Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-18 / 15. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2002. JANUÁR 18., PÉNTEK M 0 Z A I K Ellenzékiek könyveinek megsemmisítése A vietnami hatóságok elrendelték neves vietnami ellenzékiek illegálisan kiadott könyveinek elkobzását és megsemmisítését. A Saigon Ciai Phong című napilap minapi számából kiderül, hogy a döntést Phan Khac Hai kulturális és tájékoztatási miniszterhelyettes írta alá, és négy ellenzéki műre vonatkozik, köztük Nguyen Thang Giang geofizikus Meditáció és belégzés, valamint Tran Do tábornok, egykori pártfunkcionárius Emlékiratok libasorban című köteteire. Százhúsz éve született Milne Százhúsz évvel ezelőtt, 1882. január 18-án született Londonban a skót származású Alan Alexander Milne, Micimackó „szülőatyja”. Milne Londonban töltötte gyerekkorát két fiútestvérével, szülei - John Vince és Sarah Maria - tanárok voltak. Westminsterben, majd Cambridge-ben, a Trinity College-ban tanult. Később ennek az iskolának a könyvtárára hagyományozta a Micimackó kéziratát. A két ellenzéki személyiség az elmúlt években több olyan írást publikált, amelyben radikális politikai reformokat követelnek. Giang és Do többször is azzal vádolták a hatóságokat, hogy rendszeresen zaklatják őket és hogy a biztonsági szolgálatok gyakorlatilag házi őrizetben tartják őket. Mindkettőjüknek kikapcsolták a telefonját, és nem engedik meg egyetlen külföldinek sem, hogy meglátogassák őket. A 66 éves Giangot 1999 márciusban több mint két hónapra letartóztatták, míg a 78 éves Tran Do tábornokot ugyanabban az évben kizárták a Vietnami Kommunista Pártból. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a vietnami belügyi szervek az elmúlt hónapban több tucat „hegylakót”, azaz a vietnami fennsíkon élő etnikai kisebbségekhez tartozókat tartóztattak le, akik a kambodzsai határ közelében készültek a karácsonyi ünnepre. A szervezet szerint a hanoi kormány szüntelen kampányt folytat ellenük, elsősorban az evangélikus vallásúak ellen. A Human Right Watch templomaik bezárásáról vagy lerombolásáról is tud. Tavaly legalább ezer „hegylakó” menekült a szomszédos Kambodzsába, de Phnompen szeretné őket mihamarabb visz- szatoloncolni. 167 személyt sikerült is visszaküldeni Vietnamba még tavaly december 28-án. Január 21-én a kambodzsai fővárosban ülnek össze a két kormány és az ENSZ képviselői, hogy további ezer fő hazatéréséről tárgyaljanak. A Human Rights Watch viszont arra szólítja fel az érintetteket, hogy tartsák tiszteletben a menedékkérők jogait és követeli: senkit se toloncoljanak vissza Vietnamba akarata ellenére és független megfigyelők biztosítsák, hogy nem lesznek megtorlások a fennsíkon sem. A hanoi külügyminisztérium az AFP-nek cáfolta a letartóztatások hírét. ■ Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg. Tanulmányai befejeztével itt lett szerkesztőhelyettes. 1913-ban feleségül vette Dorothy Daphne de Selincourt- t, majd megszületett Christopher nevű gyermekük. Igen, az ismerősen csengő név, Christopher Robin, azaz Róbert Gida. Milne saját gyermekét írta bele világhírű regényébe, a Micimackóba. Bár ismert pacifista volt, besorozták a királyi hadseregbe és Franciaországban szolgált. A háborúellenességből született 1934-ben kiadott Peace With Honour című regénye. A két háború között publikált művei nagy sikert arattak és az 1924-ben kiadott When We Were Very Young (Amikor még kicsik voltunk) versgyűjtemény meghozta a világhírnevet is. Roppant népszerűségét azonban a minden korosztály számára üdítő olvasmányt jelentő Winnie-the-Pooh című könyvével szerezte. A történet 1925 karácsonyára jelent meg először nyomtatásban. Magyarországon Karinthy Frigyes fordításában Micimackó címmel először 1935- ben jelent meg. A könyvet húsz nyelvre fordították le. A latin fordítás érdekessége, hogy Lénárd Sándor - a Brazíliában élt magyar író és orvos - műve. Sokszor színpadra vitték, és a Walt Disney Stúdió megfilmesítette. Micimackó a XX. században kiadott száz legnépszerűbb könyv rangsorában a tizenhetedik helyet nyerte el. Az eladott példányszámok listáján is mindig élvonalban van. Csak az 1985-ös orosz fordításból három és fél millió kelt el, az ugyanabban az évben megjelent latin fordítás pedig az Egyesült Államokban megjelent idegen nyelvű könyvek sorában az első lett. Természetesen a csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly tökéletes emberi karakterek, a százholdas pagonyban zajló történetekben ráismerhetünk magunkra, kissé nevetséges erényeinkre és nemkívánatos gyarlóságainkra. A kedves kis állatfigurák és barátjuk, azaz a játékállatok tulajdonosa, Róbert Gida beférkőzött az ifjú és kevésbé ifjú szívekbe és örökre bekerült minden könyvespolcra. Milne később megírta a Micimackó folytatását, The House at Pooh Corner-t (Micimackó kuckója) is, amely 1928-ban jelent meg. A Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői: Ernest H. Shepard illusztrációi. ' A Walt Disney-filmprodukció sikerének titka is abban kereshető, hogy hű maradt a szöveghez, a mesekönyves kerethez és a klasszikus Shepard-rajzfigurák- hoz. A Disney cég egyébként 2001-ben nem kevesebb mint kétszáznegyvenmillió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat. Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabot írt. A fiú hazajön című darabját Magyarországon a Kis Színház mutatta be 1948- ban. A Micsoda négy napból angol film készült. Ezen kívül számos regényt, novellát és verset írt. Az 1927-ben kiadott Now we are six (Hatévesek lettünk) verseskötete szintén sikert hozott. Minden mű sikere eltörpült azonban a Micimackó-könyvek mögött. Halhatatlanná Miinét ez a kedves kis játékállat tette. Milne tulajdonképpen nem is gyerekeknek írta a műveit. Érdekes, hogy fiának sose olvasta fel verseit, történeteit, inkább Pelham Wodehouse-t, kedvenc szerzőjét' igyekezett megszerettetni Christopherrel. A szeretet kölcsönös volt, Wodehouse is Miinét nevezte kedvenc írójának. Milne 1952-ben agyműtéten esett át, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában. Idejét főként olvasással töltötte. Hosszú betegség után 1956. január 31-én halt meg. Christopher Robin Milne, az író fia nem igazán akart Róbert Gida lenni. 1996-ban bekövetkezett halála után az angol lapok arról írtak, hogy nem sok örömét lelte a já- tékállat-birodalom vezérének szerepében. Christopher Robin állítólag nem tartott túl szoros kapcsolatot szüleivel, nem tudott szabadulni a rá osztott szereptől, amivel aztán élete során folyton azonosították. Kampány az Elgin-márványok visszajuttatására Neves brit közéleti személyiségek kampányt kezdtek a British Museumban lévő, az athéni Akropoliszról származó Elgin-márványok visszajuttatásáért, ám a londoni intézmény hajthatatlan a kérdésben. A Parthenon 2004 néven szerdán útjára indított kezdeményezés azt akarja elérni, hogy a brit kormány járuljon hozzá Görögország kéréséhez, miszerint az athéni Parthenon márványszobrait, domborműveit adják vissza Görögországnak a 2004-es athéni olimpiai játékok előtt. A kampányt olyan neves brit közéleti személyiségek támogatják, mint Tony Banks volt sport államminiszter, Vanessa Redgrave, Judi Dench, Sean Connery és a kormányzó Munkáspárt számos parlamenti képviselője. A British Museumban kiállított világhírű műkincseket a 19. század elején Nagy-Britannia akkori követe, Lord Elgin vásárolta meg Athéntól, és hazatérve a szigetországba a londoni múzeumnak ajándékozta. Görögország hosszú évtizedek óta küzd a műkincsek visszaszerzéséért. A British Museum vezetése arra hivatkozva ellenzi a műtárgyak visz- szaadását, hogy azok az ő tulajdonát képezik, és Görögország nem tudna megfelelő körülményeket biztosítani az ie. V. századból származó szobroknak, domborműveknek. A görög kormány két éve hozzálátott egy múzeum építéséhez az Ákropolisz lábánál, ahol méltó helye lenne az ókori kincseknek. Tavaly ősszel Titosz Patrikiosz görög író vezetésével indult világméretű kampány az Elgin-már- vány hazajuttatására. Robert Anderson, a British Museum jelenlegi igazgatója a The Times napilapnak írt cikkében határozottan visszautasította a márványok visszaadását sürgető felhívásokat. Elvetette azt a felvetést is, hogy a 2004-es olimpia idejére London ideiglenesen adja kölcsön a görög fővárosnak a műtárgyakat, mondván ha azok Athénba kerülnének, intézménye soha nem látná vissza őket. Anderson azzal érvelt, hogy a British Museum neve ellenére határokat átlépő kiállításoknak ad otthont, és világmúzeumnak tekintendő. ■ Viacreme, a hölgyek öröme Nemcsak a férfiak bizonyos szexuális gondjai látszanak megoldódni a csodaszernek nevezett Viagrával. Hamarosan itt lesz egy kis brüsszeli cég jóvoltából a Viacreme, amely a hölgyeknek segít eljutni a nemi örömök csúcspontjára. A történet akkor kezdődött, amikor egy volt adótanácsadó megvette az amerikai Lexxus cégtől egy olyan, természetes anyagokból készült krém gyártási jogát, amelynek segítségével a nők könnyebben izgalomba jönnek és növeli képességüket az orgazmusra. Az Egyesült Államokban ez a kozmetikum már 1,2 milliárd dolláros forgalmat ért el. _______■ „ Legszebb szobraim a hegyekben és a sziklákban maradtak...” Negyven éve halt meg Ivan Mestrovic, a nagy horvát szobrász Negyven éve, 1962. január 16-án halt meg az Indiana állambeli South Bendben Ivan Mestrovic, a nagy horvát szobrász. Mestrovic 1883. augusztus 15-én született Szlavóniában, Vrpoljében, horvát parasztcsaládban. Gyerekkorában pásztor volt, ekkor készítette első fa- és kőszobrait. 13 éves korától kőfaragónál dolgozott. A spliti irodalmi és művészeti klub támogatásával, 1900-ban iratkozott be a bécsi képzőművészeti akadémiára, ahol 1904-ig tanult Könignél és Hellmemél, valamint Otto Wagnernál, az építésznél. Műveit 1902-től a bécsi szecesszió tárlatain állították ki. Csatlakozott a nyugaton élő szerb és horvát fiatalok mozgalmához, amely a jugoszláv egységért és a polgári átalakulásért küzdött. Műveit a londoni Earl's Court osztrák kiállításán, Münchenben és 1905-ben a párizsi az őszi szalonon is bemutatta. Rodin is felfigyelt rá, tanítványává fogadta. Maillolnál és Bourdelle-nél is tanult, művészete ez utóbbihoz áll közel, de erősebb és népibb mesterénél. 1906- ban a szerb állam I. Péter király portréjának elkészítésével bízta meg. E feladat tovább közelítette a délszláv népek közösségének eszméjéhez. Ekkor kezdte tervezni a rigómezei panteont, az 1389-es csata meg nem valósult emlékművét, egyes darabjait évekig min tázta, Koszovói lány című balladai ihletésű reliefje Belgrádban látható. Mestrovic aktívan részt vett a horvát művészet fejlesztésében, e mozgalom csúcspontja az 1910-es zágrábi kiállítás volt. Hazafias érzése számos művét áthatja. Politikai nézetei miatt Bécsben felfigyeltek rá a hatóságok, ezért Rómába ment. Itt élt 1911-1914 között, s főként Michelangelo művei hatottak rá. 1911-es római kiállításán, majd Velencében az 1914-es biennálén állította ki először rigómezei hőseit. Kraljevic Marko (Marko királyfi) című lendületes lovasszobor-torzója Rómában nagydíjat kapott, Donatellóhoz és Verocchióhoz mérték. Római szobrai többnyire expresszívek, ilyen Milos Obolicnak, a szultán legyőzőjének torzója. Ezzel ellentétes hangulatú, lírai alkotása az Emlékezés női aktja. Az I. világháború tragédiáját bronz Pietája jeleníti meg, itt Jézust önmagáról, Máriát anyjáról mintázta. Madonna gyermekkel című faszobra gótikus hangulatú műveinek egyike, bánatos anyafiguráinak első példája. A háború után a zágrábi képzőművészeti akadémia rektora lett, művészek sorát nevelte fel. Az új Jugoszláviában csalódott, a szerb- horvát ellentét elkeserítette. Számos monumentális emlékművet mintázott, Splitben áll Marko Marulic reneszánsz költőt ábrázoló szobra, Belgrádban a Hálaszobor Franciaországnak. A belgrádi nemzeti múzeum kariatidái az athéni Erekhtheiont idézik, a Kalemegdán-domb oszlopon álló, kardos és galambos férfiaktja a Győztes emlékműve. A cavtati Racic-mauzóleumban (1920-1922) létrehozta a szobrászat és építészet szintézisét. A görög kereszt alaprajzú, kupolás épület jelenetei járványban elpusztult család sorsát ábrázolják. Átszellemült, lágy, muzsikáló nőalakokat is mintázott, ide sorolható a Kontempláció és a Táncosnő is. Exp- resszívebb alkotása a Mózes, akinek arcából erő és eltökéltség árad. 1928- ban amerikai rendelésre készültek nagy sikerű lovas szobrai, a Dárdavető és Nyilazó indián. A Horvát történelem mereven ülő, népviseletű nőalak, ölében glagolita biblia. Mestrovicot a II. világháború alatt, 1941-ben a németek elfogták, de pápai közbenjárásra szabadon engedték. Rómába utazott, s elkészítette XII. Pius portréját, majd Svájcban 1943-1946 közt folytatta Jézus élete című sorozatát. Ekkor készült drámai Jóbja, a deformált test, az arc nélküli fej az istennel perelőt tárja elénk, aki az embertelenség ellen kiált. 1946-ban meghívást kapott az Egyesült Államokba, s a New York-i Syracusa, majd az indianai Notre-Dame egyetem professzora lett. 1947-ben a Metropolitan Museum retrospektív kiállítást rendezett műveiből, elsőként az élő művészek közt. Utolsó nagy alkotása, Njegos montenegrói érsek emlékműve hazájában, a Lovcen- hegyen áll. A spliti Mestrovic-mauzóleum szobor- és domborműegyüttese életműve summázata. A centrális, nyolcszögű kupolás épületet négy evangélista szobra, hét boldog és hét síró asszony reliefje díszíti. A kápolna tengelyében aszimmetrikus Jézus keresztje áll, két oldalt 28 bibliai fa dombormű, melyeket megszakításokkal, 1916-1954 közt faragott. Stílusa nyugati hatások ötvözete keleti, népi-nemzeti emlékekkel, ez sajátos, monumentális, lenyűgöző egyéni formákat eredményez. Alkotásai erővel, fojtott vagy kirobbanó szenvedéllyel telítettek. Lendületes alakjait az erőfeszítéstől kicsavart testtartás jellemzi, fő tárgya az ember küzdelme az emberfelettivel. Mestrovic a hősi tragikum és az átszellemült légiesség művésze, nagy feszültségteremtő erővel. Szobrászata a XIX. század mestereit követi, művüket nem új formai megoldásokkal, hanem főleg tartalmi többlettel bővíti. Kő-, bronz- és faszobrai, domborművei Európa és Amerika múzeumaiban és gyűjteményekben láthatók. Műveinek zöme Splitben, a maga tervezte épületben lévő Mestrovic- múzeumban, és Zágrábban található. Anyai gond című fiatalkori művét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. Szimbolista-impresszionista indulás után a szecesszió stílusát vette át, majd a népi-nemzeti és bizánci hagyomány dominált műveiben. A két háború hatására általános emberi hangot ütött meg, a vallásos témájú művei az emberiség tragédiáját fejezik ki. Másik fő vonulata az antik szépség és mediterrán szellem, ezt aktjai, portréi, zenélő nőalakjai jelenítik meg. Utolsó éveit bánat és rezignáció hatotta át: „Legszebb szobraim a hegyekben és sziklákban maradtak feltáratlanul” - írta. 0. UtKNCMJÁTtK M.
