Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

SALGÓTARJÁN 2002. JANUÁR 30., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ Civitas Fortissima - a hazaszeretet ünnepe Balassagyarmaton A kormány tízmilliós emlékhelyet adományoz a „Legbátrabb városnak” - Lapunk kezdeményezése nem volt hiábavaló (Folytatás az 1. oldalról) elhelyezett emléktáblánál foly­tatódott, ahol a Himnusz hang­ját követően Bállá Mihály, a tér­Balassagyarmat polgáraihoz írt levelét, amelyben a kormányfő emlékeztet azokra a hősölae, akik 1919 januárjában fegyvert Koszorúzás a városháza falán elhelyezett emléktáblánál ség országgyűlési képviselője mondott beszédet. Felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek viselő-testületi ülést, s hirdette ki a díszpolgári cím, illetve Ba­lassagyarmatért emlékérmek adományozásáéi szóló határo­zatot. A váos szellemi életében végzett, ádozatos nevelői-okta­tói munkásságért Juhász Péter polgármester a Balassagyarmat Díszpolgáa kitüntetést nyújtot­ta át Versényi György nyugalma­zott gimnáziumi igazgatónak. Pro Űrbe Báassagyarmatért em­lékérmet vehettek át a váos ér­dekében végzett kiváó munká­jukért dr. Bocsárszky Istvánná dr. Beöthy Klára szemész főor­vos Csapó Miklós környezet- és természetvédelmi mérnök és Csemniczky Zoltán szobrász- művész. A Civitas Fortissima balassa­gyarmati emlékünnepe fogadás­sal ért véget. SZABÓ GY. SÁNDOR gyár kormány 1919. januá 29-e tiszteletére a „Legbátrabb város- nak” emlékhelyet adományoz. Bállá Mihály bejelentette, hogy a kormány 10 millió forinttal segí­ti a balassagyarmati önkor­mányzatot az emlékhely kialakí­tásában. A képviselő szólt a je­len eredményeiről is, hangsú­lyozva: Balassagyarmat ígéretes fejlődésnek indult, s a város ér­dekében ma munkálkodók ugyanolyan bátran összefognak, mint elődeik tették, szerencsére békés körülmények között a szellem, a tudás területén, a gaz­daságépítés küzdelmes munká­jában. A résztvevők megismer­hették azt a táviratot is, amelyet dr. Gimesi Szabolcs, Sopron, a Civitas Fidelissima, a „hűség vá­rosa” polgármestere küldött a Civitas Fortissima emléknap al­kalmából, kifejezve jókívánsá­gát a váos lakóinak, külön is a kitüntetetteknek. Bállá Mihály Az ünnepi képviselő-testületi ülés résztvevői országgyűlési képviselő be­széde után a város önkor­mányzatának, a Civitas Fortissima Kör vezetése, civil szervezetek, oktatási intéz­mények, pár­tok képviselői helyezték el koszorúikat a márvány em­léktáblánál. A koszorúzást követően a megemlékezés a Szózat el- éneklésével ért véget. 11 órakor a városháza dísztermében ünnepi képviselő- testületi ülés kezdődött. A kö­zelmúltban elhunyt Csikasz Ist­ván költő „Balassagyarmat him­nusza” című versét Tibay András mondta el, majd dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke mondott ünnepi beszédet, méltatva az elődök hősi tettét, s a ma élők évek óta tartó szün­telen igyekezetét arra, hogy Balassagyarmat­nak, a „Legbátrabb városnak” emléknapja elsősorban az ott élők szívében, de az ország minden polgárának lel­kében is méltó helyre ke­rüljön. Beszédét követő­en a balassagyarmati ka­maraegyüttes mutatta be műsorát, majd Juhász Péter polgármester nyi­totta meg az ünnepi kép­Életeleme a munka és a sport Valkai György egyike azoknak a szakembereknek, akik meg­szállottjai a hivatásuknak. Szí­vesen beszél minden témáról, ami összefügg a szakmájával, hivatásával, de arra csak nehe­zen állt rá, hogy róla, az ember­ről kérdezzük. Pedig érdemes volt beszélgetni vele, hiszen fel­tehetően csak nagyon kevesen tudták azt róla, amit elmondott. Pedig már öt éve él közöttünk, nógrádiak között, tősgyökeres fővárosiként A fiatal, jó fejű Valkai a HÉV- nél villanyszerelő édesapa hatásá­ra vasútgépészeti technikumban folytatta középfokú tanulmánya­it. A tanulás mellett kilenc-, tíz­éves korától volt egy nagy szerel­me, a sport. Nevetve mondta, je­lenlegi enyhén gömbölyű alkatá­ra célozva, hogy ne essen le az ál­lunk, kezdetben műkorcsolyá­zott. S nem is rossz eredménnyel, hiszen számos alkalommal orszá­gos bajnokságok rangos helye­zettje volt. Emellett - ugyancsak az édesapa biztatására - a BVSC- ben kezdett úszni.- Ez egy kicsit későn kezdő­dött, de kialakult a dolog - emlé­kezett azokra az évekre. - Igaz, Sárosi Imre, a vasutasok híres edzőjének elveivel ellenkezett, hogy valaki tizenkét, tizenhárom éves korban kezdjen el verseny­szerűen úszni, de Laki Karcsi bá­csi közbenjárt és felvettek a csa­patba. Végül az úszás jól ment, mikor egyszer kitört a botrány Valkai kö­rül. Egy műkorcsolyázó országos bajnokságot követően az úszó­edző a Képes Sportból értesült ró­la, hogy ő máshol is tevékenyke­dik.- Kihallgatásra rendeltek - mondja - és közölték velem, hogy edzés után otthon gondoljam meg, melyik sportágat választom. Másnap várják a választ. A fiatalember az úszás mellett döntött, ám de hiába ért el ígére­tes eredményeket. A műszaki egyetem első évfolyamán meg­próbált még lépést tartani az edzéskövetelményekkel, de be kellett látnia, hogy tanulni és ver­senysportot űzni együtt nem tud.- Keserves döntés volt, de meg kellett hozni, mert nem a sportból akartam megélni - magyarázza. - Teljesen nem fordultam el a sport­tól, s az egyetemi évek alatt vízi­labdáztam. S ami még ehhez a korszakhoz tartozik - teszi hozzá elmosolyodva - történt velem egy kis baleset. A másodév végén megnősültem. Ahogyan ez mindenkinél tör­ténik ebben a korban, minden szülői ellenkezéssel szemben győzött a heves ifjúi vér. Azt mondja, hogy utólag rágondolva a történtekre, nem voltak rossz következményei a dolognak. Há­zasán az egyetemi tanulmányaira is jobban tudott összpontosítani. Ezt az is igazolja, hogy szép eredményeket ért el a tanulásban is. Közlekedés-gazdaságtani témá­ban tudományos diákköri pályá­zatot nyert, a diplomatervével pe­dig a Közlekedéstudományi Egye­sület és a főváros közös pályáza­tán is megnyerte az első dijat.- A millenniumi földalatti vasút új járműszerelvényét terveztem meg. S ezen belül egy akkor nem szokványos, úttörő munkának is felfogható feladattal is foglalkoz­tam, a vezetőfülke ergonómiai megtervezésével - magyarázza. Mindezek ellenére a fiatal mér­nök Valkai György nem a főváros­ban kezdte pályafutását. Harmad­éves volt, amikor ösztöndíjas szer­ződést kötött a Debreceni Városi Tanáccsal, s így a tanulmányait be­fejezve a Debreceni Közlekedési Vállalathoz került. A gyakornoki munkát követően technológiai csoportvezetőnek nevezték ki. Kü­lön szerencsét jelentett számára, hogy a vállalathoz tartozott egy út­építő részleg, s ott folytak a hagyo­mányos csuklós villamosok gyár­tási folyamatai is. Ezekben is jár­tasságot szerzett. Kellemesen em­lékszik erre az időre.- Szerencsém volt a debreceni­ekkel, mivel alig három hónapos ott-tartózkodást követően kaptam egy lakást a városi tanácstól. Ez ak­kor is nagy eredmény volt egy friss diplomásnak, hiszen a fizetés kis­sé gyenge volt. A kezdő fizetés ezerháromszáz forint volt, de mi­vel jó eredménnyel diplomáztam, ezerhétszáz forintot kaptam. Valkai György azonban sosem ijedt meg a nehézségektől. A sportban megtanult küzdeni. Ne­ki nem okozott problémát, hogy amíg mások éjszaka aludtak, ő vagont rakodott és gyűjtötte a pénzt a lakás első használatbavé­teli díjának kifizetésére.- Később is beálltam időnként vagont rakodni, ami hozzásegí­tett ahhoz, hogy egyéves munka- viszonyom után, némi kis szülői támogatással megvehettem az el­ső autómat. így már könnyebb volt a közlekedés a szülői ház és Debrecen között. Egy év telt el, s Valkai György már az építési, közlekedési és vízügyi osztályon folytatta a munkát, a városi útépítésekkel és a közlekedésfejlesztéssel fog­lalkozott. Nem sokkal később már csoportvezető, egészen 1974-ig. Eközben újra nosztalgi­ája támadt a sport iránt. Mivel a vízilabdázás nem jött össze, megpróbálkozott a kézilabdá­zással, amit sportbeli nyugdíjba vonulásáig, harminchat éves ko­ráig folytatott.- Azt is el kell mondanom, hogy nemcsak a sport birizgálta a bensőmet, hanem a szakma iránti érdeldődés is - meséli. - Az egyetem után nem sokkal kezdődött egy szakmérnöki kép­zés, ami felkeltette az érdeklődé­semet. Belevágtam és közúti közlekedési rendszerszervező és. forgalomtechnikai szakmérnöki képesítést szereztem, jeles ered­ménnyel. Ez idő tájt vett újabb fordula­tot a fiatal mérnök élete. A Pest Megyei Tanácsnál a közlekedési csoportvezető sajnálatos balese­te miatt az illetékesek felkérték erre a munkakörre. Most ezt ugyan hibás lépésnek ítéli meg, de akkor - a család fővároshoz kötődése is indokolta - elvállal­ta. Megelégedésre végezte ezt a munkát 1988-ig, amikor a taná­csi vezetés értékelve korábbi szakmai tevékenységét, a me­gyei tanács elnökhelyettesének választotta.- Ebben a munkakörben hoz­zám tartozott a fővárosi agglo­meráció megyei fejlesztési kon­cepciójának kidolgozása, terü­letfejlesztés, gazdaság, pénzügy, közlekedés, vízügy, építészet. Részt vettem az Alpok-Adria munkacsoport munkájában. Valkai Györgynek azonban még másra is jutott energiájából. A Közlekedéstudományi Egye­sületben az egyetem óta dolgo­zik, a Magyar Autóklubnak 1973 óta tagja. Ügyvezető elnöke volt a Pest megyei szervezetnek. Te­vékenykedett az országos elnök­ségben, ahol nemrégiben má­sodszor választották alelnöknek. Öt éve pedig salgótarjáni pol­gár lett. Akkor a közlekedési fő- felügyelet vezetése úgy gondol­ta, hogy nem helybeli emberrel oldja meg a közjekedési felügye­let problémáit. Ő az első pillanat­tól örömmel fogadta a megbíza­tást, hiszen jól ismerte a körül­ményeket, az itteni embereket.- Sok kapcsolatom volt Salgó­tarjánnal, az itt dolgozó szakma­beliekkel - mondja. - Biztos, hogy voltak bennük fenntartá­sok az idejövetelemmel kapcso­latban, de úgy érzem, hogy ezek fokozatosan feloldódtak. Amikor arról faggatjuk, mennyire lett nógrádi a fél évti­zed alatt, így válaszol.- A gondokat és a tevékeny­ségeket illetően azt hiszem, hogy maximálisan. Ami jót lehe­tett tenni ennek a kis közösség­nek, Salgótarjánnak, Nógrád megyének, azt igyekeztem a kapcsolataimon keresztül bizto­sítani. Nem sok ez az öt év, de talán mondhatom, hogy nem eredménytelenül. Arról is beszél, hogy érték na­gyon pozitív és nagyon negatív hatások, ami természetes. Azt vallja, hogy azért ember az em­ber, hogy a kellemetlen dolgo­kon megpróbálja túltenni magát s inkább csak a valóság szép, és kellemes oldalára gondoljon és azokat próbálja erősíteni.- Biztos, hogy bennem is vannak hibák. Tény, hogy na­gyon céltudatos, de nagyon aka­ratos ember is vagyok - vallja önmagáról. - Emberi hibáim kö­zé tartozik, hogy maximalista vagyok. Mindenkitől azt vár­nám, amit én a sportban tanul­tam meg, hogy erőm utolsó cseppjéig arra kell törekedni, hogy célt elérjük. S ez nem min­dig és nem mindenki számára szimpatikus. Végül azt is elárulja, hogy ak­kor, amikor már az első házassá­gából származó két fia felnőtt úgy döntött, hogy a nem egészen gömbölyűre sikeredett első há­zasságán változtat és ezt követő­en majd három évre egy második házasságba lépett. Két fia közül az egyik cukrász lett és egy jó hí­rű cukrászda üzletvezetője, a má­sik fiú karosszéria-lakatos és egy autócentrumban dolgozik. Máso­dik házasságából való nevelt gyermeke végzett állatorvos. Svédországban volt ösztöndíjas, s az ottani egyetem szeretné to­vábbra is ott foglalkoztatni. A má­sodik házasságból közös gyer­mek is származik, aki már végzős általános iskolás. A sport a gyere­kek életében is jelen van. Kisfia úszik, kung-fuzik és népi táncos.- Boldog embernek mondha­tom magamat - fejezzük be a beszélgetést. - A családom mel­lett a kikapcsolódást leginkább a természetben találom meg. Szeretem az erdőt, a jó levegőt, a horgászatot és a vadászatot. Ha van időm örömmel járom a hegyeket, a tájat és elgondol­kodva figyelem az évszakonként változó, de minden tavasszal megújhodó természetet. Sokat lehet tanulni a bölcs természet­től, amely erőt is ad az újabb fel­adatok megoldásához! ___ ________PADÁR ANDBÁS y * f. Jjfet ttttat i Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \í| II 'D A II 3f|P Uipi A U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébettér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 \J vJlVilA/ megyei I111\1j/aI Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében aKER-T.O.M. Bt. »I»»»“ (tel.: 32/463439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségbett, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. | ^ * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________I mteaasagim. FOTÓI RIGÓ TIBOR Sok fiatal is részt vett az emléknap rendezvényein fogtak azért, hogy Balassagyar­mat magyar város maradhasson. A levélből kiderül, hogy a ma-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents