavalyi év végén azok tetemes része tízéves bérleti szerződést kötött. A kormány szándékai szerint a zsebszerződé­sek megelőzésében és a tulajdonszerzést korlá­tozó rendelkezések kijátszására irányuló szerző­dések feltárásában jelentős szerepe lesz a föld- használati nyilvántartási rendszernek: eszerint aki saját termőföldet használ, köteles a földrész­let adatait a használatbavételtől számított har­minc napon belül a földhivatalnál bejelenteni. Ugyanez vonatkozik a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozó tulajdo­nában álló terület használatára is. Minden mu­lasztás a szerződés érvénytelenítését vonja maga után, amit a földhivatal bírsággal is tetézhet. Mi is a földalap? A Magyar Nemzeti Földalapba kerülnek - a tar­tós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytár­saságok kezelésében lévő erdők, és védett termé­szeti területek kivételével - azok az állami tulaj­donú termőföldek, amelyeknek a Kincstári Va­gyonkezelő Igazgatóság vagy az ÁPV Rt. volt a kezelője, és azok a területek is, amelyeknek nincs vagyonkezelőjük. Az MNF fölött a tulajdo­nosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter gyakorolja, a helyi feladatokat a me­gyei földhivatalok és földművelésügyi hivatalok látják el. Becslések szerint a szervezet az idén 8-10 mil­liárd forintot fordíthat földvásárlásra. A társaság kasszáját gyarapítják az állami területekről be­folyó bérleti díjak is. Szakértők szerint a kht. a rendelkezésére álló összegből idén 45-50 ezer hektárnyi földet vásárolhat meg. A közhasznú társaság közvetít a föld adás­vételében, de élhet a törvény meghatározott sorrendje alapján elővásárlási jogával is. A termőföld értékesítése versenytárgyaláson történik, ha ez eredménytelen, nyüvános árveré­sen értékesítik. Hasonló rendszerű a haszonbér­beadás is. Azok a gazdálkodók, akik szeretnék eladni földjüket, az ellenérték megjelölésével vé­teli ajánlatot tesznek az MNF-nek. Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulaj­donos által közölt eladási ár a helyben kialakult piaci árnál magasabb. A termőföld értékesítésénél azonos ajánlatok esetén előnyt élvez a földtulajdonnal, illetve haszonbérlettel rendelkező, főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- gazdálkodó. ÚJVÁRI GIZELLA Családi gazdálkodók a Viharsarokban fotó, békés megyei hírlap/abchIv Új agrárhitelcsomag BUDAPEST A földtörvénycsomaghoz il­leszkedő új agrárhitelprog­ram földvásárlás, telephely-, ültetvénykialakítás, új gép, illetve forgóeszköz beszerzé­sének támogatására szolgál. A kormány a földtörvénycso­maghoz kapcsolódó új agrár­hitelprogramot indít. A csomag a családi gazdaságok, valamint a 300 hektárnál kisebb földterüle­ten gazdálkodók hitelhez és tő­kéhez jutását segíti. A földvásárlási hitelt a családi gazdaságok igényelhetik. Az 1-300 millió forint összegű, 5-20 év futamidejű földvásárlási hitelt 100 hektáros birtok kiala­kításáig kamatmentesen, 100 hektár fölött pedig 50 százalé­kos kamattámogatással igényel­hetik. Telephely-kialakítás, ültet­vénytelepítés, új gép, illetve tar­tós forgóeszköz beszerzésére 10 és 300 millió forint között támo­gatás vehető igénybe, 7 százalé­kos alapkamattal. A kamattámo­gatás mértéke az igényelt összeg nagyságától függően 50, 75 illet­ve 100 százalékos lehet. A pénzek folyósításával a kor­mány a Magyar Fejlesztési Ban­kot (MFB) bízta meg, és egyide­jűleg 22,6 milliárd forintos álla­mi garanciát rendelt a hitelprog­ramhoz. A hitelprogram várha­tóan februárban vagy március­ban indul, a hitelezés pedig már­ciusban kezdődhet meg. DÓCZY LÁSZLÓ Rendeződő viszonyok BUDAPEST A földrendező és földkiadó bi­zottságokról szóló törvény mó­dosításának célja, hogy segítse a földkiadások során . létrejött kényszerű tulajdonközösségek megszüntetését. Az elmúlt évti­zedben ugyanis számos olyan földterület alakult ki, amelynek több (esetenként több száz) tu­lajdonosa van. Ilyen esetben nem határozható meg, hogy a közös földterületen belül hol fekszik egy-egy személy területe, és az ingatlant érintő döntések is csak a tulajdonosok közös egyetérté­sével hajthatók végre. Az osztatlan közös tulajdonok további kialakulásának elkerülé­se céljából a kiadatlan aranykoro­na-értékkel rendelkező tulajdo­nosok kérhetik tulajdonuk önálló ingatlanként, vagy osztatlan kö­zös tulajdonként történő kiadá­sát. A már meglévő osztatlan kö­zös tulajdonok megszüntetését - ha a tulajdoni hányadokat már bejegyezték - az illetékes föld­hivatalnál bármely tulajdonos kezdeményezheti. A földhivatal a tulajdonostár­sak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sor­rendjéről, és újonnan kiadott földterület esetében is ez az el­járás. A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 négyzetméte­resnél kisebbek nem lehetnek, a zártkertnek minősített területe­ken a legkisebb terület 1500 négyzetméter. A megosztások költségeit az állam viseli. D.L Fogalmak a földtörvényben A módosított földtörvény értel­mében a családi gazdaság legfel­jebb 300 hektár nagyságú termő­föld tulajdonával, illetve haszon- bérletével, használatával rendel­kező gazdálkodó család vala­mennyi termőföldje - és a hozzá tartozó leltárban megjelölt ingat­lanok és ingó vagyontárgyak - hasznosítása révén legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremű­ködésén alapuló gazdálkodási forma. A családi gazdálkodó az, aki a családi gazdaság vezetőjeként jo­gokat szerezhet és kötelezettsé­geket vállalhat, továbbá élethiva- tás-szerűen mezőgazdasági, illet­ve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat. További el­várás, hogy mezőgazdasági vagy erdészeti szakképzettséggel ren­delkezzék, vagy legalább 3 éve folytassa az előbb említett tevé­kenységeket, és abból árbevétele származzon. Emellett szükséges, hogy bejelentett állandó lakhelye legalább 3 éve a családi gazdaság központjaként megjelölt telepü­lésen legyen. A gazdálkodó család tagjai kö­zé a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként be­jelentkezett nagykorú gyermeke, illetve szülője sorolható. Helyben lakó az a magánsze­mély, akinek bejelentett lakóhe­lye legalább 3 éve azon a telepü­lésen van, amelynek közigazga­tási területén, vagy annak határá­tól legfeljebb 15 kilométerre a ter­mőföld vagy tanya fekszik. Helyben lakó szomszéd az, akinek a tulajdonában vagy hasz­nálatában lévő termőföld közvet­lenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát ké­pező termőfölddel vagy tanyával. D-Ó Vélemények a földtörvényről Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: Lentner Csaba, Jakab István, a MIÉP gazdaságpolitikusa: a MAGOSZ elnöke: Orosz Sándor, Medgyasszay László, az MSZP agrárszakértője: az MDF agrárszakértője: A parlament által megszava­zott földcso­mag az amúgy is nehezen mű­ködő mezőgaz­daságot vég­képp ellehetet­leníti. A törvé­nyek hatálybalé­pése azt eredményezi, hogy a mezőgazdaságból megélni szán­dékozó parasztember - mivel esélyei rendkívüli mértékben csökkennek - vesztesként lesz kénytelen csatlakozni az Euró­pai Unióhoz. A törvényalkotók a mezőgazdaság helyzetén javíta­ni szándékozó, átfogó koncepció nélkül, elhamarkodottan avat­koztak be a földpiacba. A kormány a földtörvénnyel kapcsolatban azt a hibát kö­vette el, hogy egyszerre kívánt az EU és a ma­gyar vidéki la­kosság érdekei­nek megfelelni, majd e jogsza­bályok végül az európai uniós ér­dekeknek kedveznek. A Nemzeti Földalapba vont földeket a kor­mány akár nagyobb tömbökben is eladhatja - több ezer hektárt pedig szintén csak a tőkeerős kül­földi vállalkozások képesek meg­vásárolni. Néhány éven belül több százezer mezőgazdasági ter­melő esik el a földművelés lehető­ségétől s válik munkanélkülivé. A gazdatársa­dalom életében mérföldkőnek számítanak a most megalko­tott törvények. Nem csak a föld- tulajdon végle­ges rendezését jelentik, hanem megteremtik az alapját a családi gazdaságok ki­alakulásának, versenyképes mű­ködésének. A földvásárláshoz biztosított támogatások és ked­vezményes hitelek, a gazdák szá­mára nyújtandó többlettámogatá­sok biztosítják, hogy olyan mére­tű és felszereltségű gazdaságok alakuljanak ki, amelyekkel már versenyképesek lesznek az Euró­pai Unióban.- A Magyar Nemzeti Föld­alap (MNF) lét­rehozásával ha­talmas állami vagyon felett el­lenőrizhetetlen módon rendel­kezhet a kor­mány. A földtörvény legkritiku­sabb eleme az elővásárlási és elő- haszonbérleti jog. Ez sérti az al­kotmányban rögzített tulajdon­nal való rendelkezés jogát. A me­zőgazdasági vállalkozók 65 szá­zaléka bérelt földön gazdálkodik, a haszonbérleti szerződések megújítása azt jelenti, hogy min­den esetben a földalapnak van elő-haszonbérleti joga az ott gaz­dálkodókkal szemben. :: MÜ. m t* .•m Medgyasszay László Az MDF elő­relépésnek tart­ja az elfogadott törvényt. Fon­tos a Nemzeti Földalap műkö­dése, és hogy a földtörvény mó­dosítása révén a helyben lakók elővásárlási jogot kapjanak. Egy éven' belül át kell tekinteni, hogy e törvények meg­felelőképp szolgálják-e a kitű­zött célokat. A képviselő szerint ugyanakkor a most elfogadott törvénycsomag csak akkor lesz hatékony, ha megfelelő vásárló­erővel rendelkeznek a helyben- lakók s ha elegendő pénze lesz a Nemzeti Földalapnak a terülét- vásárláshoz. d.l.

Next

/
Thumbnails
Contents