Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám

2002. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK XIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 58 FORINT ELŐFIZETVE: 47 FORINT wmuuMumm Ha előfizet L) L) L) É WW Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: 13-as mellék wmmmmanmamma OBI ■■■ Pályázatokban bíznak a cerediek Az év eleje minden településen a számítgatás ideje. így van ez Cereden is, ahol falugyűlésen ismertették többek között a hulladékszállítás díjában várható változást is... Érdemes lesz ide visszatérni? Tervezhető egzisztenciát, munkahelyteremtést, a vál­lalkozók segítését hirdeti többek között a széles körű összefogást hangsúlyozó választási programjában a Fidesz Salgótarjánban. oldal ■ nj Nehéz lesz a visszavágó Teremlabdarúgás, Magyar Kupa: nem illetődött meg nagynevű ellenfelétől a szép számú közönség által támogatott salgó­tarjáni „Como”, rendkívül lelkesen futballoztak a fiúk... ■n HmOSHHmnBBHM Igaz mese a kétszer ellopott pénzről A rétsági rendőröknek már megszokott dolog a játékgépek fosztogatói után való hajsza. Tavaly december elején zártak le egy ilyen ügyet, s nemrégiben újra horogra akadt két sze­mély, akik sorozatszerűen törték fel a játékautomatákat. A minap érkezett feljelentés a rendőrkapitányságra, hogy Katalinpusztán, Nőtincsen és Felsőpetényben ismeretlen sze­mélyek behatoltak a vendéglátó- helyre és feltörték az ott lévő gé­peket. Az elkövetők a gépekből kiemelték az úgynevezett hoopertartályt - ezekbe a fém­dobozokba dobják be a játéko­sok a fémpénzt - és a pénzzel együtt elvitték a helyszínről. A feljelentés nyomán kezdő­dött nyomozás szerencsére gyorsan eredményre vezetett, amihez - tegyük hozzá az igaz­ság kedvéért - az elkövetők is hozzájárultak. A váci I. Róbert és a sződligeti R. Norbert betértek a nézsai italboltba, ahol az üzlet­vezetőt arra kérték, váltson be nekik 47 ezer forint értékű száz- forintost. Amíg ez megtörtént, feltehető, hogy a két fiatal férfi szemügyre vette a nézsai játék­gépet is. Sőt, nemcsak szemügy­re vette, hanem másnap reggelre ki is fosztotta, azaz a beváltott lo­pott pénzt is visszalopták! A már nyomon lévő rendőrök sikere ekkor már percekre volt, hiszen csak el kellett menni ah­hoz a nézsai házhoz, ahol a két személy - rokoni kapcsolat ré­vén - tartózkodott. Éppen útra készülődtek, s már beindították az Opel Astrát, amikor a nyomo­zók leintették őket. A gépkocsi átvizsgálása és a házkutatás eredményeként megtalálták az elkövetések bűnjeleit: külön az erővágót és a nyelét, valamint az ágyneműtartóba rejtett három darab hoopertartályt és nagyobb mennyiségű pénzérmét. A két személyt előállították, akik közül a fiatalabbik beis­merte a Nógrádban elkövetett lopásokat, így őt szabadlábra helyezték. Az idősebbiket - aki eddig tizenháromszor volt bün­tetve - őrizetbe vették és indítvá­nyozzák az előzetes letartózta­tását. A nyomozás eddigi adatai szerint mintegy félmillió forintot vittek el és hiányzik néhány hoopertartály, amelynek darab­ja nyolcvanezer forint. Időköz­ben további adatok merültek fel hasonló jellegű bűncselekmény elkövetésére Galgagután, Kesze­gen is. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. Tartjuk dobogós helyezésünket Kevesebb, de mégis sok munkanélküli a megyében December végén 12 360 munkanélkülit tartottak nyilván megyénkben, 696-tal többet, mint novemberben, de 2521- gyel kevesebbet, mint tíz évvel korábban. Az álláskeresők és a gazdaságilag aktív népesség egymáshoz viszonyított ará­nya az óesztendő záró hónapjában 13,8 százalék volt, 5,8 ponttal haladta meg az országos átlagot. A munkanélkülisé­gi ráta alapján Nógrád változatlanul harmadik a megyék kö­zött - tájékoztatta lapunkat Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. December utolsó napján 11 ezer 469 nem pályakezdő és 891 pályakezdő állástalant regisztrál­tak megyénkben: az előbbi 665- tel volt kevesebb az előző év ugyanezen időszakának mutató­jánál, az utóbbi 70-nel haladta meg azt. A pályakezdő munka- nélküliek száma a rétsági térséget kivéve mindenhol magasabb volt a 2000 decemberi állománynál. A munkanélkülivé váltak nagy része megyén kívül dolgo­zott, vagyis elsősorban az ingá­zók kerültek hátrányos helyzet­be. A szezonális ágazatokból to­vább folytatódott az ellátórend­szerbe való beáramlás. Köz­hasznú munkáról és közmunká­ról, valamint képzésről több mint félezren jelentkeztek visz- sza, miközben e területek felve­vőképessége minimálisra csök­kent. Megyeszékhelyünkön és Bátonyterenyén az ipar és az építőipar is jelentős létszámki­bocsátónak bizonyult. A munkahelyet nem találók száma mind a hat körzetben to­vább emelkedett novemberhez képest, Salgótarjánban pedig az egy évvel azelőtti értéket is túl­szárnyalta. A salgótarjáni körzet- ben 18,3, a bátonyterenyeiben 17,2, a szécsényiben 16,5, a pász­tóiban 9,6, a balassagyarmatiban 9,4, a rétságiban 9,3 százalékos munkanélküliséget regisztráltak. Megyei szinten decemberben 2125 álláshelyet ajánlottak fel a munkáltatók. A zárónapon 1315 betöltetlen munkahely maradt, vagyis száz munkanélkülire 10-11 állás jutott. Az alacsony szintű munkaerő-kereslet elle­nére négy kirendeltségen nyílt lehetőség csoportos közvetítés megszervezésére. Balassagyar­maton és Salgótarjánban tovább folytatták az előválogatást az új cégek részére. A nők munkanélkülieken be­lüli arányának októberben kez­dődött csökkenése tovább foly­tatódott, s a tárgyhóban a kegye­lemkenyéren élők 44,2 százalé­ka tartozott a gyengébb nemhez. (Folytatás a 3. oldaton) Pillantás a teremtés mágiájába Irodalmi kéziratok a múzeum „Szellemi kincsestárában” Tekintélyes létszámú érdeklődő gyűlt össze az igazi érdekességeket felvonultató tárlat megnyitójára A mi nemzeti mágusaink ezer esztendő óta varázsolnak: reményt, hitet, bizodalmát, szépséget, jókedvet, fenségessé get. Hogyan csinálják, senki nem tudja, mert az isteni titkok nem megismerhetők. Hogy miként teszik, az viszont Kiss Fe­renc gyűjtőnek köszönhetően, most és itt Salgótarjánban, a múzeumban megismerhető.” A magyar kultúra napja alkal­mából, Szellemi kincsestár címmel, páratlan kiállítást nyitott meg tegnap délelőtt Salgótarjánban dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész kandidátus. „Sok szeretettel üdvözlöm. Hi­ába kísérelte meg a lehetetlent. ” Egy bizonyos „orvos úrnak” íródtak a - hiszen tudjuk - tragi­kus sorok 1937. december 3-án. József Attila orvosához írt, pár soros búcsúlevele is látható a vitrinbe helyezett kincsek kö­zött. Megrázó élmény a meglá­tása. A belső sebek fájdalmá­ban, a költő még akkor, abban az állapotában is szeretettel üd­vözölt, de látni, mivé lettek az egykori, harcos betűi... Egy má­sik róla és családjáról „árulko­dó” üveg alatti összeállítás apja munkakönyvét, Etus levelét, s a Mama haláláról szóló értesítést is megmutatja... Kivételes a gyűjtemény, a gyűjtő Kiss Ferenc neve pedig - amint dr. Praz­novszki Mihály is mondta - fo­galommá vált az irodalmi kéz­iratokat felkutatók, őrzők, tábo­rában: páratlan látnivalókat kí­nál a látogatóknak a Nógrádi Történeti Múzeum. A kincsestár anyagát bemuta­tó irodalomtörténész kandidá­tus beszédében méltatva a ne­mes tevékenységet, megfogal­mazta, miért értékes a nemzet számára maga a gyűjtés. A Lon­donban és Párizsban már kiállí­tott kéziratok, irodalmi anyagok méltatása kapcsán Kiss Ferenc (Folytatás a 3. oldaton) Kiss Ferenc, a gyűjtemény tulajdonosa a zongora mögött FOTÓ: GYURIÁN TIBOR JANUÁRI TAVASZ. Eltűnt a hó a mélyebben fekvő helyekről, csak ott árválkodik egy-egy megjegesedett folt, ahová ku­pacokat raktak belőle az első nagy havazás után. A magasabban fekvő helyek azonban különlegesek ezekben a napokban: meleg a levegő, vízillat úszik benne, közben pedig még bokáig járhatunk a megroggyant hóban. Felvételünk Salgótarján kö- zelében, a Várberek-patak mellett készült. __________________________________________fotó: faragó zoltán M aradt a társadalmi előítélet Magyarországon a hajléktalanok számát illetően csupán becslésekre hagyatkozhatunk. A legelfogadottabb számítá­sok szerint jelenleg mintegy 25-35 ezer hajléktalan személy él az ország területén, melyből mintegy 15-20 ezer ember a fővárosban. Mindez kiderül a Szociális és Családügyi Minisz­térium e témában frissen készített, 2002 januári beszámoló­jából, amelyet a hajléktalan személyeket ellátó intézmény- rendszer jelenlegi helyzetéről és fejlesztési igényeiről szól. A tárca beszámolóját és sze­mélyes, gyakorlati tapasztalata­ikat összegzik, vetik egybe azok a szakemberek, akik a „Hajlék­talanság - 2002” címmel tegnap Salgótarjánban kezdődött há­romnapos országos konferenci­án vesznek részt a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) Képzési Központjá­ban. A Hajléktalanokért Alapít­vány, valamint a NCSSZI közös szervezésében rendezett orszá­gos találkozó célja, hogy a haj­léktalanok sorsának, helyzeté­nek javításán fáradozó szakem­berek két év után ilyen módon ismét áttekintsék a hajlékta­lanellátást befolyásoló területek - foglalkoztatás, lakhatás - lehe­tőségeit illetve a szociális tör­vény módosításából eredő jövő­beni feladatokat. Elhangzott pél­dául, hogy a szociális törvény 2003. januárjában lép életbe, s annak végrehajtási utasításai­hoz az illetékes tárca nagymér­tékben számít a hajléktalanel­látásban dolgozókra. Ebben az évben országos képzési prog­ram indul minden megyében a törvény megismertetésére. Nyitrai Imre, a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára a konferen­ciát megnyitó beszédében elis­merően szólt azokról a szakem­berekről, önkéntes segítőkről, akik a hajléktalanellátás különbö­ző területein dolgoznak ezekben a hetekben, hónapokban, amikor a szokatlanul hideg tél külön is próbára teszi, megkeseríti a sa­nyarú sorsúak életét. A tárca he­lyettes államtitkára a közelmúlt történéseit is példaként említve (Folytatás a 3. oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents