Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám

2002. JANUÁR 26, SZOMBAT XIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT­..... ...............- .1 .................--­H a előfizet G ú L) ú MMm takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellék Szúnyogok a havon - Az első fészkelők Úgy egy héttel ezelőtt még vastag zúzmara ült az ága­kon, köd borította reggelente az egész országot, s bizony, hideg volt. Most meg már a fészkén kotlik a balkáni gerle... Jobb későn, mint soha Furcsa darab Eduardo de Filippo „Füumena házassá­ga” című műve, ami bekerült a József Attila bérletsorozatba; komé­dia, de egy-egy érzékenyebb (hölgy)néző még meg is könnyezi... 1271 Második téli olimpiájára készül A Salt Lake Cityben február 8-a és 24-e között rendezik meg a XIX. téli olimpiát. A magyar csapatban egy Nógrád megyei résztvevő van, Bekecs Zsuzsanna biatlonista személyében. ■■■■■■■ „Az évek évszázadokat léptek” Nyolcvan évvel ezelőtt, 1922. január 27-én avatták várossá Salgótarjánt tat)*¥Á*05 A Kohász fúvószenekar pattogó ritmusú zenével csalogatta az érdeklődőket a Kohász Művelődési Központba, ahol 14 órától emlékünnepséget rendeztek. A város és a megye veze­tőinek jelenlétében az ünnepség első felét abban a helyiség­ben tartották, ahol 80 évvel ezelőtt megalakult Salgótarján város képviselő testülete, majd megkoszorúzták a nevezetes eseményt az utókornak megörökítő emléktáblát. Puszta Béla polgármester elhelyezi a megyei jogú város önkormányzatának koszorúját a Kohász Művelődési Központ épületének - ahol a várossá nyilvánítás történt - talán ■ Salgótarján városias fejlődése a szénbányászat fellendülése kö­vetkeztében már a múlt század utolsó éveiben megindult - kezd­te ünnepi beszédét Puszta Béla polgármester. A képviselő-testü­let 1908-ban bizottságot hozott létre a várossá nyilvánítás előké­szítésére, a megkezdett munkát azonban háttérbe szorították az 1. világháború, majd a Tanácsköz­társaság harcai, s csak 1921-ben került újra napirendre a kérdés. A képviselő-testület önkritikusan megállapította: a városias fejlődé- sű, ipartelepekkel és a hozzájuk tartozó kolóniákkal rendelkező település ügyeit a községi vezetés már képtelen ellátni. Ugyanakkor azt is kinyilatkoztatta, hogy a község rendelkezik a városi ta­nács kialakításához szükséges szellemi erőkkel, Uletve képessé­gekkel. A megye törvényhatósági bi­zottsága egyetértett a megállapí­tással, s kérelmére a Belügymi­nisztérium rendeletben megen­gedte, hogy az akkor 20 ezer lé­lekszámú Salgótarján nagyköz­ség rendezett tanácsú várossá alakuljon. A tanács 1922. január 27-én 9 órától, az acélgyári olva­sóegylet nagytermében tartotta alakuló ülését, s polgármesterré dr. Förster Kálmánt választotta meg, aki 1943-ig töltötte be tiszt­ségét. A település 1929-ben a „megyei város” elnevezést is el­nyerte, s a nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel végzett munkának köszönhetően egyre városiasabb jelleget öltött. A fejlődésben nagy szerepet játszottak a szénbányá­szatra települt ipari üzemek, kö­zöttük a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. A tanácsok megalakulása után a városvezetés kezdeményezte az új általános rendezési terv elké­szítését, melynek 1959-ben tör­tént elfogadása után elindult a di­namikus városfejlesztés. E mun­kában döntő évnek bizonyult 1968, ekkor alakult ki a rekonst­rukciót meghatározó centrum: a volt Fő tér épületei és a városké­pet, a városi életet szervező köz- intézmények sora. A városépítő szakma, a Magyar Urbanisztikai Társaság javaslatára Salgótarjánt Hild János-emlékéremmel, illetve oklevéllel tüntette ki. Az 1989-es rendszerváltás ne­héz feladat elé állította megye- székhelyünket, hiszen harmad­szor kellett újrakezdeni a város arculatának átformálását. A tele­pülés fejlődése tehát nem egye­nes vonalú hanem időről időre megszakított, s ez önhibánkon kí­vüli hátráltató tényező. De mind­ezek ellenére - Varga Lajos költő szavaival élve - büszkén megálla­píthatjuk, hogy itt, Salgótarján­ban „az évek évszázadokat lép­tek”. Dr. Förster Kálmán a munka városának nevezte Salgótarjánt, s ez vállalható szellemi örökség - fejezte be szavait Puszta Béla. Az emlékünnepség ezután az épület előtt folytatódott. Sorrend­ben Salgótarján önkormányzatá­nak, az acélgyárnak, a Fidesznek, a szociáldemokrata pártnak, a pe­dagógusok szakszervezetének, a MÁV Rt.-nek és a Kohász Műve­lődési Központnak a képviselői helyeztek el koszorút, illetve vi­rágcsokrot a várossá nyilvánítást megörökítő emléktáblánál. ____________________________________(KOUU) „Testvéri” találkozó Tarjánban Pannóniából vissza Palócföldre Nagy érdeklődés kísérte Bojtor Károly kiállítását a Madách Imre Gimnázium galériájában ■ A mátraverebélyi születésű, egykori salgótarjáni Madách-gim- nazista - sok-sok évnyi távoliét után - visszatért szülőföldjére. Sajnos már fizikai valójában ezt nem tehette meg, mert 1999- ben elhunyt, de - özvegye, Bojtor Márta jóvoltából és segítségé­vel - munkásságából reprezentatív tárlat nyílhatott a jogutód intézmény, a Madách Imre Gimnázium galériájában. A nagy számú vendégsereg, köztük az özvegy, illetve Veszp­rém város - ahol Bojtor Károly utolsó húsz évét töltötte - kül­döttsége tiszteletére igényesen összeállított, szép kulturális mű­sor hangzott el, majd Kovács Ti­bor igazgató köszöntötte a meg­jelenteket. Elmondta: számukra azért fontos ez a bemutató, mert ezáltal jobban megismerhetik az intézmény aulájában fő helyen lévő kiváló Madách-portré alko­tójának szellemiségét. A kiállítást egy ugyancsak volt madáchos di­ák, dr. Praznovszky Mihály iroda­lomtörténész, kandidátus, a Pa­lócföld főszerkesztője nyitotta meg, aki szintén a Dunántúlon, Pannóniában telepedett le. Első­sorban a tanulóifjúsághoz intéz­te szavait, mintegy újraélve saját gimnáziumi éveit, amelyek során bizonyára - mint Czinke Ferenc tanítványa - Ő is ott volt Bojtor Károly első önálló tárlatán 1964- ben a régi József Attila Művelő­dési Otthonban, az ipartestületi székházban. A következőkben egy már eltávozott nagy művész­nemzedék emlékét idézte fel, (Folytatás a 3. oldalon) Salgótarján testvérvárosainak delegációi is részt vettek a pén­teki ünnepségeken. Reggel a városházán Puszta Béla polgár- mester köszöntötte a finn Vantaa és a lengyel Gliwice kül­dötteit, s bejelentette, hogy a nap folyamán érkeznek meg a vendégek az olasz Vigarano Mainardából és a szlovák Besz­tercebányáról. A leendőbeli testvérváros, a cseh Jihlava is képviseltette magát a tegnapi megemlékezéseken. (Folytatás a 3. oldalon) ■■■■■■■■■■■■ Három fuldokló kapaszkodik egymásba... Előzetes, véleménynyilvánító aláírásgyűjtés után megyei szintű népszavazás ki­írását tervezi a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) megyei szervezete Nóg­rád regionális besorolásának kérdésében. Mint ismert, a szabaddemokraták azt szeretnék, ha megyénk a központi régióhoz tartozna. E témáról tartott sajtótájékoztatót pénte­ken Gusztos Péter, az SZDSZ megyei elnöke, aki ezt megelőzően közölte: a salgótarjáni szabaddemokraták boldog születésnapot kí­vánnak a 80 éves városnak, és ennek kapcsán azt, hogy olyan városban éljünk, ahol hátunk mögött tudjuk hagyni a panaszkultúrát. Má­sik jókívánságukat Gusztos ennél fontosabb­nak nevezte: átfogó nyitást a gazdasági, a po­litikai és a kulturális életben. Amint a politikustól megtudtuk, a párt megyei választmánya január 16-i balassa­gyarmati ülésén arra hatalmazta fel, hogy vizsgálja meg a megyei szintű népszavazás kezdeményezésének jogi lehetőségeit. Köz­ismert, hogy Nógrádot Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez sorolta be az or­szágos területfejlesztési koncepció, ám a szabaddemokraták álláspontja szerint Nóg- rádnak a budapesti, központi régióhoz kelle­ne tartoznia. Gusztos Péter kitért rá, a magyar jogrend (Folytatás a 3. oldalon) VASÁRNAPI N0GRAD2 HÍRLAP 2002 )anuái 27. V. évtol ilyam 4. t A tartalomból:- Kampányolnak-e az egyházak?- Angol és informatika: tanárhiány- Gyümölcsökkel a rák ellen- Hofi Géza újra színpadon! MíHjrBTlíIíHriDfii 71 IcUzllíUiiíi»KiuiL HTivi .Sí -325 1*1 Új térképet rajzoltak a horgászok Maconkán BÁTONYTERENYE. Évet zár és nyit a Bányász Horgász Egyesület ja­nuár 27-én, vasárnap 9 órai kezdéssel az éves közgyűlésén. Már a meg­hívóban is utalnak arra, hogy az elmúlt év történései közül sok a meg­ismételhetetlen: épült egy „Kis-Maconka” előtározó 9,4 hektáron, to­vábbi 250 ezer köbméter föld megmozgatásával bővült a tározó. A ver­senypálya 600 méter hosszon várja vendégeit. Több mint 140 mázsa halat telepítettek, s a 2002. évi tervek is sokat ígérőek! _____■ horog­K ínai befektetők látogatása A Vállalkozók Országos Szö­vetsége Nógrád Megyei Szerve­zetének vendégeként népes kí­nai kereskedelmi delegáció ér­kezett tegnap egynapos látoga­tásra Salgótarjánba. Kína Xiame városa kereskedelemfejlesztési bizottságának magyarországi, il­letve nógrádi útját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetsége szervezte, a vendégeket elkísérte Salgótarjánba Csömör 9 Gábor, a szövetség ügyvezető igazgatója. A 800 ezer lakosú Xiame kikötővárosból érkezett küldöttséget tegnap a megyehá­zán fogadta Becsó Zsolt, Nógrád megye közgyűlésének elnöke, itt-tartózkodásuk során a vendé­gek több helyre, köztük a pol­gármesteri hivatalba is ellátogat­tak, nógrádi üzletemberekkel ta­lálkoztak. A Ms. Zheng Yao vezette kül­döttség Nógrád megyébe érkezve (Folytatás a 3. oldalon) Okmánycsere a finnországi Vantaa és Salgótarján vezetői között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents