Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

2002. JANUÁR 16., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Íf|||| BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hwlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Közlekedésből elégtelen _ _ű csak a tavalyi évet néz- Í—Jziik, akkor is levonhatjuk X La következtetést a litkei el­ágazó veszélyességéről: időről időre balesetekről számoltunk be lapunk hasábjain. Hol autók ütköztek össze, hol gyalogos volt a szenvedő alany, súlyos és ke­vésbé súlyos sérülésekkel, nagy anyagi károkkal. Az autóstársa­dalom szinte egyöntetűen a „telezőidet” hibáztatja, a közút­kezelő azt bizonygatja, más megoldást nem igazán lehet el­képzelni. Egy valamit azonban még nem hallottam ez idáig, va­jon mennyiben hibásak maguk az autósok? Még mielőtt bárki szidni kez­dene, megindokolom, miért is gondolok erre. A minap a regge­li órákban a salgótarjáni piacon akadt dolgom. A távolsági busz­megálló felől mentem, ami any- nyit jelent, hogy kettő, lámpával biztosított gyalogátkelőn kell át­haladni. Bevallom őszintén, nem mértem, vajon mennyi idő szükséges ehhez, de nem is ez az érdekes. Hanem az, hogy a pár perc leforgása alatt öt olyan au­tót számoltam meg, amelyik a számára piros jelzésen húzott át a kereszteződésben, mégpedig úgy, hogy a gyalogosok átkelését jelző zöld lámpa már szabadot jelzett. De nemcsak itt, hanem az aluljárónál működő lámpa­rendszer esetében is megfigyel­heti ezt bárki: az autók rendsze­resen áthajtanak a piros jelzé­sen. Önkéntelenül is adódik a kérdés: vajon tényleg csak a telezöld rovására írhatók a bal­esetek? A másik oldalról viszont -jo­gosítvánnyal rendelkező ember lévén - nem értem az autósokat sem: az egyik legalapvetőbb szabály a lámpa jelzéseinek be­tartása. Ehelyett mit látunk? Azt, hogy autóstársaink nagy része fittyet hányva a tilalom­nak, úgy közlekedik, ahogyan akar. Úgy tűnik, a közlekedési morál bizony még sok kívánni­valót hagy maga után, mert ne akkor tartsák be a szabályokat, amikor meglátják az egyenru­hát. Az ugyanis teljesen egyér­telmű, hogy minden keresztező­désben nem állhat rendőr - hi­szen akkor minek a közlekedési lámpa? De említhetnék akár a lámpával nem biztosított gyalo­gosátkelőket is: régi gyakorlat, hogy a járókelő propeller mód­jára forog, mert az elsőbbséget rendszeresen nem adják meg számára, mint ahogyan arra sem figyelnek, hogy kétsávos út esetén nem szabad olyan autó mellett elhaladni, amelyik a zebra előtt megállt. Lehetne még sorolni a KRESZ rendszere­sen megszegett előírásait, de minek? J nkább be kellene tartani azo­kat. Ha másért nem, akkor azért, mert könnyen előfordul­hat, hogy egyszer a szabályta­lankodó autós valamelyik csa­ládtagját éri baleset, éppen a zebrán, mondjuk azért, mert más autós sem tartja be a szabá­lyokat. Akkor pedig sovány vi­gasz az a pár perc, amit a sza­bálytalankodás árán nyerhet­nek. „Díjtalan” nótaest Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központban nótaes­tet rendez a Nógrád Megyei Ci­gány Vállalkozók Önképző Szer­vezete január 18-án 18 órától. A műsorban közreműködik Gazsi Árpád és népi zenekara, Meny­hért Mária és Pataki István ma- gyarnóta-énekes, valamint Kömyei Zsófia és Tarhányi Antal klasszikus hegedűművészek. Műsorvezető Berki Judit. A ren­dezvényre a belépés díjtalan. Idegenrendészeti központ a határőr-igazgatóságon A 2002. január 1-jén hatályba lépett számos új jogszabály kö­zül a legnagyobb változás a kül­földiek beutazásáról, tartózko­dásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXIV. törvényt érte. Ez a törvény 2001. december 31- én teljes mértékben hatályát vesztette, a végrehajtására ki­adott rendeletekkel egyetem­ben. Helyükbe lépett a külföldi­ek beutazásáról és tartózkodá­sáról szóló 2001. évi XXXIX. tör­vény, a 170/2001 (IX. 26.) kor­mányrendelet, a 25/2001 (IX. 21.) BM-rendelet a fenti törvény végrehajtására, valamint a fog­dák rendjéről szóló 27/2001 (XI. 29.) BM-IM-rendelet lépett. Ezek a jogszabályok újrafo­galmazzák az idegenrendészeti eljárások rendjét, az eljáró ható­ságok illetékességét és hatás­körét. Új elemeket hoztak létre, mint például a visszautasítás, visszautasítási őrizet. Az új tör­vényből adódó hatáskörök meg­oszlanak a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a hiva­tal regionális igazgatóságai és a határőrség idegenrendészeti szervei között. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság működési területe az idegenrendészeti eljárások tekintetében az Észak-magyar­országi Regionális Igazgatóság­hoz tartozik. Központja Mis­kolc, ügyfélszolgálati irodái pe­dig Egerben és Salgótarjánban találhatók. Közösségi szállása pedig Balassagyarmaton, a ha­tárőr-igazgatóság által korábban fenntartott közösségi szállás. A regionális igazgatóság által mű­ködtetett közösségi szállás 70 személy elhelyezésére alkal­mas. Az itt elhelyezett külföldi­ek a szállást napi rendszeresség­gel, a napirend figyelembevéte­lével 6-22 óra között szabadon elhagyhatják, külön engedéllyel huzamosabb ideig is. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon egy 10 fős idegen­rendészeti központ kezdte meg működését, melyet a fogvatartot- tak nem hagyhatnak el. Ide azok kerülnek, akik a nemzetközi szerződések alapján valószínű­síthetően 30 napon belül a Ma­gyar Köztársaság területéről ki- toloncolhatók, vagy visszautasít- hatók. Amennyiben ez harminc napon belül nem lehetséges, ab­ban az esetben ügyüket a regio­nális igazgatóság veszi át további ügyintézés céljából. 2002. január 1-jétől a külföl­diek engedélyügyeit és a velük kapcsolatos egyéb rendészeti ügyeket a regionális igazgatósá­gok végzik. A rendőrség idegen- rendészeti ügyekben már nem jár el. További változás, hogy a rendőrség, mint közreműködő szerv a jogsértő külföldit csak előállítja az eljárásra illetékes hatósághoz. Ez lehet a határőr­ség idegenrendészeti szerve, vagy a regionális igazgatóság ál­tal megjelölt hely. Ez függ a kül­földi által elkövetett jogellenes cselekménytől, a hatályos ál­lamközi szerződésektől, vala­mint az eljárás során a külföldi által tanúsított magatartásától, törvényben meghatározott együttműködési készségétől. HÍREK SALGÓTARJÁN SZÍNHÁZ APRÓSÁGOKNAK. A Tudor il letve Vidor bérletsorozatban január 17-én, csütörtökön 11 és 15 órakor a Holle anyó cí­mű mesejátékot mutatják be a gyermekek­nek. FOGADÓSZOBA. Boldvai László országgyű­lési képviselő január 18-án, pénteken 13 órától tart fogadónapot a városházán. KISBÁGYON FENNTARTÓ TÁRSULÁS. Január 30-án tárgyalja a képviselő-testület a fenntartó tár­sulásban működő általános iskola ez évi költségvetését. Foglalkozik még a 2002. évi működésükhöz szükséges koncepcióval is. MÁTRATERENYE FELTÚRTÁK A VÁROSKÖZPONTOT. Megfeszített tempóban dolgoznak a vízmű munkatár­sai Salgótarjánban a Rákóczi úton a meghibásodott és elöregedett főnyomócső helyreállításán. Mivel a törés környezetében több közmű hálózata fekszik, ez igen nagy körültekintést és több kézi munkát igényel. Ezen a helyen már karácsony előtt is megrepedt a régi, elrozsdásodott vas­cső. A mostani hiba szinte ugyanott lépett fel, így a szakemberek inkább kicserélnek egy hosz- szabb szakaszt korszerű, nagy átmérőjű műanyag vezetékre. _____________fotó! gyuhiáw tibor F OGADÓNAP ÉS TANÁCSADÁS. Juhász Gábor országgyűlési képviselő január 18-án, pénteken 13 órától 14.30 óráig tart fogadónapot Nádújfaluban, a polgármesteri hivatalban. In­gyenes jogi tanácsokat ad: dr. Bakó Miklós. „Minden felnőtt felelős minden gyermekért” A gyermekvédelem és a gyámügy időszerű kérdései (Folytatás az 1. oldalról) a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak szá­ma 3773 volt, amely egy évre rá 4120-ra emel­kedett, tehát csupán egy év alatt 347 fővel, több mint 9 százalékkal nőtt. Ugyanakkor va­lamelyest csökken a gyermekvédelembe be­kerülő gyermekek száma.- Szóval rendre-sorra sértjük gyermekeink jogait, noha azok az említett törvényben iga­zán szép számmal szerepelnek.- A törvényben negyedszáz gyermeket megillető jogosítvány kodifikáltatott. Az első - és szerintem az egyik legfontosabb is - misze­rint a gyermeknek joga van a testi, értelmi, ér­zelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetben történő nevelke­déshez. Nem megoldás az tehát, hogy amikor a gyerekkel probléma van, akkor kiszakítjuk, eltávolítjuk a családból. Ezzel csak a problé­mát telepítjük át, de messze nem oldjuk meg.- A jogok mindegyikét nem sorjázhatjuk itt és most. Ezért inkább azt kérdezem, hogyan ítéli meg a gyermekvédelem állami szabályo­zását, mondjuk például nemzetközi összeha­sonlításban?- Nem a jogi szabályozással - a hatályos törvénnyel stb. - van baj, az, nyugodtan mondhatom, már most eurokonform. Ám gond van végrehajtásának feltételrendszeré­vel, intézményrendszerének kiépítettségével, ehhez kapcsolódóan pedig az anyagi erőfor­rások biztosításával. Nevezetesen, hogy le­gyen miből létrehozni és működtetni azt az intézményrendszert, amely biztosítaná a gyermekvédelem tárgyi és személyi feltételeit.- Hajói sejtem, itt vagyunk az alapellátás­nál. Mi ennek a célja?- A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon - különböző formáival és intéz­ményeivel - a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, és az esetleg ki­alakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. Az alapellátás legfontosabb intézménye a gyermekjóléti szolgáltatás, amelynek meg­szervezéséről és működtetéséről - 1997. no­vember 1-jétől - a gyermekjóléti szolgálat mű­ködtetésével vagy családsegítő szolgálat kere­tében a települési önkormányzat köteles gon­doskodni.- A kérdésem kötelező: hogy állunk ezzel Nógrád megyében?- Mostanára nagyjából sikerült ezt a szol­gáltatást az önkormányzatoknak biztosítani, bár még mindig van olyan településünk, ahol a működés feltételei nem teljes mértékben állnak rendelkezésre. Az egyéb alapellátási intézmények közül pedig meg kell említe­nem a megszüntetett bölcsődék hiányát, amelyet más ellátási formák nem tudnak iga­zán pótolni.- Sajnos, az alapellátás más intézményeiről és a szakellátásról most nem tudunk szót vál­tani. Ezért, mint a legületékesebbtől kérde­zem, mi a gyámügyi igazgatás feladata?- Kifejezetten állami feladatról van szó, amelyet a törvény részletesen taglal, és ame­lyet az állam különböző szervek, intézmé­nyek - a települési önkormányzat jegyzője, a városi és megyei gyámhivatal, illetve az utób­bi mellett működő hivatásos pártfogók - útján lát el. A települési jegyző és a városi gyámhi­vatal a gyámügyi igazgatási ügyekben első fo­kon, míg a megyei gyámhivatal másodfokon jár el. A megyei gyámhivatal ellátja az illeté­kességi területéhez tartozó - ez esetünkben Nógrád megye - települési önkormányzatok jegyzőinek és a városi gyámhivataloknak a szakmai irányítását, és másodfokú hatósági jogkört gyakorol.- Ez szépen hangzik, de mi van akkor, ha betoppan valaki önökhöz - mint másodfokú hatósághoz - gyermeke problémájával?- Nincs kiírva irodáink ajtajaira az ügyfél- fogadási idő, ez azt is jelenti, hogy mi mun­kaidőben bárkit, bármikor fogadunk, útbai­gazítjuk, elmondjuk kihez kell fordulnia, se­gítjük mindenben. De nem vehetjük át a sze­repét az elsőfokú hatóságoknak, ez hatáskör- elvonás lenne. A gyermekvédelemben tehát nem mi vagyunk az elsődleges szereplők. Mi „csak” akkor avatkozunk be - törvény által legitimizált eszközeinkkel - ha nincs más megoldás.- Ez akár „végszó” is lehetne, de megkérde­zem még, hogyan látja a gyermekvédelem helyzetét Nógrád megyében?- Semmiképpen sem látom aggasztónak, de azt gondolom, erősíteni kell az alapellátás infrastruktúráját, pozícióit. Viszont úgy vé­lem, a gyermekvédelemben és a gyámügyben egyik véglet irányába sem szabad elmennünk. Van egy mondás, miszerint, ha mindent meg­engedsz a gyermeknek, akkor zsarnokot, ha semmit akkor lázadót nevelsz. Ez akár filozó­fiánk is lehet, sőt hitvallásunk kell legyen. Ta­mási Áron után - aki azt mondta, hogy min­den magyar felelős minden magyarért - én pe­dig azt mondom: minden felnőtt felelős min­den gyermekért. _________________ BARATHI OTTÓ N yári egyetemet terveznek (Folytatás az 1. oldalról) muzeális háttér is, így azon a na­pon a kulturális programokat is e városban szerveznék. A szer­vezőknek ugyanis az is célja, hogy a programnak, az előadá­sok mellett, legyenek olyan ré­szei is, amelyek bármely életko­rú és érdeklődési körű ember számára vonzóak. Srancsik Józsefné elmondta, a nyári egyetem nyitónapjára a pénzügyi-számviteli területet tervezik olyan neves előadók meghívásával, akiket a szakma kiváló ismerőiként tartanak szá­mon. Logikailag ehhez kapcso­lódna a Horváth Endre Galéria - folytatta a szervező - ahol érték­ként publikálhatóak a régi pén­zek. A nyári egyetem egyik napja a kereskedelemé lesz, Balassa­gyarmaton. Ezekhez a kulturális programok sorában divatbemu­tatót, szabadtéri koncertet kép­zelnek el. Önkormányzat és a ci­vil szféra - az egyik napon ez a téma kerülne terítékre.- Nem célja a konferenciának politikai rendezvényt tartani, de elkerülhetetlen, hiszen a nyári egyetemet olyan időpontban szervezzük, amikor az országos választások már megtörténtek, a helyiek még nem - mondta a szervező bt. vezetője. Az elképzelések között a vi­lágörökség része, Hollókő is sze­repel, a várban egy esti koncer­tet szeretnének szervezni az ófalu megtekintése után. Mint megtudtuk, a külföldi résztvevők számára teljes ellá­tást biztosítanak. A szalézi kol­légium kész elszállásolni a ven­dégeket, a rendezők konferen­ciaközpontja ugyanabban az ut­cában van, így az étkezést, szál­lást ott oldanák meg. A külföldi csoportok számára a már említettek mellett más programokat is szerveznek, mert aki Magyarországra jön, látni akarja Budapestet. Nyilván támogatókra is szük­ség lesz a nyári egyetem meg­szervezéséhez - vetettük fel, mi­re Srancsik Józsefné elmondta, vannak pályázati lehetőségek a Széchenyi-terven belül. Az, hogy milyen nagyságrendben számol­hatnak pályázati igénnyel, az ön­résztől függ. Szponzorokra is számítanak, de hitelt nem szíve­sen vennének igénybe. A cél az, hogy önfinanszírozó legyen a rendezvény, ezért lesznek közér­deklődésre, számot tartó fizetős programok is. ____________tu. „ Az otthon melege” Fenti címmel nyílik gyermek- rajz-kiállítás január 17-én, csü­törtökön 10.30 órakor a Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula Galériájában. Köszöntő­beszédet mond: Székyné Sztrémi Melinda igazgató. Ekkor lesz a pályázat eredményhirde­tése is. ■ Gyermekorvos A házi gyermekorvosi állás betöltésére érkezett pályázatot az érintett önkormányzatok - Galgaguta, Nógrádkövesd, Szécsénke, Becske, Cserhát- haláp, Magyarnándor, Deber- csény - egyöntetű döntése után tölti be a pályázatot elnyerő. Magyarnándorban a háziorvos, a fogorvos után lesz majd gyer­mekorvosi rendelés is. ■ 8 I 1 1 1 I I 1 1 I i 1 I s I 1 1 e! í I Alulírott egyetértek a Nógrád Megyei Hírlap kezdeményezé­sével, hogy január 29-ét, az 1919-es csehkiverés napját a kor­mány nyilvánítsa a bátorság napjának. Olvasható név:................................................................... P ontos cím: .................................................................... aláírás E szelvény beküldhető postán lapunk címére (3100 Salgó­tarján, Erzsébet tér 6.), vagy leadható személyesen a ba­lassagyarmati szerkesztőségünkbe (Kossuth út 15. sz.). mWS!SSSSSMS!SSSSS!SiSMS!S!ÚSSM3SSMBíStSM^^3^^^^^MSSM!^MS!SIi^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents