Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

2002. Január 29., kedd S Z Á M i T A S TECHNIKA Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Keveset szörfölő intézmények Sokan személytelennek tartják az internetet Bár a hazai közigazgatási intézmények lényegesen többet interneteznek, mint tették azt akár egy évvel korábban, még­is messze állnak attól, hogy saját straté­giájuk részévé tegyék azt - állítja az iBasic 2001 című tanulmány. A Netsurvey Internetkutató Intézet felmé­rése szerint jellemző, hogy az internetet passzívan alkalmazzák a közigazgatás­ban, azaz elenyésző azok száma, akik kétirányú kommunikációs csatornának tekintik a webet. A szerzők mindezt közel negyven mélyinter­jú feldolgozása után állítják: a vizsgált önkor­mányzatoknál, oktatási, egészségügyi, kultu­rális intézményeknél az internet beépülésé­nek és megfelelő használatának leginkább a „laposabb” szervezet, továbbá a kevesebb bü­rokratikus akadály és nem utolsósorban a személyes vezetői elkötelezettség kedvez. Az önkormányzati tisztségviselők úgy vélik, a világháló az információk gyors megszerzésének egyik eszköze, ezt is tart­ják a net legfontosabb jellemzőjének. Na­gyon kevesen gondoltak arra, hogy a háló­ról nem csak információt szerezni, hanem arról szolgáltatni is hasonlóképpen elő­nyös: elenyésző számban hangsúlyozták a kétirányú kommunikáció jelentőségét. Nem csupán biztonsági problémákra, vélt vagy valós veszélyekre hivatkoztak sokan, de hangsúlyozták a számítógépes kommu­nikáció személytelenségét, a megszerezhe­tő információk és ismeretek felületességét is. Az internetre bekötött önkormányzati számítógépek aránya a megkérdezett intéz­mények esetében szélsőségesen, 3-70% kö­zött mozog - amely nagymértékben függ at­tól, hogy a hierarchia, vagy a funkció hatá- rozza-e meg az internethez kapcsolódás jo­gosultságát. Ez utóbbi esetében természete­sen magasabb a hálóhoz való hozzáférés aránya. A kutatás nem hozott meglepő eredménye­ket annyiban, amennyiben igazolta az a felté­telezést, hogy az önkormányzatoknál az internet-használat legjellemzőbb felhasználá­si területe a pályázatfigyelés. Többen hangsú­lyozták azt a szintén könnyen alátámasztható érvet, hogy addig nem is érdemes interaktív szolgáltatásokat bevezetni, amíg a lakosság nem rendelkezik megfelelő informatikai kép­zettséggel és infrastruktúrával. Ennek megfe­lelően a vizsgált intézményi weboldalak mindössze alig negyede, 24%-a nyújtott lehe­tőséget a kapcsolatfelvételre. A kulturális intézményekben változik a kép: szinte minden alkalmazottnak lehetősé­ge van az internet használatára. Nem csoda hát, ha a többségük él is ezzel a lehetőséggel. Mindez a szakemberek szerint azzal indokol­ható, hogy az itt dolgozó, zömében szakértel­miségiek információigénye magasabb az átla­gosnál. A világháló-használat a színházi mar­keting és PR területén a legerősebb. Az egészségügyi intézményekben jellem­zően a helyi hierarchiához kötött az inter­net-használat, a weben történő megjelenés­ről pedig azt gondolják, hogy egy honlap hatására nem következnek be érzékelhető változások. Freestart: korlátoznak Óránként lekapcsol a telefonvonalról a szolgáltató Visszakozik a Freestart: az ingyenes internet­szolgáltató január 15-től megváltoztatta a hoz­záférés feltételeit. A cég szerint az intézkedé­sek mögött a díjmegosztási szabályzás miatti nehézségek állnak. Néhány nap óta már délután 6 és este 11 között fo­lyamatosan mindössze egy órára kapcsolódhat­nak a világhálóra a Freestart felhasználói. A rend­szer az egy órás időtartam után egész egyszerűen bontja a felhasználó vonalát, akinek a további internetezéshez ismét csatlakoznia és bejelent­keznie kell. A cég állítja: a döntés célja az ebben az időszakban legtöbbször túlzsúfolt szerverek te­hermentesítése, illetve a felhasználók időbeli szó­rása volt. Mivel a MATÁV-kedvezményes idősza­kot - este hattól reggel hétig átalánydíjért, illetve legfeljebb 150 forintért lehet internetezni - nagy Kötelező szűrő a német gépekre? Nem lehetetlen, hogy a német kormány követi az amerikai elképzeléseket: internetes pornográfia-el­lenes harc indul a német számítógépek képernyőin. Mint a közelmúltban kiderült, a politika nem né­zi jó szemmel az egyre inkább terjeszkedő világhá­lós „fertőt”: a CDU/CSU szándékai szerint az ország­ban a számítógép-használókat kötelezni fogják arra, hogy különleges szűrőprogramot telepítsenek a gé­pükre. A pártszövetség szövetségi parlamenti frakci­ójának szóvivője, Norbert Geis (CSU) a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette, hamarosan elő­zetes vizsgálatnak vetnek alá egy törvényjavaslatot, amely mindenki számára kötelezővé tenné a Cyber Sentinel szűrőprogram telepítését. ____________ ■ t ömeg használja ki, ám ez a helyzet azt eredmé­nyezte, hogy rengeteg felhasználó egyszerűen ki­szorult a szerverekről, be sem tudott jelentkezni, így a szolgáltatást sem tudta igénybe venni. Az internetszolgáltató cég jelenleg is dolgozik a fenti korlátozás hatásainak statisztikai elemzésén. A Kreatív Online internetes magazin szerint a Freestart éppen egy olyan konstrukción dolgozik, amely szerény összegért, dedikált portokkal biz­tos bejutást garantál a szörfölőknek. Az ingyenes­ség fenntarthatóságának érdekében a cég jelenleg fejleszti az úgynevezett „force entry” kapcsoló­dást biztosító technológiát, mely alkalmazásával a felhasználók minden egyes bejelentkezéskor kénytelenek lennének letölteni a Freestart honlap­ját: a lépés egyértelmű célja, hogy növelje a válla­lat weblapjának hirdetési értékét. Közigazgatási portál indul Zemplénben Eu-támogatással Magyarországon egyedülálló internetes kistérségi-közigazgatási portál lép mű­ködésbe február 10-én a zempléni tájegység tele­püléseinek összefogásával. A www.ztsz.hu címen jelenleg kísérleti üzem­módban látogatható honlap a zempléni kistérséget bemutató anyagokat, továbbá híreket, térképeket, aktuális adatokat és egyéb információkat tartalmaz. A lap 90 település együttműködését teszi lehetővé. A RETINA névvel ellátott portál fejlesztési költ­sége 136 millió forint volt, amelynek 52 százalé­kát a PHARE, 21 százalékát az agrártárca, 27 szá­zalékát pedig az önkormányzatok, illetve a fejlesztő cég állta._______________ ■ Hírek APEH-NET. Idén is letölthető­ek az adóbevalláshoz szüksé­ges iratok az interneten keresz­tül is: a www.apeh.hu címen találhatók meg a szükséges do­kumentumok. A benyújtáshoz azonban egyelőre még a ha­gyományos postai utat kell vá­lasztani. ELSŐ A STARTLAP. Vezet a Startlap: a magyar portálhálózat a leglátogatottabb hazai web- oldal, írják a legfrissebb jelenté­sek. Az oldal többek között az Origó és az Index portálokat is megelőzi a versenyben. A KAZAA ELKELT. Elkelt a Kazaa: a fájlcserélőrendszert ki­alakító vállalat portfoliójának egy részét az ausztrál Sharman Network vásárolta meg. A tenge­rentúli cég már hétfőn újraindí­totta a szolgáltatást. PIACON AZ ÚJ AMD. Megje lent az 1,3 gigahertzes Duron processzor. Az AMD az új chipet nem titkoltan az Intel Celeron 1,3 GHz vetélytársának szánja. FEJLESZT AZ EGYETEM. In formációs centrum épül a Szege­di Tudományegyetemen: a 22 ezer négyzetméteres komple­xum, mely könyvtárat, informa­tikai központot, konferenciater­met tartalmaz majd, 6,5 milliárd forintból épül. Viselhető PC a Hitachitól A jövőt idézi a Hitachi leg­újabb fejlesztésű számítógé­pe: a készülék kijelzőjét a fel­használó a fejére erősítheti, a berendezés többi részét pedig a zsebébe csúsztathatja. Az új számítógép olyan, mintha „viselője” hajpántot hordana: er­re egy digitális kijelzőt erősítet­tek. A gépet a fejre téve a felhasz­nálók egyik szeme elé egy nagy felbontású kijelző kerül, mely jól rögzítve végig a szem előtt ma­rad. A masinát így mozgás köz­ben, vagy akár a szabadban is le­het használni a számítógépet. A Hitachi azzal az amerikai Xybernauttal együttműködve fej­lesztette ki az új eszközt, amely már számos hasonló viselhető számítógéppel jelent meg a pia­con. A japán gyártó nem titkolt cél­ja az, hogy most megjelenő gépé­vel egy új termékcsaládot indít útjára, mely a Wearable Internet Appliance (azaz a viselhető inter­netes eszköz) rövidítéséből a WIA sorozatjelet kapta. Az első termék a WIA-100NB - a Xybernaut az Egyesült Államok­ban természetesen eltérő megne­vezéssel, Poma néven fogja for­galmazni, megközelítőleg 1500 dollárért. A viselhető PC a Microsoft Windows CE operációs rendsze­rét használja, a Hitachi 128MHz- es Rise processzorára épül, és 32MB RAM-ot tartalmaz. A fejre erősíthető kijelző a szem előtt azt az érzést kelti, mintha a felhasz­náló egy 13 colos monitort néz­ne. A mini-számítógépet kézben hordható optikai egérrel lehet működtetni. Az európai piacokon a számí­tógép várhatóan 2002 első ne- gyedévében kerül a piacra. ■ Első a biztonság Kiszivárgott” a Micro so ft-vezér levele Bill Gates, a Microsoft elnö­ke legújabb fontossági sor­rendje szerint az új fejlesz­tések a biztonsági törekvé­sek után csak a második he­lyen szerepelnek a vállalati stratégiában. Mindez a sajtóhoz egy Gates ál­tal körlevélként küldött, ám a sajtóhoz kiszivárogtatott levél által került nyilvánosságra. A Microsoft irányváltására vonat­kozó információkat Bill Gates belső e-mailen küldte el számos beosztottjához, így - állítják a redmondiak - a hír csupán „vé­letlenül” juthatott el az azt fel­dolgozó és közreadó Associated Presshez. A jövőben tehát a ma­ximális biztonság hangsúlyozá­sa kerül az első helyre a Micro- soft-termékeknél: “Amikor az új fejlesztések hozzáadása és a ma­ximális biztonság közti válasz­tásra kerül sor, mi az utóbbi mellett állunk ki” - fogalmaz Gates. A Microsoft, vélik a szakember rek, helyesen döntött akkor, mi­kor a biztonsági fejlesztéseket ve­szi előre a vállalati stratégiában, a közelmúltban ugyanis több sú­lyos biztonsági rés meglétére de­rült fény a. cég programjaiban. Szakértők szerint azonban Gates levele nem belső információs anyag, hanem egyszerű PR- fogás, mellyel a vállalat hálózati termékeiről kialakult képet akar­ják befolyásolni. ■ •***..: ,4 i^lí t< jjafcws ír eP£CALSÜNf*.AHB/ LjOCVÍtóvHSftPXOWP.i« F.mriMö itmnrp ar* 5HF! n TflPf GAiJN'S- LVfcf i hv* mi: MSSftfe 3A£ES ne TtROAH SHIPS Újra harc az Orionért A harmadik része készül a nagy sikerű űrstratégiai programnak Hamarosan aranykorongra kerül a Master of Orion 3, az is­mert űrstratégiai programsorozat legújabb része. A tervek szerint 16, minden eddiginél intelligensebb idegen faj ellen szállhatunk csatába az univerzumért. Aki már látta az előző részeket, tudja, aki pedig nem, az hamar ráérez a játék ízére. A Master of Orion-sorozat játékaiban a cél a Civilisationnál már bevált recep­tet követte: a játékosnak egyetlen átfogó célja volt, vagy saját fej­lesztésekkel és „kigyúrt” hadi- technikával, vagy pedig diplomá­ciai eszközökkel és kémkedéssel, de megszerezze az uralmat a csil­lagrendszerek fölött. Hogy ez mennyire nem volt egyszerű, jól jelezte, hogy az évekkel ezelőtt megjelent második rész még egé­szen az utóbbi időkig játékosok ezreinek kedvencei között ma­radt. Nos, az Infogames idén a régi sorozat feltámasztása mellett döntött. Amit már most tudni le­het, hogy minden idők leggiganü- kusabb űrjátéka készül: valóban több ezer lesz a benépesíthető bolygók, holdak, égitestek száma - a tervezés jelenlegi szakaszá­ban ez a szám 12 ezernél tart, de nem tartják kizártnak, hogy to­vábbi fejlesztések után ez a hatal­mas mennyiség tovább növeked­het. Hogy a játékos ne vesszen el túlságosan a részletekben, a fej­lesztők egy olyan parancssorozat kiadását is lehetővé teszik, mely- lyel akár egy egész csoportnyi bolygó felett dönthetünk, több évszázadnyi kihatással, a játéko­sok maguk dönthetik majd el, mi­lyen részletességgel kivannak a történésekbe beavatkozni. Hasonlóan monumentálisra várható az űrcsaták kivitelezése is: ezekben akár több ezer jármű csaphat össze, így a harc valóban stratégiai jellegű marad. Egyelőre nem tudni, hogy az előzetes képeken felül milyen grafikai motort kap majd a játék, ám annyi biztos, hogy a felületek és a karakterek előzetes képe is alaposan és aprólékosan kidolgo­zott: a játékosok 16 idegen faj el­len indulhatnak csatába a világűr meghódításáért. Valamennyi ide­gen lény egyedülálló arcot és sa­ját, külön kidolgozott hangzású nyelvet kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents