Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám

Az új pénzt és az új árakat vélhetően mindenütt viszonylag hamar megszok­ják. Február vége után a régi nemzeti pénzekkel a forgalomban már nem lehet találkozni. Magyarországon az ideérkező turisták legtöbbje csak eurót akar bevál­tani forintra, a külföldre, a 12 országba utazó magyaroknak pedig elég, ha kész­pénzként eurót visznek magukkal. Az euróra való áttérés után az árakat is sok­kal egyszerűbb lesz összehasonlítani. Közvetlenül tudni lehet, hogy melyik or­szágban mi a drágább vagy az olcsóbb. Az egységes pénz önmagában ösztönzi az árkülönbségek mérséklődését. A külkereskedelem is egyszerűbb lesz, mert az import-, illetve exportár­ajánlatot euróbán adják meg. A magyar idegenforgalomban például szokás volt német márkában ajánlani a szolgáltatá­sokat. Ez a német turisták életét meg­könnyítette, az olaszokét és az osztráko­két pedig bonyolította. Az „euróláz” átterjed más országokra is. Horvátországban például a német márka szinte második pénzként műkö­dött, szükségképpen az euró veszi át ott ezt a szerepet. Hogyan lesz ezután Magyarországon? „Eurós” ország lesz, ha tagjává válik az Európai Uniónak? Kihat-e ez az árakra és bérekre, a vállalkozók pénzhez jutási lehetőségeire? A forint árfolyama már régóta az euróhoz kötött. 1995-től 2001-ig a forint csökkenő ütemben, de fo­lyamatosan leértékelődött: az euróért (vagy annak valamelyik elődjéért, pl. az osztrák schillingért vagy a német márká­ért) mind több forintot kellett adni, és ugyanannyi forintért mind kevesebb va­lutát lehetett venni. A külföldi valuták­nak ez a drágulása azonban évről évre alatta maradt a magyar árak és bérek emelkedésének. 2000-ben például a fo­gyasztói árak még átlagban 9,8 százalék­kal emelkedtek, a bruttó bérek 13,5 szá­zalékkal, de a forint abban az évben az euróhoz képest csak 4,5 százalékkal romlott. Az egyéves kincstárjegyre fize­tett kamat ugyanakkor 2000-ben 11 szá­zalék körül alakult. Ezek a tények a következő éveket jel­lemző két jelenségre mutatnak rá. A ma­gyar reálbérek (forintban) emelkedtek, és ezután is emelkednek. Az euróbán ki­fejezett bérek emelkedése viszont ennél nagyobb mértékű lesz. Erre szükség van, hiszen ha összehasonlítjuk euróbán kife­jezve a magyar béreket az Európai Unió átlagos béreivel, akkor nagyon szegény­nek tűnik még a magyar munkavállaló. Akinek a 2000. év végén havi 100 ezer forint volt a fizetése, az (akkori árfolyam­mal számolva) 378 eurót vitt haza. Ez a fi­zetés 2001 végén az inflációt meghaladó mértékben, 120 ezer forintra emelkedett, ez a 2001 végi árfolyam mellett 487 euró- nak felel meg. Euróbán ez még mindig egy nagyon szerény fizetés, de az emelke­dés euróbán számolva tekintélyes. Elmaradottságunk korántsem akkora, mint amekkora az árfolyammal mechani­kusan átszámolt fizetésekből következ­ne. A magyar béreknek ugyanis Magyar- országon lényegesen nagyobb a vásárló­ereje, mint ha külföldön költenénk el. Sokan gondolják, hogy nálunk már az élet minden területén „európai árak” ér­vényesülnek, csak az „európai bérektől” vagyunk messze. Az iparcikkeknél és az üzemanyagok esetében valóban európai­ak az árak, sőt a 25 százalékos áfakulcs miatt itt még az európai áüagot meghala­dó árak is érvényesülnek. Sok más terü­leten az életvitel Magyarországon még lé­nyegesen olcsóbb, mint az Unióban. Aki ezt nem hiszi el, vegyen metrójegyet Bécsben (18 schilling = 1,31 euró = 320 forint), színházjegyet Londonban, nézze A pénzvilág hírei a világtörténelem legnagyobb pénzcseréjéről szólnak, s ez a pénz­csere számos kérdést vet fel. Ilyeneket: mit jelent az új pénz a Monetáris Unióban részt vevő tagállamok állampolgárai számára? Mit jelent ma, és mit, ha már Magyarország is része lesz az euróövezetnek? Az euróval kapcsolatban mit tapasz­talnak majd az itthon élők, a turistaként utazók, a munkavállalók és a vállalko­zók? Mikor kerülhet sor arra, hogy a forintot is felváltsa az euró? meg, hogy Németországban mennyibe kerül egy hajvágás. Akkor még nem szól­tunk a kirakati árcédulákon nem látható kiadásokról, például a lakbérről vagy a közműdíjakról. M indebből adódik a következte­tés: csupán az árfolyammal átszámolva Magyarországon 2000-ben az egyik legfontosabb fejlettsé­gi mutatónak tekintett egy főre jutó brut­tó nemzeti termék az uniós átlag egy- harmadát sem éri el. A forint tényleges vásárlóerejével számolva (azaz hogy ténylegesen milyen jól vagy rosszul él a magyar áüagpolgár) kiderül, hogy még csak vagy máris - fele olyan jól élünk, mint az uniós polgárok átlaga. Az Euró­pai Unió szakértői szerint mintegy tíz év alatt elérhetjük az Unió életszínvonal­átlagának háromnegyedét. Az árfolyam-alakulást és az elérhető kamatokat vizsgálva az is kiderül, hogy az elmúlt években jövedelmezőbb volt a pénzügyi megtakarításokat forintban tartani, mert az elérhető kamat maga­sabb volt, mint a devizabetét után kap­ható, még akkor is, ha figyelembe vesz- szük, hogy 2001 elejéig a forint folya­matosan leértékelődött, és emiatt a de­vizabetét forintértéke tovább emelke­dett. Ez a másik olyan jelenség, amely a következő években is tapasztalható lesz. A hitelfelvétel viszont euróbán tű­nik előnyösebbnek, mert az euróhitel- nek alacsonyabb a kamata, és az erősö­dő forint mellett idővel olcsóbb lesz a törlesztés. De miután a forint még nincs végérvényesen, visszavonhatatlanul rögzítve az euróhoz, előfordulhat az is, hogy pont olyan napon kell a törlesztő­részlethez szükséges eurót megvásárol­ni, amikor éppen - ideiglenesen - gyen­ge a forint. 2001-ben több változás volt a magyar árfolyamrendszerben. Megszűnt a forint AZ ÚJ PÉNZ ÚTJA folyamatos leértékelődése, az ún. előre bejelentett csúszó leértékelés rendsze­re. A forint középárfolyama az euróhoz 276,1 forint/euróban lett rögzítve. Az ár­folyam ingadozási sávjának szélesítése terén a tényleges árfolyam mindenféle jegybanki vagy kormányzati beavatko­zás nélkül, pusztán a kereslet-kínálat hatására a középárfolyamtól mindkét irányba 15 százalékkal eltérhet. A piaci erők hatására az utóbbi időben az euró 240-250 forintos árfolyama alakult ki. Számítani lehet arra, hogy a forint a következő években is ilyen erős marad, vagy még valamivel jobban erősödik. S ha majd felváltja az euró a forintot, akkor ez egy viszonylag magas árfolyamon tör­ténik meg. Az euró hazai bevezetéséhez Magyar- országnak először az Európai Unió tag­államává kell válnia. Erre a jelenlegi is­meretek szerint leghamarabb 2004-ben nyílik lehetőség. Eurómúlt Az euró mint 12 ország közös pénze nem 2002. január 1-jén jött létre, hanem három éwel korábban, 1999. ja­nuár 1 -jén. De már azt megelőző múltja is van. Több év­tizedes a gondolat, hogy az európai gazdaságot (értve ez alatt az Európai Unió tagállamainak közös piacát) az egységes, közös pénz még jobban szolgálhatja, és biz­tosítani tudja a valóban egységes piac létrejöttét. A cél az volt, hogy ez a közös pénzt stabil legyen, nagyon alacsony, gyakorlatilag ár- stabilitással felérő, szinte 0 százalékos inflációval ab­ban a gazdasági térségben, ahol bevezetik. A közös pénz stabilitásának meg­teremtése és megőrzése érdekében - a nemzeti bankok mintájára - létrehozták az Európai Központi Bankot, és szigorú feltételekhez kötötték a Monetáris Unióban való részvételt. 1998 tavaszán választották ki azt a 11 EU-tagállamot (a 15-ből), amelyben az eurót - első körben - bevezetik. Pénzt váltók Az eurót bankjegyek és pénzérmék formájában is be­vezető országok a következők: Ausztria, Belgium, Finn­ország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Ír­ország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portu­gália, Spanyolország. Dánia, az Egyesült Királyság és Svédország is tagja az Európai Uniónak, de ők egyelőre még nem vették át az eurót. Viszont használják az eurót Andorrában, Monacóban és a Vatikánban is. Norvégia és Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ezért részvételük kizárt a Monetáris Unióban. Az EU- tagságtól távol álló Montenegró és Bosznia-Hercego­vina törvényes fizetőeszköze az elmúlt években a né­met márka volt. Náluk 2002 elején szintén bekövetke­zett az euróra való teljes átállás. Az euró tulajdonképpen három éve létezik már. 1998 utolsó napján véglegesen és visszavonhatatlanul rögzí­tették az érintett országok nemzeti valutáinak az euróhoz viszonyított árfolyamát. Ekkor jött létre az euró számlapénzként. Mivel az átváltási arányok rögzítettek voltak, a 11 tagvalutával szemben attól az időponttól a 11 valutát már az euró váltópénzeinek lehetett tekinte­ni. De még-három évet kellett várni arra, hogy az új pénz bankjegyek és érmék formájában kézbe fogható legyen. Rögzített árfolyam: egy euró = 13,7603 oszt­rák schillingnek, 1,95583 német márkának, 1936,27 olasz lírának felelt meg. Szerződést kötni, számlát, vagy akár egy teljes vállalati könyvelést vezetni euróbán MAGYAR BÉR FORINTBAN ÉS EURÓBÁN 2000. december 2001. december Havi fizetés, Ft 100000 120000 Forint/euró árfolyam 264 246 Havi fizetés euróbán 378 487 is lehetett már. Az átváltási arányokat mindig 6 szám­jegynyi pontossággal állapították meg, és valutánként változott, hogy ebből hány jut a tizedesvessző elé, illet­ve mögé. (A valós árak és pénzösszegek megállapítá­sakor a kerekítés szabályait kellett alkalmazni.) Az átváltási arányok rögzítésével megszűnt az ár­folyamkockázat. Más szóval, értelmét veszítette pél­dául az a kérdés, hogy a francia frank vagy az olasz lira a következő napokban ho­gyan alakul a német márkához képest. A nemzeti valuták akkor­tól valójában már csak a közös pénz, az euró nemzeti megnyil­vánulásai, tulajdonképpen (ún. nem decimális) váltópénzei vol­tak. De szükség volt rájuk, hiszen euró bankjegy és érme az átmeneti időszakban még nem volt forgalomban, s hiába tudtuk, hogy egy termék ára 1 euró (és ez talán már szerepelt is az ár­cédulán), fizetni érte Ausztriában 13,76 schillinggel kellett, Németországban pedig 1,96 márkával. A pénzcsere elvileg nem okozhat változást senki va­gyoni és jövedelmi helyzetében. Akinek eddig 2000 márka volt a havi fizetése, azé ezentúl 1022,58 euró lesz, és ez elvileg pontosan ugyanannyit ér, mint a ko­rábbi, márkában kapott összeg. Trükkök Az árak átszámításánál már találkozhatunk kisebb „stik- likkel". Az átszámítás szigorúan szabályozott és ellen­őrzött, a kereskedők a nagyobb kereslet reményében szeretnek feltüntetni 9-re vagy 90-re végződő árakat. Ezért fordulhatott elő, hogy 2001 utolsó hónapjaiban csendesen úgy módosították a még nemzeti valutában kifejezett árakat (inkább felfelé, mint lefelé), hogy majd az árak euróra való átszámítása után 1,99-re vagy 9,90-re végződő ár legyen. Hasonló a helyzet a jegy­kiadó automatákkal, amelyek erősen kerekített össze­gekkel jobban működnek. Emiatt előfordult, hogy nagyvonalúan alkalmazták a kerekítés szabályait. Zsebszámolók Az euróra való áttérés nem hasonlít egy ország pénz­cseréjéhez, ahol több évig tartó magasabb infláció után a pénzműveletek jobb kezelhetősége érdekében „levágnak három nullát". A Monetársi Unió tagállamai közül legfeljebb a német és az olasz vásárlók kalkulál­hatnak nagyvonalúan úgy, hogy egy euró az nagyjából 2 márka, illetve 2000 líra. A többieknek már a zseb- számológép használatát ajánlják. Készültek is a tag­államokban euró-zsebszámológépek, amelyek már gyárilag tartalmazták az átváltási arányokat. E zután legalább kétéves türelmi pe­riódus következik majd, ezután az eurót akár át is vehetjük akkor, ha a magyar gazdaságpolitika teljesíti a szük­séges feltételeket. Ennek érdekében 5 éven belül nagyon le kell szorítani az inf­lációt, a költségvetés bevételeinek és ki­adásainak szinte egyensúlyba kell kerül­nie, továbbra is alacsony szinten kell ma­radnia az államadósságnak, tovább kell csökkenni, a kamatoknak és a forint árfo­lyamának a szélsőséges kilengésektől mentesen kell alakulnia. Ehhez verseny- képes, erős gazdaság és fejlett, tőkeerős, stabil bankrendszer szükséges. Ha mind­ez teljesül, akkor már 2006-ban vagy 2007-ben az euró felválthatja a forintot. Az életszínvonal hirtelen emelkedését sem Magyarország felvétele az Európai Unióba, sem az euró átvétele nem ered­ményezi. Az uniós átlagnál tartósan na­gyobb gazdasági növekedést eredmé­nyezhet maga a folyamat. Az, ahogyan az ország felkészül az uniós csatlakozás­ra, s ezt követően az euró átvételére. Ez­zel összhangban a reálbérek évi 3-5 szá­zalékos növekedése következhet be. Az euró bevezetéséig csökkenő, de még mindig vonzó kamatokkal találkoz­nak a betétesek. Az alacsony költségveté­si hiány és a mérséklődő államadósság követelményeinek teljesítése azt is jelen­ti, hogy a kereskedelmi bankok a gyűjtött pénzforrásokat nagyobb mértékben és javuló feltételek mellett tudják hitelek formájában a hazai kis- és középvállala­toknak juttatni. (A hazai nagyvállalatok és a multik már ma is könnyen választa­nak hazai és külföldi finanszírozás kö­zött.) Az állampapírok csökkenő kínálata okán és a növekvő mértékű uniós támo­gatásokhoz kapcsolódóan a helyi önkor­mányzatok fejlesztéseinek finanszírozá­sára is több lehetőség lesz. A szintén la­kossági megtakarításokat gyűjtő biztosí­tók, befektetési és nyugdíjalapok pedig szintén többet fognak befektetni a gazda­ságba, nagyobb lendületet adva a vállala­ti és-önkormányzati kötvénypiacnak, és a részvénypiacon is nagyobb keresletet tudnak támasztani. Az ország uniós tagságát megelőzően az EU évi 200-300 millió euróval támo­gatja a magyar felkészülést. Elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket. Nem hitelről van szó, hanem vissza nem térí­tendő támogatásokról. Ezek a támogatá­sok a tagság elnyerése után akár évi 2-2,5 milliárd euróra nőhetnek, feltéve, hogy a régióikban és a helyi önkormányzatok­nál megfelelő projekteket dolgoznak ki, és a szükséges önerő is rendelkezésre áll majd. Az uniós támogatások ugyanis ún. társfinanszírozási rendszerben működ­nek, hazai források is szükségesek a kö­zösségi pénzek elnyeréséhez. Az euró bevezetésére mindezt figye­lembe véve leghamarabb 2006-ban kerül­het sor. A közös pénz átvételének előnyei Magyarország számára ugyanazok, mint amelyek a Monetáris Unió létrehozására irányuló törekvéseket indokolták. Az egységes pénz jobban összefonja a gaz­daságokat, megszűnnek a valuták átvál­tásával kapcsolatos költségek, az árfo­lyamok hirtelen változásával járó kocká­zatok, veszteségek. Átláthatóbak lesznek az árak, és ezért élesebb lesz a verseny is. Alacsonyabb kamatszint alakul ki. Mind­ez Magyarországon akár egy százponttal növelheti a gazdasági növekedés éves ütemét, és ezzel együtt a reálbérekét is. Magyarország felzárkózása az Unió szintjéhez az euró átvétele után is folyta­tódik, akár nagyobb ütemben is. Nem­csak gyermekeink és unokáink fogják tapasztalni az életszínvonal ezzel járó emelkedését, hanem a ma élők, dolgo­zók, vállalkozók többsége is, RIECKE WERNER, ____________________________________AZ MNB AUEUfŐKE f \ / /I i * 1 Báróra vált a forint

Next

/
Thumbnails
Contents