Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-19 / 16. szám

2002. JANUÁR 19., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák 3ooá I. FERENC URALKODÁSA R lipót császár 1792. március 4-én hirtelen meghalt és az uralko­dásban fia, I. Ferenc (1792-1835) követte. Szerény tehetségű király, több mint négy évtizedes uralko­dása alatt minisztereinek, tanács­adóinak puszta eszköze volt. A francia forradalom eszméitől rette­gett és halálosan gyűlölt minden újítást. A forradalom családi életét te Belgiumot és Lombardiát, a lunevilleit (1801). 1805. november 12-én Napóleon bevonult Bécsbe, a Habsbuig-birodalom a lába előtt hevert. A pozsonyi békében (1805) elvesztette Velencét, Friault (történelmi terület Észak-Olaszor- szágban Isonzo és Tagliamento vlzvidéke, az Adriai-tenger és a Kami-Alpok között), Isztriát, Dal­máciát, Tirolt. Ezer négyzetmér­föld területtel és több mint három­millió lakossal csökkent Ferenc birtokállománya. A magyar nemesi felkelés utol­só „haditénye” 1809. június 14-én Győrnél történt, amikor a 21 ezer is megsebezte, mert nagynénje volt Mária Antoinette királyné, alti a Gréve téren vesztette életét. Né­zeteiben csak megerősítette az új nádor, Sándor főherceg, aki 1795. májusában beterjesztett memo­randumában azt ajánlotta, hogy a nevezetes 1790-1791-es ország- gyűlés végzéseit dobja félre és tér­jen át a nyűt abszolutizmusra. Az írókra, a műveltebb közne­mesekre, a felvilágosodás híveire rossz világ következett. Újabb háború kezdődött, most már Franciaországgal, amely majdnem harmadfél évtizedig tar­tott. Az egy-két esztendeig szüne­telő nagy harcban Ausztria vitte a fő szerepet, a magyar nemzet pe­dig minden nemzeti cél nélkül iszonyú vér- és pénzáldozatokat hozott. A napóleoni háborúk Ausztriá­ra csak veszteséget hoztak. Itt csak a békéket soroljuk fel, a campo- formioit (1797), melyben elvesztet­fős nemesi csapat Eugen itáliai al- király előnyomulását próbálta megállítani, de sikertelenül és 7-8 ezer főnyi veszteséget szenvedtek. A történtek ellenére 1811-ben és 1813-ban a nemesi felkelést még gyakorlatoztatták, de az ellenség elé többé nem került. A helyzetet csak Napóleon oroszországi kudarca (1812), majd végső veresége Waterloonál (1815. június 18.) mentette meg. NYELVÚJÍTÁSUNK VEZÉRALAKJA Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, a korabeli magyar irodalom és a nyelvújítás vezéralakja volt. 1786-tól II. József felvilágosodott is­kolapolitikáját szolgálta Kassán az elemei iskolák felügyelőjeként. Itt alapította meg 1788-ban Batsányi­val és Baráti Szabóval együtt az el­ső magyar irodalmi lapot, a Museum-ot, majd velük szakítva, 1790-ben külön folyóiratot adott ki Verseghy Ferenc Orpheus címmel. 1794-ben csatla­kozott a magyar jakobinusok moz­galmához, amiatt halálra, majd ke­gyelemből bizonytalan ideig tartó várfogságra ítélték. Spielberg, Kuf­stein és Munkács börtöneiben 2387 napot töltött, majd 1801-ben kegyelmi úton szabadult. Megrázó élményeit Fogságom naplója cím­mel írta meg, amely kötet csak ha­lála után száz évvel jelent meg. Szabadulása után az általa Széphalomnak elnevezett Bá- nyácskán kezdett gazdálkodásba. Innen keresett fel minden régi és új írót leveleivel, tanácsával, levelezé­se pótolt egy hiányzó irodalmi fo­lyóiratot. Fontos céljául a nyelv megreformálását, csinosítását tűzte ki, ezért küzdött a Poéta epistola... (1811) és a Tövisek és virágok (1811) című munkáiban. A nyelv- újítási hacot az Orthológus és neo- lógus nálunk és más nemzeteknél (1819) című értekezésével zárta le. Nem késett a tehetségtelenek bí­rálatává sem: az írói érdem című költeménye néhány sora így hang­zik: ,Szólj! s ki vagy, elmondom: - Ne tovább, ismerlek egészen íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés íz, szín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.” Önéletrajza Páyám emlékezete (1831) címmel halála évében jelent meg. Összes munka öt kötetben je­lentek meg (1836-1845), költőink (Csokoná Vitéz Mihály, Petőfi Sán­dor, Radnóti Miklós, Márai Sán­dor) versekkel, Szabó Magda a Rab (1966) színművel örökítette meg emlékét. FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK KÖLTŐJE Verseghy Ferenc (1757-1822), a budá egyetemen jogot hallgatott, majd belépett a pálos rendbe. Előbb rokokó stílusú udvaló, epe- kedő, erotikus költeményeket írt. A pesti belvárosban prédikátor­ként működött. Amikor 1786-ban rendjét feloszlatták, ez mélyen érintette. Helyőrségi lelkész lett, de Szabácsná súlyosan megbetege­dett, ezért letette hivatáát. Beleke­veredett a magyar jakobinusok Kazinczy rajza széphalmi otthonáról mozgalmába, Hajnóczy neki dik- táta le a „káté”-ját és az ő kérésére fordította le a Marseilláse-t a Marsziliá ének címen. Letartóztat­ták, a per fővádlottjá közé került, háálra ítélték, majd bizonytáan ideig tartó börtönnel sújtották. Ki­lenc évet töltött Kufstein, Graz és Spielberg várbörtöne­iben. Kiszabadulva német, majd ma­gyar nyelvű nyelvkönyveket ír, részt vesz a nyelvújításban. Nagy tehetségű, de üldöztetése miatt megtört egyéniségű író és költő volt, akinek életével számos irodáomtörténészünk, pld. Sághy Sándor, Halmy Gyula, Madarász Flóris, Császár Elemér és még töb- ben foglalkoztak. ____________ica. M ekkái megaterv A patinás á-Ajjad erőd már a múlté, helyén grandiózus kereske­delmi és szállodaközpont magaso­dik majd a muzulmánok szent vá­rosát, Mekkát modemizáó nagy­szabású szaúdi elképzelések alap- ján. Az erődöt, amelyet még az osz- máiok építettek, hogy visszaver­jék a lázadó törzsek támadását a szent helyek ellen, a mát héten rombolták le, figyelmen kívül hagyva a török átakozásokat. A szaúdi hatóságok má zöld utat is adtak a komplexum építésére, amelynek révén a korábbinál két­szer több zarándokot tudnak majd elhelyezni a mekká Nagymecset közvetlen közelében. Az ősi al- Ajjad erőd lerombolását Törökor­szág nagy felháborodássá kísérte, sőt Ankara küátásba helyezte, hogy bojkottálja akár a mekká za­rándoklatot is. Az erődöt 1775-ben kezdték építem Mekka külvárosá- ban, a Kába szent kövének közvet­len közelében. Ankara az UNESCO-hoz eljuttatott tiltakozá- sában az oszmán káturális örök­ség lerombolását egyenesen a bámijáni Buddha-szobrok elpusz­tításához hasonlította, mindhiába.- A Nagymecset közelében lévő épáetek nagy része igen régi és korlátozott férőhelyeivel nem tud­ja kiszolgám az egyre nagyobb számban érkező muzulmán híve­ket - érvelt az a tanulmány, ame­lyet a mekká székhelyű kutatóin­tézet, a Fakih Research and Development Center készített. Az egyetlen megoldás a mecset kör­nyékének fejlesztése és modem toronyépületek felhúzása a befoga­dó kapacitás növelése és közleke­dési problémák enyhítése érdeké­ben. Az iszlám első számú szent vá­rosának fejlesztési terve a mecset körüli szálláshelyek áapterület- ének megháomszorozását irá­nyozza elő egy 5 négyzetkilométe­res területen, hogy képesek legye­nek majdan 1,2 millió zarándok fogadására, a jelenlegi váamivel kevesebb mint félmillióvá szem­ben. Szerepel a tervben parkolóhe­lyek kiáakítása is 45 ezer gépkocsi számára, de jelentősen kibővítik a gyáogszerrel érkezőknek fenntar­tott területet is: a jelenlegi 6 ezer négyzetméterről 120 ezer négye­zetméterre. A hagyományos arab bazá jelenleg 180 ezer négyzet- métert foglá el a zarándokhely kö­rül, a tervekben ultramodern be­vásárlóközpontokat és egy fedett piacot is megálmodtak 660 ezer négyzetméteren. A közlekedés megkönnyítésére, és főként a gyakran tragédiához vezető tu­multus elkerülésére mintegy negy­ven bevezető utat is építenek a mecsethez, a gyáogosok számára pedig föld áatti áagút készül. Szó van egy 30 ezer négyzetméretes park kialakításáról is, ahol fákat ültetnek. A mecset fölé magasodó domb- oldáon ingatlan-beruházást ter­veznek 1,6 milliád dolláros költ­séggel. Több száz régi épület he­lyén 120 lakótorony épül, ezekben százezer ember elhelyezésére ala- kítanak ki lakóteret. Hasonló komplexumot terveznek a mecset melletti régi kórház helyére, amely szintén az á-Ajjad nevet vi­seli. A kórházat lerombolják, de helyette a terv keretében korszerű intézményt építenek. Az óriáspro­jekt megváósítását egy három cég­ből - a Mecca Construstionból, Bin Ladenből, és Saudi Ogerből - álló konzorcium nyerte el. A mekkai zarándoklatra évente mintegy 2 millió muzulmán hívő érkezik a világ minden részéről. A jelenlegi uralkodó, Fahd kiráy trónra lépése, 1982 óta Szaúd-Ará- bia mintegy 27 milliárd dollárt köl­tött az iszlám szent helyei, Mekka és Medina befogadóképességének kibővítésére - írja az AFP. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nem ettem én véletlenül meszet? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Gordos Mátyásáé, Etes, Bem u. 9. sz. Mai rejtvényünk megfejtését január 24-éig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. a Á_ZA' Lm az. újság... ____________________________________NEGYVEN ÉVE________________________ A z 1961/62-es tanév elején az általános iskolák esti tagozatán 84, levelező tagozatán pedig 56 hall­gató kezdte meg a tanulást Balassagyarmaton. Tehát 140 felnőtt dolgozó törekszik az általános isko­lai végzettséget mihamarabb megszerezni. Közülük - foglalkozásukat tekintve - 77 fő munkás, 5 fő paraszt, 58 pedig alkalmazott. Nógrádi Népújság, 1962. január 17., 4. o. Aki idegen Salgótarjánba beteszi a lábát, az első benyomása a város szembetűnő átalakulása: bon­tás, építkezés a város több pontján. A tarjániak is örömmel tapasztalják városuk szépülését. Évről év- j re egyre inkább kibontakozik a szemünk előtt a jövendő Salgótarján. Nógrádi Népújság, 1962. január 20., 2. o. HARMINC ÉVE Öt esztendővel ezelőtt, a drégelypalánkiak kezdeményezésére tanácskozásra ültek össze Ipolyvece, Hont és Drégelypalánk tsz-vezetői. Közös gonddal: hogyan hasznosítsák a táblákon túl­érett szamócát? A három tsz-nek azonos volt az érdeke. Megegyeztek, hogy létrehozzák a feldolgozó- j üzemet szörp gyártására. Nógrád, 1972. január 14., 3. o. j A pásztói Mikszáth-napok eseménysorozata vasárnap gazdag programmal folytatódott. Délelőtt ki­lenc órakor került sor Mikszáth szobrának ünnepélyes avatására a gimnáziumban. A nagy író mell­szobra Andrássy Kurta János alkotása. Az avatóbeszédet Mátrai Szilárd iskolaigazgató mondott. Nógrád, 1972. január 18., 1. o. ______________________________________HÚSZ ÉVE____________________________| I N égy helyett már csak két épületben tanítunk - újságolta Versényi György, a balassagyarmati Ba­lassi Bálint Gimnázium igazgatója. A harmadik-negyedik évfolyam a volt megyeházán nyolc osztál­lyal, a többi tíz osztály pedig az új épületszárnyban tanul. Ami a legnagyobb öröm, ha sikerül: janu­ár 28-ra ígérik a rekonstrukció befejezését, a hiánypótló munkák elvégzését. így talán sikerül az új fél­évben végre ingázás nélkül tanítani. Nógrád, 1982. január 15., 4. o. ; Sokak számára nem ismeretlen Gáli István filmrendező, munkásságán túl személyesen sem Pász- j j tón, hiszen a táj szülötte, el-ellátogat a nagyközségbe. Életművéből a közelmúltban öt részből álló so­rozatot állított össze a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat. A Cserepek, a Zöldár, a Keresztelő és a Legátó után befejezésként tegnap a Magasiskolát vetítették a pásztói Mátra Filmszínházban. Nógrád, 1982. január 15., 8. o. j TÍZ ÉVE Magyarországon egy év alatt ötszörösére nőtt a munkanélküliek száma, míg 1990 végén 80 ezer ál- j lástalan volt, addig 1991 december 31-én az előzetes adatok szerint már legalább 400 ezren voltak ál- j lás nélkül, ami 8,3 százalékos rátát jelent. A Munkaügyi Minisztériumban elmondták, hogy a legkri- j ! tikusabb a helyzet az északkeleti országrészben: Szabolcsban 16,3, Nógrádban 16, Borsodban 13,8 százalékos a munkanélküliségi ráta. Új Nógrád, 1992. január 14., 1. o. j A múlt évben 18 millió forinttal gazdálkodhattak Patakon, annyival, mint eddig még sohasem. Kü­lönböző beruházásokra hozzávetőlegesen hatmillió forintot költöttek. Saját erőből tetőtér-beépítéssel hét helyiséggel bővítették az iskolát, s szeptembertől már valamennyi gyermek helyben tanulhat. Uj Nógrád, 1992. január 17, 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ OR. Győr látképe a XVII. században

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents